Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-30 / 175. szám, kedd
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 30. KOMMENTÁR Minimálbér és vidéke PÁKOZDI GERTRÚD Második nekifutásra sem sikerült megállapodnia az érdekegyeztető tanácsnak arról, mennyivel emeljék a jelenleg 4920 koronás minimálbért. Most a kormányra hárul a feladat, hogy elfogadható összeget javasoljon. Tény, az e téren alkalmazott és ajánlott EU-s gyakorlathoz képest még akkor is lenne pótolnivalónk, ha a tárgyaló felek elfogadják a szakszervezetek követelését. Ha ugyanis a háromoldalú érdekegyeztető tanács rábólint a szakszervezetek által javasolt 1270 koronás emelésre, a szlovákiai minimálbér az átlagbér 50 százalékának felelne meg. Az uniós ajánlás szerint viszont a minimálbérnek az átlagbér 60 százalékát kellene kitennie. Ha a munkáltatók javaslatát fogadják el (maximum 600 koronás emelés), az említett arány a munkavállalók szempontjából természetesen még kedvezőtlenebb lenne. Sok szó esik a minimálbér összege és a munkanélküliségi ráta összefüggéseiről. Tény, hogy a minimálbér emelése a kis- és közép- vállalkozókra egyéb terheket is ró. Automatikusan több járulékot kell fizetniük a társadalombiztosítási alapokba. Az így keletkező többletköltségek ellensúlyozására sok munkáltató nyúlna az egyik legkézenfekvőbb megoldáshoz, a létszámcsökkentéshez. Gondot okozhat a nagyobb minimálbér a pályakezdők alkalmazásában is. Akkor, amikor egyébként is naponta szembesülünk az elszomorító ténnyel, hogy az iskolákból kikerülő szakmunkások, technikusok stb. zöme huzamosan segélyből kénytelen élni. Abban meg kétségtelenül sok az igazság, hogy az önhibájukon kívül ilyen „pályakezdésre” ítéltetettekből nehezen válik olyan munkaerő, amellyel nyugodtan vállalhatók az uniós versenykihívások. Munkanélküliség idején a szakszervezetek követelése könnyűszerrel lesöpörhető az asztalról. Akár azzal a kézenfekvő munkáltatói ellenérvvel, hogy csak annyi adható, amennyit a gazdaság produkál. Az ilyen ellenvetés akár találónak is tűnhet, ha nem kívánkozna ide a kérdés: a munkáltatók mindent megtesznek a hatékonyabb termelésért? És vajon az ország foglalkoztatáspolitikájáért felelősök kihasználják az összes lehetőséget a vállalkozói környezet javítására? A minimálbér emelésén kívül tucatnyi tényező gátolja nálunk a fejlesztést, így a hatékonyság növelését is. A munkavállaló számára azonban az a fő kérdés, hogy a havi fizetésből tudja-e fedezni maga és családja elengedhetetlen kiadásait. Az életszínvonal kívánatos emelkedésére gyakorolt hatásán kívül még egy szempont, amely a minimálbérek nagyobb arányú emelése mellett szól: a munkavállalásra ösztönző ereje. Ahol ilyen nagy a munkanélküliség, ott ez sem elhanyagolható szempont. GLOSSZA Felelés biológiából SZÁSZI ZOLTÁN A ló. A ló az egy nemes állat. Kivéve azon eseteket, mikor heréit, mert akkor már nemtelen. A ló alapanyaga a minőségi virslinek. Háború esetén pedig, miként azt a nagypapám mesélte, kiváló fehérje- és kalóriaforrás. Egyébként igen magas, az üzemanyagot elöl kell beletenni, a fáradt hajtóanyag mint veszélyes hulladék - mármint belelépni veszélyes - hátul szokott távozni. Kivétel akkor van, ha a ló részeg, mint a csap, és akkor esetleg elöl távozik. Magyarán szétrúgja még az istállóajtót is, aztán a lóápolónak jó ápolók kellenek, hogy felépüljön. De ilyen eset ritka, és a jó lóápolókkal nem is igen fordul elő. Mármint a józanság. A ló nagyon hasonlít az emberre, igaz, míg ennek két bal lába van meg két bal keze, addig a lónak négy lába van, és ha kanca, akkor mégis félrelép. De ez az emberekre is érvényes. Meg a lovardába-járó szép emberleányokra, akik zabot vetnek, vagyis szemet vetnek az ápolóra. A csődör, az egy jól táplált hímnemű figura. Telik neki zabra, meg hozzák neki a jó csajokat, vagyis a lócsajokat. Ezért gyakorta irigykednek is rá. Az inszeminátorok is. Aztán meg van egy igazgató is hozzá, aki a csődör lószerszámát a kanca felé igazgatja. Nálunk a városszéli méntelepen a Józsi volt az igazgató. A lószerszám az méretes. Ide tartozik a nyereg. Merthogy azon ül a zsoké, amíg le nem esik. Van is olyan közmondás a pesti loviban, hogy potyog, mint részeg zsoké zsebéből a steksz a kupiban. A zsoké különleges emberfajta. Lehet rá fogadni, pedig ő egész idő alatt csak ül, meg néha veri a lovat. Már csak azt nem értem, mi a buli a lóversenyből a lónak. A zsokénak kopog a pénz, de a lónak maximum a szeme az éhségtől, ha esetleg úgy betintázik a gazdi a nagy győzelemre, hogy még enni adni is elfelejt neki. Ja, hogy a tanár úr is zsoké volt? Akkor most én megbuktam?! POLITIKEN Grönland ismét közelít az EU-hoz Az Európai Unióból eddig egyedüliként kilépett terület, a Dániához tartozó autonóm sziget, Grönland új kapcsolatok kialakítására törekszik Brüsszellel. A Grönland élén álló úgynevezett első miniszter, Jonathan Motz- feldt szerint tovább nem tartható az a helyzet, hogy csak halászati egyezményekre korlátozódik a dán autonóm terület és az Európai Unió kapcsolata - írja a Politiken című dán lap. A lassan két évtizede az Európai Közösségekből kivált Grönland olyan partnerségi egyezményt szeretne kötni Brüsszellel, amely megnyitná előtte az Európai Unió különböző programjait a környezetvédelem, a nyersanyagok, az infrastruktúra, a kutatás és az oktatás terén. A szigeten augusztusban az EU északi dimenziójával kapcsolatban csúcsotis rendeznek, amelynek előkészítése miatt az uniós tagállamok Európai Bizottsághoz rendelt követei a helyszínen tájékozódnak. A grönlandi hatóságok a követek látogatását arra használják fel, hogy bemutassák az ottani életkörülményeket és az infrastruktúra helyzetét. Egyben arra próbálnak rávilágítani, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie a sziget kicsiny népességének (55 ezer fő) a fenntartható gazdaság kiépítésében. Dánia másik - már 1948-tól - autonóm területe, a Feröer-szigetek sem tagja az EU-nak. A terület a skandináv ország 1973-as csatlakozásakor nem lépett be az Európai Közösségekbe. Próbáljon intelligens gyereket szülni, az országnak nagy szüksége van egy tehetséges miniszterelnökre! (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ LE FI G ARO Magyarország lényegében már jövőre teljesíti az EU-s tagságból rá háruló schengeni feltételeket, és a bevezetési költségeinek megosztására törekszik az unióval - idézte Lamperth Mónika magyar belügyminisztert a párizsi lap. Sok tekintetben már jövőre készen áll majd, s 2006-ra tervezik a teljes értékű csatlakozást. Hozzátette: minden a bővítés jellegétől függ, hiszen az meghatározza a külső határok hosszúságát; hosszabb lesz abban az esetben például, ha Szlovákia nem Magyarországgal egy időben válna az EU tagjává. A most Ausztria és Magyarország között húzódó határ Magyarország és Románia között fog húzódni, amíg Románia is be nem lép az unióba. A Le Figaro azon kérdésére, vajon hajlandó-e Magyarország „beruházni a rövid távon szükséges összegeket a magyar-román határon még úgy is, hogy Románia két évvel később csatlakozik?”, a miniszter leszögezte, hogy „a szabályokhoz igazodni kell, és ezt fogjuk tenni. Arra pedig nincs biztosíték, hogy Románia az említett időpontra a tagok között lesz”. A bérgyilkosság megrendelésével gyanúsított cseh hivatalnok nemrég még a katonai titkosszolgálat ügynöke volt Srba-ügy: bűnözés és politika Csehországban immár több mint egy hete központi téma: mi is állhat valójában a hátterében annak, hogy Karel Srba, a cseh külügyminisztérium egykori főtitkára állítólag megpróbálta eltenni láb alól Sabina Slonkovát. A Mla- dá fronta Dnes riportere tavaly tavasszal kiderítette, hogy a moszkvai Cseh Ház elnevezésű szállodát a külügy úgy adta bérbe egy magáncégnek, hogy azon az állam évente tízmilliókat veszített. KOKES JÁNOS A korrupciógyanús ügy szálai Srbá- hoz vezettek, aki másfél éve úgymond magára vállalta a hibát, elhagyta a külügyet, s most a merénylettel bosszút akart állni Slon- kován. Az ügyet a gyilkosságra felbérelt személy, Karol Rziepel - egyébként visszaeső bűnöző és narkós - árulta el a rendőrségnek, azt állítván, hogy ő ugyan bűnöző, de nem gyilkos. A négy letartóztatott személy között van Srba, valamint vállalkozó barátnője Éva Tomsicová és két vidéki vállalkozó. Az egész vád alapvetően Rziepel vallomására épül, amit a többiek is - Srba kivételével - megerősítettek. Srba azonban tagadja a vádakat, s azt állítja, hogy ő nem adott semmiféle utasítást az újságírónő meggyilkolására, s az egész nem más, mint „titkosszolgálati játék”. A ma ismert tények nyilvánvalóan Srba ellen vallanak. Ugyanakkor a cseh sajtó nem győz csodálkozni azon, hogy az intelligensnek tartott Srba ilyen gyatra, ön- képzőköri módon próbálta volna megszervezni a gyilkosságot. Ez igen gyanús. Egy másik változat szerint az egészet Tomsicová szervezte, aki Srba állítólag „kielégítetlen” barátnője, vállalkozói partnere. A harmadik forgatókönyv a Srba által említett „titkosszolgálati játék”. Az illetékes rendőrségi és ügyészségi szervek közölték, hogy az ügy felderítése és tisztázása nyilvánvalóan hónapokat vesz igénybe. Ezért a négy vádlott előzetes letartóztatásban marad. Ugyanakkor a nyomozás érdekében hírzárlatot rendeltek el a hatóságok, ami azt jelenti, hogy hivatalos információkat nem kívánnak közölni a vizsgálatok részeredményeiről. Ez természetesen nem gátolhatja meg a sajtót, hogy a maga lehetőségeihez mérten foglalkozzon az üggyel. Bár jelenleg a Srba által kitervelt gyilkossági kísérlet változata áll az érdeklődés középpontjában, egyre több szó esik a lehetséges politikai-titGyanús, hogy az intelligensnek tartott Srba ilyen gyatra szervező. kosszolgálati háttérről is, illetve az összefüggésekről, s arról, hogy ki ellen irányult az egész dolog, így került nyilvánosságra az a tény, hogy Srba autójában 30 millió cseh koronát találtak egy reklámszatyorban. Hogy miért volt ez a temérdek készpénz csak úgy a kocsiban, azt nem tudni. Kiderült az is, hogy Srba még a magas külügyminisztériumi tisztségében is a cseh katonai titkosszolgálatok ügynöke volt. Hogy mivel foglalkozott konkrétan, mit s kinek jelentett, azt szintén nem tudni. Jan Káván volt cseh külügyminiszter azt állítja, hogy Srba ezen kötelezettségéről neki nem is volt tudomása. Ez is furcsa dolog. Ráadásul Káván mint kormányfőhelyettes felelős volt a titkosszolgálatok munkájának koordinálásáért is 2000 májusától egészen most júliusig. Politikailag az ügy éppen Káván számára a legkellemetlenebb, egyes vélemények szerint talán ellene is irányult. A bizonyítékok azonban hiányoznak, s Káván lemondását a mérvadó politikusok közül eddig csak Václav Havel államfő követelte. Káván ugyanis most egy évre az ENSZ Közgyűlés elnöke lett, s legközelebbi munkatársait is magas fizetésekkel viszi New Yorkba. Azonkívül parlamenti képviselő és az Európai Konvent három cseh képviselőjének is az egyike. A londoni emigrációból Prágába a rendszerváltás után visszatért politikus sosem tartozott a cseh társadalom kedvencei közé. Múltja is eléggé zavaros, s Kató fedőnéven állítólag a kommunista titkosszolgálatokkal is együttműködött. Egy bírósági döntés szerint azonban ez nem volt tudatos. Ugyanakkor egyre több a jele annak, hogy minisztersége idején bizony volt egy-két korrupciógyanús ügy a tárcánál. A moszkvai Cseh Ház esetéhez hasonló a Prágához közeli Stirín kastély felújításának és konferenciaközponttá való átalakításának az esete is. Ott is állítólag magáncégek húztak nagy hasznot az állami megrendelésekből, s az ügy ma sincs tisztázva. Ebben is központi szerepe volt Srbának, ami valószínűleg azért még sem véletlen. Kavannal is volt az ügynek összefüggése. Néhány napja ismét előkerült a zágrábi cseh nagykövetség felújításának esete is, ahol szintén állami pénzekkel való manipulációról írt a sajtó, amelyben állítólag az ottani cseh nagykövet játszotta a főszerepet. Az sem kizárt, hogy az ügy hosszabb távon a kormányzó szociáldemokratáján Káván kizárja távozását az ENSZ tisztségből az ügy miatt. kát vette célba. Vladimír Spidla kormányfő nagyon óvatos, s rendületlenül azt állítja, hogy csak azután foglal állást, miután a vizsgálat tisztázza a tényleges helyzetet. Káván kizárja távozását az ENSZ tisztségből, s nem érzi magát egyáltalán felelősnek, bűnösnek. Annyit azonban egy interjúban már kijelentett, hogy ha valamit rábizonyítanának, akkor távozna. A Srba-ügy így a köznapi bűncselekmények köréből kezd lassan politikai és szervezett bűnözési, korrupciós síkra terelődni, ami társadalmi szempontból sokkal komolyabb dolog. Ezért nem véletlen, hogy a kérdést továbbra is rendkívüli érdeklődés kíséri. Javier Solana: Egyre gyakrabban halljuk az iszlám demokrácia kifejezést, aminek természetesen örülünk Az EU bővíti kapcsolatait Iránnal MTI-HÁTTÉR Az Európai Unió bővíteni szeretné a kapcsolatokat Iránnal, de a párbeszédnek a gazdaságon túl ki kell terjednie a politikai témákra is - ezt az üzenetet vitte Javier Solana, az Unió közös külpolitikájának főképviselője Teheránba. Solana tegnap megbeszélést folytatott Kamal Harazi iráni külügyminiszterrel. Az EU miniszteri tanács sajtószolgálata szerint Solana a teheráni sajtóértekezleten egyebek között ezeket mondta: Az utóbbi években javultak a kapcsolatok az EU és Irán között, s ennek nyomán fogadtam el Kamal Harazi külügyminiszter meghívását. Ehhez a pozitív fejleményhez hozzájárult az Iránban megindult reformfolyamat.- Az EU néhány hete elhatározta, hogy tárgyalásokat kezd Iránnal kereskedelmi és együttműködési szerződés kötéséről. Ez újabb jele Iránnal való kapcsolatépítési készségünknek. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez egyben hozzájárulhat Irán gazdasági és politikai reform-erőfeszítéseinek sikeréhez is. Nem hisszük, hogy az EU és Irán közti megállapodásnak csak gazdasági és kereskedelmi oldala lehet - ki kell terjednie politikai témákra is: az emberi jogokra, a terrorizmus elleni küzdelemre stb. Mindezeket a témákat mi szétválaszthatatlan egésznek tekintjük. Kapcsolatunk kétirányú viszony - csak akkor halad, ha világos viszonyok állnak fenn. Úgy hisszük, az EU-iráni viszony sohasem érheti el teljességét, ha nem küszöböljük ki azokat a problémákat, amelyek akadáGondot jelent Irán magatartása a közel-keleti helyzet kérdésében. lyozzák e pozitív kibontakozást. Az egyik ilyen ügy a tömegpusztító fegyverek terjedése, illetve megszerzése. Egy másik pedig Irán magatartása a közel-keleti helyzet iránt. Ezek a nézeteltérések komolyan gátolják a szorosabb kapcsolat kialakítását. Kapcsolatunk erősen múlni fog azon is, milyen további erőfeszítéseket tesz Irán a terrorizmus ellen, és folytatódik-e jó együttműködésünk Iránnal Afganisztánban. Iránban érdekes fejlemények tanúi vagyunk. Élénk a nyilvános vita, a részvétel, civil szervezetek alakulnak. Egyre gyakrabban halljuk az iszlám demokrácia kifejezést, aminek természetesen örülünk. Szeretném itt aláhúzni, hogy a sajtó és a szólásszabadság alapvető jelentőségű egy demokratikus társadalomban. Érdeklődéssel várom, hogy többet tudjak meg minderről Hatami elnökkel és más vezetőkkel való találkozóimon. - jelentette ki Javier Solana.
