Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-29 / 174. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 29. KOMMENTÁR Tékozló fiúk árfolyama TÓTH MIHÁLY Még nem feledtük a hazai politikai életnek azt az epizódját, amelynek napjaiban Frantisek Gaulieder, a HZDS egykori oszlopa a mozgalommal összeveszett, és Meciar „kiszivárogtatta”: pártbelije képviselőjelöltté nyilvánításakor dátum nélküli nyilatkozatot írt alá a honatyaságról való lemondásról. A kiszivárogtatás úgy is felfogható, hogy ezzel akarva-akaratlanul szondát bocsájtottak le a szlovákiai politizálás mélyrétegeibe, hogy megállapítsák a politikai pártok türelmét, illetve kérlelhetetlenségét a közéleti szélhámoskodás iránt. Gaulieder azzal, hogy a biankó okmányt aláírta, önként zsa- rolhatóvá tette magát. A lényegen mitsem változtat, hogy tisztában volt vele, aláírása jogilag nem helytálló; a reverzális bemutatása erkölcsileg ugyanúgy minősíti az aláírót és az áláíratót. A perpatvarnak az lett a vége, hogy Meciar ellenzéke úgyszólván szentté avatta a kormányzó mozgalomtól elbitagolt politikust. Még ma is elő-előfordul, hogy demokratának tartott személyiségek megrendültén emlékeznek vissza parlamentből való úgymond kisemmi- zésére. Pedig Gaulieder erkölcse azonos színvonalú a HZDS-ével. Úgy tűnik, mintha a fordulat utáni politikusaink zöme a 40 év alatt elmulasztottakat pótlandó a demokrácia hajnalán beiratkozott volna hitoktatásra, és gyorstalpaló tanfolyamon a plébános úr egyetlen bibliai történetre, a tékozló fiú esetének ismertetésére korlátozta volna a képzést. Mert rendben van, előfordulhat, hogy miután Gasparovic a HZDS-ből távozva új pártot alapított, elmozdulás történik a politikai struktúra korszerűsödése felé, Meciar pedig valamivel hátrébb húzódik az agarakkal. De fogalmunk sincs, mennyivel húzódik hátrébb. Sőt, szeretném látni azt a politológust, aki hitelt érdemlően előre tudja jelezni, mi a szándéka Gasparovic pártjának, ha eseüeg parlamenti erővé válik. Az természetes, hogy a hazánkban állomásozó külföldi diplomaták szondázzák a HZD törekvéseit és a választások után várható lépéseit. Ez azonban csak annyit jelent, hogy előszobáztatják Gasparovicot. Némely publicistáink és politikusaink alig burkolt lelkesedéséből azonban már-már arra lehet következtetni, hogy szerintük Gasparovic lesz az a politikus, aki szalonképessé tud tenni némely eddigi szalonképteleneket. Pedig biztosan egyelőre csak annyi tudható, hogy politikailag Gasparovic is ugyanabból a tyúkaljából való, mint Gaulieder. És annyi, hogy eddig még mindig inkább Meciar formálta a szlovákiai politikai struktúrát, nem pedig e politikai struktúra „másik vége” Meciart. A tékozló fiú megtérése láttán egyelőre talán kíméljük meg a lakomára szánt legkövérebb bárány életét... JEGYZET Ebcsont beforr! JUHÁSZ KATALIN Váratlan fordulatot vett a Molnár utcai cigányverésként elhíresült kassai eset. Az időközben elbocsátott verekedő rendőrt a járási ügyész felmentette, azaz nincs címlapsztori, mintha mi sem történt volna, mintha nem törtek volna bordák és végtagok, nem koccantak volna fejek az aszfalton. Bár valamennyi résztvevő másképp meséli az esetet, az azért meglehetősen furcsa, hogy a rendőrségi szóvivő frissiben elutasította a rasszista indíttatást firtató újságírói kérdéseket. A kassai hatóságok statisztikáiban alig van példa üyesmire, a rendőrök itt emberszámba veszik a cigányt, igazoltatásnál csakis a magázó formulát használják, sőt, a három barna bőrű polgártárs vallomása ugyanannyit nyom a latban, mint a szolgálaton kívüli motoros közegé. Nos, e három Molnár utcai roma alaposan elagyabugyáltatott valakik által, akik közül egy az említett rendőr volt, a másik kettőről pedig máig semmit sem tudni, kámforrá váltak, van ilyen. Pedig az eset másnapján még csiripelték a verebek, hogy ők is rendórfélék voltak. Ha a jogvédő egyesületek nem lendülnek akcióba valószínűleg agyonhallgatódott volna a dolog. így legalább annyi történt, hogy hősünket elbocsátották a motorizált szerv kötelékéből. Vádpontok közé a rasszista indíték be sem került, a garázdaság kihúzattatott, a tettlegesség és a súlyos testi sértés, mivel ennek látványos nyomai voltak, maradt a dossziéban. Teltek-múl- tak a hetek, és a minap csodák csodája megírta a helyi újság, hogy a teljes vádirat ejtve, a rendőrség elhamarkodottan statuált példát „Rambó” azonnali kirúgásával. Tanulság nincs, illetve vonja le azt ki-ki maga. A hatósággal mindenesetre nem jó ujjat húzni, még ha önvédelemről van is szó. Egyre elgondolkodtató történetek demonstrálják e népi bölcsességet. BLIKK Alibit nyújt a barátnő „Ede velem volt május 9-én!” - állította a Blikknek Kaiser Ede barátnője. Krisztina a bulvárlapnak azt mondta, hogy barátja a vérengzés idején talpmasszázson volt, utána pedig egy kínai étteremben ebédelt. A rendőrök ezzel szemben továbbra is meg vannak győződve arról, Kaiser és társa, Hajdú László követte el a mészárlást. A Blikknek nyüatko- zó Krisztina azt állítja, hogy Ede május 9-én Budapesten volt, és nem járt Móron. A 22 éves lány meg van győződve barátja ártatlanságáról, olyannyira, hogy a bulvárlapnak elárulta, néha már az öngyilkosságon gondolkodik, mert nehezen viseli, hogy Ede nem lehet mellette. Krisztina négy hónappal ezelőtt ismerkedett meg Edével a Körúton. Egymásba szerettek, - és ahogy azt a lány a Blikknek elmondta - Krisztinát főleg Ede udvariassága, gáláns modora ragadta meg. A négy hónap alatt mindenesetre Krisztina szinte semmit nem tudott meg újsütetű barátjáról. A mai napig úgy hiszi, hogy egy végtelenül kedves üzletember. Hogy1 aztán mire szolgálhattak a kedves üzletember Ede kocsijában lefoglalt fegyverek, arról a 22 lány mit sem tudott. A szintén megtalált fekete parókával kapcsolatban is csupán annyit jegyzett meg Krisztina, hogy bizonyára szexmániás lehetett Ede, azért tartott magánál póthajat. A rendőrök szerint tárgyi bizonyítékok igazolják, hogy a Kaiser-Hajdú kettős rabolta ki a móri bankot, kivégezve 8 embert. A nyomozók annak ellenére biztosak dolgukban, hogy az 5 szemtanúból csak egy ismerte fel Kaisert, aki a gyanú szerint a bank ajtajában állva beszélgetett a járókelőkkel. TALLÓZÓ I PRAVDA „Nem kívántam a szövetségi állam felosztását és minden erőmmel az ellen küzdöttem” - állítja a napilapnak adott interjújában Václav Klaus volt cseh miniszterelnök, aki 1992- ben Vladimír Meciarral Csehszlovákia jövőjéről tárgyalt. Emlékeztet, hogy az akkor általa vezetett Polgári demokrata Párt (ODS) volt az egyetlen cseh politikai erő, amely Szlovákiában is kampányok a közös állam megmaradása érdekében. „Csehországban sikert arattam, Szlovákiában nem” - mondja Klaus. Meggyőződése, nem volt más lehetőség, csak a különválás. Azok a változások, amelyeken államaink az elmúlt évtizedben keresztül mentek, annyira jelentősek voltak, a velük kapcsolatos problémák olyan nagyok, hogy a cseh-szlovák viszony rendezése nélkül e gondokat sem lehetett volna megoldani. A jelen végül meg is mutatta, hogy az emberek közti jó viszonyt az államhatárok nem akadályozzák” - nyilatkozta az cseh-szlovák külön- válási folyamat kezdetének tizedik évfordulóján Václav Klaus. Az orosz főügyészi vizsgálat a családtagok szerint azt mondja ki, hogy a Kurszk legénysége hibázott Mit csodálkozik? Mondtam, hogy mi a turistákból élünk... (Peter Gossányi rajza) Elégedetlenek a hozzátartozók A Barents-tengeren 2000 augusztusában elsüllyedt Kurszk atomtengeralattjáró legénységének hozzátartozói nem értenek egyet az orosz főügyészég vizsgálatának eredményével. MTI-HÁTTÉR Vlagyimir Usztyinov főügyész pénteken jelentette be, hogy a főügyészség bűncselekmény hiányában vádemelés nélkül lezárta a Kurszk pusztulásának ügyében indított vizsgálatot. Megállapítása szerint a tengeralattjárót a torpe- dóvető-szerkezetben hidrogénpe- roxid szivárgása miatt bekövetkezett spontán robbanás pusztította el, és az ügyben büntetőjogi felelősség senkit nem terhel. Nagyezsda Nyekraszova, az egyik matróz édesanyja az Eho Moszkvi rádióban kijelentette: az nem lehet, hogy egy ilyen tragédiáért senkit nem terhel felelősség. Közölte, hogy mindent megtesznek egy újabb büntetőjogi vizsgálat megindításáért, és akár az Európai Bíróságig is elmennek igazuk tudatában. „Az a legegyszerűbb, hogy egy torpedót hibáztatnak mindenért” - jegyezte meg keserűen. Galina Jerahtyina, egy másik matróz édesanyja szintén a Kurszk ügyében indított büntetőjogi eljárás felülvizsgálatát kéri. A hozzátartozók számára hideg zuhannyal ért fel a főügyészi vizsgálat eredménye, mert az ö olvasatukban ez valójában azt mondja, hogy a legénység hibázott. Irina Ljacsina, a Kurszk kapitányának özvegye nem kételkedik abban, hogy a főügyészi vizsgálat során helyesen állapították meg a Kurszk és 118 fős legénysége pusztulásának okát. Mindazonáltal azt a kérdést ő sem látja tisztázottnak, hogy mi vezetett a torpedó felrobbanásához. Roman Kolesznyikov, a tengeralattjáró kilencedik rekeszében az utolsók között meghalt Dmitrij Kolesznyikov százados édesapja ugyancsak úgy véli, hogy a torpedó önmagától nem robbanhatott fel, azt valaminek elő kellett idéznie. Választ vár arra a kérdésre is, hogy pontosan milyen körülmények között halt meg a kilencedik rekeszben lévő 23 haditengerész. Usztyinov főügyész pénteken elmondta, hogy egy gyakorló torpedó robbanása megölte az első rekeszben lévő összes haditengerészt, a többi, éles torpedó másfél perc múlva bekövetkezett robbanása pedig végzett mindenkivel, aki az első öt rekeszben tartózkodott. A túlélők, akik a kilencedik rekeszben lévő mentőnyíláson keresztül akarták elhagyni a Kurszkot, végül egyetlen kísérletet sem tudtak tenni a menekülésre. Egyrészt szénmonoxid-mérgezés miatt rendkívül gyorsan romlott a közérzetük és legyengültek, másrészt a mentőnyílás nem zárt hermetikusan, tehát nem tudtak volna eljutni a mélytengeri mentőkapszulákhoz. A hadi- tengerészek utolsó, 23 fős csoportja a robbanás után mintegy nyolc órával szénmonoxid-mérgezés következtében halt meg. A szakértők véleménye szerint „leheteden volt bárkit megmenteni a tengeralattjáróról” - mondta Usztyinov. A Kurszk pusztulását okozó torpedó kifejlesztői már pénteken jelezték, hogy nem értenek egyet a főügyészség végkövetkeztetésével. Sztanyiszlav Proskin, a Gidropri- bor nevű intézet igazgatója közölte: azt nem vitatják, hogy a Kursz torpedórobbanás miatt veszett hullámsírba. Azt viszont bizonyosra állítják, hogy a 6576A jelzésű gyakorló torpedó csakis külső behatás következtében károsodhatott és robbanhatott fel. A tragédia-sorozatot Rigoberto Nieves őrmester nyitotta meg, amikor június 11-én hálószobájában lelőtte asszonyát Négy amerikai katona megölte feleségét Hat héten belül négy amerikai katona ölte meg a feleségét, majd kettő öngyilkos lett - mindannyian az észak-karolinai Fort Bragg támaszponton kaptak kiképzést, három az afganisztáni hadszíntérről visszatérve követte el szörnyű tettét. Fort Bragg az amerikai hadsereg különleges alakulatainak kiképzőtábora, több száz katona utazott onnan Afganisztánba, hogy részt vegyen a terrorizmus elleni hadműveletekben. A katonák mind bevetésük, mind családjukhoz való hazatérésük előtt tanácsadáson, pszichológiai vizsgálatokon esnek át, a négy gyilkosság azonban azt mutatja, hogy a program nem működött megfelelően. A tragédia-sorozatot Rigoberto Nieves őrmester nyitotta meg, amikor június 11-én hálószobájában lelőtte feleségét, majd magával is végzett. Nieves két nappal korábban tért vissza Afganisztánból, és feletteseitől eltávozást kért családi problémáinak megoldása végett. Június 29-én William Wright törzsőrmester fojtotta meg a feleségét, majd egy mezőn eltemette. Néhány héttel később maga vezette a sírhoz a nyomozókat. Wright akkor már egy hónapja visszatért az afgán frontról, de nemsokára elköltözött családjától, és egy laktanyában szállt meg. Brandon Floyd őrmester januárban tért haza Afganisztánból, ő a Delta Force különleges alakulat katonája volt. Június végén otthonában agyonlőtte feleségét, majd maga ellen fordította fegyverét. A feleség anyja Floyd embertelen kiképzését hibáztatta a férfi összeroppanásáért. A negyedik gyilkosság július 9-én történt: Cedric Ramon Griffin őrmester mintegy 50 késszúrással ölte meg a feleségét, aki elhide- gült tőle, majd házukat felgyújtotta. Griffin nem járta meg a frontot, a műszaki alakulat tagja volt. A Fort Bragg támaszponton a katonák szélsőségesen kemény kiképzést kapnak, hogy alkalmassá váljanak a túlélésre és a harcra nehéz körülmények között, idegen területeken. Kívülálló szakértők gyakran fogalmazzák meg, hogy az Unió valójában nincs felkészülve az új tagok fogadására Romano Prodi: Nem fog késni az EU-bővítes MTI-HÁTTÉR Az EU-bővítési tárgyalások mai újabb fordulója előtt Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szükségesnek látta rövid nyilatkozatot kiadni arról, hogy a bővítés nem szenved halasztást. Az esetleges késésről szóló, közelebbről nem idézett sajtóhíresztelésekre utalva Prodi a nyilatkozatban kijelentette: „A bővítés az én bizottságom első számú feladata. Éjjel-nappal azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb és a lehető legsikeresebben étjük el”. Prodi megemlítette még, hogy a bizottság a legutóbbi ülésén, szerdán röviden szót ejtettek a bővítésben 2004-ig beütemezett fejleményekről. A bővítés első hullámának 2004. január 1-jei időpontját senki sem vonta kétségbe - olvasható a nyilatkozatban. A bizottság mindent megtesz azért, hogy 2002 végére befejezze a csatlakozási tárgyalásokat, és tartja magát a legutóbbi csúcsértekezleten elfogadott ütemtervhez. Tény, hogy amióta a mezőgazdasági fejezet és az új tagok gazdáinak járó közvetlen uniós támogatások ügyében a tizenöt tagország november elejére halasztotta a közös álláspont kialakítását, mert olyan nehezen jutnak dűlőre, minduntalan felbukkannak a nyugati sajtóban olyan találgatások vagy vélt értesülések, hogy a csatlakozási tárgyalások el fognak húzódni, és év végén, a koppenhágai csúcson nem tudják majd lezárni őket. Az e félévben az elnökséget ellátó Dánia miniszterelnöke, Anders Fogh Rasmussen az elnökség átvétele óta nem győzi hangsúlyozni, hogy a legfontosabb a tárgyalások befejezése év végére lehetőleg mind a tíz tagjelölttel, de ha nem, akkor annyival, ahány jelölt ország képes lesz erre. Hangoztatta, hogy késlekedésre semmi ok, mert a legtöbb tárgyalási fejezetet e tíz ország már lezárta, és amit nem lehet megoldani ebben a félévben a hátralevő kérdések közül, azt a jövő évben sem lehet jobban. Sőt, az uniós intézmények reformjáról tárgyaló konvent jövő évi befejezése, majd a kormányközi értekezlet egyáltalán nem könnyítené meg £ bővítési tárgyalások folytatását. Kívülálló szakértők viszont gyak ran megfogalmaznak olyan véle ményt, hogy az EU valójában nine: kellően felkészülve eddigi legna gyobb bővítésére. Ennek jelekén: értékelik az anyagi kérdésekről el húzódó belső alkudozást, a közö: mezőgazdasági ’ rendszer körű megint kiújult vitákat, amelyek ki sugároznak a csatlakozási folya matra is, elvégre a közös költség vetés közel felét a mezőgazdaság kiadások alkotják, s abból jelentő: kifizetések járnak majd az új ta goknak is. A szerző az MTI brüsszeli tudó sítója
