Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-03 / 153. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 3. Pl Külföld Távozó lengyel pénzügyminiszter Varsó. Benyújtotta lemondását Marék Beíka pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormány gazdaságpolitikájának kidolgozója. A hírt Leszek Miller miniszterelnökjelentette be a tegnapi kormányülés után. Közölte, hogy a lemondást elfogadta, és megköszönte Belkának az együttműködést. A pénzügyminiszter elzárkózott döntésének indoklásától. Miller nem nevezte meg Belka lehetséges utódját. A pénzügyminiszter hivatalában marad addig, amíg az államfő hivatalosan fel nem menti. Ennek időpontja egyelőre nem ismert. (MTI) Váltás a katonai bizottság élén Brüsszel. Ma veszi át a NATO katonai bizottságának elnöki posztját Harald Kujat német tábornok, miután Guido Venturoni olasz tengernagy hároméves megbízatása lejárt. Az észak-atlanti szövetség legmagasabb katonai szervének elnöke a német légierő 60 éves főtisztje, kinevezéséig a német fegyveres erők vezérkari főnöke volt. A katonai bizottság a szövetséges országok vezérkari főnökeiből áll, mindenkori elnökét is a vezérkari főnökök választják. A katonai bizottság elnöke mindig európai főtiszt, annak ellensúlyozására, hogy a szövetséges haderők európai főparancsnoka mindig amerikai tábornok. (MTI) Lezárták a Pinochet-ügyet Santiago de Chile. A chilei legfelsőbb bíróság végleg lezárta a többrendbeli gyilkossággal és emberrablással vádolt Augusto Pinochet egykori diktátor elleni eljárást. Az illetékes bírósági kamara 4-1 arányban úgy szavazott, hogy bizonyítékok hiányában beszüntetik az eljárást. Az ítélettel a legfelsőbb bíróság megerősítette a santiagói fellebbvi- teli bíróság 2001. július 9-i határozatát, amelyben az felfüggesztette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a volt diktátornál a tébolyodottság jeleit állapították meg. (MTI) Pinochetet azzal vádolták, • hogy 1973 szeptemberében ő adott utasításokat a hírhedt halál kommandónak (Képarchívum) Tartanak a terrorizmustól Washington. Az amerikai külügy a terrorizmusveszély miatt óvatosságra intette azokat, akik külföldre utaznak a nyáron. A közlemény szerint a hatóságok továbbra is kapnak olyan hitelt érdemlő jelzéseket, amelyek szerint szélsőségesek újabb támadásokat terveznek az USA érdekeltségei ellen. Az ilyen akciók „akár küszöbön is állhatnak”, és öngyilkos műveleteket is jelenthetnek. Emellett az FBI belföldre szóló figyelmeztetést tett közzé, kifejezetten a július 4-i függetlenségi napi ünnepre való felkészülés jegyében. (MTI) Különlegesen kiképzett NATO-katonák hajtották végre az újabb sikertelen kísérletet a háborús bűnökkel vádolt szerb vezér elfogására Roham Karadzsics lakatlan háza ellen Belgrad. A boszniai béke- fenntartók tegnap a Szarajevó melletti Palában betörtek a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök házába, amelyben már évek óta nem lakik senki. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A belgrádi tömegtájékoztatás szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy a békefenntartók hajnali öt óra tájban rohamozták meg a Karadzsics-család elhagyott otthonát, amelyben az őrön kívül nem tartózkodott senki. A házban idestova öt éve nem lakik a hágai Nemzetközi Törvényszék által körözött volt boszniai szerb elnök, sőt családjának egyetlen tagja sem. Az akció közben egy SFOR-os helikopter nyújtott támogatást a katonáknak. A békefenntartók állítólag hatalmas felfordulást hagytak maguk után, elmozdították az ikonokat, és a szóbeszéd szerint megrongáltak egy értékesebb festményt. A katonák elvittek magukkal néhány videokazettát és a számítógép mellett talált mágneslemezeket. A Beta az SFOR-hoz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy néhány nappal ezelőtt a Banja Luka melletti Ramiciben található SFOR-támaszpontra érkeztek különlegesen kiképezett NATO-katonák, akik Karadzsics elfogását kapták feladatul. Közöttük van állítólag néhány olyan béke- fenntartó is, akik március elején részt vettek a kelet-boszniai Cele- bici környékén végrehajtott sikertelen hajszában Karadzic ellen. Radovan Karadzsics 1992-95 között, a boszniai háború idején volt a boszniai szerbek politikai vezetője. A hágai Nemzetközi Törvényszék 1995-ben vádat emelt ellene, a volt politikust emberiség elleni és háborús bűntettek elkövetésével, illetve népirtással gyanúsítva. Karadzsics 1997 óta ismeretlen helyen tartózkodik, az elfogására tett kísérletek sorra meghiúsultak. A most 66 éves Karadzsicsnak egy fia és egy lánya van, illetve három fiú unokája, akik állítólag csak fényképről ismerik nagyapjukat. Karadzsics mellett a másik legkeresettebb boszniai háborús bűnös Ratko Mladics tábornok, a boszniai szer- bek volt főparancsnoka, (m, ú) Washington ragaszkodik a feltételeihez Washington. Az USA minden évben attól fogja függővé tenni Szerbia segélyezését, hogy Belgrád együttműködik-e a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Elizabeth Jones, az illetékes amerikai államtitkár-helyettes közölte: világosan Belgrád tudomására hozták, hogy a teljes együttműködés alatt értendő többek között Radovan Karadzsicsnak és hadseregparancsnokának, Ratko Mladicsnak a felkutatása és kiadatása Hágának. (MTI) Karadzsics és Mladics, amikor még nem kellett bujkálniuk (Képarchívum) Különgéppel viszik haza a már szállítható állapotban lévő lengyel sérülteket Azonosították az összes áldozatot ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Azonosították a hétfő hajnali lengyel buszkatasztrófa mind a 19 halálos áldozatát. Roman Kowalski, a budapesti lengyel nagykövetség ideiglenes ügyvivője elmondta: az eddig ismeretlen három női áldozat közül két nő esetében a hozzátartozóknak is meg kell erősíteniük a halottak személyazonosságát. Azért járt nehézségekkel az azonosítás, mert a buszon utazó 51 személynél a hatóságok eddig csak harmincegy útlevelet találtak. Marcaliban és Nagyatádon jelenleg nincs szállítható állapotú beteg, újabb külön repülőgépet csak akkor indítanak a lengyelek, ha az orvosok hazaengednek magyar kórházakban ápolt sérülteket. Az első, hétfőn érkezett lengyel gép tegnap hazaszállított négy sérültet. Kowalski úgy tudja, mivel nagy rá az igény, mindenképpen indítanak újabb, rokonokat szállító különgéÚJ SZÓ-HÍR Prága. Már csak három kérdés nyitott az új cseh kormányprogram tervezetében, s várható, hogy ezeket a problémákat a mai tárgyalási forduló során sikerül megoldani. A kormányalakítással megbízott szociáldemokrata (CSSD) pártelnök, Vladimír Spidla a hétfő esti forduló után elmondta: nem tudtak közös álláspontot kialakítani a közkiadások hiányának mértékében, a gazdagok vagyonbevallása, valamint a családi pótlék kérdésében. A CSSD és a két pártból álló jobbközép Koalíció a kormánykoalíció működési mechanizmusában is megállapoMTI-JELENTÉS Bukarest. A velencei bizottság tavaly októberben megfogalmazott javaslatai után senki számára nem volt titok, hogy a kedvezménytörvényt valamilyen formában módosítani kell - jelentette ki Bálint-Pataki József. A HTMH elnöke a kolozsvári Szabadságnak adott interjújában emlékeztetett: a törvény végrehajtási utasításainak kidolgozásakor már figyelembe vették a velencei bizottság ajánlásait, így némi ellentmondás van a törvény és a végrehajtási pet Lengyelországból Magyarországra. Egyébként már sok hozzátartozó kelt útra Magyarországra gépkocsival is. Vass Ferenc, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte: a medjugoijei kegyhelyre igyekvő lengyel zarándokokat szállító busz tragikus balesetéért az elsődleges szakértői megállapítások szerint feltehetően az autóbusz vezetője felelős, mivel nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette a járművet. Hogy a fék hibája, vagy a sofőr rosszullé- te miatt volt-e túl nagy a sebesség, azt csak a buszon végzett szakértői vizsgálat után lehet megállapítani. A korábbi információkat pontosítva elmondta: a buszt éppen vezető sofőr a baleset során elhunyt, így nem őt, hanem a váltótársát ápolják súlyos, életveszélyes sérülésekkel a nagyatádi kórházban. Harminc sérültet a rendőrség már kihallgatott, két sérült, köztük a sodort. Cyril Svoboda, a Keresztény- demokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnöke elmondta, hogy a koalíciós szerződés nem tartalmazza az egyes pártok vétójogát. „Megegyeztünk azonban abban, hogy mindig a közös megállapodás szerint fogunk eljárni, s a vitás kérdéseket egyeztető tanácskozásokon oldjuk meg” - közölte a külügyminiszteri poszt várományosa. Hana Marvanová, a Szabadság Unió- Demokratikus Unió elnök asszonya szerint a felek megállapodtak abban is, hogy a koalíciós szerződést minden képviselőnek alá kell írnia. A koalíciós tárgyalások legfőbb nyitott problémája, hogy Csehország rendelkezések között, s az Orbán- Nastase paktum bizonyos pontokon ugyancsak felülbírálta a törvényt. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyarok képviselőinek fóruma, a MAÉRT hivatott eldönteni, miként módosítható úgy a törvény, hogy megfeleljen eredeti céljának és ezzel egy időben eleget tegyen Európa és a szomszédos országok elvárásainak. Úgy vélte, hogy nem beszélhetünk külön európai elvárásokról: az európai intézmények azt kívánják, hogy a törvény ne fór váltótársa, nincs kihallgatható állapotban. Mieczyslaw Muszynski, az infrastruktúra minisztériumának közlekedési ügyekkel foglalkozó miniszterhelyettese, aki a lengyel szakértői csoportot vezeti, tegnap azt mondta, hogy a baleset okára leghamarabb egy hét múlva derülhet fény. Kizárta, hogy a gépkocsivezető elaludt vagy ittas lett volna, és szakértők véleményére hivatkozva azt mondta, hogy a busz műszaki állapota is kifogástalan volt. A jövőben a lengyel turistabuszok műszaki és biztonsági állapotát az eddiginél szigorúbban fogják ellenőrizni, és megvizsgálják azt is, hogy az utaslisták rendben vannak-e. Gyászmisét mutat be Paskai László bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek a buszbalesetben elhunyt lengyel zarándokokért július 8-án, hétfőn 17 óra 30 perckor Budapesten, a Szent István-bazilikában. mikortól kezdve hangolja össze költségvetési politikáját a maast- richti kritériumokkal, amelyek a közkiadások hiányát a költségvetés (maximum) három százalékában határozza meg. A Koalíció szerint erre már 2006-ban szükség van, míg a szociáldemokrácia ezt szeretné kitolni 2008-ra. Ezzel szorosan összefügg a még szintén le nem zárt családi pótlékok kérdése is. Spidla tegnap Václav Havel államfőt is tájékoztatta a koalíciós tárgyalások állásáról. A jelenlegi elképzelések szerint az új kormány augusztus 6-án terjesztené a képviselőház elé programját, s kérne bizalmat a tisztelt Háztól, (-kés) okozzon feszültséget az egyes szomszédos országokkal. „Abban a pillanatban, amint a törvény olyan tartalmú lesz, hogy magyar-román, illetve magyarszlovák viszonylatban nem okoz feszültséget, Európának is megfelel majd” - mondta, hozzátéve: van lehetőség arra, hogy kétoldalú megállapodásokkal szüntessék meg a még létező feszültségeket. Bálint-Pataki szerint Magyarország EU-csatlakozása után bizonyos pontokon értelemszerűen további változtatások lesznek szükségesek. MTI-JELENTÉS Berlin. Német kormánypárti és ellenzéki politikusok tegnap egyaránt bírálták az Egyesült Államokat a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatos magatartása miatt. Joschka Fischer külügyminiszter kijelentette: az amerikai kormányzat „sajnálatos módon negatív hozzáállást tanúsít” a bíróság létrehozásához. A német kormány mindazonáltal reméli, hogy ma estig sikerül a Biztonsági Tanácsban egyezségre jutni a vitás kérdésben. „A XXI. században, a globalizáció korában érvényesülnie kell a nemzetközi jognak, és nem létezhetnek különleges jogok a hatalmas és a többieknél erősebb államok számára” - szögezte le az ARD televízióban a szövetségi igazságügyi miniszter. Herta Daubler-Gmelin (SPD) véleménye szerint az USA rendkívüli mértékben el fog szige- telődni, ha kitart eddigi téves és tartalmát illetően megalapozatlan álláspontja mellett. Heidemarie Wieczorek-Zeul nemzetközi fejlesztésügyi miniszter (SPD) „már-már zsarolással felérő” módszernek minősítette az Egyesült Államok magatartását. A Frankfurter Runds- chaunak adott interjúban a miniszMTI-HÍREK London/Kabul. Az Afganisztánt ért hétfő hajnali, tragikus kimenetelű amerikai bombatámadás után ismét felerősödtek a washingtoni külpolitikának címzett londoni bírálatok. A tekintélyes konzervatív The Daily Telegraph értesülése szerint a Blair-kormány magas rangú képviselői egyre inkább csalódottságuknak adnak hangot amiatt, ahogyan az USA a bin Laden, illetve az általa irányított az al-Kaida tagjai utáni hajtóvadászatot folytatja. Az idézett tisztségviselők nem értenek egyet „az előbb lövünk, azután kérdezünk” politikával, amely szerintük csakis a terrorizmus támogatását növeli, és megnehezíti a szaúdi milliomos és hívei üldözését. „A britek több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek Afganisztánban, s tudják azt, hogy az erő alkalmazása ellentétes hatást vált ki, s erősíti az al-Kaida iránti rokonszenvet” - idézte a lap a londoni kormány meg nem nevezett képviselőit. A London és Washington közötti külpolitikai nézetkülönbségek érezhetően kényelmetlenek Tony Blair számára, aki a parlamentben is egyre többször tér elfogadhatatlannak nevezte, hogy bármelyik ország az államok közössége fölé helyezze magát és érdekeit. Példátlannak minősítette az európai-amerikai szembenállást Christian Schwarz-Schilling (CDU), rámutatva, hogy ezúttal még a Washingtonnal különlegesen szoros viszonyban lévő London is szilárdan Európa oldalán áll. A nemzetközi viszályokban rendszeresen közvetítő uniópárti politikus túlzottnak és a világrendet illetően romboló hatásúnak nevezte Amerika álláspontját. „Először tapasztalok olyan magatartást Washington részéről, amely bizonyosan nem kecsegtet jóval a XXI. század szempontjából” - fogalmazott Schwarz-Schilling. A római La Repubblica napilap értékelése szerint „Washington újabb halálos csapást mért a Nyugat többoldalú együttműködésének fáradt fikciójára. Bush az ENSZ-szel szemben foglalt állást, ahogyan az korábban még sosem történt. Még ha kompromisszum születik is, azt is Washington diktálja majd az erősebb törvényének megfelelően.” Hasonló szellemben írtak a madridi, a párizsi és a londoni lapok, ez utóbbiak közül a The Times is a Bush-kormányzat újabb arroganciájáról cikkezett. kényszerül magyarázkodásra az amerikai külpolitikai lépéseket feszegető interpellációk kapcsán. Még a legújabb hírekből sem derül ki pontosan, hányán vesztették életüket hétfő hajnalban az afganisztáni Uruzgán tartományban, ahol amerikai harci gépek egy lakodalom résztvevőire szórtak le bombákat.. Emlegettek 120, 100, majd 40 halálos áldozatot, köztük nőket és gyerekeket is. De bombázások voltak a tartomány más részein is, ott szintén lehettek áldozatok. Ennek felderítésére az illetékesek máris embereket küldtek a különböző helyszínekre. A tragikus hétfői eset körülményeiről az afgán védelmi minisztériumban elmondták: a pastu lakodalom vendégei a szokásoknak megfelelően a levegőbe lövöldöztek, s az amerikai gépek ezután támadták meg őket. Amerikai katonai források ezt tagadták, mondván: a gépek célzott lövéseket észleltek és ezért támadtak. Hivatalos források szerint az amerikaiak az elmúlt napokban nagyobb hadműveletet hajtottak végre. Afgán katonákkal együttműködve házról házra jártak a térség falvaiban Omár móllá és más tálib vezetők után kutatva. Csehország: minden képviselőnek alá kell majd írnia a koalíciós szerződést Mára várható a megegyezés Bálint-Pataki József: feszültségoldás kétoldalú megállapodásokkal Nincsenek külön európai elvárások Nem tudni, hányán haltak meg a bombázásban Blair számára is kínos A Bush-kormányzat arroganciájának újabb jele Washingtont bírálj ák
