Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-25 / 171. szám, csütörtök
Aki elolvassa a Csallóközi vadásztörténetek című könyvet, abban nem csak a „Vadászni kell!” régi mondás idéződik fel, hanem a hogyan kérdésére is megkapja a választ. Na meg tanúja lehet a vadászat tisztaságát ápoló, emberséges „vadölő” cselekedeteinek, egy olyan író kalandjainak, akinek a vadászat iránti szenvedélye és elkötelezettsége egy pillanatra sem lankad. Gazdag József azok közé a becsületes vadászok közé sorolandó, akik az utókornak is nyugodtan számot adhatnak vadászmúltjukról; elmondhatják, hogy sokat vadásztak, de mégsem eleget. És semmiképp nem any- nyit, hogy ezáltal környezetünk valamelyik vadfaja veszélybe került volna. Ellenkezőleg, e történetekből kiderül, milyen bőséges a Csallóköz vadállománya. Persze, bőséges terítékről nem lehetne szó az állomány óvása nélkül. Erről is szól Gazdag József könyve; a vadvédelemről és -nevelésről, melynek tájainkon is kialakultak a hagyományai, s a vadászatnak ez az igen fontos része, a vadvédelem kultúrája a szak- és a szépirodalomban is kellő szerepet kapott. Gazdag József vadász voltát bizonyítja a kutyák - bocsánat: a vadászebek - iránti szeretete is. Könyvében ezekről is vall, igazolva, hogy a jó vadászeb — a vizsla — a vadász hatodik (vagy hetedik) érzékszerve. A hűséges vadásztárs azt is látja vagy hallja, amit a vadász éppen nem, s akkor is gondolkodik és cselekszik, amikor gazdája jól beidegződön ösztönei csődöt mondanak. A vadászeb hozza a lőtt vadat, felkutatja a sebzett fácánkakast, kimenti a Dunába hullott vadkacsákat. Tűrő és kitartó barátunk, beéri parányi szeretettel, pár jó szóval, vagy azzal, amikor tenyerünk végigsiklik csodálatos felépítésű testén. Annak ellenére, hogy sokan ódzkodnak- vonakodnak a vadászirodalomtól és elismertetésétől, ez is szerves része az egyetemes magyar irodalomnak. Mint ahogy voltak s vannak jeles természetfestőink, vadászmotívumokat műveikbe beépitő íróink s szobrászaink, voltak s vannak jeles vadászíróink is. A felvidéki vadásztársadalomnak egy pillanatig sem kell kételkednie ebben: bizonyíték rá ez a könyv is, mely nem Tirolba vagy Afrikába kalauzolja az olvasóját, hanem a Csallóköz berkeibe. Noha Gazdag József új ember a vadászirodalom területén, egyáltalán nem felkészületlen. Kései jelentkezésének oka alighanem abban keresendő, hogy mint a szenvedélyes vadászok többsége, ő is az érett férfikor idején nyúlt csak toll után; a vadászírók zömének művei egyébként is hosszú-hosszú vajúdás, sok álmatlan éjszaka, sok küzdelem termékei. Az írás minden bizonnyal nehezebb, mint a vadásztörténetek elbeszélése, hiszen az írót kötik a nyelv szabályai, s a vadászírónak meg kell találnia a sajátságos vadásznyelv ízét is. Nagyon szerencsésnek tartom, hogy a Csallóközi vadásztörténetek című 0 könyvben fellelhetők a táj nyelvének sajátos, másutt talán nehezen érthető jegyei, a Csallóköz nyelvvilágának színei is: a panyóra (azaz panyókára) való, a csatakos limbus (azaz a posványos), vagy a kevésbé elterjedt botlófa, s a lícium, ez az eleven sövényként gyakori bokor, az ördögcérna. A természet közelében élő ember érzelmi világa, lelki élményei gazdagabbak, mint a zárt, városi környezetben élőké. Merem állítani, hogy miden vadász kissé poétalélek és Diána imádója: kellő hangulatban, különösen vadászvacsoránál, suttogó erdők által körülölelt vadászházak mélyén meghitt, rokon lelkekre vadászik a szavak szárnyán, s rokon lelkekre talál. Gazdag József is Diána imádói, de ugyanakkor az istenasszony kegyeltjei közé is tartozik. Sikeres vadász, kedvező vadászírói pálya elején. Remélem, könyve az olvasók körében sok rokon lélekre talál. Motesiky Árpád Gazdag József Csallóközi VADÁSZATOK Gazdagjózsef Csallóközi vadászatok Lilium Aurum „Vadászterületünk a Kis-Duna és a modern mezőgazdasági termelés kívánalmai szerint megépített betonmedrű öntözőcsatorna között terül el a Felső- Csallóközben.” Fűzve, 116 old., 12,5x18,5 cm bolti ár: 142 Sk kedvezménnyel: 122 Sk Hogyan rendelje meg kedvenc könyvét? Lapozzon a 15. oldalra, töltse ki a szelvényt, s postázza az ott megadott címre! Tolcsvai Nagy Gábor Pilinszky János Kalligram TOLCSVAI NAGY GABOR PILINSZKY JÁNOS A Tegnap és Ma sorozat Pilinsz- ky-kötete azt kívánja bemutatni, hogy a lírai én e költészetben először a világba ve- tettség magányával szembesül,- majd a véges létezésben felismert végtelen transzcendens elérhetetlenségének apo- kalipszises tragikumát tapasztalja, hogy azután a személytelenítés fokozatain keresztül eljusson az e világi létezés szükségképpen nem teljes voltának eszkatologikus elfogadásához. Fűzve, 192 old., 12,4x18 cm bolti ár: 230 Sk kedvezménnyel: 219 Sk Vitetnek ítélőszékre Az 1674-es gályarabperjegyzőkönyve Kalligram A könyv a gályarabper néven hírhedt esetet idézi meg. Az 1674- ben Pozsonyban törvényszék elé idézett több száz protestáns prédikátort az uralkodó és a katolikus egyház iránti ellenséges szándék vádjával fogták perbe. A könyv tartalmazza a jegyzőkönyv latin szövegét s magyar fordítását. Kötve, 344 old., 15x24 cm bolti ár: 599 Sk kedvezménnyel: 499 Sk L. Juhász Hona Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. Században Lilium Aurum A kötet az egész magyar nyelvterület viszonylatában is egyedülálló vállalkozásként egy település, a nyelvhatár peremén található Rudna temetőjének teljes dokumentációját adja, s nyomon követi a halállal és temetéssel kapcsolatos hiedelmek, szokások 20. századi változásait is. Fűzve, 344. old., 16,5x23,8 cm bolti ár: 400 Sk kedvezménnyel: 380 Sk Könyvjelző 3/02 Diána imádója és kegyeltje