Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-25 / 171. szám, csütörtök

Lampl Zsuzsanna Móki meséi Madách-Posonium Egy talpraesett, kíváncsi, minden­re fogékony nagy­városi kislány mindennapjait is­merhetjük meg a gyermeki lélek szűrőjén keresz­tül. Kötve, 64 old., 17,5x25 cm bolti ár: 119 Sk kedvezménnyel: 112 Sk Turczel Lajos Visszatekintések a szlovákiai magyar kisebbségi lét első szakaszára Lilium Aurum Az idén 85. szüle­tésnapját ünnep­lő jeles irodalom- történészünk „visszatekintései­ben” — mintegy szintézist teremt­ve — a szlovákiai magyarság iro­dalmi, tudomá­nyos, társadalmi és politikai életének néhány nagy jelentő­ségű területét vizsgálja. Fűzve, 230 öld., 16,4x23,4 cm bolti ár: 196 Sk kedvezménnyel: 176 Sk Végh Ferenc Párbaj a csatatéren Egy Jókai-hős nyomában Lilium Aurum A Csallóköz egy apró tájegységé­ben, a Csilizköz- ben bújik meg egy falucska, Nyárad. Itt született a 19. század elején egy Színi Sebő Alajos nevű fiúcska, e könyv főszereplő­je. Jókai róla min­tázta híres regé­nyének hősét, Baradlay Richárdot. Fűzve, 74 old., 12,5x19 cm bolti ár: 109 Sk kedvezménnyel: 89 Sk Miért jó, ha a Könyvjelző segítségével vásárol? Mert ennél jutányosabb áron sehol másutt nem juthat hozzá kedvenc könyveihez! Miroslav Kusy A magyarkérdés Szlovákiában Kalligram A politológus írásai­ból másodszor válo­gat a magyar olvasók számára a kiadó. A Szlovák vagyok, szlo­vák leszek című kö­tet után (1993) ez al­kalommal a neves közéleti személyi­ségnek olyan cikkei, tanulmányai kerül­tek egy kötetbe, me­lyek a Szlovákiában élő magyar kisebbség gondjaival foglalkoznak. Miroslav Kusy a téma kapcsán felmerülő féligazságok, elő­ítéletek ellenében a tárgyilagos elemzés, a józan számvetés és a nyílt párbeszéd mel­lett tör lándzsát. Fűzve, 232 old., 12x20 cm bolti ár: 210 Sk kedvezménnyel: 189 Sk Virágok vetélkedése Válogatás SzíjjártóJenő népzenei gyűjtéséből Nap Kiadó Szíjjártójenő, a szlo­vákiai zenei élet ne­ves képviselője, kö­zel harminc éven át szolgálta zenekultú­ránkat. Becsülettel, teljes odaadással dolgozott, szeretet­tel a szakmája és az emberek iránt. Az Ág Tibor népzene- kutató által sajtó alá rendezett gazdag népzenei gyűjtés első­sorban a népdalköröknek, az alap- és kö­zépiskolák pedagógusainak és tanulóinak jelent biztos és tiszta forrást. Fűzve, 254 old., 14,5x21 cm bolti ár: 200 Sk kedvezménnyel: 139 Sk M. Csepécz Szilvia Hess-hegy titka és a fapapucsok AB-ART Kalandos törté­net tetszés szerint választható folyta­tásokkal tíz éven felülieknek. A szerző fantáziavi­lágának ismerős és legújabb alak­jai egyaránt sze­rephez jutnak, hogy újrafogal­mazzák a gyer­mek számára a világ fontos, szép vagy el­rettentő dolgait. Kötve, 160 old., 20x15 cm bolti ár: 150 Sk kedvezménnyel: 139 Sk Lamp! Zsuzsanna MÓKj ftrml Ujttt VlMistaklatétak a »Isvtkial magyar kii.bbiégllét allé »akatiéra ílSwa *m* Miroslav Kusy A MAGYARKORPÉS SZLOVÁKIÁBAN MKU.OK M H I Kl IHM Hess-hegy titka és a fopoftt <-­'i Levéltöredék A utolsó sorokat olvastam most el. ZA ' I Utazom, Mari, szállók Sellye és X l/j Budapest között. Nagymaros, az árokparton pimpimpáré. Szeretem a köny­ved. Bár a színe a magyar szakos — felvidéki — egyetemista számára szinte bűnösen zöld, én­nálam bejött ez a könyv. (Azért hangsúlyos ebben az esetben a felvidéki, mert máshol már talán nem használják.) Rég nem fájt ennyire olvasni valamit, rég nem kívánkozott dolgokat ennyire mások — szülők, erdélyiek, beregszásziak, csoporttár­sak - számára felolvasnom. Ha fájt, hát he­lyén van, mondod. Csak saját keserű érzé­semből hadd ne váljon az a teheteden, akarat- talan nyafogás, amit megírsz benne. Most per pill jól jön a vonat, ritmusa téged „ülepít”, hogy majd jöjjön könyved metamorfózisa, belső átrendeződése. Gondolkodom. Hányán fognak téged ezért az írásért pofán vágni, Mari? (A szó konkrét és átvitt értelmében.) Vagy: nem kis iróniával, magamnak válaszolva, nem többen, mint ed­dig? Szeretem a könyved, mert szeretem a Felvi­dékről szóló dolgokat. Ez nagyon az. A kicsi kör köré rajzolsz ugyan egyre nagyobbakat, de a mentalitás az, ami pontos és találó ábrá­zolásaidban. Széliből indítasz, de amint volt szerencsém tapasztalni, a felvidéki minden­hol egyforma, legfőképp a határt átlépve, ahol máris nem felvidéki. Nem tudom, mi a jóistent szégyellünk, de komolyan érdekelne erre a válasz. Az a bajunk Pesten, hogy nem vagyunk vajdaságiak, hogy nem vagyunk er­délyiek meg miskolciak, pécsiek, siófokiak meg egyebek. (Mert nincs a pofánkra írva, hogy honnét vagyunk, mint a székelyeknek? Vagy miért? Pedig dehogy nincs ránk írva. Minden mondatunkba, gondolatunkba, sunnyogásunkba bele van kódolva, hogy honnét vagyunk. De mi az evidenciákat ke­ressük — az arcot, a bőrszínt —, miközben a legőszintébbet, a legmarkánsabbat gyúrjuk két lábbal a jellegtelenség jótékonynak hitt mocsarába. Egyik ilyen „faji jellegzetessé­günk” lehetne a nyelvjárás. Könnyedén ráz­zuk le magunkról elsődleges gondolkodási nyelvünket, hogy új, idegen, az ismeretlen hangsúlyoknak köszönhetően meg nem ér­tett, alá nem írt gondolatok és vélemények le­gyenek a miéink. Új hanglejtést, új mondat­szerkezeteket és frázisokat szedünk fel, és közben bőszen felejtjük a sajátunkat - a sajá­tosságunkat.) Szeretem a zárt e-ket a könyvedben; hiá­nyolom az í-ket, de hát Szeli nem Sellye, az í-k így még az enyime:k, én még tudom, mikor, hol mond a mátyusföldi ember í-t. Nem vélemények keljenek Széliről, a Felvi­dékről, hanem végre egy ilyen dolog, hogy mondjuk már végre meg a magunkét, és ne bambuljunk csak bele ebbe a nagy büdös ki­sebbségi létbe, miközben néhányan jókat ne­vetnek rajtunk. Ezt is szeretem könyvedben - hogy egy ember kinyitja benne a száját, és azt Könyvjelző 3/02 4 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom