Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-24 / 170. szám, szerda
6 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 24. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 29. számában feltett kérdésre a helyes válasz: 75 éves, E héten az 500-500 koronát özv. Kalán Árpádné bési, Ottmár Ágnes losonci és Istók Júlia ajnácskői olvasónk nyerte. Gratulálunk! MOZI POZSONY HVIEZDA: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 15.30,18,20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Kikötői hírek (amerikai) 21.15 MLADOST: A hálószobában (amerikai) 15, 20 Isten nagy, én kicsi vagyok (francia) 17.30 MÚZEUM: Korcs szerelmek (mexikói) 17.15,20 TATRA: Álmok útján (amerikai) 18 Vénasszonyok nyara (cseh) 20ISTROPOLIS: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 15.30,18,20.30 On-lány (angol- amerikai) 17, 19, 21 Gosford Park (amerikai-angol) 17.15, 20 CHARLIE CENTRUM: Gosford Park (amerikai-angol) 17.30,20 A harcos és a hercegnő (német) 20.15 Az időgép (amerikai) 18 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) .45 Monty Python: Az élet értelme (angol) 20 Ezeréves méh I-II. (szlovák) 19.30 KASSA DRUZBA: Pókember (amerikai) 18 A hűtlen (amerikai) 20 CAPITOL: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 17, 18.45, 20.30 ÚSMEV: Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Horrorra akadva 2 (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Penge 2 (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Penge 2 (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Penge 2 (amerikai) 21.30 GALANTA- KERTMOZI: Bővér szálló (amerikai) 21.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Pókember (amerikai) 20 NAGYKAPOS - SZABADTÉRI MOZI: Egy csodálatos elme (amerikai) 21 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Bővér szálló (amerikai) 14, 16, 18, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Men in Black - Sötét zsaruk 2. (amerikai) 14, 16, 18, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (amerikai) 13, 15.20, 17.40, 20 A Skorpiókirály (amerikai) 6, 18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45, 17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (amerikai) 13,14.45,16.30,18.15 Szitakötő (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14 Traffic (német-amerikai) 20 Zulu törzsi tánc, cseh folklór és magyar cigányzene Europiknik Somoskőn ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Losonc. A VII. Nógrádi Folklór- fesztivál nyitórendezvényeként ma délután Somoskő vára alatt Isten hozott Magyarországon címmel europiknikre váiják a rendezők a fellépő együtteseket, érdeklődőket. A hagyományteremtő fesztivál az idén nyolc magyarországi és három szlovákiai helyszínen zajlik. Szlovákiában Fülek, Ragyolc és Losonc fogadja majd az együtteseket, melyek Dél-Afrikából, Olaszországból, Hollandiából, Szerbiából, Lengyelországból, Bulgáriából, Romániából, Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról érkeznek. A zulu törzsi tánctól a cseh folklórig, a magyar cigányzenétől a szlovák néptáncig igen színes bemutatót láthat a közönség. Az ötnapos fesztivál kísérőrendezvényei között a népi iparművészek kirakodóvására, gasztronómiai bemutatók, borkóstolók, tánctanítás, népművészeti kiállítás is szerepel. Pénteken 19 órakor Losoncon, a szabadtéri színpadon lépnek fel a fesztivál részvevői, (szász) Keresse a )7\'r 05™ 1 *r! legújabb számát! Egy hírhedt kalandor története és dicstelen vege - Ivan Lexa végre horogar akadt * Mi úszik a vízben? - Fertőzésveszély az élővizekben. A rettenet számokban - valóban csak nők estek áldozatul a boszorkányüldözésnek? * Birkózók fényben és árnyékban - A komáromi Spartak mélypontja és újraéledése Európa közepe 1000 körül - a nemzetközi tervezetként létrejött kiállítás október 20-áig látható a pozsonyi várban Az egység ezeréves gondolata Európa. Európa-ház. Közös Európa. Európai Unió. És ezen belül: Közép-Európa. Mitteleuropa. Európa közepe. Népek, nemzetek hol antago- nisztikus ellentétekre, hol ideálisan békés együttélésre kihegyezett kapcsolata. És ami mögötte van. ALMÁSI SÁRA Leginkább a kérdés pedig az: mik a meghatározóbbak a térség nemzeteinek önmagáról és szomszédjairól alkotott képében - az azonosságok vagy a különbségek? Létezik e valamiféle közös mag, amely alapul szolgált a nemzeti sajátságok kialakulásához? A sejthetően igenlő válasz bővebb kifejtésére vállalkozott az Európa közepe 1000 körül elnevezésű kiállítás, mely a hétvégén nyílt meg a pozsonyi várban. A nemzetközi projekt kiindulópontja az a meggyőződés, hogy a lengyelek, a csehek és a magyarok 1000 körül annak az Európának a teljes jogú részesei lettek, amely a kereszténységnek, az egységes szimbolikának, a latinnak mint az írásbeliség közös nyelvének, az egyházi és a világi műveltség azonosságának köszönhetően éppen akkortájt formálódott kulturális egységgé. Az antik-keresztény civilizációhoz tartozás volt az az összetartó erő, amely minden kialakult nyelvi, politikai és kulturális különbség dacára máig ható érvénnyel megvetette Európa alapját. A kiállítás alapötlete Németországé - 1997-ben a német külügyminisztérium kulturális bizottsága vette fel a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Múzeummal, egy projektet kínálva, mely III. Ottó császár valamint Szent István király személyét és tevékenységét volt hivatott bemutatni a keresztény Európa építésének szempontjából. A tervezethez a későbbiekben további államok csatlakoztak, kialakítva a kiállítás végső koncepcióját - bemutatni, hogy az európai egység gondolata korántsem olyan új fogalom, hiszen alappilléreit az ezeréves keresztény hagyomány fektette le. A közös német- lengyel-szlovák-cseh-magyar tervezetté bővült kiállítás célja, hogy feltálja a nyugati szláv népek és a magyarság beilleszkedését a nyugateurópai kultúrkörbe, továbbá a térség államalakulatainak, nemzeteinek a kialakulását. A szervezők 12 ország 179 múzeumából és magángyűjteményéből 2800 páratlan műkincset gyűjtöttek össze (egyebek között régészeti leleteket, írásbeli és képi emlékeket, kegytárgyakat, uralkodói jelvényeket), amelyeknek - hogy némi képet adjunk arról, miért is nevezik a projektet, túl az eszmei értékeken, az évezred kiállításának - a biztosítási értéke meghaladja a 4 milliárd koronát. A pótolhatatlan műkincsek, dokumentumok szállítása külföldre számos esetben nem volt megoldható, így az összeállított anyag alkalomról alkalomra módosul - egyes tárgyak cserélődnek (az éppen befogadó országban található gyűjteményekből származó, hasonló jellegű és jelentőségű emlék kerül a helyükre), más tárgyaknak pedig csak a másolatait tekinthetik meg a társrendező országokban. Ilyen például a magyar királyi korona, amely nem hagyta el Magyarországot, Pozsonyba a replikája érkezett. (Aminek köszönhetően pillanatnyilag két Szentkorona-másolat is látható a pozsonyi várban: az egyik az Európa közepe 1000 körül című kiállításon, a másik pedig a Történeti Múzeum állandó kiállításán. A magyar kormány u- gyanis, miután visszakapta a királyi fejéket az USA-ból, minden szomszédos országot megajándékozott egy-egy példánnyal. A Történeti Múzeum legendáriuma máig számon tartja, hogy a korona tetején egyenesen meredező keresztet annak idején a történeti hűség kedvéért finoman miként kalapálták ferdére.) Az összeállítást először Budapesten láthatta a közönség, a gyűjtemény később Berlinbe, Mannheimba, Prágába vándorolt, s a kiállítás-sorozat utolsó állomásaként Pozsonyba is eljutott. Ehhez persze szükség volt arra is, hogy a szlovák kormány mélyen a zsebébe nyúljon, hiszen a kiállításon való szlovák részvétel és a szlovákiai bemutató együttesen bő 55 millió koronába került. (Nem vé- leden, hogy a projektből részt vállaló lengyel fél lemondott a kiállítás otthoni bemutatásáról.) De hogy az anyagiaktól visszatérjünk a kiállított anyaghoz: a kiállítás a választott kérdéskört tematikus egységekben mutatja be, melyek számos területet - művészetek, tudományos ismeretek, egyház, hatalom és kormányzat, mindennapi élet - érintenek. Az első rész a közös kiindulópontokkal foglalkozik: a közép-európai nemzeti mítoszok 19. századi képével indít, majd érinti az antikvitást mint uralkodói példát, az antik örökség és a keresztény hagyományok kérdését, bemutatja a pogány hagyományokat és a kereszténység térhódítását, az égi Jeruzsálem szimbólumát a keresztény vüágban. Kiemelt szerep jut III. Ottó császár személyének, aki a „renova- tio imperii Romanorum”, azaz a római birodalom felújítása jegyében mentorával, II. Szilveszter pápával együtt a térség keresztény hitre térítését kezdeményezte. Gazdag tárgyi anyag mutatja be a szlávok és a magyarok kapcsolatait a Nyugattal és Bizánccal, úgy gazdasági-kereskedelmi, mint kulturális téren, valamint a mindennapok valóságát, tehát az életmódot 1000 körül. A második rész „nemzeti” egységekből áll, azaz néhány kérdést érintve - kulcsfontosságú a kereszténység felvétele, a hatalom gyakorlása és a dinasztiák, valamint a kézműipar - a Nagymorva Birodalom, a Német- Római Birodalom, a Cseh Hercegség, a Lengyel, valamint a Magyar Királyság tárgyi emlékeit mutatja be. (A magyar anyagból mindenképpen említést érdemel, hogy eredetiben látható a mai Szloválda területén fellelt s a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzött galgóci és bodrogvécsi tarsolylemez.) Az Európa közepe 1000 körül a pozsonyi várban október 20-áig látható. Kár lenne kihagyni, mert hasonló összetételű anyag valószínűleg nem egyhamar lesz látható tájainkon. Néha az az érzésünk támadhat, hogy elveszünk a közvetített információk árjában, de minden szellemi tortúráért kárpótol bennünket egy-egy apró összefüggés, felismerés. Jóleső érzéssel állunk meg a „magyar blokk” egyik tárlója előtt, mely a bécsi szablyát tartalmazza - a páratlanul jó állapotban megmaradt fegyver sosem került a földbe, valószínűleg a Árpád-ház valamelyik tagja számára készült, Salamon király anyja ajándékozta a bajor hercegnek, s a későbbiek során, eredetét olykor egészen a hun Attiláig visszavezetve, a német-római császárok koronázó kardjaként tartották számon -, hogy néhány perc múlva a Premyslek, Piastok, Árpádok közös „dinasztikus blokkjában” Szent István Prágában őrzött kardjára leljünk. Hasonló „felfedezésekből” a kiállításon igazán nincs hiány. Marián Varga ügyesen egyensúlyozott a beat radikalizmusa és a klasszikus zene tradicionalizmusa között Underground zajlásolc az Alsó-Kapuban JUHÁSZ KATALIN Kassa. Szerdánként izgalmas dolgok történnek a föld alatt: a Fő utcán korzózók zenét hallhatnak kiszűrődni odalentről. Festményeket nézegetni már egy hónapja lehet az Alsó Kapu névre keresztelt objektumban, a város legbátrabb szervezőirodája azonban egy ideje köny- nyű- és komolyzenészeket csalogat ebbe az európai unikumnak számító, remek akusztikájú folyosó- és teremrendszerbe. Peter Nagy kezdte a sort, és a nézőket lassacskán sikerült „leszoktatni” a föld alá; Marián Varga, a hazai beatlegenda koncertjére már olyan természetességgel ültek be az emberek, mint a sarki kávéházba. Hogy mégse menjen minden flottul, előző éjjel az eső legyőzte az üvegtetőt, a 80 millióért rendbe tett kamaracsamokban lefektetett vezetékek eláztak. Az első improvizációra így nem a művészek, hanem a szervezők kényszerültek, a koncert egy kisebb szükség-folyosóra szorult, amiért a két zenész hálás lehetett, a közönség viszont kevésbé, hiszen se nem láttak, se levegőt nem kaptak. Ami viszont hallatszott, az mindenért kárpótolt. Marián Varga remélhetőleg nem szorul bemutatásra, a ’70-es években ő röpítette egekbe a Prúdy zenekart és a Collegium Musicumot, ez utóbbi élén bátran .nyúlt Bach-, Bartók- és Prokofjev-művekhez, ami az ő kezén átment, arra a beat- nemzedék vevő volt. Varga később írt filmzenéket, színházi kísérőzenét, musicalt, dalokat, újabban pedig visszatérni látszik a gyökerekhez, azaz nem tudja megtagadni konzervatorista múltját. Ehhez egy fiatal csellistát, Jozef Luptákot választotta társul, aki nem csupán az orgona-cselló duettekben, hanem szólóban is szeret kísérletezni, például dúdoló, amolyan Laurie Anderson-os hangon kántál dallamokat saját, repetitív elemekkel tűzdelt játékához. Az eseményt komolyzenei hangversenyként hirdették, ám a közönség nagy része tudta, mit várhat, illetve tudta, hogy Vargánál lehetetlen jóslatokba bocsátkozni. Apró témák nagy formátumú előadása, rétegek egymásra rakosgatása, emelkedettség és agresszív futamok egyaránt jellemzik játékát. Aznap este is ügyesen egyensúlyozott a beat radikalizmusa és a klasszikus zene tradicionalizmusa között, az alapdallamot hosszú zenei „kommentárokkal” dúsította fel, egyéni olvasatai pedig láthatóan gyakran a csellista kollégát is meglepték. A bizarr helyszín, a már-már templomi akusztika is rásegített az egyediségre, és hamarosan a hallgató úgy érezhette, róla itt most el van feledkezve, a két zenész egymásnak játszik, csak ketten vannak itt, és próbálgatják a Hammond és a cselló hangszíneit a 13. századi falak között. Az említett zivatarnak köszönhetően az előadók közel kerültek a kijárati lépcsősorhoz, amely egy idő után érthető módon megtelt kíváncsi potyá- zókkal. Ők legalább olyan jól hallhatták a koncertet, mint a fizető vendégek, bár sokkal hangosabbak voltak amazoknál. Ám ez már az improvizáció átka. Ma, Zuzana Homolová koncertjének napján remélhetőleg tiszta lesz az ég. A magyar királyi korona másolata (TASR-felvétel és képarchívum) A bodrogvécsi tarsolylemez A galgóci tarsolylemez
