Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-22 / 168. szám, hétfő

2002. július 22., hétfő NAGYSZÜNET ZÓ MELLÉKLETE I 4. évfolyam, 19. szám Inkább dalokban, nem pedig stílusokban gondolkodunk, azt pontosan tudjuk, milyen zenét nem szeretnénk játszani Zenei utazás lejárt útlevéllel Lacza Gergely, az Expired Passport énekese (Dömötör Ede felvételei) HORVÁTH ERIKA A ki olvassa a Nagy­szünetet, biztosan találkozott már La­cza Gergely nevével. tmmmmm Ő nem csak kínríme­ket és novellákat ír, hanem zenél is. Együttese a Le­járt útlevél nevet viseli. A továb­biakban ő mesél a zenekarról. Az Expired Passport elődjének a Wrecknek nem volt igazán stílusa, tipikus garázsrockot játszottak. A Wreck talán az alternatív zenéhez (ebben az esetben mint stílushoz) állt a legközelebb. Az együttes zené­jét kezdetben nagyban meghatároz­ták: Striezenec Dávid gitáros, aki nagy Nirvana-rajongó, továbbá a hallgatóság igényei, ugyanis akkor a zenekar főleg iskolai rendezvénye­ken lépett fel, és ott sok feldolgozást „kellett“ játszani. Másrészt ekkor a zenekarnak még csak 3 saját száma volt, a műsoridőt meg valahogy ki kellett tölteni... A feldolgozások kö­zött szerepelt sok Nirvana szám, to­vábbá a következő zenekarok felvé­telei: Oasis, Stilskin, Metallica, Que­en, Illés, Omega, LGT, Edda stb., il­letve részletek az István a király cí­mű rockoperából. A kezdetekkor az Expired Passport is sok feldolgozást játszott, ezek egy része a Wreck öröksége volt, továb­bá felkerültek a műsorra új átvett számok is a Deep Purple, a Led Zep­pelin, a Dream Theater, a King’s X, Eric Clapton, az Extreme, a Faith No More, a The Beatles, Elvis Presley, James Brown repertoárjából. Jelen­leg a feldolgozásokat már kezdik ki­szorítani a saját nóták. A zenekaron belül nemcsak mindenki másféle zenét, hanem az egyes tagok külön­böző stílusú zenéket is hallgatnak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nin­csenek közös kedvencek, de az E.P. stílusa ezért is annyira nehezen be­határolható. Inkább dalokban, nem pedig stílusokban gondolkodunk, azt viszont pontosan tudjuk, milyen zenét nem szeretnénk játszani. Ha mindenáron skatulyába szeretnénk gyömöszölni a zenénket, akkor ta­lán azt mondhatnánk, hogy retro és modern elemekkel tarkított sajátos felfogású hard rockot játszunk. Per­sze ez sem igazán tükrözi a valósá­got, de ez áll hozzá a legközelebb. Ki-ki döntse el saját maga! Az Expired Passport zenekar elődje, a Wreck (Roncs) még 1997-ben ala­kult pozsonyi magyar fiatalokból, a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimná­zium sulizenekaraként működött. Sok tagcsere után állandósult az együttes felállása: Wurster Mihály - ének, Vajda András - gitár, ének, Striezenec Dávid - gitár, ének, Striezenec Mátyás - basszus, Ko­vács Attila - dob. Az első Wreck szám a „Why“ című szerzemény volt, amelyet Striezenec Mátyás még a Wreck létrejötte előtt, 13 éve­sen (!) komponált. Ezt a „Stoned Fa­ce“ követte. A Wreck az utolsó kon­certjét a pozsonyi magyar gimi tor­natermében a Long Coat társaságá­ban adta 1998. június 22-én. A ze­nekar még azon a napon megvált dobosától. Az új dobos, lettem én, aki korábban a Worse nevű blues formációban zenéltem. Javaslatom­ra vette fel a zenekar az Expired Passport nevet. Az együttes neve ki­fejezi azt, hogy szeretnénk, ha poli­tikai és kulturális értelemben is nyi­tottak lennének a határok, annyira, hogy akár „lejárt útlevéllel“ is közle­kedhetnénk. Nevünk áttételesen lázadás is a pitiáner kispolgáriasság és bürokrácia ellen. Az E.P. nyáron egyhetes jammelést tartott a csicsói művelődési házban, ahol a „Gyökér“ és a „Kisbence“ cí­mű számok születtek (az utóbbi egy ökörködés eredményeként...). Első komolyabb sikerünk a zselizi Rit­mus ‘99 fesztiválon elért II. helye­zés, továbbá a Szlovák Rádió Ma­gyar Adása különdíjának elnyerése volt. A fesztiválra egyébként a Gyö­kér című szerzeménnyel neveztünk be. Közben szerepeltünk a Szlovák Rádió „Demoparáda“ című műsorá­ban. 1999 áprilisában a zenekar el­készítette első stúdiófelvételét (Why) egy pozsonyi stúdióban. Közben megszülettek a „Joining Shores“, a „Trembling Like“ és ké­sőbb a „Kosovo“ című számok. Má­jusban lehetőséget kaptunk arra, hogy bemutatkozhassunk az Ifi ma­gazin hasábjain és a Szlovák Rádió Magyar Adásának „Randevú“ című műsorában. Júliusban részt vettünk a kamocsai Klikk-fesztivál verse­nyén, majd Pásztor János Adam’s stúdiójában rögzítettük a Gyökér cí­mű számot, amelynek master felvé­telét sajnos letörölték a stúdióban. 1999 nyarán egyhetes nonstop jam­melést tartottunk a nyékvárkonyi kultúrházban. Itt több, azóta már befejezett, illetve még befejezetlen számnak születtek meg az alapötle­tei. A jammelés alatt a zenekarból zenei nézeteltérések miatt kivált Striezenec Dávid gitáros. Ezután már csak másik együttesében, az Impotentben muzsikált, illetve más formációkban is zenél. Augusztus­ban a Szlovák Rádió 5-ös stúdiójá­ban elkezdődött 6 zeneszám alapja­inak a felvétele. A felvételek 5 napig tartottak, az énekszólamok felvéte­lét és a keverést azonban a zenekar kénytelen volt a jövő év márciusára halasztani. 2000-ben sajnos nélkü­löznünk kellett Wurster Mihályt, aki katonai szolgálatot teljesített, így néhány dalt gitárosunk, Vajda András énekelt fel. A 6 felvétel kö­zül 4 két nyelven (angolul és ma­gyarul is) rögzítésre került. A felvé­telek címei: A vad folyó, Koldussze­mek, Gyökér, Én akartam?, Velem, vagy nélkülem, Kisbence, Joining Shores, Stoned Face, Why és Trembling Like. Közben az együttes 1999 szeptemberében Nyékvárko- nyon megszervezte az I. Haddabba Zenei Fesztivált, ahol az E.P.-n kívül a Nonsens és a Rómeó Vérzik is fel­lépett. Az E.P. 1999 novemberében részt vett a III. Győri Pop-, Rock- és Táncdalfesztiválon. A zenekarnak ekkor állandó vendégzenésze volt a szaxofonos Kotiere András, aki ko­rábban a Worse és a Raisin’ Blues zenekaroknak is tagja volt, később pedig a Deja Vu dzsesszzenekarban játszott, amelynek jelenleg Vajda András is tagja, mint énekes. 2000 márciusában az érsekújvári Klikk tehetségkutató versenyén is fellép­tünk, ahol elnyertük a különdíjat. Májusban koncertet adtunk az érse­kújvári Klikk Pub-ban - ezúttal mint a Takáts Tamás Dirty Blues Band előzenekara, közben ismét szerepeltünk a „Randevú“ és a „De­moparáda“ elnevezésű rádióműso­rokban. Az együttesünk a Zenész magazin „Tehetségkutató“ rovatá­ban pozitív kritikában részesült (a cikk írója az E.P. érsekújvári Klikk tehetségkutatón való szereplését méltatta). 2000 nyarán felléptünk a kamocsai Klikk-fesztivál amatőr zenekarok részére megrendezett versenyén. Itt elnyertük a közön­ségdíjat, ami fellépési lehetőség a Sziget 2001-en. Augusztusban az együttes a már hagyományosnak mondható nyári jammelésen vett részt. Ezúttal ismét a csicsói művelődési házban zajlott az egy hétig tartó folyamatos gyakorlás, il­letve nótaírás. Itt 3 dal kapta meg majdnem végleges formáját: „Az ál­modott madár“, az „Ezer közül egy“ és a „Szombati Új Szó blues“. Résztvettünk a IV. Győri Pop- és Rock Fesztiválon is, ahova „A vad folyó“ akusztikus verziójával ne­veztünk be. A szerzeménnyel az együttes különdíjat nyert: a Rádió Győr „Globális majális“ című alter­natív műsorába kapott meghívást egy beszélgetésre. 2001 januárjá­ban megkapta végleges formáját a „Lassítsd le a Földet“ című dal. Ez az E.P. történetének leghosszabb ideig készülő s egyben legkemé­nyebb száma lett. 2001 áprilisában kedvező kritikát kaptunk a de- mónkról a Rockinform és az Új Metal Hammer H. című rockzenei szaklapokban, májusban pedig az Ifi magazin vendége volt a zene­kar. Ugyanebben a hónapban Bécsben közel négy órás, maratoni hosszúságú, jó hangulatú koncer­tet nyomtunk le, június 1 -jén pedig az érsekújvári Klikk Pub-ban ad­tunk kb. 3 órás, szintén hangulatos bulit. Június végén az együttes a Szlovák Rádió „Rádió Regina“ adójában, egy fiatal zenészeket bemutató műsorban szerepelt. Augusztus 7-én került sor a zene­kar eddigi legfontosabb koncertjé­re - az E.P. fellépett a Pepsi Sziget 2001-en. Szeptemberben fellép­tünk a pozsonyi Cultus művelődési házban egy drogellenes rendezvé­nyen. 2001. november 24-én a „Mint az álom“ című szerzeményünkkel in­dultunk az V. Győri Pop-, Rock­fesztiválon, és nyertünk! Mégpe­dig bemutatkozási lehetőséget a Duna televízió Kalendárium című műsorában, továbbá Vajda András elnyerte „A fesztivál legjobb gitá­rosa“ címet. Két jól sikerült decem­beri buli (Klikk Pub és Nádszegi Pinceklub) után 2002. jan. 4-én megvalósul a zenekar fellépése a Duna tévében, méghozzá élőben! Az együttes három számmal mu­tatkozott be: A vad folyó, Gyökér és Szombati Új Szó blues. Nemrégiben vettünk egy amatőr virtuális házistúdiót, melynek segít­ségével az évvégén szeretnénk rög­zíteni ázokat afelvételeinket, ame­lyeket az elmúle 2-3 évben írtunk. Ezt természetesen idővel ki szeret­nénk adni. Jó lenne, ha minél töb­bet koncertezhetnénk, s nemcsak Pozsonyban és a Csallóközben, ha­nem keletebbre és az országhatáron túl is megismernének bennünket. Az együttes próba közben ZENESAROK Björk: a rajongók választottak Végre összeszámolták a szavaza­tokat, amelyek Björk egyelőre még mindig cím nélküli greatest- hits kollekciójának dalaira érkez­tek. Az izlandi énekesnő hivata­los weboldalán heteken keresztül voksolhattak a rajongók a szá­mukra legkedvesebb 14 dalra, amelyek Björk Sugarcubes utáni karrierjének minden bizonnyal legjobb szerzeményei is egyben. Az album szeptember 3-i megje­lenését augusztus 5-én megelőzi majd egy live DVD, amelyet a lon­doni Royal Opera House-ban rög­zítettek. Boby Dylan és Lauryn Hill filmzenét szereznek Boby Dylan és Lauryn Hill írja a Divine Secrets of the Ya-ya Sis­terhood című film zenéjét. Dylan Waiting For You című dalát kifejezetten ehhez a mo­zihoz szerezte, és tulajdonkép­pen az első új Bob Dylan dal a 200CLes Things Ha­ve Changed óta, amely a The Wonder Boys-hoz ké­szült, és amely meghozta a rock veterán első Qscar-dí- ját. Lauryn Hilltől is régen hall­hattunk már vadonat új da­lokat, bár rajongóinak ét­vágyát igyekezett kielégíte­ni az MTV Unplugged ko­ronggal. Az új filmzene lemez pro­ducere az a T-Bone Burnett, aki a többszörös Grammy- díjas ‘O Brother Where Art Thou’-nál is bábáskodott, valamint egy-egy dallal szerepel majd Macy Gray, Tony Bennett, Ray Charles és Mahalia Jackson is. A film főszerepét Sandra Bullock vállalta. Grandmaster Flash elégedett A hip-hop egyik úttörője, Grand­master Flash elégedett a stilus helyzetével. Torontói koncertje után az amerikai MuchMusic-nak adott nyilatkozatában elmondta, ahhoz képest, hogy 20 évvel eze­lőtt nem vették őt komolyan, amikor a lemezjátszókkal próbált újat alkotni, most igen jó a hip- hop helyzete. „Boldog vagyok, hogy az alapítók között lehettem. Egy úttörőnek nehéz a helyzete, mert bár lehet, hogy valami korszakalkotó kerül ki a kezei alól, mégis van, hogy senki sem figyel oda rá, és nem lesz nagy visszhangja a dolog­nak. Örülök, hogy a hip-hoppal másként történt.“ Grandmaster Flash - eredeti ne­vén Joseph Saddler - a 70-es és 80-as években New Yorkban kezdte karrierjét a Furious Five- val. Annak idején sokan meg­kérdőjelezték az általa képviselt zene létjogosultságát, amely má­ra már az egyik legmeghatáro­zóbbá vált. Bono: a U2 az első Bár Bono igen sok energiát fordít a politikára manapság, azért a U2 marad számára az első és legfon­tosabb. A sztár a napokban tért vissza afrikai körútjáról, amely során a harmadik világ eladóso­dása ellen próbált megoldásokat találni, valamint az afrikai álla­mok adósságának elengedése mellett emelt szót. A Hot Press ma­gazinnak adott nyilatkozatában elmondta, semmi sem hasonlítható ahhoz az érzés­hez, amikor reg­gel egy új meló­diával a fejében ébred, és egy olyan zenekar se­gít a kidolgozá­sában, mint a U2. „A politika vagy a politikusok közel sem olyan iz­galmasak, mint a zene, bár sok­kal jobban tisztelem őket, mint régebben. Jóval komolyabban dolgoznak, mint ahogyan gon­doltam volna, de nem szeretnék közéjük tartozni.“ A U2 jelenleg Dél-Franciaország- ban, egy használaton kívüli bár­ból kialakított stúdióban dolgo­zik új dalokon, Bono szerint a hely hangulata a régi szép időkre emlékezteti őket, amikor még ők is lepusztult klubokban léptek fel esténként. Az új számok közül egy még idén megjelenik a zene­kar Best Of albumán, (zenenet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom