Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-22 / 168. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 22. Közélet - hirdetés 5 Az Vízügy Beruházási Vállalat új igazgatója a bősi vízlépcső új gazdálkodási rendszeréről beszélt Működőképes modell alapján Ladislav Gáli személyében három hónapja új vezérigaz­gatója van a Bősi Vízlépcső felépítésével ismertté vált Vízügyi Beruházási Vállalat­nak. Vele beszélgettünk a vízlépcső jelenlegi helyzeté­ről és a finanszírozással kapcsolatos elképzelésekről. TUBA LAJOS A Bősi Vízi Erőmű állítja elő a hazai villamosenergia-termelés tizedét, a vízlépcső hiteleinek törlesztése mégis évek óta az ál­lami költségvetést terheli. Kiraj­zolódott már valamilyen megol­dás ezzel kapcsolatban? A kormány tavaly július 3-án hatá­rozatban hagyta jóvá a Bősi Víz­lépcső vagyoni helyzetének rende­zését. A 618/2001-es kormányren­delet értelmében a vízlépcső ener­getikai és vízgazdálkodási részé­nek összevonásával néhány átme­neti lépés után a Bősi Vízlépcső önálló állami tulajdonú vállalat­ként működik majd. Ez a cég vál­lalná a hitelek törlesztését, a víz­lépcső működtetését és a fennma­radó beruházások elvégzését. A Vízügyi Beruházási Vállalat (W) a földművelésügyi minisztériummal közösen előkészítette az összes lé­pést, amely ahhoz szükséges, hogy Szlovák Villamosművekkel a tulaj­donunkban lévő Zsolnai Vízlép­csőt kicserélhessük a Bősi Vízlép­cső energetikai részére. Ez a va­gyoncsere arra alapul, hogy a Ma­gyarországgal 1977-ben kötött szerződés alapján a közös tulajdo­nú vízi erőmű nem kerülhet ma­gánkézbe. Ezt a lépést idén január l ére terveztük, de a villamos­művek privatizációja miatt 2002 végére halasztották. Viszont arra az időszakra, amíg teljesül az emlí­tett kormánydöntés, a két cég egy olyan megállapodást kötött, amely szerint a Bősön gyártott villamos­energia árának 65 százalékát a W kapja meg. Ez nagyon komoly vál­\\ Cégünk komoly r hazai villamos­energia-termelővé válik. « tozás vállalatunk működése szem­pontjából. így ugyanis lehetővé válik a működési költségek fedezé­se, a hitelek törlesztése, sőt az ed­digi állami segítség visszafizetése és részben újabb beruházások is. Ez azt jelenti, hogy megtérítik azt a pénzt is, amelyet eddig Önök helyett a pénzügyminisz­Ladisiav Gáli: A finanszírozási modell lehetőséget ad a hitelek törleszté­sére és az eddigi állami segítség visszafizetésére (A szerző felvétele) tériumnak kellett hiteltörlesz­tésként kifizetnie? Igen, fokozatosan erre is sor kerül. Az említett 65 százalék ugyanis éves szinten 2,3 milliárd koronás bevételt jelent. Mennyi a vállalat éves törleszté­si kötelezettsége? Idén esedékes az egyik, 40 millió eurós hitelünk visszafizetése, erre a kormánydöntés alapján még a privatizációs bevételek felhaszná­lásával kerül sor. Vállalatunk idén 1 milliárd koronát tud felhalmoz­ni, ezt az elmúlt években kapott ál­lami segítség törlesztésére fordít­juk. Ezután már csak a második, 200 millió dolláros hitelcsomag marad, amely 2006-ban jár le. El­képzelésünk szerint a Bősről ne­künk járó összegből, illetve a zsol­nai erőmű bevételéből évente 2,7 milliárd koronát tudunk felhasz­nálni a kötelezettségeink fizetésé­re. Ezek összesen megközelítőleg 17 milliárd koronát tesznek ki. Mi­vel 2006-ban a hitel fejében 9,6 milliárd koronát kell majd visszafi­zetnünk, nyilvánvaló, hogy addig­ra ez nem halmozódik fel. Elkép­zeléseink szerint a szükséges ösz- szeget egy új, várhatóan 10-12 éves lejáratú hitelből teremtjük elő. Ez a pénzügyi modell jó nevű könyvvizsgáló cégek elemzése sze­rint is működőképes. Ilyen mértékű kötelezettségek mellett mennyi marad beruhá­zásra? Azon kívül, hogy finanszírozzuk a vízlépcső működését, javításokat és karbantartást is végzünk 500 millió koronáért. Emellett azon­ban igyekszünk fedezetet találni a megkezdett létesítmények befeje­zésére, az egyes hidrológiai, ületve energetikai művek felújítására. Idén a Bősi Vízlépcső esetében er­re 250 millió koronát szánunk. Ez főként a biztonsággal függ össze, mint például a hajózsilip felújítása vagy a veszélyhelyzet esetére szol­gáló lakossági figyelmeztető rend­szer. A Zsolnai Vízlépcsőn 80 mil­lió korona értékben tervezünk be­ruházásokat. A kilencvenes évek elején a víz­lépcsőépítés keretében községi infrastruktúra építése is folyt. Míg azonban Pozsony mellett mindent felépítettek, a Duna- szerdahelyi járásban általában csak torzókat hagytak maguk után. Van remény arra, hogy a helyzet változik? Természetesen. Bizonyára a tempó nem lesz olyan mértékű, mint ami­kor ezt külföldi hitelekből fedez­ték, de az ilyen járulékos beruhá­zásokról sem feledkezünk meg. Itt elsősorban vízvezetékekről, csa­tornázásról és víztisztítókról van szó. Jelenleg az oroszvári csator­názást fejezzük be, de fokozatosan a többire is sor kerül. Hasonló mó­don járunk el a Zsolnai Vízlépcső esetében is, itt még 450 millió ko­rona értékben van szükség járulé­kos beruházásokra. A finanszírozás jövőbeni alaku­lása nagyban függ a Szlovák Villamosművek hitelezőitől. Mi történik akkor, ha ezek nem egyeznek bele a tervezett va­gyoncserébe? Az említett kormányrendelet to­vábbra is érvényes, csak éppen a megvalósítás határideje tolódott el. Amennyiben megvalósul, a Bő­sön gyártott energia teljes egészé­ben a miénk lesz, vagyis cégünk komoly hazai villamosenergia-ter­melővé válik. Ez azt jelentené, hogy az előbb említett elképzelé­sek finanszírozására még több pénz jutna. De hangsúlyozni sze­retném, hogy már a mostani mo­dell is lehetővé teszi az elképzelé­seink finanszírozását. Végezetül tehát leszögezhetjük, hogy a vízlépcső környékén élők a jövőben nagyobb figyelemre számíthatnak a vállalatuk részé­ről, mint az elmúlt években? A felvázolt lehetőségek reményt adnak erre. A vízlépcső tízéves si­keres működése és a külföldi ta­pasztalatok arra utalnak, hogy a lakosság idővel elfogadja a vízlép­csőt és kihasználja az előnyeit. Eb­ben a mi cégünk is igyekszik majd segíteni. Ez az én személyes ambí­cióm és az igazgatói posztot is az­zal foglaltam el, hogy az ügyek in­tézését általános elégedettségre mozdítsam elő. Végül egy aktuális kérdés. Mi lesz a bősi iparvágány sorsa? Az iparvágányt annak idején ideig­lenes jelleggel a vízlépcső építésé­hez létesítették és napjainkban működésképtelen. A Dunaszerda- helyi Járási Hivatal döntése alap­ján az úttal együtt kötelességünk vv Évente 2,7 mil- ** liárd koronát tudunk felhasználni a kötelezettségeink teljesítésére. « felszámolni és a talajt rekultiválni. Mi csak az ideiglenes földkivétel­ért évi 2,6 millió koronát fizetünk. Amikor egy nagyon kedvező aján­latot kaptunk a vasút felszedésére, a felszámolással kapcsolatos szán­dékunkat jeleztük a bősi községi hivatalnak, de a részükről nem kaptunk semmiféle választ. Végül a Dunai Ipari Park jelentkezett és abban állapodtunk meg, hogy a bősi önkormányzat először keze­lésbe, később pedig saját tulajdon­ba átveszi az iparvágányt. Ezzel egyidőben a 2,6 millió koronás kö­telezettséget is átvállalják. A mi eredeti célunk az volt, hogy a tu­lajdonosoknak visszajuttassuk a termőföldet, a cégünk pedig meg­szabaduljon a nem produktív költ­ségektől. Ez azt jelenti, hogy az utat is fel­számolják? Itt is hasonló megoldás lesz, a bősi önkormányzat először a kezelési jogot veszi át, majd pedig az ipari parkkal közösen rendezi a tulaj­donjogokat. Daniel Lipsic: Kizárható a fizikai ráhatás A rendszer áldozata? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ivan Lexát senki sem ül­dözte politikailag, ezért ha kül­földön politikai menedékjogért fo­lyamodott volna, nem járt volna si­kerrel - mondta Dániel Lipsic, a Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke a JOJ tévé tegnap déli műsorában. Vojtech Tkác HZDS- alelnök nem helyesli Lexa fogság­ba vételét, szerinte a volt SIS- főnök mentelmi jogának megvo­násáról szóló eddigi összes javas­lat jogilag hibás volt, és Lexa már csak emiatt is a strassbourgi em­berjogi bírósághoz fordulhatna. „Az európai emberjogi egyezmény szerint senkit sem illet meg men­telmijog. Ha Lexa jogsértést emle­get, konkretizálhatná, mely jogai sérültek” - reagált Lipsic, aki meg­erősítette: a KDH kész újból előter­jeszteni a meciari amnesztiák ér­vénytelenítéséről szóló alkot­mánytörvény tervezetét. „Jogren­dünk lehetővé teszi, hogy ha vala­ki kegyelmet kap is, az illető kérhe­ti a büntetőeljárás folytatását, és bár nem lehet büntetést kiszabni, a bíróság dönthet a vádlott ártatlan­ságáról, illetve bűnösségéről. Ha Lexának tiszta lenne a lelkiismere­te, hogy tisztázza nevét, az am­nesztia ellenére kérné az ellene kezdeményezett eljárás lefolytatá­sát” - tette hozzá a KDH jogásza. A HZDS alelnöke nem zárta ki, hogy Lexára a fogságban nyomást fog­nak gyakorolni, mely következté­ben bármit magára fog vállalni. „Lexa úgy tünteti fel magát, mint­ha a rendszernek esne áldozatul. Ne feledkezzünk meg Lexa és Martinka nyilvánosságra hozott beszélgetéséről, és a törvénytelen­ségekről! Egyébként Lexa ügyvé­dei mindig jelen voltak védencük kihallgatásánál, ezért a fizikai rá­hatást kizártnak tartom” - hangsú­lyozta Lipsic. „Elég sok krimit ol­vastam ahhoz, hogy ilyesmit is el­képzelhetőnek tartsak” - válaszol­ta a HZDS képviselője. Tkác Ivan -Gasparovic új pártjáról nem akart véleményt mondani, Lipsic pedig - saját bevallása szerint - nem lát különbséget a HZD és a HZDS kö­zött, ezért a KDH egyikkel sem kí­ván együttműködni, (sza) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Visszautasította azt a felté­telezést Ivan Gasparovic a Szlovák Teélevízió öt perc múlva tizenkettő című tegnapi műsorában, hogy a Mozgalom a Demokráciáért (HZD) bejegyzése Ivan Lexa elfogását segí­tő információknak köszönhetően zajlott olyan gyorsan. Egyes hírek szerint ugyanis a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) szűkebb vezetéséből kiszivárgott in­formációk segítették a rendőrséget Lexa tartózkodási helyének megál­lapításában. A HZDS-t nemrég elha­gyó képviselő nem minősítette volt főnöke amnesztiáit, melyek lehető­vé teszik, hogy Lexa néhány ügyben büntetlen maradjon, viszont üdvö­zölte azt, hogy a SIS volt igazgatója már Szlovákiában tartózkodik. Ján Camogursky Gasparovichoz hason­lóan cáfolta, hogy politikai okokból időzítették volna a választási idő­szak kezdetére Lexa hazahozatalát, és kizártnak tartotta, hogy a bírósá­gok döntéseit befolyásolnák a közel­gő parlamenti választások. Az igaz­ságügyi miniszter tiltakozott az el­len, hogy a HZDS képviselői elrab­lásnak nevezik Lexa hazatoloncolá- sát. „Lexát a Dél-Afrikai Köztársaság rendőrsége fogta el nemzetközi elfo­gatóparancs alapján, majd miután megállapították, hogy érvényes útiokmányok nélkül tartózkodik or­szágukban, választhattak, vagy kioloncolják őt, vagy döntenek a ki­adatásáról. Ők a kitoloncolást vá­lasztották” - mondta Carnogursky. Az ifjabb Kovác-ügy megoldását a miniszterhez hasonlóan Lubomír Lintner, az ANO alelnöke is az alkot­mány módosításával tartja elképzel­hetőnek, vagyis olyan törvény elfo­gadását javasolják majd az új parla­mentnek, mely megszüntetné Me- ciar amnesztiáit. Rudolf Ziak, a HZDS alelnöke viszont abban értett egyet a miniszterrel, hogy nyilvános­ságra kellene hozni a Lexa bűnügye­ivel kapcsolatos titkosszolgálati anyagokat. Az új pártok indulása az őszi parlamenti választásokon volt a tévévita másik témája. A két új párt jelenlévő képviselője a régi pártok támogatottságának csökkenésével, a válsztópolgárok kiábrándultságával indokolta pártja megalakítását, (lpj) RÖVIDEN A HZDS nem fél a HZD-től Pozsony. „A HZDS nemzeti kincs” - mondta Sergej Kozlík, a Mar- kíza televízió Testre szabva című műsorában. A párt képviselője­löltjei már nem töltenek ki hűségnyilatkozatot, „ez már mögöttünk van” mondta a HZDS alelnöke. Habár cáfolta, hogy a jelöltek fizet­tek volna a jó helyezésekért a párt listáján, elismerte, az első helye­ken állóknak ötleteikkel hozzá kell járulniuk a párt pénzügyi hátte­rének biztosításához. Kozlík nem tart a HZD-től, szerinte a HZDS választóinak legfeljebb 1 százalékát szerezheti meg. (TASR) Lexa elnyomta a kilencmilliárdos hiányt Pozsony. Lexa elfogása elfedte a Szlovák Gázművek (SPP) eladási árának csökkenését, ezt az SDA sajnálatosnak tartja - mondta Peter Weiss, a párt képviselője. A 2,7 milliárd dolláros vételár a ter­vezett 130 milliárd koronáról 121 milliárdra esett a dollár értéké­nek csökkenése miatt. Peter Weiss nem érti, hogy az adásvételi szerződés miért nem tartalmazza a vevő felelősségét is a dollár ár­folyamának változása esetén. (TASR) Fico: politikai apátia van Szlovákiában Zsolna. Robert Fico 80 százalékos részvételre számít az őszi parla­menti választásokon. Habár nyolcvannapos szlovákiai kőrútjának ed­digi tapasztalatai alapján a lakosság jelentős része apatikusan várja a választásokat, a várhatóan augusztus közepén kezdődő masszív vá­lasztási kampány meghozza eredményét. Az apátia mellett a választó- polgárok tájékozatlanságát is érzékelte Fico, amit ő az új politikai pár­tok alapításának tulajdonít. (TASR) Késik az átvételi jegyzőkönyvek aláírása Pozsony. A közigazgatási reform iskolaügyi hatásköreit érintő része veszélyeztetheti az iskolaév megkezdését, mondta Michal Sykora, a Szlovákiai Városok Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke. Az állami szervek hibájából ugyanis nem mindenhol tudják a tervezettnek meg­felelően augusztus 1-ig aláírni az átadási jegyzőkönyveket. Sykora ki­fogásolta azt is, hogy a tanítók fizetését továbbra is a járási hivatalok folyósítják majd, mert ezzel könnyű visszaélni a választások közeled­tével. (SITA) Bősön is égtek a függetlenség tüzei Bős/Dargó. A10 évvel ezelőtt elfogadott szuverenitási nyilatkozat évfordulója alkalmából szervezett szombati, bősi ünnepségen mintegy háromszázan vettek részt. A falu melletti kikötőben meg­gyújtották a függetlenség tábortüzét, a szervezők, a Matica sloven- ská és az SNS dunszerdahelyi képviselői méltatták az esemény tör­ténelmi értékét. (TASR) ROI: Rusko nem megbízható Kassa. Az ANO mellett működő Roma Tanács továbbra is kitart Pavol Rusko mellett. Frantisek GuTás elnök szerint nem pályáznak parlamen­ti képviselői helyekre, de a helyi önkormányzati választásokon min­denképpen indulni szeretnének. A Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) viszont nem tartja Gulást a romák reprezentatív képviselőjének. „Mindig ott van, ahol pénz várható” - mondta Milan Scuka, a ROI el­nöke. Scuka szerint Rusko akkor lesz elfogadható a romák számára, ha televíziójában romák is dolgoznak. (TASR) Malíková Materák fejét követeli Pozsony. A Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) bizonyítékai vannak arról, hogy a Szlovák Televízió (STV) százezres lelépőkről kötött szerződést vezető alkalmazottaival, ezért lemondásra szólítják fel elnökét, Milan Materákot. Anna Malíková szerint az STV vezetői ezen szerződése se­gítségével akaiják biztosítani jövőjüket, mivel a választások után a rossz gazdasági eredmények miatt úgyis elbocsátják őket. (SITA) Pozsonyba nem ért el a szennyezés Pozsony. A Duna szlovákiai szakaszára már nem érkezett meg az a hat kilométer hosszú olajfolt, melyet szombaton észleltek a bécsi sza­kaszon. Az osztrák félnek sikerült eltávolítania még a freudenaui ki­kötőben. Ha fenyegetett volna a szlovákiai Duna-szakasz szennyező­dése is, az osztrák fél biztosan értesítette volna szlovák partnereit, mondta Peter Hlavaty, a Dunai Vízügyi Vállalat diszpécsere. (SITA) Korec Szent Istvánt idézte Pozsony. A Szent-Márton dómban tartott szentmisével vette kezde­tét az Európa közepe az 1000. év táján című kiállítás. A misét Ján Korec nyitrai püspük celebrálta, aki az egyház magasrangú magyar, lengyel, cseh és német képviselőivel együtt lelki védnökséget vállalt a nemzetközi kiállítás felett. Kiemelte Szent István király fiának, Im­re hercegnek írt intelmeit, melyben figyelmezteti őt arra, hogy az egy nyelvű nemzet gyönge. Ez a figyelmeztetés Korec szerint ma is érvényes. (SITA) Nyári felüdülés Őrnek és lakásának az reran napilappal A KDH és az ANO is az alkotmány módosítását tervezi Nem volt időzítve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom