Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-19 / 166. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 19. TALLÓZÓ KOMMENTÁR % *, 1 MÁÉRT a MÁÉRT MOLNÁR NORBERT A mostani volt a legbékésebb az eddigi Magyar Állandó Értekezletek közül - legalábbis ezt állítják egybehangzóan a résztvevők, nekünk nincs is okunk kételkedni állításukban. Aztán a hivatalos „nagy sajtó- tájékoztatón” kiderült, mégsem oly hatalmas az egyetértés, bár még így is meglepően kevés kifogás hangzott el a magyar ellenzéki pártoktól, s ami el is hangzott, inkább csak a kifogás a kifogásért kategóriába sorolható. Akadt olyan is, aki a fingfűrészelés kifejezést találta a legmegfelelőbbnek arra, ami a zárt ajtók mögött zajlott - az illető neves, bár kissé csalódott politikus. Pedig a legcsalódottabb magyar ott sem volt. Tőkés László egyszerűen nem kapott akkreditációt, mert az MSZP szakított azzal a gyakorlattal, hogy névre szóló meghívókat küldözzön szét a határon túlra, mondván, döntsék el a szervezetek, ki képviselje őket a MÁERT-tá alakult magyar-magyar csúcson. És ez így van rendjén, a direktívák Pestről sem hatnak jól. Vonatkozik ez a pénzelosztásra is. Évekig milliócskák elosztásáról folytak késhegyre menő viták az Illyés Alapítvány kuratóriumaiban, miközben néhányan az erdő alatt megtalálták más összegek rövidebb útját. Magyarország átláthatóbbá teszi a pénzvándorlást, sőt, a költségvetésnek kell rögzítenie a határon túli magyaroknak szánt pénzek nagyságát. Ez, ha nekünk nem jelent is sokat, a magyarországi adófizetőnek, akinek fizetését csapolják meg a mi kedvünkért, mindenképpen biztató lehet; legalább tudni fogja, hova vándorol a pénze. A kedvezménytörvény módosításának ügyében is megegyeztek a felek. Úgy kell rajta változtatni, hogy használható és mindenkinek jó legyen. Ézt a Fidesz sem ellenzi, sőt még májusban maga dolgozott ki egy javaslatot, amely valószínűleg a keretét adja a szeptember-októberi módosításnak. Ezek után már az SZDSZ is hajlandó támogatni a kedvezménytörvényt, és akkor már minden magyar egy platformon találja magát. Az megint más kérdés, hogy nem biztos, minden magyarnak ugyanúgy kell vélekednie egy kérdésről, de van benne valami romantikus. Majd szeptemberben köszönnek ránk a mindennapok, amikor a konkrét módosítások kerülnek terítékre, folyik az egyeztetés. Akkor már biztosan torkokat fognak fűrészelni, és nem mást. Miről szól a Lexa-ügy? TÓTH MIHÁLY Akár a törvényesség, a demokrácia és a kulturált politizálás közép-európai szigetének is minősíthetnénk Szlovákiát, ha a most ismét forr- pontra jutott ügy csak Ivan Lexáról szólna. így még azt is elviselnénk, hogy a volt titkosszolgálati főnök viselt dolgairól most, évek múltán nem sikerülne kideríteni semmit. De az is csak alig több mint háromnapos szenzáció lenne, ha - az ifjabb Kovác elrablásának megszervezését is beleértve - mindent rábizonyítanának, és bizonyítékok alapján tömlöcbe juttatnák. Az elkövetkező években uborkaszezon idején színes riportokat lehetne írni, Meciar kedvence miként múlatja idejét, mondjuk, Lipótváron. Még le se szállt a volt SIS-igazgatót szállító gép, a HZDS alelnöke már leszögezte, hogy pártja kiáll Lexa mellett. Azt tükrözi-e Rudolf Ziak nyilatkozata, hogy az eddig elnyűheteden politikai erő vezetői attól tartanak, HZDS általi „ejtése” esetén „köpni” fog Lexa, vagy pedig rokonszenvezőiket igyekeznek megnyugtatni, hogy „a mi kutyánk kölykéért” minden körülmények között kiállnak? Tény, hogy a civilizált vüágban nincs még egy politikai párt, amely a Lexa által kialakítotthoz hasonló helyzetben ne határolódna el már csekélyebb súlyú gyanúsítgatások esetén is bármilyen magas rangú tisztségviselőjétől. Ugyanis tisztában van vele a politikai erő, hogy a soraiból vétetett titkosszolgálati főnök vád alá helyezése, majd „olajra lépése” esetén miként zuhanna népszerűsége. Meciar és környezete nemcsak azt tudja, milyen mennyiségű vaj olvadozik emberének fején, hanem azt is, rokonszenvezői a HZDS-nek, pontosabban, a mozgalom elnöke kegyeltjeinek mi mindent hajlandók megbocsátani. Az ország lakosságának több mint egynegyede HZDS-szimpatizáns. Ez a tömeg kész volt napirendre térni súlyosabb dolgok fölött is, mint, mondjuk, egy szimpla emberrablás vagy néhány bűncselekmény kinyomozásának meghiúsítása. Amíg Meciar áll e politikai erő élén, addig az a 20-25 százalék azt is megbocsátaná, ha országiás közben az Öreg potom pénzért elzálogosítaná például a szepességi városokat. Ha mindebbe még az igazságszolgáltatás,lomhaságát is belekalkuláljuk, arra is választ kapunk, hogy miről szól a Lexa-ügy, illetve hogy e tekintetben holnap többet tudunk-e, mint tegnap tudtunk. Ez az ügy több egy súlyos bűncselekmény-sorozat által felvetett kérdések tisztázásánál. Ebben az országban a szavazásra jogosultak egynegyede nemzetiségi alapon foglal állást a már három etnikai párt valamelyike javára. A lakosság másik egynegyede a vezérelvhez igazodva voksol. E két kategória adja ki a népesség legalább felét. Csodálkozunk, hogy Szlovákia időnként még csak nem is hasonlít Nyugat-Európához? FRANKFURTER RUNDSCHAU ítélet a módszer javára Egy német bíróság ítéletével nagy lépést tett a hivatalos elismerés felé a Pető-módszer, amely mozgássérült (agyhűdé- ses) gyermekek terápiájaként Magyarországon kívül Angliában is jól bevált. A göttingeni köz- igazgatási bíróság egy mintaértékű perben úgy döntött, hogy a szociális segélyeket folyósító hivatalok kötelesek átvállalni a konduktív mozgásjavító terápia költségeit. A felperes pár, amelynek mozgássérült fia már tízéves, a gyógymód költségeinek megtérítését kérte. A bíróság a kereset mérlegelésekor döntő jelentőségű tényként vette figyelembe, hogy a müncheni gyermekklinika nemrég lezárult átfogó tanulmánya igazolta a Pető-féle módszer hatékonyságát. „A konduktív terápia bizonyíthatóan szignifikáns javulást eredményezett, az alperesnek ezért viselnie kell a gyógymód költségeit” - hangzik a göttingeni bíróság ítélete. A felperes pár gyermeke nem sokkal a születése után agyhártyagyulladást kapott, a betegség súlyos mozgásszervi károsodást eredményezett. A szülők 1995-ben a Pető-módszer kipróbálása mellett döntöttek: előbb Budapesten kezeltették a kisfiút, aki később részt vett egy hannoveri konduktív nyári táborban. 1998-ban a . gyermek a müncheni gyermekklinikára került, ahol 70 társával együtt vizsgálták mozgásfejlődését az idézett átfogó tanulmány keretében. A több hónapos intenzív terápia jelentős javulást eredményezett a kisfiú állapotában.- Ha a parlamenti ciklus véget nem ért volna, az én mesém is tovább tartott volna! (Pavel Jakubec rajza) DIE PRESSE Ivan Lexa volt titkosszolgálati főnök elfogása drámai fordulatot eredményezhet a szlovákiai választások előtti harcban. Az osztrák napüap szerint nem lesz könnyű Lexa büntetőjogi felelősségre vonása, mivel még mindig érvényes képviselői mandátuma. A szlovák titkosszolgálat egykori igazgatójának elfogása jól jött a jelenlegi kabinetnek, mely a Lexa-üggyel megpróbálja elkerülni a választási vereséget. Várhatóan több kellemeden kérdés is felszínre kerül, például hogy Lexa tevékenységébe mennyire avatta be Vladimír Meciar volt kormányfőt. Ellenzéki vélemények szerint Ivan Lexa elfogását szándékosan a választások előtti időszakra időzítették. Jaroslav Ivor, a belügyminisztérium vizsgálati főosztályának volt vezetője viszont figyelmeztetett: Lexa továbbra is képviselő; ha ismét meg kell vonni mentelmi jogát, nem biztos, hogy sikerül, s ez a jelenlegi kormány blamázsa lenne. Az osztrák lap furcsának tartja, hogy a minden hájjal megkent Lexát egy nevetséges hiba miatt kapták el. A Nemzetiségi Szövetségek Társulása hamarosan hivatalosan is a cseh kormányhoz és parlamenthez fordul Prágától kérik a nyelvi chartát Az európai kisebbségi nyelvek chartájának elfogadását kérik az új cseh kormánytól és a parlamenttől a csehországi nemzeti kisebbségek. KOKES JÁNOS Ezt Vavrinec Fójcik, a Nemzetiségi Szövetségek Társulásának lengyel képviselője jelentette be Prágában, s leszögezte, hogy a szervezet a kérést rövidesen hivatalos formában is továbbítja az illetékesekhez. „Elvárjuk, hogy a chartát a Cseh Köztársaság teljes egészében elfogadja” - hangsúlyozta Fójcik. A Nemzetiségi Szövetségek Társulása a görög, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a szlovák és az ukrán kisebbségi szervezeteket tömöríti, s alapvető célja, hogy a kisebbségi elvárások közösen nyilvánuljanak meg a hatóságok és a cseh közvélemény irányában. A társulásnak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége is tagja. Az európai kisebbségi nyelvi chartával az előző, Milos Zeman vezette szociáldemokrata kormány 2000-ben már foglalkozott, de akkor döntés nem született, s a kérdés azóta nem került napirendre. A csehországi nemzeti kisebbségek 2001-es helyzetével foglalkozó, június elején a kormány elé terjesztettjelentés szerint a kormányzatban megoszlottak a vélemények arról, hogy időszerű-e Prágának most elfogadni a chartát. Egy külügyminisztériumi elemzés ugyanis kimutatta, hogy Prága jelenleg a kisebbségi nyelveket védő normáknak csak egy részét tudná teljesíteni, ezért jobb lenne a kérdést továbbra is nyitottan hagyni. A külügy ugyanakkor azt is javasolta, hogy a jövőbeni kisebbségi nyelvhasználatot a hatóságok előtt csak úgy engedélyezzék, hogy a kisebbségi személy maga fizetné az esetleges tolmács költségeit. A társulás álláspontja szerint viszont ezeket a kiadásokat az államnak kellene állnia. A lengyel szervezeteket tömörítő Lengyelek Kongresszusa egyébként vállalta, hogy a kormány elé tár egy felmérést arról, hogyan kelenne a lengyelt regionális nyelvvé nyilvánítani a Cesky Tésín-i és a Karvinái járásban. A németek szintén nem elégedettek a mai helyzettel. Az említett, kormány elé terjesztett jelentésből egyébként még az is kiolvasható, hogy a németek mellett a A parlamentben különbizottság foglalkozzon a kisebbségek ügyeivel. csehországi horvátok is kárpótlást követelnek a II. világháború után őket ért politikai és anyagi sérelmekért. A nemzeti kisebbségek szintén szeretnék elérni, hogy a jövőben állandó képviseletük legyen a köz- szolgálati televízió és rádió tanácsában. Jelenleg ugyan joguk van valakit javasolni a testületekbe, de jelöltjüknek gyakorlatilag nincs esélye bekerülni. A társulás ezért azt szeretné, hogy a kisebbségek számára a törvény biztosítana képviseletijogot. A harmadik közös kérés, hogy a parlamentben különbizottság foglalkozzon a kisebbségek ügyeivel. Azt a gyakorlatot, mely szerint ezzel a problémával csak egy albizottság foglalkozik, a kisebbségek nem tartják jónak és kielégítőnek. A kisebbségek ugyanakkor sürgetik a cseh törvényhozást, hogy minél hamarabb fogadja el az új oktatási törvényt, amely pontosan szabályozná a kisebbségi nyelveken tanító iskolák és osztályok létrehozásának, illetve megszüntetésének a feltételeit. Ez a probléma leginkább a lengyeleket érinti, mert csak ők élnek nagyobb tömegekben összefüggő területen a Cesky Tésín-i és a Karvinái járásban. Franciaország: Dominique Perben igazságügyi miniszter javaslata a fiatalkorúakra vonatkozó törvény szigorítására Felügyelet, majd zárt nevelőközpont, utána börtön FATER TIBOR A francia minisztertanács parlamenti megtárgyalásra alkalmasnak találta Dominique Perben igazságügyi miniszternek a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozó törvények jelentős szigorítását tartalmazó javaslatát. A tervezet szerint a 13-18 éves fiatalok első esetben elkövetett „kisebb kihágások, szabály- sértések” esetén megrovásban, bizonyos helyekről való kitiltásban részesíthetők vagy hivatalból kijelölt gondozó felügyelete alá helyezhetők. A visszaeső gyerekek számára „zárt nevelőközpontok” létesítését javasolja Perben. Ezekben az intézetekben nem lennének rácsok, de folytonos lenne a fenyegetettség: rendbontás vagy szökés esetén igazi börtön várná a szabálysértések, kisebb bűncselekmények elkövetőit is, ami korábban ebből a korosztályból csak a súlyosabb bűncselekmények elkövetőit fenyegette. A törvényjavaslat a jelenlegi 13-ról 10 évre szállítaná le a súlyos cselekmények elkövetői számára a büntethetőség határát. A büntetés időtartama a Chirac-többség kormányzata által előterjeszthetőnek minősített javaslat szerint fél évtől húsz évig terjedhet (jelenleg 7 év a fiatalokra kiszabható legsúlyosabb büntetés). A javaslatból következően új részlegeket kell kialakítani a börtönökben a fiatalkorúak számára. A javaslat máris zajos vitákat váltott ki. A gyermekek jogaival foglakozó állami konzultatív bizottság és a köztisztviselők szakszervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy a bebörtönzés sokszorosára növeli a visszaesés veszélyét. „Ilyen kevéssé lenne együtt érző ez a mai társadalom, hogy rendőri és bírói választ ad ott, ahol szociális gondozásra volna szükség?” - idézi a Libération Alain Vo- gelweith gyermekvédelmi szakértőt. A L’Est Républicain napüap azt hangsúlyozza, hogy 13 éves kallódó gyerekek bebörtönzése nem LEVÉLBONTÁS Csomagolt sovinizmus A Smer egész országot beborító óriásplakátjainak tanúsága szerint kizárólag Robert Fico előtt áll nyitva a NATO és az EU ajtaja. Bizonyára egy másik plakátról mosolygó „új politikai nemzedék” szeretne bennünket bevezetni oda. A Nyugat felé vezető utat kínálják a választópolgároknak, köztük több mint félmü- lió felvidéki (ejnye, megint figyelmen kívül hagytam balliberális honfitársaim érzékenységét) magyarnak is. Meg kell adni, egyedi módon szeretnének megnyerni maguknak. Legutóbb azzal kívántak kedveskedni, hogy nem helyeslik a Himnusz éneklését templomainkban. Durva kézzel belenyúltak nemzeti érzéseinkbe és templomaink szentélyébe. Ezeréves történelmünk során csupán II. József és a kommunisták merték ezt megtenni. A történelmet valószínűleg kevésbé ismerő Fico- aktivisták nem a kalapos király elvei mentén alkottak véleményt, sokkal inkább a bolsevik közelmúlt egy darabkáját mentették át. Ilyen előzmények után arcádan szemtelenséggel nagyszabású kampányolásba fogtak a zömmel magyarok lakta vidéken, július 4-én például Komáromban és környékén. Mindezt arrogáns ' gőggel tették, kimondottan a magyarság megalázására, hogy lám, lábbal tiportuk nemzeti léted legszentebb elemeit, és mégis van képünk szülőföldeden mézesmázos mosollyal demokráciát ígérgetni. Szalonképtelen politikai portékáik eladásához magyar nyelven óbéga- tó rikkancsokat is találnak, de még így sem igazán akadnak vevőre tájainkon. Mert a sovinizmus lólába kilóg az eurocsomagolásból, csak az asztal alá kell nézni. A szép demokráciamasnival átkötött csomagot nem érdemes elfogadni, mert úgy robbanhat fel, mint a hupikék törpi- kék kezében Tréfi ajándéka. Vagy demokrácia helyett sovinizmust, arroganciát és demagógiát találunk. Azok a magyarok, akik segítséget nyújtanak bármüyen formában old meg semmit, ha szabadlábra kerülve ugyanabba a társadalmi közegbe kerülnek vissza, ugyanazok közé a társadalmi hiánybetegségek közé. A La Croix fel is sorolja ezeket: „Tabukat nem ismerő, erőszakos magatartásukkal, ami felháboríthat vagy elszomoríthat, valós hiányokra válaszolnak. Érzelmi hiány a szülők részéről, akik a mindennapok hajszájában maguk is alig tudnak a felszínen maradni. Kulturális hiány egy gyökértelen jelenben. A képzelet hiánya, ahol a virtuális összemosódik a valósággal. Az iskolai, szakmai távlatok hiánya.” A szerző az MTI különtudósítója honfitársaik megtévesztéséhez és ezáltal a hatalom megszerzéséhez, számoljanak azzal, hogy önmagukat rekeszük ki a magyar nemzettestből. Mi sajnáljuk őket, ám tudatosítani kell, hogy nem fognak hiányozni, mint ahogyan hullócsillagból sincs hiány az égbolton. Mindenkinek értésére kell adnunk, hogy aki nemzeti imádságunkat és templomainkat támadja, azzal nincs beszélnivalónk, és a demokrácia hirdetését az ő szájából komolytalan, demagóg mesének tartjuk csupán. A nacionalizmust és sovinizmust akkor is észrevesszük, ha Csillogó europapírba csomagolják. Sárközi János Szentpéter
