Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-17 / 164. szám, szerda

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 17. gazdasági hírmorzsák A szlovák jegybank nem avatkozik be Pozsony. A szlovák jegybank tegnap bejelentette, hogy nem kíván beavatkozni a korona to­vábbi gyengülése megfékezése érdekében, annak ellenére, hogy a korona áprilistól számítva 7 százalékkal esett vissza az euró­hoz képest. Tegnap 44,560 koro­náért adtak egy eurót a bakközi piacon. A jegybank júniusban há­romszor avatkozott be a korona védelmében, a bank illetékesei szerint azonban ezúttal ilyenre nem kell számítanunk. (SITA) Augusztusig döntés az Istrochemről Pozsony. Az Istrodeza Istro- chemre szóló vételi ajánlatáról a vagyonalap legkésőbb augusztus első hetéig dönt, míg a tárcaközi bizottság még e héten foglalko­zik a vegyipari cég 91,63 százalé­kos részvénycsomagjának az el­adásával. A vagyonalap ugyan­akkor nem foglalkozik a Nyitra- nováki Vegyiművek vételi ajánla­tával, mivel az szerintük későn adta be ajánlatát. (SITA) Az RZB megvenné a Postabankot Bécs. Az osztrák Raiffeisen Zent­ralbank (RZB) a Tatra bankán keresztül ajánlatot tett a Posta­bank 89 százalékos részvénycso­magjának a megvásárlására - je­lentette az osztrák WirtschaftsB- latt. Az RZB stratégiai partneri viszony kialakítására törekszik, mivel a Postabank az osztrák P.S.K.-hoz hasonló szervezeti fel­építéssel rendelkezik. Az osztrák bank mellett a Ceská Pojistovna cseh biztosító társaság is ver­senyben van a Postabank meg­szerzéséért. A 850 alkalmazottat foglalkoztató Postabank az el­múlt évet, 587 millió euró mér­legfőösszeg mellett, 11 millió eu- rós veszteséggel zárta, (s, mti) Az oroszok aláássák az OPEC szerepét London. Az orosz olajtermelők megingathatják az OPEC olajkar­tell olajpiaci szerepét és elvehetik Szaúd-Arábiától a világ legna­gyobb olajtermelője címet - áll a BP éves statisztikai jelentésében. A tanulmány 56,14 milliárd köb­méterre teszi az orosz földgáztar­talékokat, ez 32,2 százaléka a vi­lág összkészletének. A sorrend­ben a másodikok a jórészt OPEC- tag közel-keleti országok, 32,1 százalékkal. A szovjet utódálla­mok 65,4 milliárd hordó olaj bi­zonyított készlettel rendelkez­nek, de ez csak 6,2%-a a vüág összesített tartalékainak, (ei) Levegőhöz jutott Argentína Buenos Aires. Egy évvel meg­hosszabbította az Argentínának nyújtott egyik legfontosabb hitelé­nek visszafizetési határidejét a Nemzetközi Valutaalap (IMF), így a súlyos gazdasági válságban lévő ország teljesítheti kötelezettségeit a Közép-Amerikai Fejlesztési Bank irányába, és újabb hiteleket remélhet a pénzintézettől. Az IMF a visszafizetési határidő meg­hosszabbítását közleményében azzal indokolta, hogy a hitel tör­lesztése kockázatos helyzetbe so­dorta volna az országot. (MTI) Autópályákra 3,6 milliárd Pozsony. A Szlovák Útfelügyelet (SSC) 2002 első felében 3,582 milliárd koronát fordított au­tósztrádák és gyorsforgalmi utak építésére. A tervek szerint az év folyamán összesen 10,597 milli- árdot szán e célra. A több mint 10 milliárdos pénzügyi keretből a közvetlen útépítésre 9,251 milli- árdot fordítanak, a többit az elő­készületi munkálatok, a földterü­let felvásárlása emészti fel. (t) Kudarcba fullad a privatizálás? Prága. A Cesky Telecom cseh távközlési vállalat többségi ré­szesedése iránt érdeklődők a pénteki új ajánlataikban nagy valószínűséggel a cseh kormány kérése ellenére nem emelik 10%-kal a vételárat. Ebben az esetben a Spidla-kormány előtt két lehetőség áll: vagy elfogadja a jelenlegi piaci árakat vagy vár a távközlési cég eladásával, akár 2004-ig is. (CTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. július 17-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,636 Lengyel zloty 10,586 Angol font 69,534 Magyar forint (100) 18,050 Cseh korona 1,513 Svéd korona 4,791 Dán korona 6,009 Szlovén tollár (100) 19,704 Japán ien (100) 38,073 Svájci frank 30,439 Kanadai dollár 28,676 USA-dollár 44,083 Végletes vélemények az Európai Unió agrárreformjáról Nemtetszést váltott ki ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Brüsszel. A várt frontok mentén fejtették ki első véleményüket a ta­gok mezőgazdasági miniszterei az Európai Bizottság agrárterveiről. A radikális reformokat szorgalmazó négyek többnyire „bátor, jövőbe te­kintő papírnak” nevezték a Franz Fischler agrárbiztos által beterjesz­tett tervezetet, míg mások, így a spanyolok, görögök és az írek szá­mára teljesen elfogadhatatlan. Ár­nyaltabban, de egyértelműen utasí­totta el a tervezet a francia, a portu­gál és részben az osztrák agrárrni- niszter. Az elutasítók legtipikusabb érvei arra irányultak, hogy a bizott­sági javaslat túl radikális, nem volt rá felhatalmazása, emellett a körül­mények nem is tették ezt indokolt­tá. Visszatérően óvtak a közvetlen kifizetések csökkentésétől, ami sze­rintük szegényebb farmerek, sőt egyes térségek jövőjét is veszélyez­tetheti. A görög felszólaló külön is leszögezte: nem fogadja el, hogy a közvetlen kifizetések lefaragásából finanszírozzák az új tagok bevoná­sát. Vele ellentétben a holland mi­niszter arról beszélt, hogy a bővítés kapcsán azon a kettősségen kell úr­rá lenni, hogy nem tehetnek meg­különböztetést a régi és az új tagok között, másfelől viszont a mai rend­szer kiterjesztésére nincs elegendő pénzügyi fedezet. Holland, svéd és brit részről helytelenítették, hogy a bizottsági javaslat nem megy elég­gé messzire, nem ajánl elegendő megtakarítást a közös agrárbüdzsé­ben, illetve csekély mértékű csök­kentést vetít előre a közvetlen kifi­zetésben (a svéd miniszter a teljes eltörlését tartaná kívánatosnak). Egyúttal egyetértettek a támogatá­sok és az agrártevékenység szétvá­lasztásával. A német tárca vezetője viszonylag visszafogottan támogat­ta a tervet, ami szerinte jó irányba megy, de a részletek alaposabb megvizsgálását is igényli. (VG, ú) Az amerikai szenátus a sorozatos visszaéléseket követően elfogadta a számviteli szabályok szigorúbbá tételét Súlyos büntetések a csalóknak George W. Bush elnök szerint az Egyesült Államok gazdasága még „más­napos" az 1990-es évek „gazdasági dőzsölése" után (Reuters-felvétel) Washington. Az amerikai szenátus hétfőn egyhangúan elfogadta a számviteli eljárá­sok reformját célzó törvény- tervezetet. Ez súlyos bünte­téseket irányoz elő az adó­csalást elkövető cégek ve­zetőinek. A szenátus szigo­rát a sorozatos könyvelési csalások váltották ki. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az új törvény egy ellenőrző bizott­ság létrehozását írja elő, amely meghatározza az új számviteli nor­mákat, könyvvizsgálatokat hajt végre, és megbünteti a szabályokat áthágó számviteli cégeket. Egyút­tal megtilt a számviteli cégeknek bizonyos tanácsadói tevékenységet és megerősíti a tőzsdei akciókat felügyelő amerikai bizottságot. A tervezetet, amelyet Paul Sarbanes demokrata párti szenátor kezde­ményezett, még jóvá kell hagynia az amerikai törvényhozás két házá­nak, mielőtt George W. Bush el­nöknek átnyújtják aláírásra. A kép­viselőház április 24-én egy kevésbé szigorú szöveget fogadott el, amely nem választotta külön egyér­telműen a számviteli cégek tevé­kenységében a számvitelt és a ta­nácsadást. Bush elnök elégedetten nyilatkozott a szenátusi szavazás­ról, hangsúlyozva, hogy a szigorú törvényben benne van minden számviteli és büntetőjogi reform, amit korábban meghirdetett. Egyúttal felszólította a kong­resszus két házát: hangolják össze tervezeteiket, hogy a reformot még az augusztusi törvényhozási vaká­ció előtt be lehessen vezetni. Trent Lott, a szenátusi republikánus ki­sebbség vezetője közölte, hogy a kompromisszumos szöveg „nagyon közel áll” majd a felsőház által el­fogadotthoz. George W. Bush el­nök szerint az Egyesült Államok gazdasága még „másnapos” az 1990-es évek „gazdasági dőzsölé­se” után, de azért „alapvetően erősnek” tekinthető. Az amerikai részvények árfolyama ugyan most csaknem öt éve nem látott mély szintre süllyedt, de az elnök hétfőn, az alabamai Birmingham­ben mondott beszédében derűlátó hangon szólt az amerikai gazda­ság kilátásairól. Kiemelte az ala­csony inflációt és az alacsony ka­matszintet, valamint a növekvő termelékenységet, egészségesnek minősítette a monetáris politikát. Szemmel láthatóan igyekezett bi­zalmat önteni az üzleti körökbe, amelyeket elbizonytalanított az amikor a kliensek száma még viha­rosan emelkedik. A piac telítettsége már most megközelíti az 50 százalé­kot, ez az arány az év végén 55-60 százalék között fog alakulni” - véle­kedett a cég első embere. E kijelen­tésével részben arra a kérdésre is vá­laszolt, vajon az Orange hogyan lát­ja az esetleg rövidesen piacra lépő Profinet.sk nevű harmadik mobil- szolgáltató esélyeit. A hazai mobü- piac helyzetét elemezve kiderült: egyre inkább teljed az ún. kártyás (Príma és Easy) készülékek haszná­lata; amíg 2000 decemberében az előfizetéses ügyfelek voltak fölény­ben (59%), addig 2002 júniusában már a telefonkártyát alkalmazók voltak túlsúlyban (66%). (shz) utóbbi hónapok nagyvállalati könyvviteli botránysorozata, így az Enron-csőd és a WorldCom-csalás. A republikánus Bush, anélkül, hogy név szerint bírálta volna elődjét, a demokrata párti Bili Clin­tont, arról beszélt, hogy 2001 janu­árjában hivatalba lépett kormány­zata „dőzsölő gazdaságod’ örökölt elődjétől - olyan állapotokat, amelyben senki nem törődött a jövővel, és csak a szárnyaló tőzsdei árfolyam, a pillanatnyi vállalati profit korlátlan volta számított. Az amerikai gazdaság azonban alap­vetően erős, a gazdaság birtokában van a növekedés alapfeltételeinek - szögezte le az elnök. George W. Bush a beszédben alá­húzta politikájának egyik legfon­tosabb jellemzőjét, a folyamatos adócsökkentés szándékát, egy­idejűleg pedig a „fiskális fegye­lem” folytatását. Ezúttal is szorgal­mazta, hogy kapjon szabadabb ke­zet a kongresszustól az olyan kül­kereskedelmi tárgyalások folytatá­sára más országokkal, amelyek célja az amerikai exportfeltételek javítása. Az éllenzéki demokratákat nem elégíti ki a Bush-kormány maga­tartása a közelmúltban kirobbant pénzügyi botrányok kezelését il­letően. Szemére vetik az elnöknek, hogy nem tárja fel kellő mértékben a mérleghamisítási ügyek lénye­gét, és úgy vélik, hogy a könyvvite­li csalások büntetőjogi szankcioná­lásának megszigorítása nem lesz elég a befektetői bizalom helyreál­lításához. (m, ú) Üzlethálózatok ügye Közeledtek az álláspontok Pozsony. Rudolf Schuster államfő újratárgyalásra ugyan visszaadta a parlamentnek az üzletláncokról szóló törvényt, azonban az élelmi­szer-ipari termelők és az üzletlán­cok képviselői közötti álláspontok közeledtek egymáshoz. A két fél megegyezett abban, hogy az üzle­tek a sértetlen árut nem fogják a felvásárlási ár alatt forgalomba hozni, továbbá az élelmiszercik­kek utáni számlákat az értékesítő fél 30 napon belül állni fogja. Vla­dimír Faic, a törvény beterjesztője értékelte azt a tényt, hogy a tör­vényből nem kívánják kiemelni az üzletláncok erőfölényét megaka­dályozó cikkelyt, (ú) Az Orange Slovensko május végétől az ország legnagyobb távközlési vállalata Rövidesen telítődik a mobilpiac ÚJ SZÓ-TU DÓSfTÁS Pozsony. Az Orange Slovensko (a korábbi Globtel) május végétől Szlovákia legnagyobb távközlési vállalatának számít, ugyanis ügyfe­leinek száma megelőzte a Szlovák Távközlési Vállalat (ST) klienseinek számát. Az Orange 2002 június vé­gén 1 536 305 aktív ügyfelet tudott felmutatni, ez 330 ezerrel több, mint az év elején - mondta tegnap Pavol Lancaric, a cég vezérigazgató­ja. A többségében francia tulajdon­ban levő mobilszolgáltató az év első felében 6,255 milliárd korona for­galom mellett 802 millió korona adózás utáni nyereséget könyvelt el. A napjainkban 59,4 százalékos mo-' bilpiaci részesedéssel rendelkező Orange az év első hat hónapjában 1,716 milliárd koronát fordított be­ruházásokra, az év végéig pedig az invesztíciókra szánt összeg akár el is érheti az 5 milliárd koronát, ami re­kordnak számítana a cég 1997-től tartó történetében. Az Orange egyébként a viharosan növekvő ügyfélszám kiszolgálása érdekében eddig sem hanyagolta el a kapacitás bővítését és a korszerűsítést. Pavol Lancaric becslése szerint 2002 végé­ig beruházásaik összértéke elérheti a 20 milliárd koronát. A komoly erőfeszítések ellenére a múlt héten 52 perc erejéig kiesett a cég közpon­ti szervere, ami számos telefonálót érint(het)ett. „2002 az utolsó év, Júliustól feloldották a repce és a napraforgómag kiviteli tilalmát. A hazai termelők nem tudják eladni újburgonyájukat Átlagosnál gyengébbek a terméshozamok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Komárom. Szlovákia legdélibb járásaiban már javában aratnak. Ä szakminisztérium leg­frissebb kimutatása szerint a ter­melők az őszi búzát már 134 ezer hektárról betakarították, ami a ve­tésterületet 33 százalékának felel meg. Az árpa közel 45 százaléka már raktárban van. Az átlagos ter­méshozamok a tavalyinál gyengéb­bek, a búza esetében az országos átlag 4,08, az árpa esetében pedig 4,12 tonna volt. A repce többségét közel 68 százalékát már betakarí­tották. Az átlaghozam, 2,21 ton- na/ha, gyengébb a tavalyinál. A ta­karmányborsót a termesztési terü­let közel 60 százalékáról már beta­karították, az átlaghozam 2,99 tonna/hektár. A Komáromi járás gabonater­melőinek sem kedvezett az idei év: tavasszal a törpevírusosság, majd a csapadékhiány és a kény­szerérés károsította a növényze­tet. A termelők 362 08 hektáron termesztenek kalászosokat, ebből 243 25 ha búza, 106 05 ha tavaszi árpa és 760 hektár rozs. A száraz időjárásnak köszönhetően mini­mális veszteséggel került magtá­rakba az őszi árpa. Pontosabban ami megmaradt belőle, mert a ví­rusos betegség miatt az árpa 60 százalékát és a búza 10 százalékát ki kellett szántani. Ez összesen 35 millió koronás veszteséget jelent a termelőknek. A részeredmé­nyek közepes termésre utalnak. Őszi búzából a tavalyi 4,75 ton­nás átlaggal szemben 4,45 tonna körüli hektárhozam várható. Az eddig learatott gabona sikértar­talma biztató. Enyhe minőségi romlást a durumbúzánál észlelek. A tavaszi árpa 7-8 százalékkal jobb lehet a tavalyinál. Rozsból is jobbak a terméskilátások, s a ré­szeredmények 4 százalékos ho­zamnövekedésre utalnak. A borsó és a repce jobban megsínylette az aszályt. Az utóbbi a tavalyi 2,16 tonnával szemben idén 1,85 ton­nát eredményezett. Borsóból 652 hektáron 2,5 százalékos a termés- kiesés. A járásban saját és vendégkom­bájnból elegendő áll rendelkezés­re. Gond van viszont a gabona ér­tékesítésével. Az agrárkamara által javasolt árrendszer a gyakorlatban nem valósult meg. Az étkezési bú­za tonnájáért a termelők nem kap­ják meg a 4500 koronát, legfeljebb 4200 koronával számolhatnak. A takarmánygabona felvásárlási ára a javasolt 3600 koronával szemben mindössze 3200 korona. Javult vi­szont az olajnövények értékesítési lehetősége, miután a mezőgazda- sági tárca kiviteli engedélyt ha­gyott jóvá a repcére és a naprafor­góra, így a termelők magasabb ár­hoz, többletbevételhez juthatnak. A szerencse csupán, azoknak ked­vezett, akik nem kötöttek eladási szerződést a hazai felvásárlókkal, amelyek a szerződésszegőket szankcionálják. A Komáromi járás­ban 723 hektáron termesztenek korai burgonyát, a termés jó volt, a készletek viszont az olaszországi behozatal miatt egyelőre eladatla­nok. Olaszországból kilónként 6-7 koronáért importálják az új burgo­nyát, s félő, hogy a jövőben a hazai termelők kiszorulnak a szlovákiai piacról, (gy, csenics) Az eddig learatott gabona sikértartalma biztató (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom