Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-16 / 163. szám, kedd
6 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 16. Elhunyt Fehér György film- és televíziós rendező Számos kiváló hazai és határon túli zenekar lépett fel az Érsekújvárott megtartott Klikkfest 2002 zenei rendezvényen Díjak egész sorát nyerte MTI-HÍR Budapest. Életének 63. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Fehér György film- és televíziós rendező. A Balázs Béla-díjas, érdemes művészt hétfőn éjszaka érte a halál. A Magyar Filmművészek Szövetségének méltatása szerint meghatározó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat kutatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát. Fehér György 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőr szakon. 1980 és 1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent. A magyar filmélet kiemelkedő személyisége öt alkotásával nyert díjat a veszprémi tv-fesztiválon: a III. Ri- chárd 1975-ben, a Volpone 1976- ban, a Barabbas 1979-ban, a Nők iskolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki. Fehér György nevéhez fűződik József Attila verseinek, életútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a József Attiláról kortársai című, tizenhárom részes dokumentumfilm 1981 és 1983 között, József Attila: Szabad ötletek jegyzéke című alkotása 1992-ben készült. Első játékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a 22. Magyar Filmszemlén, illetve különböző dis- meréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locamóban és Strasbourgban. 1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a 29. Magyar Filmszemlén elnyerte a játék-, kísérleti és kisjátékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az operatőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáénak tudhatja. Fehér György a Balázs Béla-díjat 1978-ban, az érdemes művész címet 1986-ban kapta meg. MOZI POZSONY HVIEZDA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 16,18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Pókember.(amerikai) 21.15 OBZOR: Kikötői hírek (amerikai) 18, 20.30 MLADOST: A hálószobában (amerikai) 15,17.30, 20 TATRA: Birthday Girl (amerikai-angol) 17, 19, 21 ISTROPOUS: Az időgép (amerikai) 18, 20.30 Gosford Park (amerikai-angol) 17.15, 20 Totál Káosz (amerikai) 17, 19, 21 CHARLIE CENTRUM: Eredendő bűn (amerikai-francia) 20.30 Egy csodálatos elme (amerikai) 18 Kiképzés (amerikai) 20.15 Pókember (amerikai) 18.15 Tájkép (szlovák) 18 Macskajaj (francia-német-jugoszláv) 20 KASSA CAPITOL: Totál Káosz (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: Birthday Girl (amerikai-angol) 18 Unfaithal (amerikai) 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Pókember (amerikai) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Bővér szálló (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Bővér szálló (amerikai) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Vénasszonyok nyara (cseh) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Bővér szálló (amerikai) 14, 16, 18, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (amerikai) 13, 15.20,17.40,20 A Skorpiókirály (amerikai) 16,18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45,17.30,20.15 Szilaj -A vad völgy paripája (amerikai) 13,14.45,16.30,18.15,20 Szitakötő (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14 Traffic (német-amerikai 14,17,20 Keressea vasárnap legújabb számát! * Argentínában teljes a gazdasági csőd, a lakosság éhezik. Szlovákiában is bajok vannak. Összehasonlítható a két ország helyzete? • Kolozsváron a padok, a villanypóznák, de még a szemeteskukák is román nemzeti színben pompáznak. Ott minden nap ünnepnap? •Sokan úgy ismerik Quittner jánost, mint a Szőttes vezetőjét. Amikor 1983-ban leállították az együttes működését, tiltakozásképpen országot váltott. Mi történt vele azóta? Négy nap, negyvenezer korsó sör Kegyesek voltak az égiek a Klikkfest 2002, Szlovákia egyik legrangosabb multikulturális fesztiváljának résztvevőihez, mivel csak szombaton, a zárónapon esett. Az emberek hangulatát azonban nem rontotta el a hirtelen jött, villámlással és dörgéssel kísért nyári zápor sem, a hűsítő eső valósággal felpezsdítette a többnapos hőségtől már- már lankadó közönséget. RÁCZ VINCE A fülledt nyári meleg ellenére a fesztivál ideje alatt mintegy 10-12 ezer érdeklődő látogatott el az érsekújvári Szigetre. A tikkasztó hőség okozta kellemetlenségek ellen az éjjel-nappal nyitva tartó büfékben árusított italok jelentettek védelmet: a négy nap alatt csaknem 400 söröshordót vertek csapra, körülbelül 40 ezer korsó sör gurult le a kiszáradt torkokon. A fő anyagi támogató szerepét felvállaló sörgyár terméke, még ha nem is annyira finom, legalábbis a megkérdezettek véleménye szerint, nagy mennyiségben fogyott a fesztivál idején. Idén, az előzékhez képest, megváltozott időpontban és új környezetben rendezték meg a sorrendben már küencedik Klikkfestet. Ez alkalommal nem a Vág-parti Kamo- csára, hanem Érsekújvárba várták a szervezők a rendezvény régi és új zeneszerető közönségét. Az új helyszín szinte azonnal kivívta a résztvevők többségének a tetszését, hiszen a sátorozáshoz és a koncertek lebonyolításához egyaránt kedvezőbb körülményeket biztosított a fesztivál a korábbi helyszínéhez képest. Idén a Nyitra partján zöld övezetben, fás-bokros területen verhették fel sátraikat a több napra érkezett fiatalok. Többek megelégedésére lehetőség nyűt a meleg vízben való mosdásra is, ennek a korábbi években nem voltak mindig adottak a feltételei. Elmondható tehát, hogy (Iván Tibor felvétele) a rendezvényt általában nevezik, az új helyszínnel ő is elégedett, mint mondta, Kamocsán, a Vág partján túl nagy volt a por. „Főleg a Beatri- cére és a P. Mobilra voltam kíváncsi, a Tankcsapda sajnos nem jött el, pedig sokan miattuk érkeztek” - árulta el Szilárd. Várady Zoltán szintén második alkalommal látogatott el a fesztiválra, kérdésünkre elmondta, egyedüli problémája a rendezvénynyel kapcsolatban, hogy több zenekar koncertje is elmaradt. „A büfék kínálatával elégedett vagyok, örömünk legfeljebb csak akkor lett volna nagyobb, ha többféle sört is csapolnak, mert így le kellett mondanunk a kedvenc márkánkról” - fűzte hozzá Zoli. Alapvetően tehát mindenki megtalálhatta a számítását a Klikken, a szervezők igyekeztek valamennyi résztvevő igényét kiszolgálni, akik közül sokan már a jövő évi fesztiválra készülnek. A hőség nagyon megviselte a koncertek közönségét évről évre nagyobb fokú szervezettségről árulkodik a rendezvény. A résztvevők biztonságára egy őrzővédő szolgálat felkészült emberei, sőt lovas rendőrök is ügyeltek, a tá- borozóknak, gyors közvéleménykutatásunkból kiderült, nem kellett aggódniuk a koncertek idejére hátrahagyott sátruk miatt sem. Míg más hasonló jellegű rendezvényeken gyakoriak a lopások és egyéb rendbontások, a Klikkfest közönségének az efféle bűncselekményektől ez alkalommal sem kellett tartania. A négy nap alatt egyszer sem történt rendbontás, mely megakadályozhatta volna a résztvevők felhőtlen szórakozását. A különféle elhagyott személyi iratok begyűjtéséről is gondoskodott a fesztivál szerve- zősége. Vasárnapra egy csomó gazdátlan személyazonossági igazolványt, jogosítványt és egészségbiztosítási kártyát találtak a rendezvény területén. Tulajdonosaiknak csupán jelentkezniük kell, és átvehetik holmijaikat a fesztivál rendezőinél. Hasonlóan más rendezvényekhez, és persze a gyakorlatnak megfelelően a Klikkfest előzetesen meghirdetett programja is több pontban módosult. Több együttes koncertje maradt el ilyen-olyan okokból, a nagyközönséget azonban ez sem zavarta különösebben, legfeljebb a fellépést lemondó zenekarok rajongótábora zúgolódott a nem várt körülmények miatt. Luci, egy érsekújvári diáldány például a közkedvelt Tankcsapda nevű magyarországi együttes távolmaradása miatt volt kissé szomorú, és hiányolta a Ladánybene 27-et is. Résztvevők elmondásai alapján a fesztiválra ellátogatok többsége megelégedéssel gondol majd vissza a négy nap eseményeire. Baranyai Szüárd másodízben vett részt a Klikken, ahogy Erotika, szexualitás, pornográfia, szenvedés és gyönyör az olasz irodalomban - monográfia Erósz csábításairól Otthon lenni a test kéjes börtönében CSEHY ZOLTÁN Nápolyban, több könyvesboltban is rám akarták sózni egy helyi költő verskötetét, állítólag benne van a város lelke, a leglényege: ez a hatalmas nápolyi lélek a kötet alapján, úgy tűnt, belefért egyetlen folyton- folyvást rímhelyzetbe kerülő szóba: amore. Ez az amore a témája Madarász Imre Az érzékek irodalma című kronologikus szerkesztésű tanulmánykötetének, ha tetszik, szakmonográfiájának. A szerelem testi megjelenítésére koncentráló erotográfia, a koncentrált szerelem intimitásának artisztikus megvalósulásai, illetve a szerelem híján a maga üres testiségébe (és verbalitá- sába) zárt művészi-kultúrtörténeti patinával bevont pornográfia az olasz irodalom áramában meghatározó jelentőségűnek látszik. Madarász módszere a klasszikusirodalomtörténeti módszer, melyben nagy szerepet játszik a biográf, illetve egyéb kontextushangsúlyos megközelítésmód (társadalmi párhuzamok, szerzői intenció-központú értelmezés stb.) hasonképpen az ismeretterjesztés és az átfogó látta- tás pedagógiai igényű gesztusa. A sokrétű, alapos szakirodalmi argumentációval alátámasztott érvelés mögül szinte mindig kinéz a szerző olvasói arca, s mintha valami visszaigazoló, megnyugtatóan helyeslő gesztust remélne tőlünk, a tulajdonképpeni olvasóktól, olykor (talán kissé feleslegesen) moralizáló, témalegitimációt kereső megnyilvánulásokra ragadtatja magát (pl. „ez a mű nem kéjenceknek szervírozott sikamlós szöveg”, vagy: „kívülállóként ehhez nehéz lenne hozzászólni” stb.). Madarász érzékeny, profi elemző, szellemes társalgó, ugyanakkor olvasójától mélyebb, általános műveltséget elváró tudós-tanár is. A történeti áttekintés általánosabb síkjáról elrugaszkodva jut el a konkrét műértelmezések szférájába: a trubadúrlíra szerelmi szenvedés és önzetlen szolgálat terminusainak vonatkozásai akár a mazochista, illetve sza- disztikus szerelmi attitűd asszociatív párhuzamai is lehetnek. Madarász Imre kivált nagy hangsúlyt helyez a magyar vonatkozásokra, illetve a magyar recepció kérdéseire, erről tanúskodik Beccadelli-tanul- mánya is. A könyv egyik legérdekesebb írása alighanem a petrarkista kurtizán költőnők szépirodalmi tevékenységét elemző rendkívüli tanulmány: Gaspara Stampa, Veronica Franco vagy Tullia d’Áragonia lényegében a petrarkizmus sajátos válfaját alakították ki, holott életükben a szabados szerelem avatott papnőiként tevékenykedtek, a reneszánsz létesztétikának megfelelően fejlesztve művészetté magát a szexualitást. A költőnők munkássága nőtörténeti szempontokból sem lényegtelen. A Petrarca-után- zók közhelyköltészetével szembehelyezkedő (irodalmárként is kiváló) Giordano Bruno párbeszédeiben ezúttal a nőgyűlölet és a nőimádat csak látszatra ellentétes pólusait vizsgálja meg Madarász. Casanova emlékiratai még mindig tartogatnak meglepetéseket, ráadásul - úgy tűnik - a Casanova-pa- radoxonok száma is inkább gyarapodik, ám épp egy paradoxon-irányú megközelítés segít egy-egy magasabb fokú elemzés energiatöltetét biztosítani. A „Scapigliatura”-is- kola erotikafelfogása (Cletto Arrig- hi,- Camillo Boito stb.)valamennyi korábbi ismertetett felfogásnál konzervatívabbnak, egyszersmind rejtőzködőbbnek tetszhet, bár épp e kódoltság révén méltó az újrafelfedezésre. A naturalista és a dekadens olasz irodalom sokkal bátrabbnak látszik a kortárs magyarnál: a haldokló ro- manticizmus és a viruló dekadencia felerősíti a szélsőségesebbnek ható párbeszédkészséget a választott múlttal: így kerülhet újra létképes pozícióban Sade márki, illetve Sacher-Masoch gróf ihlető hatása. Ugyanakkor meglepve tapasztalható pl. a D’Annunzio-értelmezők mai szemmel maximálisan érthetetlen prüdériája is. Az ún „gallismo”, mely kb. a mai „macsóizmus” terminusát fedi, leleplezése Vitaliano Brancati regényeiben sajátos színt jelent az olasz erotika-értelmezések palettáján, noha a moralizáló realizmus mára vonzerejét vesztette. Moravia - Casanovához hasonlatosan - a maga paradoxonaiban közelítendő meg a leginkább: a populáris regiszterben betöltött szerepe véleményem szerint elválaszthatatlan művészi kvalitásaitól, sokkal inkább többrétegű, ha tetszik posztmodern, olvasat lehetőségeit felkínáló szöveguniverzumokról lehet szó. Artemisia Gentileschi életregénye Anna Banti tollából hivatott képviselni a jobb híján nevezzük így „női szöveget“, a populáris regény valójában alteregókere- sésként is érthető: egy írónő (krip- to?) feminista indíttatású kirándulásaként a Caravaggio-követő festőnő hányatott, emancipált, testvéri sorsába. Pasolini „egyedi mássága” megint csak a hatalmas és roppantul erotizált életmű paradox értelmezéseiből fakad: mindamellett nem hiszem, hogy az ún. gay mozgalmak Madarász szavaival élve „próbálják kisajátítani őt maguknak”, lévén, hogy egyrészt az értelmezési irányoknak nincs egységen üdvözítő forgatókönyvük, másrészt egy más közegben kialakított, akár mitizált profil is csak gazdagíthatja, árnyalhatja a vázolandó képet, s termékenyen kapcsolódhat párbeszédbe. Pasolini mellől, e kontextusban talán hiányoljuk a világhírű neo-Villon, Aldo Busi munkásságának értékelését, aki viszont épphogy a Pasoli- ni-értésben kárhoztatott konstrukció irányából látszik értelmez- hetőbbnek, s innen néz farkasszemet a onnan „más” közelítésmódok természetes létjogosultságával. Madarász Imre könyve kétségtelenül gondolatébresztő olvasmány, ugyanakkor hasznos, tudományos igénnyel írt kézikönyv is. Megéri engedni az olasz Erósz tarka csábításainak... (Madarász Imre: Az érzékek irodalma. Erotográfia és pornográfia az olasz irodalomban. Hun- garovox, Budapest, 2002.)
