Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-16 / 163. szám, kedd

6 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 16. Elhunyt Fehér György film- és televíziós rendező Számos kiváló hazai és határon túli zenekar lépett fel az Érsekújvárott megtartott Klikkfest 2002 zenei rendezvényen Díjak egész sorát nyerte MTI-HÍR Budapest. Életének 63. évében tra­gikus hirtelenséggel elhunyt Fehér György film- és televíziós rendező. A Balázs Béla-díjas, érdemes művészt hétfőn éjszaka érte a halál. A Magyar Filmművészek Szövetsé­gének méltatása szerint meghatáro­zó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat ku­tatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát. Fehér György 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főisko­lán rendező-operatőr szakon. 1980 és 1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti ve­zetője volt. Több filmben sze­replőként is megjelent. A magyar filmélet kiemelkedő sze­mélyisége öt alkotásával nyert díjat a veszprémi tv-fesztiválon: a III. Ri- chárd 1975-ben, a Volpone 1976- ban, a Barabbas 1979-ban, a Nők is­kolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érde­melte ki. Fehér György nevéhez fűződik József Attila verseinek, éle­tútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a Jó­zsef Attiláról kortársai című, tizen­három részes dokumentumfilm 1981 és 1983 között, József Attila: Szabad ötletek jegyzéke című alko­tása 1992-ben készült. Első játékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a 22. Magyar Filmszemlén, illetve különböző dis- meréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locamóban és Strasbourgban. 1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a 29. Magyar Filmszem­lén elnyerte a játék-, kísérleti és kis­játékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az ope­ratőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáé­nak tudhatja. Fehér György a Balázs Béla-díjat 1978-ban, az érdemes művész cí­met 1986-ban kapta meg. MOZI POZSONY HVIEZDA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 16,18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Pókember.(amerikai) 21.15 OBZOR: Kikötői hírek (ame­rikai) 18, 20.30 MLADOST: A hálószobában (amerikai) 15,17.30, 20 TATRA: Birthday Girl (amerikai-angol) 17, 19, 21 ISTROPOUS: Az időgép (amerikai) 18, 20.30 Gosford Park (amerikai-angol) 17.15, 20 Totál Káosz (amerikai) 17, 19, 21 CHARLIE CENTRUM: Eredendő bűn (amerikai-francia) 20.30 Egy csodálatos elme (amerikai) 18 Ki­képzés (amerikai) 20.15 Pókember (amerikai) 18.15 Tájkép (szlovák) 18 Macskajaj (francia-német-jugoszláv) 20 KASSA CAPITOL: Totál Káosz (amerikai) 18, 20 ÚSMEV: Birthday Girl (amerikai-angol) 18 Unfaithal (amerikai) 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Pókember (amerikai) 21.30 ÉRSEK­ÚJVÁR - MIER: Bővér szálló (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Bővér szálló (amerikai) 21.30 GALÁNTA - KERTMOZI: Vénasszonyok nyara (cseh) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Bővér szálló (amerikai) 14, 16, 18, 20 Jégkorszak (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15, 20 Penge 2 (amerikai) 15, 17.30, 20 Pókember (amerikai) 13, 15.20,17.40,20 A Skorpiókirály (amerikai) 16,18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (amerikai) 14.45,17.30,20.15 Szilaj -A vad völgy paripája (amerikai) 13,14.45,16.30,18.15,20 Szitakö­tő (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14 Traffic (német-amerikai 14,17,20 Keressea vasárnap legújabb számát! * Argentínában teljes a gazdasági csőd, a la­kosság éhezik. Szlovákiában is bajok vannak. Összehasonlítható a két ország helyzete? • Kolozsváron a padok, a villanypóznák, de még a szemeteskukák is román nemzeti színben pompáznak. Ott minden nap ünnepnap? •Sokan úgy ismerik Quittner jánost, mint a Szőttes vezetőjét. Amikor 1983-ban leállí­tották az együttes működését, tiltakozáskép­pen országot váltott. Mi történt vele azóta? Négy nap, negyvenezer korsó sör Kegyesek voltak az égiek a Klikkfest 2002, Szlovákia egyik legrangosabb multikulturális fesztiváljá­nak résztvevőihez, mivel csak szombaton, a záróna­pon esett. Az emberek han­gulatát azonban nem rontot­ta el a hirtelen jött, villám­lással és dörgéssel kísért nyári zápor sem, a hűsítő eső valósággal felpezsdítette a többnapos hőségtől már- már lankadó közönséget. RÁCZ VINCE A fülledt nyári meleg ellenére a fesz­tivál ideje alatt mintegy 10-12 ezer érdeklődő látogatott el az érsekúj­vári Szigetre. A tikkasztó hőség okozta kellemetlenségek ellen az éj­jel-nappal nyitva tartó büfékben árusított italok jelentettek védel­met: a négy nap alatt csaknem 400 söröshordót vertek csapra, körülbe­lül 40 ezer korsó sör gurult le a ki­száradt torkokon. A fő anyagi támo­gató szerepét felvállaló sörgyár ter­méke, még ha nem is annyira fi­nom, legalábbis a megkérdezettek véleménye szerint, nagy mennyi­ségben fogyott a fesztivál idején. Idén, az előzékhez képest, megvál­tozott időpontban és új környezet­ben rendezték meg a sorrendben már küencedik Klikkfestet. Ez alka­lommal nem a Vág-parti Kamo- csára, hanem Érsekújvárba várták a szervezők a rendezvény régi és új zeneszerető közönségét. Az új hely­szín szinte azonnal kivívta a résztve­vők többségének a tetszését, hiszen a sátorozáshoz és a koncertek lebo­nyolításához egyaránt kedvezőbb körülményeket biztosított a feszti­vál a korábbi helyszínéhez képest. Idén a Nyitra partján zöld övezet­ben, fás-bokros területen verhették fel sátraikat a több napra érkezett fi­atalok. Többek megelégedésére le­hetőség nyűt a meleg vízben való mosdásra is, ennek a korábbi évek­ben nem voltak mindig adottak a feltételei. Elmondható tehát, hogy (Iván Tibor felvétele) a rendezvényt általában nevezik, az új helyszínnel ő is elégedett, mint mondta, Kamocsán, a Vág partján túl nagy volt a por. „Főleg a Beatri- cére és a P. Mobilra voltam kíváncsi, a Tankcsapda sajnos nem jött el, pe­dig sokan miattuk érkeztek” - árulta el Szilárd. Várady Zoltán szintén második alkalommal látogatott el a fesztiválra, kérdésünkre elmondta, egyedüli problémája a rendezvény­nyel kapcsolatban, hogy több zene­kar koncertje is elmaradt. „A büfék kínálatával elégedett vagyok, örö­münk legfeljebb csak akkor lett vol­na nagyobb, ha többféle sört is csa­polnak, mert így le kellett monda­nunk a kedvenc márkánkról” - fűzte hozzá Zoli. Alapvetően tehát min­denki megtalálhatta a számítását a Klikken, a szervezők igyekeztek va­lamennyi résztvevő igényét kiszol­gálni, akik közül sokan már a jövő évi fesztiválra készülnek. A hőség nagyon megviselte a koncertek közönségét évről évre nagyobb fokú szervezett­ségről árulkodik a rendezvény. A résztvevők biztonságára egy őrző­védő szolgálat felkészült emberei, sőt lovas rendőrök is ügyeltek, a tá- borozóknak, gyors közvélemény­kutatásunkból kiderült, nem kellett aggódniuk a koncertek idejére hát­rahagyott sátruk miatt sem. Míg más hasonló jellegű rendezvénye­ken gyakoriak a lopások és egyéb rendbontások, a Klikkfest közönsé­gének az efféle bűncselekményektől ez alkalommal sem kellett tartania. A négy nap alatt egyszer sem tör­tént rendbontás, mely megakadá­lyozhatta volna a résztvevők felhőt­len szórakozását. A különféle elha­gyott személyi iratok begyűjtéséről is gondoskodott a fesztivál szerve- zősége. Vasárnapra egy csomó gaz­dátlan személyazonossági igazol­ványt, jogosítványt és egészségbiz­tosítási kártyát találtak a rendez­vény területén. Tulajdonosaiknak csupán jelentkezniük kell, és átve­hetik holmijaikat a fesztivál rende­zőinél. Hasonlóan más rendezvé­nyekhez, és persze a gyakorlatnak megfelelően a Klikkfest előzetesen meghirdetett programja is több pontban módosult. Több együttes koncertje maradt el ilyen-olyan okokból, a nagyközönséget azon­ban ez sem zavarta különösebben, legfeljebb a fellépést lemondó zene­karok rajongótábora zúgolódott a nem várt körülmények miatt. Luci, egy érsekújvári diáldány például a közkedvelt Tankcsapda nevű ma­gyarországi együttes távolmaradása miatt volt kissé szomorú, és hiányol­ta a Ladánybene 27-et is. Résztve­vők elmondásai alapján a fesztiválra ellátogatok többsége megelégedés­sel gondol majd vissza a négy nap eseményeire. Baranyai Szüárd má­sodízben vett részt a Klikken, ahogy Erotika, szexualitás, pornográfia, szenvedés és gyönyör az olasz irodalomban - monográfia Erósz csábításairól Otthon lenni a test kéjes börtönében CSEHY ZOLTÁN Nápolyban, több könyvesboltban is rám akarták sózni egy helyi költő verskötetét, állítólag benne van a város lelke, a leglényege: ez a hatal­mas nápolyi lélek a kötet alapján, úgy tűnt, belefért egyetlen folyton- folyvást rímhelyzetbe kerülő szóba: amore. Ez az amore a témája Mada­rász Imre Az érzékek irodalma című kronologikus szerkesztésű ta­nulmánykötetének, ha tetszik, szakmonográfiájának. A szerelem testi megjelenítésére koncentráló erotográfia, a koncentrált szerelem intimitásának artisztikus megvaló­sulásai, illetve a szerelem híján a maga üres testiségébe (és verbalitá- sába) zárt művészi-kultúrtörténeti patinával bevont pornográfia az olasz irodalom áramában meghatá­rozó jelentőségűnek látszik. Madarász módszere a klasszikus­irodalomtörténeti módszer, mely­ben nagy szerepet játszik a biográf, illetve egyéb kontextushangsúlyos megközelítésmód (társadalmi pár­huzamok, szerzői intenció-közpon­tú értelmezés stb.) hasonképpen az ismeretterjesztés és az átfogó látta- tás pedagógiai igényű gesztusa. A sokrétű, alapos szakirodalmi argu­mentációval alátámasztott érvelés mögül szinte mindig kinéz a szerző olvasói arca, s mintha valami visszaigazoló, megnyugtatóan he­lyeslő gesztust remélne tőlünk, a tulajdonképpeni olvasóktól, olykor (talán kissé feleslegesen) moralizá­ló, témalegitimációt kereső meg­nyilvánulásokra ragadtatja magát (pl. „ez a mű nem kéjenceknek szervírozott sikamlós szöveg”, vagy: „kívülállóként ehhez nehéz lenne hozzászólni” stb.). Madarász érzékeny, profi elemző, szellemes társalgó, ugyanakkor olvasójától mélyebb, általános műveltséget el­váró tudós-tanár is. A történeti átte­kintés általánosabb síkjáról elru­gaszkodva jut el a konkrét műértel­mezések szférájába: a trubadúrlíra szerelmi szenvedés és önzetlen szolgálat terminusainak vonatko­zásai akár a mazochista, illetve sza- disztikus szerelmi attitűd asszocia­tív párhuzamai is lehetnek. Mada­rász Imre kivált nagy hangsúlyt he­lyez a magyar vonatkozásokra, il­letve a magyar recepció kérdéseire, erről tanúskodik Beccadelli-tanul- mánya is. A könyv egyik legérdeke­sebb írása alighanem a petrarkista kurtizán költőnők szépirodalmi te­vékenységét elemző rendkívüli ta­nulmány: Gaspara Stampa, Veroni­ca Franco vagy Tullia d’Áragonia lé­nyegében a petrarkizmus sajátos válfaját alakították ki, holott éle­tükben a szabados szerelem avatott papnőiként tevékenykedtek, a re­neszánsz létesztétikának megfe­lelően fejlesztve művészetté magát a szexualitást. A költőnők munkás­sága nőtörténeti szempontokból sem lényegtelen. A Petrarca-után- zók közhelyköltészetével szembe­helyezkedő (irodalmárként is kivá­ló) Giordano Bruno párbeszédei­ben ezúttal a nőgyűlölet és a nőimádat csak látszatra ellentétes pólusait vizsgálja meg Madarász. Casanova emlékiratai még mindig tartogatnak meglepetéseket, rá­adásul - úgy tűnik - a Casanova-pa- radoxonok száma is inkább gyara­podik, ám épp egy paradoxon-irá­nyú megközelítés segít egy-egy ma­gasabb fokú elemzés energiatölte­tét biztosítani. A „Scapigliatura”-is- kola erotikafelfogása (Cletto Arrig- hi,- Camillo Boito stb.)valamennyi korábbi ismertetett felfogásnál kon­zervatívabbnak, egyszersmind rejtőzködőbbnek tetszhet, bár épp e kódoltság révén méltó az újrafelfe­dezésre. A naturalista és a dekadens olasz irodalom sokkal bátrabbnak látszik a kortárs magyarnál: a haldokló ro- manticizmus és a viruló dekaden­cia felerősíti a szélsőségesebbnek ható párbeszédkészséget a válasz­tott múlttal: így kerülhet újra létké­pes pozícióban Sade márki, illetve Sacher-Masoch gróf ihlető hatása. Ugyanakkor meglepve tapasztal­ható pl. a D’Annunzio-értelmezők mai szemmel maximálisan érthetet­len prüdériája is. Az ún „gallismo”, mely kb. a mai „macsóizmus” termi­nusát fedi, leleplezése Vitaliano Brancati regényeiben sajátos színt jelent az olasz erotika-értelmezé­sek palettáján, noha a moralizáló realizmus mára vonzerejét vesztet­te. Moravia - Casanovához hason­latosan - a maga paradoxonaiban közelítendő meg a leginkább: a po­puláris regiszterben betöltött sze­repe véleményem szerint elválaszt­hatatlan művészi kvalitásaitól, sok­kal inkább többrétegű, ha tetszik posztmodern, olvasat lehetőségeit felkínáló szöveguniverzumokról lehet szó. Artemisia Gentileschi életregénye Anna Banti tollából hi­vatott képviselni a jobb híján ne­vezzük így „női szöveget“, a popu­láris regény valójában alteregókere- sésként is érthető: egy írónő (krip- to?) feminista indíttatású kirándulá­saként a Caravaggio-követő festőnő hányatott, emancipált, testvéri sor­sába. Pasolini „egyedi mássága” me­gint csak a hatalmas és roppantul erotizált életmű paradox értelmezé­seiből fakad: mindamellett nem hi­szem, hogy az ún. gay mozgalmak Madarász szavaival élve „próbálják kisajátítani őt maguknak”, lévén, hogy egyrészt az értelmezési irá­nyoknak nincs egységen üdvözítő forgatókönyvük, másrészt egy más közegben kialakított, akár mitizált profil is csak gazdagíthatja, árnyal­hatja a vázolandó képet, s terméke­nyen kapcsolódhat párbeszédbe. Pa­solini mellől, e kontextusban talán hiányoljuk a világhírű neo-Villon, Aldo Busi munkásságának értéke­lését, aki viszont épphogy a Pasoli- ni-értésben kárhoztatott konstruk­ció irányából látszik értelmez- hetőbbnek, s innen néz farkassze­met a onnan „más” közelítésmódok természetes létjogosultságával. Madarász Imre könyve kétségtele­nül gondolatébresztő olvasmány, ugyanakkor hasznos, tudományos igénnyel írt kézikönyv is. Megéri engedni az olasz Erósz tarka csábí­tásainak... (Madarász Imre: Az érzékek iro­dalma. Erotográfia és pornográ­fia az olasz irodalomban. Hun- garovox, Budapest, 2002.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom