Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-11 / 159. szám, csütörtök

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 11. Lengyel plakátok Kassán Kassa. Díjnyertes lengyel plakátokból nyílik kiállítás ma délután 16 órakor a kassai Löffler Múzeumban. A pozsonyi lengyel intézet­tel, valamint a Wanda Siemaszkowa színházzal közösen összeállí­tott tárlat a nemzetközi plakátbiennálén szereplő művekből ad íze­lítőt. A plakátok seregszemléjét Kassa testvérvárosában, Rzeszowban rendezik, (juk) MOZI POZSONY HVIEZDA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 16,18, 20.30 TATRA: Birth­day Girl (am.-ang.) 17, 19, 21ISTROPOLIS: Az időgép (am.) 18, 20.30 Gosford Park (am.-ang.) 17.15, 20 Totál Káosz (am.) 17,19, 21 CHARLIE CENTRUM: Eredendő bűn (am.-fr.) 20.30 Egy csodá­latos elme (am.) 18 Kiképzés (am.) 20.15 Pókember (am.) 18.15 Tájkép (szí.) 18 Mulholland Drive - A sötétség útja (am.) 20 KASSA CAPITOL: Totál Káosz (am.) 18, 20 ÚSMEV: Birthday Girl (am.- ang.) 18 Unfaithal (am.) 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 21.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Wasabi - Mar, mint a mustár (fr.- jap.) 19 AMFITEÁTRUM: Wasabi - Mar, mint a mustár (fr.-jap.) 21.30 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Bővér szálló (am.) 14,16,18,20 Jégkorszak (am.) 13,14.45,16.30, 18.15, 20 Penge 2 (am.) 15, 17.30, 20 Pókember (am.) 13, 15.20, 17.40, 20 A Skorpiókirály (am.) 16,18, 20 Star Wars II. - A kiónok támadása (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Szilaj - A vad völgy paripája (am.) 13,14.45,16.30,18.15, 20 Szitakötő (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Szörny Rt. (am.) 14 Traffic (ném.-am.) 14,17,20 Jászói nyári egyetem - gazdag programmal Remény és emlékezet ELŐZETESÜNK Jászó. Remény és emlékezet. E sej­telmes mottóval rendezi meg idén a Csemadok Jászón az V. nyári egyete­met. A hatnapos rendezvény fővéd­nöke Mádl Ferenc magyar államfő, a társrendezők között pedig ott talál­juk a budapesti Anyanyelvi Konfe­renciát, a szlovák és magyar kulturá­lis tárcát, a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézetét, valamint Jászó és Szepsi önkormányzatát. A tábor tá­mogatóinak hosszú listája helyett nézzük a programot, melynek egyes pontjai elárulják, hogy a résztvevők mindenekelőtt magyarságuk, anya­nyelvűk és kultúrájuk ápolását tűz­ték ki célul. Július 16-án, kedden délután honfoglalással, a házirend ismertetésével, a feladatok elosztá­sával, valamint ünnepi megnyitóval kezdődik az idei nyári egyetem, ez utóbbin illusztris vendégek is részt vesznek. Szerdán többek közt Pomogáts Béla beszél Illyés Gyulá­ról, és elhangzanak M. Molnár Lász­ló megzenésített versei. Csütörtökön a táborlakókra gyalogtúra vár, mely­nek célállomása a Szent László-for- rás. Ellátogat Jászóra László atya, az ismert „médialelkész”, Serfőző Si­mon, a Felsőmagyarország Könyvki­adó igazgatója, valamint a rozsnyói ZBK együttes, akik megzenésítet verseket adnak elő. A pénteki kíná­latból kiemelkedőt Selley Zoltán elő­adóművész műsora, valamint egy visszajáró vendég, Zombori Ottó csillagász, aki „1100 év a Kárpát me­dence csülagai alatt” címmel tart előadást és távcsöves csillagnézést. Szombaton Romhányi András nép­művelő beszél a magyar kultúráról, este pedig Jankovics Marcell film­rendezővel és Szörényi Leventével beszélgethetnek az érdeklődők, az Ének a csodaszarvasról című rajz­film kapcsán. A nyári egyetem utol­só napja immár hagyományosan Jászó Napja is, a helyieket és kör­nyékbelieket gazdag program várja, többek közt a KOR-ZAR együttes, a kassai Csámborgó zenekar, valamint énekmondók, énekkarok és citera- zenekar. (juk) Egész pályája során kereste a nagy kihívásokat Elhunyt Rod Steiger MTI-JELENTÉS Los Angeles. Hetvenhét éves korá­ban Los Angelesben elhunyt Rod Steiger, a vüághírű amerikai film­színész. Halálát tüdőgyulladás és veseelégtelenség okozta. A markáns arcú, jellegzetes arcjáté- kú, tagbaszakadt Rod Steiger 1925. április 14-én született a New York ál­lambeli West Hamptonban. A Lee Strasberg és Elia Kazan vezette New York-i Actor’s Stúdióba járt, egyszer­re indult filmes karrierje Marion Brandóval: egy munkástestvérpárt alakítottak Kazan A rakparton című filmjében. Kazan később emlékira­taiban megemlítette, hogy Steiger úgy érezte: Brandót jobban szereti. Ez a sértettség azonban még erőtel­jesebbé tette játékát. Steiger egész pályája során kereste a nagy kihívásokat, talán ezért is tudta meggyőzően alakítani a mozi- és tévéfilmekben Mussolinit, Rasz- putyint, XXIII. János pápát, Rudolf Hesst, Pilátust Franco Zeffirelli Ná­záreti Jézusában, A1 Caponét vagy éppen Napóleont Szergej Bondar- csuk Waterloo című filmjében. Alkata miatt gyakran kellett rossz embereket játszani: Carlo Lizzani Kezek a város felettiében gátlásta­lan ingatlanspekulánst alakított, Sergio Leone Maréknyi dinamitjá- ban vadnyugati banditát, ő volt Omar Sharif ellenfele David Lean Doktor Zsivágójában. Pályájának csúcsát azonban Gillespie seriff je­lentette Norman Jewison: A forró éjszakában című alkotásában. Az amerikai mélydéli kisváros fajgyű­lölő seriffjének figurája, aki egy gyilkossági ügy megoldása során kénytelen elismerően kezet fogni a városba tévedt fekete kollégájával, a Sidney Poirier által játszott Virgil Tibbsszel, Oscart ért neki. (TASR/AP-felvétel) A szőgyéni Képzőművészeti Alkotótábor résztvevői „hazajárnak" a dimbes-dombos vidéken fekvő nagyközségbe Variációk színekre, formákra (Seres Róbert felvételei) Paulusz Györgyi, aki amellett, hogy rajztanár, gyógypedagógus és iparművész, elsősorban ismert ikonfestő. - Mindenki hoz magá­val valamit, egy izgalmas elképze­lést, egyedi látásmódot. És miköz­ben átadjuk magunkat az alkotás örömének, gondolatokat cseré­lünk, hatással vagyunk egymásra. Szőgyén ráadásul csodálatos hely, nagyon sok barátságot kötöttünk az itt élő emberekkel. Kapa Melinda, a tokodi üveggyár iskolájának rajzpedagógusa, kera­mikus és rézkarckészítő csodála­tos, szinte organikusan hullámzó, diópáccal erezett festményeket ké­szített a fűri barokk kastélyról és környékéről, ahová a társaság ellá­togatott. Egy helybéli alkotója is volt a tábornak, Nothart Alena, aki népi motívumokban gazdag tus­rajzokat készített. Ami pedig a hangulatot illeti, az egyik legfiata­labb képzőművész, Pálmai László szerint az éjszakai „munkaorgiák” és a meghitt beszélgetések éppen a megfelelő arányban váltották egy­mást. Az alkotótábornak volt még egy „missziója”: délutánonként a falubeli gyerekeknek tartottak cso­portos foglalkozásokat. - Ez afféle szabad program - mondta Mészá­ros Mária, a nyitrai Konstantin Egyetem végzős rajz szakos hallga­tója. - Általában húsz-huszonöt gyerek vesz részt a foglalkozáso­kon. Az ő munkáikból éppúgy kiál­lítás készül, mint a felnőtt, hivatá­sos képzőművészek alkotásaiból. Gulácsy Lajos, a zseniális festőmű­vész írta egyik kisprózájában, hogy „A kezdet pillanata és a ki­bontakozás végtelenje így egymás tükre: pólusaikból az alkotó tevé­kenységet serkentő impulzusok lüktetnek.” Szabadon választva ez akár egy ilyen képzőművészeti al­kotótábor mottója is lehet. Pár napja fejeződött be Szőgyénben a negyedik Kép­zőművészeti Alkotótábor. A résztvevők az együtt töltött tíz nap alatt bebarangolták a környéket, rendszerint váz­latfüzettel vagy festőállvány­nyal a hónuk alatt. Benyo­másait, élményeit mindenki a saját egyéni kifejezőeszkö­zeivel formálta művészi al­kotássá. M. CSEPÉCZ SZILVIA Művésztelepek általában valami­lyen viszonylag zárt területen léte­sülnek. A szőgyéni nemzetközi al­kotótábor ezzel szemben gyakorla­tilag a Ga^am-hátság dimbes-dom­bos vidékén levő nagyközség egé­szére kiterjedt. Amit egyáltalán nem bántak sem a helybéliek, sem a művészek. Sőt, inkább az lett volna szokatlan, ha a legkülönbö­zőbb helyeken felbukkanó, s egy- egy vázlatot felskiccelő festő vagy grafikus mellett nem álltak volna meg néhány percre a járókelők. Szemlélődni, pár szót váltani egymással... De a falu központjá­nak több épületében helyet kapott belső műtermek is végig nyitottak voltak mindenki előtt: az alkalmi látogatók soha nem zavarták az al­kotómunkát.- Négy éve a faluból elszármazott barátaim kapcsolatai révén jutot­tam el Esztergomból Szőgyénbe - mondta az alkotótábor vezetője, Kántor János. Az 1947-ben szüle­tett festőművészt és művészetpe­dagógust, aki többek között a MAOE tagja és a Velencei Nemzet­közi Grafikai Iskola munkatársa, kollégái egymás között csak „mesternek” szólították. Elmondá­sa szerint Nágel Dezső polgármes­ter, illetve a községi önkormányzat egy rövid megbeszélést követően azonnal rábólintott az ötletre. És azóta is minden segítséget megad­nak az alkotótábor működéséhez.- Egy olyan nemzetközi tábort sze­rettünk volna létrehozni, ahol a felvidéki művészek mellett ma­gyarországi, erdélyi és esetleg cseh vagy német alkotók is képviseltetik Pillanatfelvétel a kiállításról Kántor János alkotás közben magukat. A művésztelepekre jel­lemző, hogy általában kialakul egy stabil belső mag, és a következő években aköré gyűlnek a világról, a művészetről hasonlóan gondol­kodó új ismerősök, barátok. Ez az alkotótábor nem kapcsolódik sem­milyen irányzathoz. Szerintem ez a felfogás már idejét múlta, hiszen az egész kortárs művészetre legin­kább az eklektikusság jellemző. Mi nem szólunk bele egymás formai elképzeléseibe, elsődleges szem­pontunk a teljes alkotói szabadság. Amikor egy-egy mű elkészült, be­szélgetünk róla, esetenként a munkánk iránt érdeklődő helyi la­kosok részvételével. A falu már az első évben elképesztő szeretettel, és nagy gondoskodással fogadott bennünket. Azóta pedig már szinte „hazajárunk” Szőgyénbe. Némi vi­szonzásképpen minden évben a fa­lunak ajándékozzuk az elkészült alkotásokat. így most már egy na­gyon jelentős kortárs képzőművé­szeti gyűjtemény várja Szőgyénben, hogy egy művészet- történész megnézze és rendsze­rezze. Az idei alkotótáborban tizenhat képzőművész dolgozott, bár a résztvevők köre időnként kibővült egy-egy művészkolléga pár napos látogatásával. A Szlovákiai Ma­gyar Képzőművészek Társaságát több jeles alkotó is képviselte. Lábik János, a Párkányi Képzőmű­vészeti Szakkör alapítója és veze­tője, valamint a párkányi galéria alapító tagja a vizek s a vízparti táj szerelmese. A szintén párkányi Bugyács Sándor inkább a polaritá­sok megmutatásának (mint példá­ul a hagyomány és a lázadás) híve. Olyan festő, aki álmait, gondolata­it a találékonyság örömével szíve­sen és gondosan alakítja színes fe­lületekké, szeszélyességükben is szeretetreméltó alakokká. Kortárs képzőművészetünk egyik fontos r személyisége, Kocsis Érnő festő­művész, a nyitrai Konstantin Egye­tem rajz tanszékének tanára ott jártunkkor éppen Küklopsz című képén dolgozott. A „kínálkozó” emberi arcot nem naturalista hű­séggel, hanem elemző absztrakció eredményeként jelenítette meg. - Egy ilyen művésztelepen rengeteg vázlat készül - mondta Kocsis Er­nő. - Van, aki a tapasztalatait ösz- szegzi, s egy nyugalmi szakasz szemlélődő és elmélyültebb doku­mentumainak rögzítésével foglal­kozik. Mások, elsősorban a fiata­lok a „gondolati tér” megjeleníté­seivel kísérleteznek, és kollázso­kat, montázselvű grafikákat készí­tenek. Az anyaghasználat is telje­sen szabad, s nagyon sok a vegyes technikájú mű.- Az a jó, hogy annyifélék va­gyunk, ahány helyről jöttünk - fűzte hozzá a szentendrei Kunné Sz. Haltenberger Kinga művészettörténeti sorozata ezúttal Neogrády Antal festőművész munkásságát mutatja be Gömörországi látogatás Szombathy Viktorral LAPAJÁNLÓ A Gömörország című folyóirat ol­vasói az idei második számban a megszokott bőséget találhatják. Ezúttal Szombathy Viktornak, Ri­maszombat város ismert, nagy szü­löttének szentelte a szerkesztőség a Lássátok feleim! rovatot. A város nagy szülöttéről Turczel Lajos, Pé­csi Györgyi, Beke György emléke­zik. Beleolvashatunk az író kedves hangú, szinte novellisztikus bájú, anekdotázó levelezésébe, önélet­rajzi írásába. Az irodalomnak és művészetnek szánt rovatban Mihá­lyi Molnár László és B. Szabó Már­ta versei olvashatók, folytatódik Sz. Haltenberger Kinga művészet- történeti sorozata, amely ezúttal Neogrády Antal festőművész mun­kásságát ismerteti dióhéjban. Gaál Lajos sorozata, amely Gömör ter­mészeti örökségét doígozza fel, ez­úttal a Szilicei fennsík egy különle­ges részletét; a Fábiánszöget mu­tatja be olvasmányosan, a már megszokott tudományos alapos­sággal. Batta István a kései közép­kori táblafestészet egyik különle­ges és érdekes darabjáról; a rozs­nyói Meterciáról értekezik. Ennek a táblaképnek az a különlegessége, hogy a korabeli bányaművelést és ércfeldolgozást ábrázoló szinte fényképszerűén pontos részleteket tartalmaz. Halász Péter, Szepsi helytörténetének kutatója ezúttal a Szepsi környéki templomok törté­netét dolgozza fel. Figyelemremél­tó adatközlést találhatunk a cikk­ben a makranci templomban talál­ható érdekes sírkőről, amelyet Gi­zella királyné sírkövének tartanak. Danis Ferenc sporttörténeti tanul­mánya Szokolyi Alajosnak, az első újkori olimpián részt vevő atlétá­nak állít emléket. Figyelemremél­tó írás a közelmúltban elhunyt Pál-Fejes István verses önéletraj­za. Nem író ember, hanem egy egyszerű, de művelt és tehetséges, sokat megélt, a XX. század min­den szomorúságát megtapasztalt parasztember írja le versben éle­tét. Igen tanulságos írás! Az Ele­ink íróasztaláról című új rovatban Szombathy Viktor Rimaszombatot bemutató írása, valamint a máso­dik világháborúban fiatalon el­hunyt Haltenberger Ince népélet- kutató munkáiból az Ósva völgyét feldolgozó írás olvasható. A Fúj a Nap alatt rovatban az elmúlt hó­napok Gömörországban történt eseményeiről adnak számot. Be­számolót olvashatunk a budapesti Szombathy Viktor-emlékünnepsé- gekról, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyről, a Palóc Mesemondó Fesztiválról, a Szepsi Csombor Márton és a Kár­mán Napok eseményeiről, a Füleki Zsákszínház legutóbbi be­mutatójáról, a rimaszombati mú­zeumban megnyílt barlangászat- történeti kiállításról, a tragikusan elhunyt Agócs Béla emlékének szentelt kegyeletes ünnepségről. A Könyvről, könyvre rovatban Cse- lényi László: Aleatóriája, Bettes István-Luzsica Árpád: Mint odvá­bán a fa, Szászi Zoltán: Sziget, Bó- dis Istvánné-Dénes György-Jakucs László: Aggtelek és az írásos emlé­kek Tompa Mihályról című frissen megjelent kötetekről olvashatunk ismertetőt, (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom