Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)
2002-07-09 / 157. szám, kedd
13 ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 9. TÉMA: A MAGAS VÉRNYOMÁS Évente közel hárommillió ember hal meg hipertóniában, Közép-Kelet-Európa országaiban még rosszabb a helyzet Egy gramm helyett a magyarok 10 grammot fogyasztanak Túl magas a vérnyomásunk A szív (Képarchívum) A szív- és érrendszer betegségeit a legfőbb haláloknak tartják világszerte. A nagyvárosi lét, a feszült életmóddal járó stressz, a hajszolt tempó vagy az aktivitás hiánya, a rossz táplálkozás, a környezeti ártalmak egyenként is előidézhetik e kórt, ha pedig összegződnek, különösen siettetik kialakulását. A szakemberek szerint az egyik legfőbb kockázati tényező azonban a magas vérnyomás. ÖSSZEFOGLALÓ A hipertónia okozza a ma már közegészségügyi problémát jelentő, az idősebb korosztályt veszélyeztető agyi vérellátási zavarok nagy részét is. Egyes becslések szerint a világon 691 millió embernek magas a vérnyomása, a panaszosok aránya a felnőtt népességen belül 10-20 százalék. E számítások alapján 2,9 millió haláleset írható a betegség rovására. Közép-Kelet-Európa országaiban még rosszabb a helyzet, a lakosság 20-30 százalékának magas a vérnyomása, sőt, ha minden érintett orvoshoz fordulna, az előfordulás aránya magasabb volna. Ez az a betegség, amelynél a szakemberek „a felezés törvényét” emlegetik: a magas vérnyomásosoknak csak 50 százalékánál diagnosztizálják a megbetegedést, az így felismert pácienseknek csak a fele kapja meg a megfelelő kezelést, ám közülük is csak minden második tartja be folyamatosan az orvosi előírásokat, és szedi be rendszeresen a felírt orvosságokat. A hipertónia általában tünetmentes állapot, bár sokan, tévesen, bizonyos tüneteket (fejfájás, orrvérzés, szédülés, kipirult arc, fáradtság) e betegség jelének és velejárójának tekintenek. Valójában ezek a tünetek éppen olyan gyakran fordulnak elő a normális tenziójú átlagembernél is. Ha viszont a ma- gasvérnyomás-betegség súlyos vagy hosszan tartó és a beteget nem kezelik, a fellépő tünetekért - fejfájás, gyengeség, hányinger, hányás, nehéz légzés, nyugtalanság, homályos látás - az agy, a szem, a szív és a vesék károsodása a felelős. Súlyosan magas vérnyomás esetén az agyvizenyő (ödéma) miatt aluszékonyság és kóma alakulhat ki. A fentiek értelmében tehát e kór tünetszegény, ezért az érintett többnyire nem is tud róla. De ha tud is, sem ő, sem környezete nem érzi fenyegetőnek a jelenséget, sokan ártatlan személyes adottságként fogadják el. Mások úgy vélik, a vérnyomást nehéz helyesen beállítani, nincs mit tenni ellene. Meg hogy nem is betegség. Holott az, amelynek meglétekor az ütőerekben (artériákban) kialakult kórosan magas nyomás növeli az agyi katasztrófa (stroke, köznyelven gutaütés), a kóros értágu- lat (aneurizma), a szívelégtelenség, a szívinfarktus (sokan szívrohamnak mondják) és a vesekárosodás veszélyét. A hipertónia tehát súlyos kór is lehet, de ennek kialakulása, s így a miatta bekövetkező halál megelőzhető. Ez a legfontosabb üzenete a nagy népességre vonatkozó vizsgálatok eredményeinek és a magas vérnyomásos betegeket gondozó orvosok tapasztalatainak. Mi a vérnyomás? Mérése során két értéket rögzítenek. A magasabb a szív összehúzódásakor (ez a szisztolé), az alacsonyabb a két szívütés közötti elernyedéskor jön létre (ez a diaszto- lé). Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalmi helyzetben a felső (szisztolés) átlagérték 140 vagy azt meghaladó, az alsó (di- asztolés) 90 vagy e fölötti, illetve ha mindkettő nagyobb a megengedettnél - írták a közelmúltig az orvosi szakkönyvek. Mert a legújabb kutatási eredmények alapján már vérnyomásunk alacsonyabb értéke fölött is magasnak tekinthető. A valódi álomhatár a 138/83 higanymilliméter (Hgmm). Talán sokan emlékeznek az egyszerű, könnyen megjegyezhető megfogalmazásra, miszerint 100 plusz az életévek száma a jó felső érték. Nos ez idejétmúlt adat, gyorsan tessék elfelejteni. Ezek után felvetődik a kérdés: melyik vérnyomásérték optimális ahhoz, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a betegség kockázata, végső soron a halálozás? A nagyszabású vizsgálati eredményekre építve a szakértők bizonyítottnak tekintik, hogy a hipertóniásoknál a korábbiakban ajánlott 90-nél is lejjebb lehet, sőt kell vinni az alsó értéket. Ezt bizonyítja, hogy azon pácienseknél, akik diasztolés nyomása átlagosan 105 Hgmm kiindulásról 85-re csökkent, 30 százalékkal volt kisebb a szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásának kockázata. A 105-ről 85-re való változással évente - minden ezer betegre számítva - négy súlyos kardiovaszkuláris szövődmény (infarktus, stroke, halál) kialakulása előzhető meg. A „csak” 10 Hgmm-es csökkenés óriási jelentőségét bizonyítja, hogy a 80 Hgmm alá kerültek csoportjában a szív- és érrendszeri szövődmények rizikója a felére, az agyvérzés kockázata 30 százalékkal csökkent. Az egészségügyi problémák, a kísérő szövődmények csökkentésére az átlagosnál is nagyobb lehetőség van a cukorbetegségben is szenvedő hipertóniásoknál. Az is kiderült, hogy nincs rizikója a 70 körüli alacsony értéknek, bár tény, semmiféle további előny nem származik belőle. Állandó-e a vérnyomás? A csecsemőké 'és a gyerekeké alacsonyabb, mint a felnőtteké. A fizikai aktivitás is hatással van rá, pihenés közben értelemszerűen kisebb értékeket lehet mérni. A legmagasabb reggel, a legalacsonyabb éjszaka, alvás közben. A napközbeni érték függhet az élethelyzettől, az érzelmi, izgalmi állapottól - ismert az ún. fehérköpeny szindróma; a rendelőben, az izguló, kicsit feszült betegnél az orvos többnyire magasabbat mér, mint a beteg otthon. A jövő kóijóslata A kezeletlen magas vérnyomás növeli a szívbetegség, a veseelégtelenség és a fiatal korban fellépő agyi érkatasztrófa veszélyét. Az infarktus kialakulásában három számottevő, a beteg által is befolyásolható okot szoktak megnevezni az orvosok, melyek közül az egyik a magas vérnyomás, míg a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint. Kezelés nélkül a rosszindulatú hipertóniában az egy évnél hosszabb túlélés aránya csupán 5 százalék. A szakembereit legfontosabb üzenete: mindenki vegye komolyan, ha az optimális feletti mértéket mérik nála. Figyelni kell a szervezet jelzéseire, el kell. járni ellenőrzésre, aki megengedheti magának, szerezzen be otthoni mérőt, fogadja meg orvosa tanácsait, szedje a gyógyszereket és kövesse azokat a javaslatokat, amelyek az életmód-változtatással kísérelnek megjavítani a szervezet felborult állapotán. Bármilyen furcsán hangzik is, van egy állapotjavító lehetőség, amelyhez csak erős akarat kell. Kevesebb sót kell fogyasztani. Az orvostudomány nem tudja a betegség pontos okát Ha nem okoz panaszokat, fel sem fedezik az orvosok Némán támad a kór A ketyegő bomba TÁJÉKOZTATÓ A magas vérnyomás legnagyobb veszélye, hogy érelmeszesedésre, valamint az ezzel járó betegségek kialakulására hajlamosít. Megállapították, hogy kb. 35 százalékban ez okozza a szívkoszorúér-betegségeket, a szívinfarktust, az agyvérzést, a végtagi érszűkületet és a szívelégtelenséget. Bár a magas vérnyomás kialakulásának okát az orvostudománynak eddig nem sikerült pontosan meghatároznia, a hajlamosító tényezők jól ismertek. Ezek közül az öröklődés mellett a .legfontosabbak az elhízás, az alkoholfogyasztás, a rendszeres mozgás, egyes nyomelemek hiánya, a dohányzás és a stressz. Az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas vérzsírszint közül bármelyik előfordulása nagy valószínűséggel a másik három jelenlétét is igazolhatja A tudomány ezt a négyesfogatot egységes kórképnek tartja, amely 4-8- szorosára növeli a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. A hipertóniára hajlamosító tényezők közül a legegyértelműbb az elhízás. A kövérek között ez a betegség igen gyakori. Az elhízásra ma leginkább használatos mérce a testtömegindex (BMI). Viszonylag egyszerű számítással megállapíthatjuk, vajon a BMI meghaladja-e a kívánatos értéket. A kilogrammokban megadott testsúlyunkat osszuk el a méterben megadott testmagasságunkkal. A normális érték 20-25 között van, 25-30-nál túlsúlyról, 30 felett elhízásról, 40 felett pedig kóros elhízásról van szó. Egyszerűbben tájékozódhatunk a derék körfogata szerint: a férfiaknál 94 cm, nőknél 80 cm felett kezdődik a szívbetegség rizikója, fokozott kockázat pedig a férfiak esetében 102 cm, míg a nőknél 88 cm felett van. Egészségügyi kockázat szempontjából elhízás és elhízás között nagy a különbség. A hasra terjedő „alma” típusú elhízás az, amely szövődményekre - magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít. Ezzel szembe a csípőre, combra terjedő „körte” típusú elhízás nem okoz szív- és érrendszeri problémákat, legfeljebb visszérbetegséget. JÓ TUDNI Az infarktus legsúlyosabb rizikó- faktora a magas vérnyomás. Népbetegség, minden negyedik felnőtt vérnyomása magasabb a kelleténél, sokan nem is tudnak róla. Alattomos. Ha nem okoz panaszokat, éveken át nem fedezik fel a magas vérnyomást. Olyan, mintha egy időzített bomba ketyegne a szervezetünkben. Vérrögök. Az állandó magas vérTÁJÉKOZTATÓ Infarktussal, szívbetegségekkel kevésbé riogatják a nőket, mint a férfiakat, holott a szívkór a nőknél is terjed. A koszorúér belső falának sejtjeiben lerakódó zsírszemcsék elzárják a vér útját, s ezáltal alakulnak ki a koszorúér-betegségek. Legsúlyosabb szövődménye a szívizominfarktus. A nőket ötvenéves korukig több kockázat is fenyegeti, amelyre nem figyelnek eléggé. Az óvatosság és a figyelem hiánya azért is meglepő, mert a legújabb adatok és tanyomás következtében rövid vagy hosszú véres szakadások keletkezhetnek a véredények belső falán. A károsodott helyeken mész- és zsír- lerakódások képződnek. Infarktusveszély. Az elmeszese- dett véredények hordozzák, jelentik az infarktus kockázatát. Ha az állandó túlnyomást nem lehet féken tartani, súlyos következményekkel kell számolni. Védelem. Mellőzni mindent, ami a vérnyomást emelheti. pasztalatok azt mutatják, hogy - a változó korban levő korosztályban - kétszer annyi nő hal meg az első szívtrombózis következtében, mint hasonló korú férfi. Ennek oka, hogy a klimax beálltával csökken a nők ösztrogénszintje, amin hormonpótlással lehet segíteni. Itt is nagy szerepet játszanak az öröklött tényezők: ha a családban volt már szívbetegség, minél fiatalabb korban, a húszas-harmincas éveiben kérdezze meg orvosát, milyen esélyei vannak a hajlam öröklésére. így idejében áttérhet az egészségesebb életmódra. A szívbeteg nők száma rohamosan emelkedik Nem csak férfibetegség Sótlanul jobb lenne ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A mértéktelen sófogyasztás káros következménye valójában csak akkor érvényesül, ha más tényezőkkel - stressz, kövérség, alkoholizálás - párosul. Szakemberek véleménye szerint napi 1-4 (egyes források szerint 6) grammnál több só fogyasztása már veszélyes, különösen a sóra érzékenyeknél. Ám a sózás hirtelen visszafogása is balul sülhet el, ájulást okozhat, különösen az időseknél. A magyar konyha sós, napi 10 gramm sót fogyasztunk, holott valójában 1 grammnyitól is kellően sós ízű volna az étel. Nehezen várható el, hogy az olvasó nyomban csak a tizednyi mennyiséget rázza ki a sószóróból, viszont már attól is csökkenthetné a vérnyomását, ha csupán 3 grammal kevesebb sót fogyasztana. A konyhasóból (nátri- um-klorid) a nátrium összetevő az, amely az artériák simaizom r sejtjeiben rakódik le, ezzel fokozva azok feszességét. Emiatt lesznek az érfalak rugalmatlanok, ami a vérnyomásérték emelkedéséhez vezet. A vizsgálatok szerint az emberek 15 százalékánál történik ez így, örökletes hajlamuk alapján nevezik őket sóérzékenyeknek. Nem elég hangsúlyozni: a magas vérnyomás kialakulásában az örökletes tényezők, a helytelen táplálkozás, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztás és túlhajszolt életformánk is közrejátszik. Néhány étrendi tényezőre érdemes figyelnünk: ♦ testre szabott energiabevitel ♦ a konyhasófogyasztás csökkentése ♦ a növényi zsiradékok használata ♦ az alkoholfogyasztás csökkentése ♦ az egyszerű cukrok fogyasztásának csökkentése ♦ a szükséges kálium-, magnézium-, kalciumbevitel ♦ megfelelő élelmirost-bevitel ♦ a növényi fehérjék fogyasztásának fokozása ♦ a tengerihal-fogyasztás növelése ♦ rendszeres mozgás. Nagy az orvos szerepe a gyógyszer kiválasztásában Gyógyulás impotenciával ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nagyon komoly szerepe van az orvosnak a gyógyszer kiválasztásában, hiszen a hipertónia jellegzetesen olyan kórkép, amelynél a beteg és az orvos együttműködése meghatározza a kezelés eredményességét. Szerencsére ma már számos olyan vérnyomáscsökkentő gyógyszer van, amelynek mellékhatása minimálisnak mondható. Vajon tudja-e a beteg, hogy az általa észlelt jelenség összefüggésbe hozható a vérnyomáscsökkentő kezeléssel? Vannak bizonyos „kényes” kérdések, amelyeket a beteg vagy item hoz összefüggésbe a kezeléssel, vagy a problémáját nem meri elmondani kezelőorvosának a jelenség természete miatt. Az impotenciával kapcsolatos kérdések a leggyakrabban ilyenek. Ezért a gyakorló orvos esetleg nem is szembesül azzal a problémával, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszer felírásával szexuálismű- ködés-zavart is „rendel” páciensének. Nagy nemzetközi vizsgálatok kimutatták, hogy a gyakran rendelt orvosságok számos fajtája befolyásolja a szexuális működést. Magas vérnyomásos férfiaknak ezért érdemes arra gondolniuk, hogy e kellemetlenséget a gyógyszer is okozhatja, holott egyéb mellékhatást nem okoz. Kérdés: el kell fogadniuk e kínos helyzetet. Mi lehet a megoldás? Elhagyni a gyógyszert, hogy teljes értékű életet élhessen? Semmiképpen! A hipertóniát szervkárosító hatása miatt kezelni kell. Van olyan orvosság, amely hatékonyan csökkenti a vérnyomást és nem károsítja a szexuális működést. Illusztrációs felvétel Az energiaszegény étrend nagyon sokat segíthet Rostok, rostok, rostok MEGELŐZÉS Étrendünk akkor lesz energiaszegény, ha fokozzuk a rostbevitelt szervezetünkbe. Jelentős mennyiségű vízoldékony rostot (pektin) a zabkorpa tartalmaz. A magas rost- tartalmú étkek fogyasztása gátolja a zsírok felszívódását. Az étkezési ♦ növelik a vékonybél folyadéktartalmát, így teltséget okoznak ♦ késleltetik a gyomor ürülését, elmarad a vércukorszint étkezések utáni hirtelen emelkedése, amely kedvezően hat az éhségszabályozásra ♦ rövidítik a béltartalom bélen való áthaladásának idejét rostok kedvező tulajdonságai: ♦ csökkentik a vérzsírok szintjét. Mi helyett? Mit? Zsíros vagy vajas kenyér illetve pirítós kenyér margarinos vagy light margarinos barna, zsírban sült panírozott húsok, vagdaltak, kelt tészták párolt vagdaltak olajban sütött, pácolt húsok rostonsültek, párolt hússzeletek, zsíros rántással sűrített levesek, főzelékek,, mártások olajos vagy étkezési margarinos rántással sűrítettek zsíros tejföl, tejszín zsírszegény tejföl, (light) joghurt, kefir Az oldal anyagát Péterfi Szonya állította össze.
