Új Szó, 2002. július (55. évfolyam, 151-176. szám)

2002-07-01 / 151. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. JÚLIUS 1. 9 Riport Lég község kórházának alkalmazottai tanácstalanok - az orvosokat kivéve májusi bérük 68 százalékát kapták meg csupán, és a következő hónapoktól sem várnak javulást Pénz helyett szolgálati bérautó az igazgatónőnek Idegesség, létbizonytalan­ság, megrövidített bérek és a kommunikáció teljes hiá­nya - röviden így lehet jelle­mezni a Lég község (Duna- szerdahelyi járás) kórházá­ban uralkodó viszonyokat. Ehhez társul az egészség- ügyi dolgozók zömének hallgatása. PÉTERFI SZONYA- Félünk, hiszen aki rá mer mutat­ni az igazgatónő furcsa praktikái­ra, vagy nem hajlandó teljesíteni parancsait, például, hogy késő es­tig maradjon a munkahelyén, az szedheti a sátorfáját - mondják a kórházban többen is. Az egészségügyi miniszter tavaly év vége felé hívta vissza Stanislav Novák igazgatót s a 36 esztendős Iveta Cízovát bízta meg a kórház vezetésével. A valaha kórbonc­nokként tevékenykedő orvosnő egy gyógyszerforgalmazó cégnél dolgozott, ahonnan különös kö­rülmények között távoznia kellett. Munkanélkülivé vált, de fél év után beült a légi kastélykórház bársonyszékébe. - Mi nem sejtet­tük ki ő, senki nem tudott róla semmit, előéletét sem ismertük - mondja Jozef Kolon, a rehabilitá­ciós osztály főorvosa. - Úgy tűnt viszont, menedzseri elképzelései életképesek, racionalizációs ter­veivel a dolgozók zöme egyetér­tett annak ellenére, hogy 24 alkal­mazottól el kellett búcsúznunk. Ügybuzgósága 2-3 hónapon belül alábbhagyott, amikor szükség volt rá, nem találtuk a munkahelyén. Azt hittük, a kórház ügyeivel fog­lalatoskodik, de a mostani anyagi helyzetünkből következtetve, ér­dekünkben alig tett valamit. A kórház vezetőségével, a főorvo­sokkal sem nagyon tárgyal, Jozef Bilicky professzor kivételével, akit magával hozott és kinevezte he­lyettesévé. Őt is csak nagyon keve­sen látták a kórházban - sorolja a történéseket a főorvos. Ő azon ke­vesek egyike, aki nem fél az igaz­gatónő bosszújától. Világi Izabella röntgenológussal együtt szépítés nélkül „kiborítják a bilit”. - Ápri­lisban az igazgatónő bejelentette, hogy a rossz anyagi helyzet miatt a fizetések felét kapják csak az al­kalmazottak. Kilátásba helyezte az elbocsátásokat is, számokat nem emlegetett, ám másnap már csak a megkurtított fizetésekről volt szó. Ajánlotta, az alkalmazot­tak vegyenek ki két hét fizetés nél­küli szabadságot. Ezzel a lehető­séggel nem sokan éltek, tanácsta­lanságukban a szakszervezethez fordultak segítségért. - Mi be akartuk tartani a játékszabályo­kat, ezért levéllel fordultunk az igazgatónőhöz. Május 25-én 18 pontba foglaltuk a bennünket is érintő, sorsunkat is befolyásoló kérdéseket - mondták a nevük el­hallgatását kérő dolgozók, akiket már egyszer írásos megrovásban részesített Cííová. - Természetes, hogy amikor a létünkről van szó, azt is tudni szerettük volna, ki jo­gosult a szolgálati mobiltelefon használatára, és ez havonta mek­kora összeg. Miért titok, hogy mennyi pénzt kap a kórház az egészségbiztosítóktól, s hogy áll­nak a szerződéskötések, ugyanis ettől függ, mennyi pénz áll a ház­hoz, s megkapjuk-e az elmaradt bérünket, illetve lesz-e fizetésünk a következő hónapban. Jogunk van tudni, a bérünkből levont tár­sadalombiztosítást átutalják-e az illető alapoknak. Meg hogy az új igazgatónő hány új munkaszerző­dést írt alá, ugyanis olyan munká­kat is idegenekkel végeztet el, amelyekre az intézeten belül kép­zett alkalmazottunk van. A mun­kaidő betartásának kérdése is fog­lalkoztatott, ugyanis úgy az igaz­gatónő, mint a volt helyettese, (jú­nius elsejétől változás állt be ezen a poszton - a szerk. megj.) egyre kevesebbet fordult elő a kórház­ban. Ugyancsak fontosnak tartjuk a választ arra: hogyan lehetséges, hogy az igazgatónő havi 60 ezer koronáért bérelt Audi márkájú au­tójára van pénz, vagy miért nem vehetjük igénybe a kórházzal szer­ződésben álló jogászt, noha tete­mes összeget kap a munkáért? A kellemetlen kérdésekre nem ér­kezett válasz. S ahogy az lenni szo­kott, egy szép napon Kolon főor­vos érdekes iratokat talált az asz­talán. Ez lökést adott ahhoz, hogy levelet írjanak Roman Kovác egészségügyi miniszternek, akivel tudatták nemcsak azt, hogy a fel­adataikat becsületesen elvégző al­kalmazottaknak törvénysértő mó­don megfelezték a bérét, de azt is: nincsenek meggyőződve arról, hogy az igazgatónő az intézet fel­lendítésén fáradozik. Pénzügyi el­lenőrzést is indítványoztak, majd rákérdeztek a minisztérium priva­tizációs elképzelésére, hiszen kö­zel tíz éve épp a kórház készülő magánosítása miatt veszítik el az emberek állásukat, növekszik a munkanélküliség, a létbizonyta­lanság, és kihasználatlanul áll és megy tönkre az egyik négyemele­tes épület. A május 24-én faxon el­juttatott segélykérő levélre június 20-án a miniszter a szakszervezet vezetőségének egy semmitmondó válaszlevelet küldött. Ebben tudat­ja, hogy május 20-án rendkívüli el­lenőrzéssel bízta meg a minisztéri­um illetékeseit, akik törvénysérté­sekre - közbeszerzés, gazdálkodá­si szabályok, egészségügyi biztosí­tás, szociális biztosítás - bukkan­tak rá. De mert az igazgatónő élt a „fellebbezés” jogával, a bizottság felülbírálja ellenvetéseit, s csak azt követően zárja le az ellenőrzést. A végeredményről majd értesíti a szakszervezetet. A magánosítással kapcsolatban a miniszter tudatja, hogy az intézetet besorolták a pri­vatizáció második hullámába. A minisztérium illetékes bizottsága elbírálta a tervezetet, és a minisz­ter véleményével továbbította a munkaügyi minisztériumba.- Kissé furcsálljuk, hogy a bérkur­títás jogtalanságát a miniszter úr meg sem említette, holott a kór­házban vannak dolgozók, akik a létminimumot sem kapták meg. Azon a gyűlésen, ahol az igazgató­nő tudatta, hogy nincs pénz az al­kalmazottak fizetésére, pontosab­ban csak az orvosok kapják meg bérük 100 százalékát, felvetettem, hogy inkább a többieknek kellene teljes bért kapniuk, mi valahogy kibírnánk egy ideig kevesebbel is. Úgy gondolom, az orvosok nem solaa mennek ápolószemélyzet nélkül. A betegek még kevésbé - mondott véleményt a főorvos. Az ápolónők és a gazdasági dolgozók bérük 50 százalékát, a főnővérek és a többi alkalmazott pedig 68 százalékát kapták csupán, miköz­ben az igazgatónő megértésükre apellált és utalt arra, ha netán kö­vetelnék a büntetőkamatok kifize­tését, mélyülne a kórház „eladóso­dási spirálja”. Az igazgatónő igazmondását meg­kérdőjelező alkalmazottak szerint Cízová azt állította a május 24-e összüzemi összejövetelen, hogy az intézet profilváltási kérvénye a mi­niszter aláírására vár, holott Roman Kovác már 23-án aláírta a 40 ágyas tüdőosztály, a 26 ágyas ortopédia, és a 60 ágyas utógon­dozó megszüntetését. Ami annyit jelent, hogy Lég község kórházá­nak lesz egy 55 ágyas rehabilitáci­ós osztálya, 60 ágyon pedig hosz- szantartó ellátást igénylő betege­ket kezelnek. - Amikor Cízová megtudta, hogy a dolgozók „be­árulták” a miniszternél, azt vete­tette a szemünkre: mindent elron­tottunk, a miniszter most gondol­kodik, ellássa-e kézjegyével az ira­tot vagy sem. Sajnos, mindezt nem tudjuk bizonyítani, ugyanis az ösz- szejövetelekről nem készülnek jegyzőkönyvek - jegyezte meg Vi­lági Izabella. Az igazgatónő furcsa praktikáiról azért akadnak írásos bizonyítékok is. Noha az intézetben nincs világ­háló, a kórház rendszeresen ren­dezi a 307 koronás internet­számlát. Az igazgatónő autója na­gyobb falat: márciusban 49 305, áprilisban 56 542 koronát utaltak a Duchonka Kft. számlájára, jogi tanácsokért márciusban 26 875 koronát, illetve áprilisban 32 718 koronát fizetett az alkalmazottak előtt eltitkolt jogásznak. Gyanús az új pavilon két emeletének újbóli üzembe helyezéséért számlázott 60 270 korona, ugyanis tavaly év végén a villanyvezetékek karban­tartására a kórház 199 960, majd 128 ezer koronát költött. Érthetet­len az is, hogy az igazgatónő miért egy nyitrai patikában vásárolja a gyógyszereket a kórház számára, s ezen számlák kifizetését előnyben részesíti. A faktúrákat magánál tartja, s csak a saját emberével, a rendszerint délutánonként, mun­kaidő után érkező könyvelővel (aki másodállásban, szerződésre dolgozik a kórházban) rendezi.- A kórház magánosításával kap­csolatban ugyan június 17-én ki­kérte a szakszervezet véleményét- folytatta a főorvos, - viszont nem kaptuk kézhez a tervezethez csa­tolt függelékeket. Ráadásul a 2000-ben készült alaptervezet ki­dolgozása óta megannyi változás történt az egészségügyi intézet­ben, vagyis nem felel meg a való­ságnak. Ezért a szakszervezet nem érthetett egyet a magánosítási ter­vezettel. Többen panaszolták, az igazgató­nő arra kényszeríti őket, hogy a munkaidőn túl is rendelkezésére álljanak, miközben ő maga nagyon ritkán látható az intézetben. - Is­mét az asztalomon találtam egy borítékot a következő kimutatá­sokkal - tolja elém az iratokat a fő­orvos, majd magyarázatot is fűz a számokhoz. Az igazgatónő a 20 munkanapos februárban 10 napot töltött a munkahelyén, 51 órát dol­gozott csupán, márciusban 7 nap alatt 40,4 órát, áprilisban 10 nap alatt 49,2 órát. Természetesen egy menedzsernek nem kell egy hely­ben ülnie, ám miután ennyire rossz az intézet anyagi helyzete, hogy nem kapjuk meg a teljes fize­tést, aligha hihető, hogy az érde­künkben tartózkodik a kórházon kívül - ismertette a tényállást. Mi sem természetesebb annál, hogy szerettük volna hallani dr. Iveta Cízová igazgatónő véleményét is. Kerestük az igazgatóságon, ám a portán megtudtuk, hogy reggel 9- kor elment. A titkárság ajtaját is zárva találtuk. Megüzentük tehát az igazgatónőnek, hogy sürgősen beszélni szeretnénk vele, de nem je­lentkezett. Ugyancsak kíváncsiak voltunk, mi a véleménye Roman Kováé miniszternek az általa kine­vezett igazgatónő hagyományos­nak aligha mondható vezetési mód­szereiről, praktikáiról. A szóvivőjé­vel folytatott beszélgetés felemásra sikeredett. Martin Urmanic először kioktatott, hogy már nem élünk a kommunizmusban, ahol felülről irányították az igazgatókat, majd utalt arra, hogy az állami intézet Illusztrációs felvétel gazdálkodásába a miniszter nem szól(hat) bele. Sem a havi 60 ezer koronás autóbérlet, sem a bérek visszatartása nem ok arra, hogy a miniszter foglalkozzon az üggyel. Mivel házon kívül más, fontosabb ügyekkel volt elfoglalva - ki ideges­kedne 135 egészségügyi dolgozó sorsa miatt! -, a szóvivő azt ajánlot­ta, kérdéseinket e-mail rímére to­vábbítsuk. Megtettük azzal a kérés­sel, péntek délelőttig válaszoljanak. Kérdéseink 1. Milyen eljárással nevezték ki a munkanélküli dr. Iveta Cízovát a légi kórház élére? 2. Mikor fejeződik be az intézet pénzügyi ellenőrzése? 3. Miképp lehetséges, hogy a kór­ház 60 ezer koronát fizet a bérau­tóért, a közbeszerzés nélkül kivá­lasztott nyitrai gyógyszertár szám­láit késedelem nélkül téríti, stb. ám az alkalmazottak bérére nincs anyagi fedezet? 4. A munkaidő betartása vonatko­zik az igazgatónőre is? 5. Hogy lehetséges, hogy a légi in­tézet nem rendezte szerződéseit az egészségbiztosítókkal, s ezáltal nemcsak a dolgozók májusi, de a következő hónapok bérei is ve­szélybekerültek? 6. Az intézet vezetője jogosult-e arra, hogy elutasítsa a párbeszédet az alkalmazottakkal, illetve a szak- szervezeti érdekképviselettel? A minisztérium válaszai: 1 Cízová asszonyt azzal a céllal bízták meg az intézet vezetésével, hogy készítse el a magánosítási tervezetet úgy, hogy a kórház pri­vatizálható legyen. Mivel nem vár­ható a folyamat elodázása, nem volt értelme versenypályázatot hirdetni. Az egészségügyi minisz­terjogköre a megbízott személy ki­választása. 2. A pénzügyi ellenőrzés 2002. jú­nius 27-én befejeződött, a záróje­lentést megvitatták. 3 Az intézetek élén álló menedzs­mentek gazdálkodnak a rendelke­zésre álló anyagiakkal és eldöntik a prioritásokat. Ezt a kérdést cí­mezze az intézet igazgatónőjének, aki a 211/2000 törvény értelében köteles válaszolni. . 4. Minden vezető dolgozó egyben menedzser is, 24 órás munkaidő­vel. A felhozott adatok nem jelen­tenek semmit, hiszen az igazgató nem csak a munkahelyén, de azon kívül is dolgozik (megbeszélések, tárgyalások a központi szervek­kel). Az órák összesítése épp ezért félrevezető és elferdíti a valóságot. 5. A kérdést irányítsa az intézet ve­zetője, illetve a biztosítók felé, a szerződéskötések folyamatába az egészségügyi minisztériumnak nincs lehetősége közbeavatkoznia. Nem élünk a központi irányítás idő­szakában, amikor a minisztérium engedélyezte a ceruzavásárlást is. 6. Egyetlen törvény sem szabá­lyozza, hogyan kommunikáljon az egészségügyi intézet vezetősége az alkalmazottakkal. Ez a ő kölcsö­nös megegyezésüktől függ. Felnőtt emberekről van szó, nem gyere­kekről, mi nem vagyunk szülők, akik megszabnák, miként visel­kedjenek egymással. És hogy a fránya újságíró lássa, mit jelent a központi hatalom, a szóvi­vő néhány sort is csatolt a mellébe­széléshez. „Tisztelt szerkesztőnő, mellékelem kérdéseire a válaszokat. A jövőre nézve szeretném figyelmeztetni arra, hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium nem csupán az Ön szerkesztősége szükségletei miatt létesült és ezért a megszabott rö­vid határidők megvalósíthatatla­nok. Ennek ellenére mindent meg­tettem, ami erőmből tellett, és mellékelem a válaszokat. A mun­kaidejét, kérem, próbálja úgy szer­vezni, mint a többi újságíró, és ha terveiben rendet teremt, megfele­lő időelőnnyel kérheti kérdéseinek megválaszolását. Üdvözlettel Martin Urmanic, az egészségügyi miniszter szóvivője“ A szerkesztő megjegyzése: Úgy látszik, a szóvivő nincs tisztában azzal, hogy napilap vagyunk, s a lehető legrövidebb időn belül fog­lalkozunk a problémákkal. Légre egy aznapi bejelentést követően, 2002. június 27-én látogattunk, érthető tehát, hogy azonnali vá­laszt kértünk az illetékesektől. Vazena páni redaktorka, posielara Varn odpovede na Vase otazky. Dovolim si Vas pre buducnost upozornit, ze MZ SR nie je zriadene len pre potreby Vasej redakcie a terminy, ktore nam davate, su nerealizovatelne. Napriek tomu som urobil, co bolo v mojich silach a odpovede mate pripravene v prilohe. Svoj pracovny cas si, prosim, skuste zorganizovat podobne ako ostatni novinari, a ked budete mat vo svojich planoch poriadok, budete mat dostatok casu poziadat nas o odpovede na Vase dotazy s dostatocnym casovym predstihom. * S pozdravom Martin Urmanic, hovorca ministra zdravotnictva SR A minisztérium szoivöjenek kioktató hangú levele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom