Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-06 / 130. szám, csütörtök
2002. június 6., csütörtök LlZINTG B. évfolyam, 1. szám Tavaly a szlovákiai lízingpiac minden korábbi rekordot megdöntött, az idén viszont mérséklődik a növekedési ütem Tartós maradt a lendület A piac szempontjából kulcsfontosságú a gépkocsik lízingjének alakulása (Képarchívum) SIDÓ H. ZOLTÁN A szlovákiai lízingpiac 2001-ben minden eddiginél dinamikusabban bővült, a 2000-es 37 százalékos növekedést követően 2001- ben további 40 százalékos gyarapodást ért el, a bruttó lízingdíjak összvolumene tavaly 34,8 milliárd koronára rúgott - derül ki az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége éves összegző jelentéséből. Milos Randák, a lízingszövetség elnöke szerint a 2001-es növekedés minden korábbi prognózis várakozásán túltett. A lízingcégek döntően annak köszönhették a tavalyi lendületes gyarapodást, hogy látványosan megnőtt az igény a gépek, technológiai berendezések, tehergépkocsik és haszonjármű- vek iránt, emellett a személygépkocsik hagyományosan népszerű és elterjedt lízingelése terén is előrelépés történt. A gépek és teherautók piacának bővülése azt jelzi, az ország gazdaságának motorja tavaly felpörgött, a cégek optimistábban tekintettek a jövőbe és a termelés felfutásában bíznak. További fontos fejlemény, hogy a piacon könnyebb hitelhez jutni, alacsonyabbak a kamatok (ezáltal a lízingszorzók is elfogadhatób- bak), továbbá a lízingcégek körében nőtt a konkurencia és bővült a választék. E tényezők együttes hatása okozta a 2000-ben kezdődött és 2001-ben még viharosabban folytatódott lízingpiaci boomot. Ellenben Milos Randák szerint az idén már mérséklődik a fejlődés, a szerződéskötések száma legfeljebb további 10-20 százalékkal nő, ami még mindig ígéretesnek számít. Tavaly a Szlovákiában tevékenykedő lízingcégek összesen több mint 86 ezer szerződést kötöttek az ügyfelekkel, ez közel a kétszerese a 2000-es szintnek. A legdinamikusabban a gépek és technológiai berendezések piaca bővült; ez a szegmens 5,8 milliárd koronás forgalmat tudhat a magáénak, ami több mint 60 százalékkal haladja meg a 2000-es év idevágó mutatóját. A gyártósorok és ipari berendezések előretörése ellenére továbbra is a személygépkocsik lízingje jelenti a legnagyobb tortaszeletet: a tavalyi 16,6 milliárdos forgalomból 10,8 milliárd korona jutott a cégek és 5,8 milliárd a természetes személyek járműlízingjére. Összességében elmondható, hogy a 2001- ben vásárolt új gépkocsik 51,4 százalékát lízingre vették. Érdekesen alakul az ingatlanok lízingje is; míg 2000-ben csupán 29 millió koronára rúgott e terület forgalma, addig 2001-ben már 1405 millióra. A hihetetlen ugrás ellenére az ingatlanok kategóriája még mindig elhanyagolt terület, s ennek oka a rossz szabályozókban keresendő. Többek között abban, hogy az ingatlan átruházása során kétszer is kell utána adózni, továbbá a költségvetési szervezetek és az ön- kormányzatok nem használhatják ezt a pénzügyi formát. A hazai lízingpiac szerkezetének összetétele Termékcsoportok Bruttó lízingdíj Piaci részesedés Gépek, technológiai berendezések 5 801 • 16,6 Számítógépek, irodatechnika 820 2,4 Teherautók és vontatók 6 080 17,5 Haszonjárművek 4 475 12,8 Személygépkocsik 16 595 47,7 Hajók, repülők, vasúti kocsik 12 0,1 Egyéb lízingtárgyak 1 032 2,9 Összesen 34 815 100,0 Az adatok a 2001-es évet tükrözik millió koronában, ÁFA nélkül, a piaci részesedés százalékban értendő (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége A legfontosabb lízingtársaságok mögött komoly tőkével rendelkező külföldi bankok és autógyártók állnak Egyre kevesebb kézben összpontosul a piac A legnagyobb lízingcégek 2001-ben 1. CSOB Leasing 5 648 090 2. CAC Leasing 5 436 034 3. LB Leasing 4 552 254 4. Volkswagen 4 550 200 5. TATRA Leasing 3 316 854 6. B.O.F. 2 911 724 7. DaimlerChrysler 2 345 206 8. IMMORENT Slovensko 1 535 082 9. DRUKOS 934 546 10. CMAC 917 920 A forgalmat tükröző adatok 1000 koronában, ÁFA nélkül értendők (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ lovákiában a lí- ^ ■ __ zingpiac az elmúlt 'W két évben viharo- san fejlődött, a for- galomnöveke- désből az ágazatban érintett társaságok nem egyenlő arányban vették ki a részüket, ezért az élmezőnyben jelentős mozgások voltak tapasztalhatók. A legfontosabb fejlemény a piac mind nagyobb koncentráltsága, azaz egyre kevesebb lízingcég egyre nagyobb részesedésre tesz szert. Napjainkban a lízingben érdekelt társaságok közül az első 5 már az összforgalom több mint 80 százalékát adja. Nem véletlen, hogy a legjelentősebb szereplők mögött komoly - döntően külföldi - tőke áll, elsősorban bankok (CSOB, Volksbank, HypoVere- insbank, Komercní banka), vagy meghatározó fontosságú autógyártók (Volkswagen, DaimlerChrysler), az utóbbiak szinte kizárólag a saját gyártmányú autóik lízingelésére szakosodnak. 2001-ben a legnagyobb forgalmú lízingcégnek kijáró pálmát a CSOB Leasing vitte el, amely a 2000-es 3. helyről ugrott az élre, a CAC őrzi a második pozícióját, míg az LB Leasing a 4. helyről a harmadikra lépett. A két előretörő főleg a tehergépkocsik és vontatók piacán növelte a forgalmát. A korábbi piacvezető Volkswagen viszont visszaesett a 4. helyre, ami annak köszönhető, hogy kizárólag személygépkocsikra szakosodik, így a többi, dinamikus területen nem rúg labdába. Ezek után lássuk a hazai lízingpiac legfontosabb szereplőinek tavalyi mérlegét. A CSOB Leasing 2001-ben 5,648 milliárd korona forgalom mellett mintegy 100 millió korona adózás utáni nyereséget ért el. A 2000-hez viszonyított 60%-os forgalomnövekedés döntően a tehergépkocsik piacán történt előretörésének köszönhető, ahol egy év leforgása alatt 1,12 milliárdról 2,14 milliárd koronára emelte forgalmát. A CAC Leasing Slovakia tavaly 5,43 milliárd korona értékben kötött szerződéseket, ez 1,9 milliárd koronával több mint egy évvel korábban. A hazai piacból 15,6%-kal részesedő társaság személygépkocsik, haszonjárművek, gépek és berendezések, gyártósorok, számítógépek és irodai berendezések, továbbá mezőgazdasági gépek lízingelését vállalja, a mezőgazdasági erőgépek esetében részletfizetés is lehetséges. A piacon hat éve működő, a német HVB Group és a cseh Komercní banka tulajdonában tartozó cég használt járművek lízingelésével is foglalkozik, ebben az esetben a járművek 5 évnél nem lehetnek régebbek és legfeljebb 150 ezer kilométert futhattak. Az idén nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a vidéki kirendeltségek munkájára, hálózatukat folyamatosan bővítik, tavaly például Rozsnyón és Dunaszerdahelyen nyitottak kirendeltséget. A Eudová banka és a nyolc országban tevékenykedő VB- Leasing International pénzügyi erejét háta mögött érző, a hazai piacon 1995 óta működő VB Leasing SK lízingtársaság tavaly 7348 ügyletet kötött 4,552 milliárd korona értékben (ÁFA nélkül), nyeresége pedig elérte a 123 millió koronát. A forgalomnövekedése 2000-hez viszonyítva 64%-os volt, piaci részesedése 2001-ben 13,1%-ra rúgott. Az április 8. óta VB Leasing SK néven működő cég (korábban LB-Leasing) jelenleg országszerte 10 fiókot működtet, legutóbb Komáromban vetette meg a lábát. A TATRA Leasing 2001-ben 4996 lízingszerződést kötött és 141%-kal növelte forgalmát. E hihetetlen gyarapodás főleg a személygépkocsik és haszonjárművek kategóriájában történt előretörésnek köszönhető. A B.O.F. tavaly 2,911 milliárd korona forgalom mellett 51,2 millió korona adózás utáni nyereséget könyvelt el, az idén pedig már a 3 milliárdos határt is át szeretné lépni, (shz) A lízingpiac 40.0 35.0 30.0 25.0 20.0 15.0 10.0 5,0 0,0 ’ 1995 1996 alakulása Szlovákiában 2000 2001 A bruttó lízingdíjak volumene általános forgalmi adó nélkül éves lebontásban milliárd koronában (Forrás: az SZK Lízingtársaságainak Szövetsége) LIZINGSZOTAR A lízing fogalma: A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan ügyletfajta, amely során a lízingbeadó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbevevő által kiválasztott eszközt, hogy a díjfizetés ellenében annak használatát a lízingbevevőnek adott időre átengedje. A szerződésben meghatározott futamidő lejártával az eszköz bizonyos feltételek teljesítése esetén a lízingelő tulajdonába mehet át. Bruttó lízingdíj: A teljes vételár szinonimája lízingszerződés esetén. Magában foglalja az induló lízingdíjat és az azt követő - havi vagy negyedéves ütemezésben fizetett - lízingdíjat, továbbá az általános forgalmi adót is. Finanszírozó összeg: Az autó vételárából az a rész, amely a nettó vételár és az induláskor befizetett összeg különbsége. Részletvásárlásnál és lízingnél a nettó vételárat kell csökkenteni az indulórészlet, illetve a kezdő lí- zingdíj - valamint a költségként elszámolt díj - együttes összegével. Bankhitellel történő vásárlás esetén az autó bruttó vételárából kell levonni asaját erőt. Induló lízingdíj: A bruttó lízingdíjból az az összeg, amelyet a szerződéskötéskor kell kifizetni. Lízingszorzó: A finanszírozók egy része az autó bruttó vételárát ezzel szorozza meg, és így jut a bruttó lízingdíjhoz. Más finanszírozó a nettó vételárat növeli a lízingszorzóval, így jut el a nettó lízingdíjhoz, amit tovább kell növelni az áfával ahhoz, hogy megkapja a bruttó lízingdíjat. Önmagában a lízing- szorzó nem minősíti az ajánlatot. Az alacsony lízingszorzó ugyanis - ha magas a kezdő lízingdíj - kedvezőtlenebb lehet egy magasabb szorzóhoz képest akkor, ha ez utóbbi alacsonyabb kezdő lízingdíjjal párosul. Egy ajánlatot mindig az minősít, hogy mennyi a bruttó lízingdíj. Maradványérték: A lízing- szerződések gyakorlata szerint a futamidő végén egy képletes összeg kifizetésével - ez a maradványérték - kerül az eszköz a lízingbevevő tulajdonába. A gyakorlatban ez akár csak 100 korona is lehet. Nettó lízingdíj: A bruttó lízingdíj áfával csökkentett összege. A nettó lízingdíjra a jelenlegi szabályok szerint áfát kell fizetni. Személygépkocsinál nem igényelhető vissza a lízingdíjba foglalt áfa, viszont ugyanez megtehető minden más eszköz lízingelése esetén. Operatív lízing: A lízingbevevő nem kíván a lízingtárgy felett tulajdonjogot szerezni, azaz a futamidő lejártával a lízingbeadónak visszaszolgáltatja azt, üzleti tevékenységéhez csak a használatra van szüksége. Pénzügyi lízing: A leggyakoribb lízingtípus, a lízingbeadó megvásárolja a szállítótól a lízingbevevő által igényelt tárgyat, amit díjfizetés ellenében az utóbbi fél használatába ad. A felek már szerződéskötéskor megállapodnak az eszköz futamidőt követő tulajdonjogáról, ami az esetek többségében a lízingbevevő részére biztosított opciós vételi jog, azaz a lízingtárgy meghatározott összeg fejében a lízingbevevő tulajdonába kerül. Tartós bérlet: Bérletnél nem szerez tulajdonjogot a bérbevevő, viszont a bérleti díjba foglalt áfát visszaigényelheti (természetesen erre csak a cégek jogosultak). Több szerződésből összekombinált konstrukcióval megoldható az, hogy a bérleti idő végén - ez több évig tart, erre utal a tartós jelző - a bérbevevő által megnevezett személy képletes áron megveheti az addig bérelt autót. Itt nem a lízingbeadók, hanem a lízingbevevő - a bérlő - igényelheti vissza az áfát. Összességében tehát ugyanannyiba kerül az üzlet. Tulajdonjog-fenntartás: A finanszírozó azzal a feltétellel adja el részletvásárlás keretében az autót a vásárlónak, hogy ez utóbbi csak akkor válik tulajdonosává annak, ha az utolsó vételárrészleteit is megfizette. (Forrás: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, só)
