Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-01 / 126. szám, szombat
8 Kultúra új szó 2002. JÚNIUS 1. Hétfőn kiállításokkal kezdődik a Duna Menti Tavasz Fire of Dance - három földrész fiatal táncosai léptek közönség elé csütörtökön a pozsonyi pasienkyi sportcsarnokban A mosoly fesztiválja SZÁSZI ZOLTÁN Idén huszonhetedik alkalommal rendezik meg Dunaszerdahelyen a Duna Menti Tavasz bábjátékos és gyermekszínjátszó fesztivált. Öt napra talán nemcsak képletesen, hanem valóságosan is átveszik a hatalmat a gyerekek színpadon és nézőtéren, utcákon és tereken egyaránt. A fesztivál nagyon gazdag programja, a kísérőrendezvények egész sora, a szakmai találkozók, a gyerekek szórakoztatását biztosító műsorok sorrendje már összeállt. Szlovákia majdnem minden magyarok lakta szegletéből kilenc bábcsoport és tizenhárom gyermek színjátszó csoport egész éves munkájának kicsúcsosodása ez a fesztivál. A gondos előválogatás után, a több éve tartó, mára már az első gyümölcsöket hozó szakmai munka megmérettetésén túl természetesen az örömteli és őszinte játék, a színpadon eltöltött feledhetetlen pillanatok élményén van a hangsúly. A rendezvénysorozat már június 3-án elkezdődik a Csallóközi Múzeumban megnyíló gyer- mekrajz-kiállítással, valamint a Kortárs Magyar Galériában az Illusztrált Könyv című kiállítás megnyitásával. Délelőttönként a versenyprogramok, délutánonként szórakoztató programok zajlanak majd a gyerekek számára, a felnőttek pedig szakmai beszélgetéseken, elemzéseken, vitákon vehetnek részt. A Duna Menti Tavasz elmaradhatatlan vendégművészeként ismét eljön Kemény Henrik, a magyar bábjátszás élő legendája, bemutatja vásári játékát a biatorbágyi Ládafia Bábszínház. Naponta megjelenik majd a fesztiválújság, lesz táncház, lehet népi mesterséget tanulni és gyakorolni, nem maradhat el a gyerekdiszkó sem. A felszabadult játék és mosoly fesztiváljára minden érdeklődőt várnak. Illusztrált könyv - kiállításmegnyitó Dunaszerdahely. A huszonhetedik Duna Menti Tavasz bábjátékos és gyermekszínjátszó fesztiválhoz igazodva, június 3-án 17 órakor nyitják meg a Kortárs Magyar Galériában a szlovákiai magyar illusztrátorok hatodik biennáléját, az Illusztrált könyv című kiállítást, amely az elmúlt két év illusztrációs terméséből ad válogatást. A tárlat kurátora Vesztróczy Éva művészettörténész, (tébé) SZÍNHÁZ ___________ KASSA_______________ TH ÁLIA SZÍNHÁZ: Párizsi vendég (vendégjáték Füleken) vasárnap 19 AAOZI POZSONY HVIEZDA: Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 16,18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Bridget Jones naplója (ang.-am.) sz., v. 21.15 MLADOST: Isten nagy, én kicsi vagyok (fra) sz., v. 15.30,17.30, 20 TATRA: Pánikszoba (am.) sz., v. 18 Végszükség (am.) sz., v. 20.30 ICHARLIE CENTRUM: Korcs szerelmek (mex.) sz., v. 17.15, 20 Kis katasztrófák (dán) sz., v. 18 Mulholland Drive - A sötétség útja (am.- fr.) sz., v. 20 KASSA DRUZBA: Kutyák és macskák (am.) sz., v. 16 Kate és Leopold (am.) sz., v. 17.45, 20 TATRA: Isten nagy, én kicsi vagyok (fr.) sz., v. 15.30, 20 Kis katasztrófák (dán) sz., v. 17.45 CAPITOL: Wasabi - Mar, mint a mustár (ff.-jap.) sz., v. 16,18,20 ÚSMEV: A nagyon nagy ő (am.) sz., v. 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Showtime - Végtelen és képtelen (am.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Asterix és Obelix: A Cleopartra misz- szió (fr.-ném.) sz., v. 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ellenséges terület (am.) sz., v. 20 GYŐR PLAZA: 40 nap és 40 éjszaka (am.) sz., v. 12.30,14.30,16.30,18.30, 20.30 A Hídember (magy.) sz., v. 13.30 Kate és Leopold (am.) sz., v. 15.17.30 Pánikszoba (am.) sz., v. 18, 20.15 Showtime - Végtelen és képtelen (am.) sz., v. 12,16, 20 A Skorpiókirály (am.) sz., v. 16,18, 20 Star Wars II.-A kiónok támadása (am.) sz. 10.15,11.30,13,14.15, 15.45, 17, 18.30, 19.45, 21.15, 22.30 v. 11, 12, 13, 14.15, 15.45, 17, 18.30.19.45, 21.15 Traffic (ném.-am.) sz. 10.30,13.30,16.30,19.30, 22.30 v. 11.30,14.30,17.30, 20.30 Valami Amerika (magy.) sz., v. 18, 20.15 Vidocq (fr.) sz., v. 14,18 Holnap este a magyarországi Sofa Trió A kakukk gyilkosa című produkcióját láthatja a közönség a pozsonyi nemzetközi pantomimfesztiválon. Az előadás 19.06-kor kezdődik az Aréna Színházban. (Képarchívum) Tüzes ritmusok, ördögi táncos lábak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Rendhagyó előadás szerepelt a Pozsonyi Zenei Tavasz rendezvénysorozatának csütörtök esti programján. A hagyományoktól eltérően ezúttal nem komolyzenei koncertet kínált - a Héger Rudolf vezette Music Art ügynökség szervezésében - a közönségnek, hanem a vüág legnagyobb táncos show-ja- ként hirdetett produkciót. A Fire of Dance (A tánc tüze) című show, amelyben három földrész együtteseinek (The Irish Dance Company, The Sydney Tap Flames, The New York Musical Theatre) fiatal táncosai, énekesei lépnek fel, Európa számos országában bemutatkozott már. Az Európán végigvonuló „tánclánc” egyik szeme - Budapest után - Pozsony lett, egészen pontosan a pasienkyi sport- csarnok, ahol csütörtökön telt ház várta a nemzetközi csapatot. Akik mostanáig abban a hi- szemben éltek, hogy szteppelni csakis elegáns viseletben lehet, azok az est folyamán meggyőződhettek róla, hogy az elegáns öltözék korántsem elengedhetetlen. A fiatal táncosok ugyanis egyszerű, lezser „melegítőben”, farmerban és pólóban is tűzbe hozták a publikumot. Azt is bemutatták, hogyan lehet a szteppcipő helyett a kuka fedelével szteppelni, vagy hogy mi is tulajdonképpen a „lisztessztepp”. Természetesen nem hiányoztak a flitteres, csillogó-vülogó kosztümök sem, sőt a tüzes ritmusokhoz, a tánchoz tűzijáték is dukált. Írország egyik jelenlegi fő „kiviteli terméke”, amelynek a világban elsősorban Michael Fladey és együttese szerzett hírnevet, azaz ír sztepptánc is helyet kapott a programban, vissza-visszatérő motívumként szőve át a show műsorát. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a show címe - Fire of Dance - nem teljesen fedi a produkció tartalmát, mert igaz ugyan, hogy az est egyik főszereplője a tánc volt, emellett azonban híres amerikai musicalek melódiáiból is felcsendült jó néhány. Ki ne emlékezne a nálunk is nagy sikerrel vetített Grease-re, vagyis a Pomádéra, John Travoltával és Olivia Newton- Johnnal a főszerepben? (A musicalt egyébként éppen a közelmúltban állították színpadra Szlovákiában, cseh-szlovák koprodukcióban.) A pasienkyi sportcsarnokban Travolta dalait Kamarás Máté, a show egyetlen magyar résztvevője énekelte. Kamarás Mátét hallgatva bizonyára senki nem hiányolta az amerikai sztárt. (Eljátszhatunk egy pillanatra a gondolattal: ha a musicalszínpadokon otthonosan mozgó fiatal énekes jó pár évvel korábban és a tengerentúlon születik, vajon a Grease stábja Travolta mellett döntött volna?) Amerikában a Fame (Hírnév) legalább olyan hírnévnek örvend, mint a Pomádé. Szlovákiában ugyan nem vetítették a filmet, a Magyar Televízióban azonban jó pár évvel ezelőtt láthattuk, így a musical slágerei (mások mellett ugyancsak Kamarás Máté előadásában) bizonyára sokak számára ismerősen csengtek a sportcsarnokban. A West Enden jelenleg nagy sikerrel futó új musicalből, az ABBA- maniából is ízelítőt kínált a show. A svéd négyes fogat is musicalhős lett tehát. Végül is nem csoda, hiszen dalaik - a Waterloo, a Mamma mia, a The Winner Takes It All, a Super Trouper, a Honey, Honey - a maguk műfajában ugyanolyan klasszikusnak számítanak, mint az említett musicalek, (me) A Riverdance táncosai a színpadon (TASR-felvételek) Kamarás Máté XII. Kodály Napok Galántán. A Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok országos minősítő versenyéről A problémák orvosolhatók Az 1969-től háromévenként megrendezett szlovákiai magyar felnőtt kórusok versenyének alakulása az elmúlt évfolyamokban egyre biztatóbb. Növekszik az érdeklődők száma, a kórusok felfrissítik repertoárjukat, emelkedik a művészi színvonal. DUKA ZÓLYOMI EMESE A XII. Kodály Napok rendezvényeiről és a minősítő verseny eredményeiről már tájékoztattuk a kedves olvasókat (Új Szó, 2002. május 27.), most elevenítsük fel a minősítő verseny pozitívumait; s egyben szóljunk az esetleges hiányokról, problémákról, keresve az orvoslásukhoz vezető utat. A rendezőség az elmúlt évtizedben bevált gyakorlathoz tartva magát, nem szervezett válogató kört, hanem megadta minden érdeklődő kórusnak a részvétel lehetőségét. A XI. évfolyamban 17, idén 20 kórus versenyzett. A vegyes karok és az egyetlen férfikar mellett öt női kar szerepelt. A verseny legifjabb kórusa a 2000-ben alakult csábi Szeder Fábián Dalegylet volt. Híves István karnaggyal az élen már az első bemutatkozás alkalmával felkeltette a zsűri figyelmét, és ezüst koszorús minősítésben részesült. A húsz kórus besorolása az egyes kategóriákba érdekes módon kiegyensúlyozott erőmegosztással végződött. Minden kategóriába ötöt kórus került. Összehasonlítva a XI. évfolyam és az idei verseny eredményeit, történtek helycserék, melyek feltételezhetően a kórusok pillanatnyi lehetőségeit tükrözték. Kórustagok jönnek, kórustagok mennek. A karnagyra marad az a nehéz feladat, hogy ezt a váltást kiegyensúlyozza. Az először bemutatkozó karnagyok örömöt jelentettek olyan esetben is, amikor láthatóan még sok gyakorlásra, tapasztalatszerzése lesz szükség. Ejtsünk néhány szót az aranykoszo- rúval értékelt kórusokról, azokról, amelyek egyben elnyerték a zsűri dicséretét is. Úgy tűnhet, elfogult vagyok, amikor első helyen említem a Nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Kórusát (karnagy Józsa Mónika). Ennek egyeden oka van. Ebben a kórusban látom kórusmozgalmunk jövőjét, ezekben a fiatalokban a jövő karnagyait. Karvezetőjük s egyben tanáruk már sok kiváló kó- ru'svezetőt indított útnak. Ezt kívánjuk fiatal dalostársainknak is, hogy nagy szeretettel és szakmai odafigyeléssel készüljenek nemes küldetésükre, felhasználva minden ilyen bemutatkozást, megmérettetést. Új színfoltot jelentettek a versenyben a gregorián dallamok. Ugyancsak ebben a kategóriában végzett a Galántai Kodály Zoltán Daloskor (karnagy Józsa Mónika). A három éve elért kiváló színvonalat stabüizálni tudták, előadásuk még érettebb lett. A komáromi Concordi Vegyes Kar (karvezető Stubendek István) tudásáról színvonaláról már több alkalommal írtam. A X. évfolyam versenyétől kezdve nehéz, de egyben veszélyes útra léptek. A különösen igényes művek betanulása és bemutatása sok újat, igazi művészi élményt nyújtott a múltban és most. Mindennek ellenére úgy érzem, jobban oda kell majd figyelni a kórus bíróképességére. A Pro Kultúra - Füleki Férfikar (karnagy Fehér Miklós) megtartotta az elmúlt években mutatott állandó jó színvonalát. Ebben a kategóriában újonc volt az egyeden egyházi énekkar, az ipolybalogi Szent Korona Kórus (karnagy Molnár Ottó). Dicséretükre szolgál a jó műsorösszeállítás, a művek meghitt tolmácsolása. A versenyen nem volt kötelező szám, a Kodály-jubileumra való tekintettel azonban a rendezőség javasolta Kodály-mű előadását. Sok szép Kodály-művet hallhattunk. A kórusok tudásukhoz mérten nagyon helyesen választották ki egyebek között az Ó, Szép béke, Pange lingua, Szent István Királyhoz, valamint a már nagy felkészültséget követelő Balassi Bálint elfelejtett éneke, a Sík Sándor Te Deuma és a nálunk kevésbé ismert Harangszó című műveket. Kodály kórusmuzsikája mellett felelevenedtek további 20. századbeli magyar zeneszerzők - Bartók Béla, Bárdos Lajos, Karai József és mások - művei. Az utóbbi időben kórusvezetőink egyre jobban odafigyelnek Kocsár Miídós értékes, de nagyon igényes műveire. A Peredi Női Kar (karnagy Jónás Katalin) kiválóan oldotta meg az Ó, havas erdő című művét. Új színfoltot jelentett a versenyen a gregorián dallamok bemutatása. A csábi Szeder Fábián Dalegylet Veni Creator Spiritus előadása mellett a somoijai Híd Vegyes Kar csodálatos középkori Alleluja és Ostende Nobis verzus esztergomi változatát stílusosan oldotta meg. Figyelemre méltó volt a karvezető, Hecht Anna helyes hozzáállása, aki ebben az esetben nem vezényelt, hanem vezetett. Irányított, ahogy ezt a gregorián előadása megköveteli. Több zsoltárfeldolgozást is hallhattunk, külön köszönet jár a Concordia kórusnak, hogy műsorára tűzte a nemrégen elhunyt Ivan Hrusovsky szlovák zeneszerző 23. zsoltár című művét. A kórusok teljesítményét kiváló magyarországi és szlovákiai szakemberek értékelték. A zsűri tiszteletbeli elnöke Baross Gábor, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének elnöke, az értékelő bizottság elnöke pedig Erdei Péter, a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója volt. A vasárnapi értékelésen Erdei Péter általános jó tanácsai, úgy érzem, minden karnagynak nagyon sokat adhattak. Egyebek között szólt a műsorválasztásról, a karnagy munkájáról, színpadi fellépésének követelményeiről, a hangképzésről, a helyes kiejtésről, a magánhangzók formálásáról. Ezután a zsűritagok minden kórus előadását részletesen elemezték. Kiemelnék ebből két alapvető tanácsot. Óvakodjunk attól, hogy műsorunkat nehéz vagy a legnehezebb művel kezdjük. Annak eléneklésé- hez szükség van bizonyos oldottság- ra, amely a műsor elején még hiányzik az előadókból. Továbbá a műsor legyen változatos, ne kövessék egymást egyforma hangulatú nyugodt művek, akármüyen értékes darabokról is van szó. Mi segíthet a fejlődés útján? A kitartás, az odafigyelés mellett Erdei tanár úr javaslata is megszívlelendő. Szerinte szükséges lenne karnagyaink számára monotematikus tanfolyamokat rendezni, amelyen például csak a régi zene helyes értelmezéséről és betanításáról lenne szó. Megjegyzem, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának már volt ilyen próbálkozása, azonban a meghirdetett tanfolyamra kevés volt a jelentkező. Az a tény, hogy növekedik a részt vevő kórusok száma, s reméljük, hogy ennek tanúi leszünk a jövőben is, az a rendezőséget újabb feladat elé állítja. Megoldást kell találnia az időbeosztásra, hiszen az idei verseny egész napos, szinte emberfeletti munkát követelt az értékelő bizottságtól. A megmérettetést mindig hosszú, nemegyszer fáradságos munka előzi meg, s mindennek ellenére esetenként a kórus nem a versenyen, hanem a gálahangversenyen tudja bemutatni igazi tudását. Idén is volt rá példa, azonban ez nem szabad, hogy keserűségre adjon okot, hiszen elsősorban nem a pülanatnyi eredményen van a hangsúly, hanem azon, hogy a kórus működésével elősegítse a hazai kórusmozgalmat.
