Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-29 / 150. szám, szombat
Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 29. MINDENNAPI KENYERŰNK Kutyakultusz HALKO JÓZSEF Egy májusi vasárnapon - kijövet a parókiából - megtudtam, hogy „ostoba” vagyok. Mégpedig azért, mert nekem rontott egy kutya, tolakodón szaglászott, s megkértem asszonyát, hívná vissza. Ingerülten válaszolt: „Miért, mit csinált, ostoba?” Először azt gondoltam, a megszólítás az ebet illeti, ám a szövegösszefüggésből kiderült, a diagnózis nekem lett felállítva. Mert mikor a kutyabarát hölgy észrevette a falon a papi hivatal tábláját, hozzátette: „Á, papi hivatal! Nem azt mondja-e az egyház, hogy szeretnünk kell az állatokat? Ha így viselkednek, ne csodálkozzanak, hogy senki nem jár a templomukba...!” A Káptalan utcai epizód apró megnyüvánulása volt egy szélesebb jelenségnek, melyet úgy is nevezhetnénk, hogy „kutya- kultosz”: kényelmük, szabadságuk mintha az emberi méltóság fölébe kerekednék, és „ostoba” mindenki, aki ezt nem képes megérteni. Az amerikaiak évente tízmilliárd dollárt fektetnek a kutyakényelembe, egy neves szlovák színművésznő pedig azt állítja, hogy a kutyája, Oliver „olyan, mintha a második gyermeke volna”. Szerinte a kutyát „tiszteim” kell, mert csakis így bontakozha- tik ki teljes mértékben „az egyénisége” (!). És ha elmennek valahová a féijével a kutya nélkül, már másnap azt kérdezgetik egymástól, vajon mit csinálhat most Oli- verko, s hogy ez vagy az mennyire tetszene neki. Isten azt mondta az első emberpárnak, „töltsétek be a földet, hajtsátok az uralmatok alá”, ami magában foglalta az állatokat is. Mára a leigázó s a leigázott helyzete valahogy megfordult. A kedvencük ürülékét saját kezűleg gyűjtögető emberek látványa kétségeket ébreszt, hogy tulajdonképpen ki is szolgál kit... Egyébként nem tudom, hajlandók volnának-e ugyanezek kezet fogni egy „piszkos” hajléktalannal. A kutyakultusz (minden tisztelettel a jogos állatvédelem iránt) tulajdonképpen jó kibúvót jelent a bonyolult, önmegtagadást is követelő emberi kapcsolatok alól. A kutya konfliktusmentes, a hozzá fűződő viszony nem követel különösebb felelősséget... Alkalmazkodni sem kell hozzá, a magasabb rendű helyzetéből lehet vele kommunikálni. Míg az ember személyét méltóságában tisztelni kell, ellentmondásaival szembesíteni, a kutyát teljesen büntetlenül le lehet hurrogni, meg lehet ütni, el jehet hallgattatni. Paradox módon éppen ezért emelkedtek háziállataink az újkori bálványimádat piedesztáljára. „Ha a mennyből kiűzzük Istent - állapította meg Karl Barth - a föld megtelik kisistenekkel...” Ilyesmi itt már volt, nemde? Vagy az Ószövetség népe nem táncolt-e az aranyboijú körül, miközben Mózes hozta nekik a kőtáblákat a parancsolatokkal? Micsoda nagy szükségük volt rájuk! Hol ugyanis hiányzik a megváltoztathatatlan törvény, a vüá- gos, kijelölő viszony minden más dolgokhoz, ott á dzsungel átláthatatlan törvényei uralkodnak. Jézus nem azért jött, hogy eltörölje Mózes törvényeit, hanem hogy beteljesítse őket, és minden viszony középpontjába radikálisan saját magát helyezte: „Aki jobban szereti apját vagy anyját, mint engem, nem méltó hozzám. Aki jobban szereti fiát vagy lányát, mint engem, nem méltó hozzám.” (Mt 10,37) Nem volna helyénvaló, ha bárki is féltékeny lenne Jézusra. Az érett, elmélyült Krisztus-szeretet nemesít, elmélyíti és átalakítja az ember összes többi kapcsolatát. Aki Krisztus iránti szeretetteljes odaadásában elsajátítja az ön- feláldozás képességét, azt a képességet, hogy úgy tekintsen embertársaira, mint testvéreire, az minden más kapcsolatában megéli a lelki megvilágosodást. Aki jobban szereti Jézust, mint szüleit, ennek következtében szüleit is jobban, minőségében magasabb fokon kezdi szeretni. A megtért gyermekek szülei épp azért boldogok, mert gyermekük szívében az első hely Istené. Csak így változtatható meg a kötelező „szülői szervizzel” (kimosva + megfőzve + zsebpénz) való önző visszaélés hajlama, csak így változhat nemes, cselekvő hálává, így alakulhat ki a kölcsönös megértés. A szülői házban való hajszolt „szállodai” tartózkodás - a természetes különbségek ellenére - generációs egyetértéssé változik azoknál, akik együttműködtek Istennel az élet átadásában. Szent Pál efezusiaknak írt levelében a szülőkhöz való viszonyt egyértelműen összeköti Jézussal mint Úrral: „Gyermekek, engedelmeskedjetek szüléiteknek az Úrban...” (Ef 6,1) Fordított esetben - azok a szülők, akik gyermekeik iránti szerete- tük előtt elfogadták a Jézus-szeretet következetes kiindulópontját, nevelői ténykedésüket is hosszabb távra, az öröklétre irányítják. Valahányszor mély fájdalommal hallgatom azokat a szülőket, akik kétségbeesetten panaszkodnak, csemetéjük nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s azzal érvelnek, „pedig ők tényleg mindent megadtak neki a világon!” Mi „mindent”? Kényelmet? Üvegburát, konfliktusmentes környezetet, mindent a legcsekélyebb erőfeszítés, önmegtagadás nélkül? Az olyan kellemetlen kifejezések nélkül, .mint „nem szabad” vagy „muszáj”? Ebbe a logikai sorba tartozik az a nézet is, hogy „vallási kérdésben hadd döntsön maga a gyermek, ha felnő...” Ám amikor ,jól nevelt” fiad karján először fedezel fel baljós tűszúrásokat, az a jelzés, hogy (még felnőtté válása előtt, mielőtt dönthetett volna) más „isten” jelentkezett nála. Csak késő ne legyen! A szerző római katolikus pap NEM CSAK IGÉVEL ÉL AZ EMBER Ne csak együnk, igyunk is! NYÁRI FIGYELMEZTETŐ A folyadék életelixír, egészségesen tartja a | szervezetet, ösztönzi a teljesítményt és a kon- centrációt, csökkenti a ráncokat. - Na végre! Már jön a pincér! - A vendég nyelve szájpadlásához tapad, és úgy érzi magát ezen a forró nyári estén, mintha menten szomjan akarna halni. A pincér leteszi a jégkockákkal teli, gyöngyöző poharat. Az első korty, mely az ajkat éri, pompás, és a vendég egy hajtásra megissza a fél liter almaiét. Ami a meleg évszakban teljesen természetes, az egyébként problémát is okozhat. Áhhoz, hogy fittek és munkabírók maradjunk, a szervezetnek bőséges mennyiségű folyadékra van szüksége. De főként a hölgyek isznak keveset. Miért olyan fontos az ivás, mit és hogyan kell innunk? Mennyi folyadék szükséges? Minél többet iszunk, annál jobb. A táplálkozás-szakértők javaslata: legalább napi 1,5-2 liter. A javaslat az év minden napjára vonatkozik, hogy jól működjék az anyagcserénk. Nyári melegben, erős fizikai munka vagy sportolás közben, amikor jobban izzadunk, ennél még többet kell inni. Szervezetünk 60-70 százaléka víz. A víz szállítja a vízben és zsírban oldódó tápanyagokat oda, ahol fel- használásra kerülnek, és kimossa az anyagcseretermékeket a májból, a belekből és a veséből. Miért éppen a nők? Miért éppen a nőknek kell sokat inniuk? Áz ivás a nők számára különösen fontos, mivel ők jobban izzadnak, mint a férfiak. így szervezetük több folyadékot, ezáltal fontos ásványi anyagokat is (mint a kalcium) veszít. A nők' átlagban napi 1,61 folyadékot fogyasztanak. Ez a mérsékelt fizikai igénybevételnél elég is. Ha az ember jobban izzad, nemcsak folyadék-, hanem ásványi- anyag-hiányban is szenved. A szomjúság figyelmeztet Mi történik a szervezetben szomjúságkor? A szomjúság a szervezet figyelmeztetése, és akut vízszükségállapotot jelent. Ha a vérben túl kevés a folyadék, speciális hormonok azonnal jelentik az agynak: valamit inni kell! Ha ez nem történik meg, a szervezet szikkadt nyelvvel, száraz torokkal, és végül enyhén megduzzadt nyálmiriggyel hívja fel a figyelmet a vízhiányra. De ezeket a jeleket csak egy bonyolult láncreakció esetén küldi, amikor már a kiszáradás előtt áll. Megemelkedik a szervezetben a sókoncentráció. Ugyanakkor adiu- retin nevű hormon termelődik, mely megkísérli a vese irányításával a szervezetben tartani a vizet. Erre az agy bizonyos sejtjei reagálnak, és riadót fújnak a szomjúságközpontban. Hiánya kiszáradáshoz vezethet Miért veszélyes, ha valaki keveset iszik? Normális terhelésnél a szervezet napi három liter vizet ad le. Ha erősen lecsökken a folyadék- szint, a vér besűrűsödik. Ezáltal kevesebb oxigént képes szállítani. A szív erősebben pumpál, így gyorsabban ver. Következményei: a vérnyomás drasztikus csökkenése. Ez viszonylag rövid idő alatt fáradtsághoz, szív- és keringési zavarokhoz vezethet. Az emésztés lelassul, a káros anyagokat nehezebben szállítja el. A hosszú ideig tartó folyadékhiány vesekárosodáshoz és a ráncok túl korai megjelenéséhez is vezethet. Hogy milyen érzékenyen reagál a szervezet a folyadékhiányra, azt sporttudományi tanulmányok mutatják: O ha az ember csak 2%-nyi folyadékot veszít, teljesítménye 20%-kal csökken; 9 4%-os folyadékveszteségnél már 50%-kal; # 15%-nyi folyadékveszteség kiszáradást okoz. Ne alkohollal pótoljuk! Miért nem alkalmas az alkohol szomjoltónak? A szomjat egy csodás koktéllal oltani - nos, ez csak a tévéreklámokban működik. Minden egyes ml alkohol következménye ugyanis, hogy a szervezet vizet ad le, és automatikusan még több folyadékot igényel. Ennek oka, hogy az alkohol gátolja az adiuretin hormont, mely arról gondoskodik, hogy a szervezet ne válasszon ki túl sok vizet. Ezért az orvosok óva intenek attól, hogy a szomjat - pl. sportolás után vagy nagy hőségben - alkoholtartalmú italokkal oltsuk. Mit igyunk? Ideális az ásványvíz - nem túl hideg és nem túl szénsavas szűrt gyümölcslevek és a nem cukrozott gyógy- és gyümölcsteák. A vezetékes ivóvíz is jobb a hírénél (az óvatosság csak az ólomvezetékes háztartások esetében javasolt). Ha sört akarunk inni, az alkoholmenteset válasszuk. Ezzel szemben kerüljük a kóla, kávé és fekete tea fogyasztását - mivel alkotórészeik fokozzák a vízkiválasztást. Készítsünk egy-két üveg szénsavmentes ásványvizet az íróasztalra. Szoktassuk magunkat ahhoz, hogy minden étkezés után megiszunk egy-két pohár vizet, szűrt gyümölcslevet vagy gyógyteát. Forró felfrissülés Nyáron az ásványvíz mellett kitűnő frissítő a tea. íme, néhány javaslat, melyeknek egyébként egészséget támogató mellékhatásuk is van. Zöld tea Fogyasztása az utóbbi években megsokszorozódott. A zöld tea fokozza a figyelmet és a koncentrációt. Több tanulmány bizonyítja rákmegelőző hatását. Elkészítése: 3-5 kávéskanál zöld teához 1 liter víz, melyet felforralunk, majd hozzáadunk fél csésze hideg vizet. A tealevelet kb. 3 percig áztatjuk benne. A zöld teát nem szabad forrásban levő vízhez adni, mert elveszíti aromáját és keserű lesz. Gyümölcstea Kevesen tudják, hogy a valódi gyümölcstea nem tartalmaz fekete teát, hanem szárított gyümölcsdarabkakbol all. így a nap bármely szakában fogyasztható, és üdítő hatású kiváló vitaminforrás. Kis vízlexikon Ivóvíz: föld alatti, felszíni vagy forrásvíz, melyet szűréssel és tisztítással készítenek elő, mielőtt a vezetékbe kerülne. Természetes ásványvíz: a szervezet számára fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. Ez természetes tisztaságú, ami azt jelenti, hogy föld alatti, védett előfordulású, ad alékanyagoktól mentes (szénsav kivételével). Forrásánál kell tölteni, és eredeti palackozásban értékesíteni. Ezenkívül hivatalosan is elismertnek kell lennie. Forrásvíz: mélyen fekvő rétegekből származik, és helyben palackozzák. Engedélyezett a szénsav mint adalékanyag használata. A vasat és a ként ki kell belőle vonni. Mivel a forrásvíznek nem kell természetes tisztaságúnak lennie, táplálkozáspszichológiai hatása nem garantált. Nincs hivatalos elismerése. Gyógyvíz: speciális forrásokból származik, kimondottan magas ásványianyag-tartalommal rendelkezik és a gyógyszertörvény irányelvein alapul. Gyógyászati hatását tudományosan kell bizonyítani. Asztali víz: mesterséges ásványvíz, többnyire különböző vízfajták (pl. ivóvíz és tengervíz) keverékéből állítják elő, melyhez ásványi anyagokat, sót és szénsavat adnak. A dinnye energiatartalma viszonylag kicsi, ám kiváló szomjoltó, nagy víztartalma hatékonyabb működésre serkenti a vesét SZÓ Ml SZÓ Délelőttök súlya VAJKAI MIKLÓS Minden földi életút a küszöbtől az ereszig vezet. Vaskosan tárgyilagos életbölcselet, amelyhez évszázadokon át tarthattuk magunkat. Az anyák küszöbre ülve szülték meg gyermekeiket. S ha az emberi életút véget ért, emlékeztetőként az élet lényegére és összegzésképpen, a koporsó alig kartávolságnyira állt a hajdani, egyszeri kezdettől. Minden utunk a küszöbtől az ereszig vezet - az ábra tehát, még ha némiképpen kizárólagos is, átlátható és egyszerű. Világrajöttünk helye és időpontja. Ez esetben a küszöb majd meghatározza a sorsunkat. Akárki vagy is, e földközelségben láttad meg a napvilágot. A föld, amelynek kérgére huppanhattál volna, ha elvétenek a segédkezek. A föld. Ezt ne feledd! Ne feledd ezt a szilárd és megbízható bevonatot: a talpad alatt lenyúló, életet adományozó és életet visszahívni tudó talajt. Jóval több ez az emberi tákolmányoknál. A föld, amely majd meghatározza a vérmérsékletedet, a hitedet, az álmaidat, a vágyaidat, távlataidat. Az a kicsi-kis terület, ahol az első kezek érted nyúltak. S hogy melyik nemzet sarja vagy, látod, e küszöbnél döntetett el, és ez így természetes. A küszöb. Ez az a pont, ahonnan bizton elindulhatsz. És bármerre mennél is, haladásod útja nem görbülhet el. Ne keress! Ne kutass! A hozzászóló tárgyilagosság alig háromujjnyira van! Ne kopogtass hát a világ zárt titkainak birodalmában, ember! A föld közelében születtél, mi azt jelenti, az elfogadható értelmi igazság szintjén jöttél e világra. S majd ezt a távlatot egyengeted egy teljes emberéleten át. A küszöb. Es kissé távolabb az eresz. Odáig vezet majd életutad, amelyet a járni tanuló kisded is megtehet. Rogyadozó lábakkal. De megteszi. Tán nyafkán. Érthetetlen szótagokat- szitkokat mondva. De megcselek- szi. Önkéntelen biztonsággal igazodva a földi törvényekhez. Ahol majd felnőttként is haladnia kell. Haladnia. Mindig. A küszöbtől az ereszig. S ha netán kísértés éri, csalódás, bánat, az élete letért a lehetséges útvonalról, csakis e két fogalomra kell gondolnia, és menten tudja, hogy hol és mit vétett. Tisztelem elődeim egykori hozzáállását, amelynek tartalmát éppen nekünk, népvándorlóknak nem lett volna szabad elfelednünk. Mindig, emberi életünk mindmegannyi pillanatában tudatosítanunk kell, hogy-személyenként számítva - kik és mik vagyunk, s azt, hogy igazából honnan is indultunk útnak. Számít. Számít az a szeglet, amely egykor életet adott, sugallatával segítve távlatot, s ahol az adott hely aurája oltalmazott bennünket. Ahol először járt át és át a napmeleg. S először vert végig rajtunk eső, s tán megtorlás is. S ahol testben és lélekben erősödtünk. S ahol először megszólítottak, s tán nehezteltek is ránk korai vétkeink vagy tehetetlenségünk miatt. A küszöb volt életünk első biztos pontja, ha úgy tetszik, az az első négyszögöl, ahová lábunkat letehettük. Életünk alfája. S ha eltávoztunk is, elhagytuk is azt a négyszögölt, csakis reá emlékezve, figyelmünket felé fordítva hallgathatunk, szólhatunk, cselekedhetünk, álmodhatunk, vágyódhatunk, hihetünk, remélhetünk és szerethetünk. S ha elvétjük azt a tenyérnyi területet, minden egyéb érdemtelenné válik számunkra. Igaz életbölcselet volt az övéké, a rég távozottaké, mert a mindennapi, emberi élet figyelemreméltó tartóoszlopa volt. Szemléltető példaként pedig ott az első útjára induló kisded. Aki akár azonnal megbotolhat. Elbizonytalanodhat. Akárcsak az életerejét fokozatosan elveszejtő felnőtt, aki azt mondja: „Sebaj! Az ereszig még visszaérek én!”
