Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-27 / 148. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 27. Közélet 5 A nemrég elfogadott amerikai farmertörvény miatt veszélyben az Európai Unió mezőgazdasági reformja is A vidék helye az uniós modellben Az elmúlt napokban Brüsz- szelben tanácskoztak az Ag- rárkonvent képviselői. Az ott történtekről az egyik résztve­vővel, Jela Tvrdonovával, a nyitrai Vidékfejlesztési Ügy­nökség igazgatójával beszél­gettünk. TUBA LAJOS Miben különbözik az Agrárkon- vent az egyébként is ülésező uni­ós konventtől? Az Európai Unió 2006 utáni jövőjé­vel kapcsolatban dolgozik egy al- kotmányozó konvent. Februárban kezdte a munkáját és célja, hogy ki- dogozza a 26 tagú új EU jövőképét. Az Európai Parlament néhány kép­viselője viszont úgy ítélte meg, hogy ezen a fórumon nem szentelnek ele­gendő figyelmet a mezőgazdaság, illetve a vidék problémáinak, pedig ez a téma emészti fel az EU költség- vetésének közel felét. Az ő kezde­ményezésükre hívták össze az Ag- rárkonventet, amely megtárgyalja ezeket a témákat és ennek eredmé­nyét pedig az alkotmányozó kon­vent elé terjeszti. Az első ülésre júni­us 6-án került sor, amelyre egész Európából mintegy kétszáz küldött érkezett. Arról tanácskoztunk, hogy milyen helyzetben van a mezőgaz­dasági, ületve vidékfejlesztési politi­ka és milyen irányba kellene to­vábblépni. Ez meglehetősen bő téma két napra. Mire jutottak? Főként arról volt szó, hogy a jövő progresszív iránya a közös mező- gazdasági és environmentális, kör­nyezetvédelmi politika lehetne, és » Az európaiak fele r vidéki környezet­ben él, amely Európa területének 85-90 . . százalékát teszi ki. \\ az átértékelés során foglalkozni kell a közös mezőgazdasági és vidékfej­lesztési politikával is. Ez azt jelenti, hogy a vidéken nem csak farmerek élnek, illetve a farmereket sem csak Jela Tvrdonová: Az Agrárkonvent az alkotmányozó konvent számára a fenntartható fejlődés elveit ajánlja (A szerző felvétele) élelmiszer-termelőkként kell tekin­teni, hanem olyanoknak, akik nyersanyagokat állítanak elő, illetve a táj képét alakítják. A másik cso­port az alkotmányozó konvent szá­mára készített elő ajánlásokat. Ezek elsősorban a fenntartható fejlődés biztosítására irányultak environ- mentális, gazdasági • és szociális szempontból. Ez egy össztársadal­mi vízió, tehát nem csak a vidékre vonatkozik és fontos szerepet kap benne a kohézió és a szolidaritás. A konvent javaslatai között fontos sze­repjutott az integrált területi hozzá­állásnak mint a vidéki politika alap­vető koncepciójának. Ez azért fon­tos, mert a regionális politika ma­napság gyakran figyelmen kívül hagyja, hogy a régiókon belül is lé­teznek különbségek. Eddig inkább csak a régiók közti különbségekről beszéltek. A valóságban azonban a régiókon belül is léteznek urbani- zált, illetve vidéki területek. Ráadá­sul uniós szinten meglehetősen ér­telmezhetetlen helyzet alakult ki, mivel a vidékfejlesztési támogatá­sok egyaránt érkezhetnek a mező- gazdasági, illetve a régiófejlesztési strukturális alapokból. Ez az állapot oda vezet, hogy a vidékfejlesztési politikát mellőzik és nincs fedezete. A következő téma a konvent mező- gazdasági politikája. Itt a legtöbb szó arról esett, hogy ezt a környezet védelme és a multifunkcionalitás, a több lábon állás felé kellene irányí­tani. Kiemelt kérdésként szerepelt az EU mezőgazdaságának és a kül­világnak a kapcsolata. Ennek értel­mében például nem támogatnák a túltermelést. A többletet ugyanis magas dotációkkal kénytelenek más országokba szállítani, ahol emiatt versenyképtelenné válnak a helyi termelők. Az alkotmányozó konvent egyik központi témája az uniót irányító intézmények egymáshoz való vi­szonya. Ez mennyire volt hangsú­lyos az Önök tanácskozásán? Komoly témaként szerepelt. Az álta­lános vélekedés szerint az Európai Bizottság túlzott jogkörökkel rendel­kezik, főként a költségvetéssel kap­csolatban. A döntéseit ugyanis más európai intézmény csak nagyon ne­hezen képes megváltoztatni. Ezért a konvent javaslata szerint a költség- vetéssel kapcsolatban bővítenék az Európai Parlament jogköreit. Az Agrárkonvent miként folytatja a munkáját? A júniusban kidolgozott anyag ha­marosan az internetre kerül a me­zőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozók vitaanyagaként. Mi leg­közelebb várhatóan ősszel találko­zunk. Az alkotmányozó konvent egész évben dolgozni fog, a munká­ja eredménye pedig meghatározza az új uniós szerződések tartalmát. Mi például javaslatot tettünk ezek, de főként a Római Szerződés re­formjára. Mi a helyzet a közös mezőgazda- sági politika reformjával? A reform nagyban függ épp a közép­távú értékeléstől. Brüsszelben most is nagy vita folyt a George Bush amerikai elnök által nemrég kiadott új farmertörvényről. Ez ugyanis tar­talmi és filozófiai szempontból is elodázza a reformot, mivel egyértel­műen magas közvetlen mezőgazda- sági támogatásokról szól. Ezzel az amerikaiaknak is gondjaik lesznek, hiszen megszegik a Kereskedelmi Világszervezet megállapodását, de egyben az EU-reformot is hátráltat­ják* A támogatásaik bizonyos termé­kek terén 70-80 százalékkal megha­ladják az európai támogatásokat, ez pedig erős érv az itteni lobbi­csoportok kezében, akik a közveden dotációk fenntartásáért küzdenek. A konventünket felkereste Valéry Giscard d’Estaing, az alkotmányozó konvent elnöke, aki meglehetősen ironikusan nyilatkozott a mezőgaz­\\A regionális politi- r ka manapság gyak­ran figyelmen kívül hagyja, hogy a régió­kon belül is létez- * a nek különbségek. >> daságról és a vidékről is. Látni kell, hogy az EU-n belül is több irányzat létezik. Az egyik az urbanizációs, amely klasszikus régiófejlesztésként főként ipari parkokban gondolko­dik, a következő a mezőgazdasági támogatások híveinek csoportja, a harmadik pedig a konvent által kép­viselt vonal, amely a vidékre bizo­nyos potenciálként tekint. Tény ugyanis, hogy az európaiak fele vi­déki környezetben él, amely Európa területének 85-90 százalékát teszi ki, vagyis azok a bizonyos hátrányok egy nagyon meghatározó területet érintenek. A. Nagy: a nagy munkatempó miatt kerülte el a figyelmet, hogy ütközik a két törvény 110 ezer koronás határ Később lesz adatvédelmi jogszabály RUDAS DÓRA Pozsony. Az új adatvédelmi törvény okozhat majd bizonyos problémá­kat a mindennapi ügyintézésben, Szlovákia NATO-csatlakozása érde­kében azonban feltédenül szükség van minél előbbi elfogadására, mi­vel ez a törvény biztosítja az Észak- adanti Szövetség által megkövetelt adatvédelmet - nyilatkozta A. Nagy László annak kapcsán, hogy a köz- társasági elnök átdolgozásra vissza­utalta a parlamentbe az új adatvé­delmi törvényt. Rudolf Schuster két pontban kérte a törvény módosítását. Szerinte a ter­vezet ugyan részletesen leíija, ho­gyan kell megválasztani a hivatal vezetőjét, milyenek lesznek a hatás­körei, kiknek tartozik elszámolás­sal, azonban hiányolja, hogy nem tartalmazza tételesen a hivatal lét-' rejöttének tényét. A. Nagy László szerint ennek kapcsán mindössze három szóval kell kiegészítem az adatvédelemről szóló ereded javas­latot. Jóval nagyobb problémát okozna azonban, ha a törvény már július elsején hatályba lépne. A kö­vetkező hetekben ugyanis több je­lentős pártnak - Smer, KDH, SDKÚ, SDA -10 000 támogató aláírást kell felmutatnia ahhoz, hogy indulhas­son az őszi választásokon. A hatá­lyosjogszabályok értelmében a pár­tok támogatóinak neve mellett fel kell tüntetni az aláírók személyi szá­mát is. Az új adatvédelmi törvény értelmében a személyi adatok ilyen jellegű felhasználása már törvény- sértést jelentene. „Ebben az esetben az új adatvédelmi törvényre hivat­kozva bárki feljelentést tehetne a Központi Választási Bizottságnál vagy az Alkotmánybíróságnál azzal érvelve, hogy a pártok a törvényte­lenséget követtek el. Káoszt lehetne előidézni, sót, az alkotmánybíróság a választási eredményeket is meg­kérdőjelezhetné” - nyüatkozta A. Nagy László, aki szerint a törvény előkészítőinek a figyelmét a nagy munkatempó miatt kerülte el ez a tény. „A köztársasági elnök azonban rájött a hibára és azt javasolja a hon­atyáknak, hogy az új adatvédelmi törvényt augusztus vagy szeptem­ber elsejei hatállyal fogadják el, amikorra befejeződnek a választási előkészületek” - mondta a magyar képviselő. A. Nagy szerint az állampolgárokat több kellemetlen meglepetés is ér­heti majd az új adatvédelmi tör­vény kapcsán. A jogszabály értel­mében a hivatalok az eddiginél jó­val korlátozottabb módon használ­hatják a személyi számot. A szociá­lis biztosítónál, az egészségbiztosí­tásnál, az adóhatóságnál azonban elsősorban ezzel az adattal azono­sítják a polgárokat. Egyelőre tehát nem tudni, hogy a hatóságok tör­vényt fognak-e sérteni akkor, ami­kor ügyintézéskor személyi szá­munkat vagy személyi igazolvá­nyunk számát kérik. A. Nagy Lász­ló szerint az érintett jogszabályo­kat még az ősz folyamán módosíta­ni kell annak érdekében, hogy ne legyenek ellentétesek az új adatvé­delmi törvénnyel. A képviselő azt reméli, hogy néhány hónapos át­meneti időszakban a hivatalok to­leránsak lesznek, és az állampol­gárok is megértik majd, hogy az új törvényt a mindennapi gyakorlat­ban csak fokozatosan lehet érvé­nyesíteni. Nem mellékes a mellékes nagysága Pozsony. Azok az önálló keresők, akiknek tavaly a vállalkozásukból és az egyéb keresetükből származó bevételeik meghaladták a 110 ezer koronát, július 1-jétől kezdődően az egészség- és nyugdíjbiztosítás­ba is be kell fizetniük - közölte Andrea Kadnárová, a Szociális Biz­tosító szóvivője. Jövőre ez a határ már 121 ezer korona lesz. (TASR) RÖVIDEN A bősi erőmüvet nem magánosítják Pozsony. Beleegyezett a kormány a szlovák villamos művek részle­ges magánosításába, tájékoztatott tegnap Ivan Miklós gazdasági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes. A miniszterek az illeté­kes privatizációs tanácsadó öt javaslatából kettőt választottak ki, ám arról, hogy tulajdonképpen hogyan zajlik majd a magánosítás, érdemi döntés csak a következő megbízatási időszakban születik. Miklós megerősítette: a magánosítás a bqsi vízi erőműre nem vo­natkozik. (sza) Szigorú törvény az üzlethálózatokról Pozsony. A parlament törvényt fogadott el az üzlethálózatok mű­ködéséről, amely 2002. szeptember 1-jétől lép hatályba. Ennek ér­telmében az üzletláncoknak tilos visszaélniük gazdasági erejükkel. Az eredeti tervezet azzal számolt, hogy az üzlethálózatoknak köte­lezővé teszik: árukínálatuk legalább 70%-ának hazai terméknek kell lennie. E kitétel ellen azonban tiltakozott az Európai Bizottság, ezért a törvényből kimaradt. Az üzletláncoknak 6 hónap áll a ren­delkezésükre, hogy alkalmazkodjanak az új feltételekhez. A sza­bálysértők bírságát az eredeti 1 millió korona helyett 3 millió koro­nában állapították meg. (TASR) Leváltották a TASR igazgatóját Pozsony. Ivan Ceredejevet, a TASR igazgatóját a kormány menesz­tette funkciójából, az állami hírügynökség vezetésével pedig Richard Erdöfy főszerkesztőt bízta meg. Ceredejev leváltását Mikulás Dzurinda kormányfő javasolta a TASR rossz gazdálkodása, a pénzügyek kezelése és a majdnem másfél millió koronáért vásá­rolt BMW miatt. Az illetékes kormányrendelet szerint legtöbb 0,8 milliót lehet kocsivásárlásra fordítani. A TASR leváltott főnöke rá­adásul illetlen, vulgáris szavakkal reagált az autóvásárlást firtató kérdésekre, tolmácsolta Dzurinda érveit Martin Maruska kormány- szóvivő. (sza) Évenként 80 ezer korona kárpótlás Pozsony. Kárpótolják az egykori politikai foglyokat, ha már nem élnek, akkor feleségüket - bólintott rá tegnap a kabinet az ezt szor­galmazó képviselői indítványra. Azok a rehabilitált politikai fog­lyok, akik legalább egy évig voltak börtönben, 80 ezret kapnak; az összeg a börtönben eltöltött időszak nagyságával egyenes arány­ban emelkedik. Ján Carnogursky igazságügyi miniszter cáfolta, hogy a kabinet a megbízatási időszak végén politikai megrendelés­re fogadta el a javaslatot, (sza) Új esély a diszkriminációellenes norma elfogadására Tüntetés egy törvényért ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mintegy 90 közismert személyiség írta alá az Emberek a Rasszizmus Ellen (EPR) szervezet tiltakozó levelét, melyben az antidiszkriminációs törvény elna­polása ellen tiltakoznak. A szer­vezet ma tüntetni fog a törvény- hozásnál, hogy nyomást gyako­roljanak a honatyákra. A törvényt a parlament jelenlegi ülésszakára terjesztette be a kormány, kérve a képviselőket, hogy sürgősségi el­járással tárgyalják. A képviselők azonban nem támogatták meg­tárgyalását, Vladimír Palkó (KDH) javaslatára levették a na­pirendről. A EPR kezdeményezé­séhez csatlakozott több tucat civil szervezet is. A szervezők vissza­utasítják a törvény ellenzőinek azt a gyakori érvét, hogy az alkot­mány és más törvények elegendő védelmet biztosítanak mindenki­nek a diszkrimináció ellen; sze­rintük éppen a végrehajtó törvény hiányzik. Tokár Adrián jogász, a törvényjavaslat egyik előkészítője szerint a törvény a nemzetközi jogra épül, felhasználja a nyugati országok tapasztalatait a hátrá­nyos megkülönböztetés vissza­szorításában, és hatékony fegyver lenne a diszkrimináció ellen küz­dők kezében. Csáky Pál emberjogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes lát esélyt az esélyegyenlőséget biztosító norma elfogadására. „A múlt hé­ten Vladimír Palkó KDH-képviselő bocsánatot kért. Szó szerint azt mondta: reméli, nem haragszom rá. Ez nem személyes dolog, nem haragszom, de zavar, hogy nem korrekt érveket hozott fel, hiszen ez a törvény semmilyen örökbe fo­gadást nem tesz lehetővé a ho- moszexszuálisok számára” - ma­gyarázta lapunknak a kormányal- elnök. Csáky több frakcióvezető­vel tárgyalt, Migas pedig megígér­te, hogy összehívja a házbizottsá­got, és három képviselői klub tá­mogatásával újra napirendre tűzi a diszkriminációellenes törvényt. A magyar politikus szerint tovább­ra is nyitott kérdés, hogy az egyes képviselők által kifogásolt szexuá­lis orientáció szókapcsolat a tör­vényben maradjon-e. „Ha csak ez lenne a törvény elfogadásának az akadálya, akkor ezt most kihagy­hatnánk” - tette hozzá, (lpj, sza) Fico pártja rosszallja, hogy a magyar hívek a templomokban eléneklik a magyar himnuszt Átírnák az egyházi énekeskönyveket Az elnöki iroda véleményét is kikérték „Nem értem az elnöki iroda jogászainak az adatvédelmi törvénnyel kapcsolatos véleményét, hiszen a törvény rendelkezik arról, hogy az adatvédelmi hivatalt létre kell hozni” - nyüatkozta lapunknak Csáky Pál. A kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes azért is furcsállja, hogy Rudolf Schuster nem írta alá a jogszabályt, mert a törvény kidolgozása során az elnöki iroda jogászainak vélemé­nyét is kikérték. Csáky az adatvédelmi norma hatályosságának mó­dosítását helyeselné, a választójogi törvény módosítását kizárja. „Nem tartom helyesnek három hónappal a választások előtt meg­változtatni a választójogi törvényt. A legjobb szándékra is a gyanú árnyéka vetülne, ha közvetlenül a voksolás előtt módosítanánk. Az MKP sem a kormányban, sem a parlamentben nem támogat ilyen javaslatot” - tette hozzá, (sza) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Politikai véleménynyilvá­nításnak tartja a Smer a magyar hí­vők azon szokását, hogy a templom­ban, mise után eléneklik a magyar himnuszt. Dusán Caplovic alelnök szerint ez megkérdőjelezi - az MKP képviselőinek kijelentéseivel ellen­tétben - a magyar kisebbségnek Szlovákiával szembeni lojalitását. A Smer elvárja az egyház vezetőitől, hogy élve a szervezet felépítéséből származó lehetőségekkel, felülről utasítsa papjait a Himnusz éneklé­sének betiltására. Ellenkező esetben a Smer kénytelen lesz megvizsgálni az állam és az egyház viszonyát, fe­nyegetőzik Robert Fico helyettese. Szerinte az egyház a jelenlegi alibista hozzáállásával, mellyel a helyi plébánosra bízza a Himnusz éneklésének engedélyezését, maga is hozzájárul az ülojális megnyilvá­nulásokhoz. Ennek fényében a Smer azt is megkérdőjelezi, megen­gedhető-e az egyház áüami finan­szírozása. Ezzel szemben Marián Gavenda nem lát kivetnivalót a Himnusz éneklésében. Szlovákia Püspöki Konferenciájának (KBS) szóvivője szerint a püspökök nem tartják tárgyalásra érdemesnek a Smer által felvetett problémát. A magyar himnusz eredetileg egyházi ének, mondja Gavenda, melyet Ma­gyarországon ma is gyakran énekel­nek templomokban. „Ha jó szán­dékkal kérik az Istent, segítse nem­zetüket, akkor nem vétenek az egy­házi erkölcs ellen” - tette hozzá. Ha­sonló véleményen van Elek László, a Jó Pásztor Társaság titkára is. „A Himnusz szerepel az énekeskönyv­ben mint egyházi ének, tehát éne­kelhető a templomban” - mondta az esperes plébános. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője sem tart sem­mi kivetnivalót a Himnusz éneklésé­ben. „A Smer politikai tőkét akar ko­vácsolni az ügyből, így akarja növel­ni az utóbbi időben megcsappant támogatottságát, ennek érdekében nyúlt a magyar kártyához. A Him­nusz benne van a katolikus énekes­könyvben, korábban is énekelték, ma is éneklik, és remélem a jövőben is énekelni fogják” - mondta la­punknak Bárdos Gyula. Bárdos bí­zik abban, hogy az egyház nem tiltja meg központilag a Himnusz éneklé­sét, habár szerinte Szlovákiában minden megtörténhet, (lpj)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom