Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-27 / 148. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 27. FÓKUSZBAN: MILAN HODZA Milan Hodza hét nyelven tudott, s szlovákként is a két világháború közti Csehszlovákia miniszterelnökévé választották A legnagyobb szlovák politikus „Ez a zászló senkit nem csal, nem ámít" Földéhes magyar agrárproletárok vezére Ma helyezik végső nyugalomra a túrócszentmártoni Nemzeti Pantheonban az egykori csehszlovák miniszterelnök, az Amerikában elhunyt Milan Hodza földi maradványait. Méltatói Hodzát a huszadik század legnagyobb szlovák politikusának nevezik. KORPÁS ÁRPÁD Milan Hodza 1878. február elsején született a Túrócszentmártonhoz közeli Sucanyban, evangélikus lelkész családjában. Gimnáziumi tanulmányait Besztercebányán kezdte, majd Sopronban folytatta, ahol a magyar, s Nagyszebenben fejezte be, ahol a német szót gyakorolhatta. Budapesten szerzett jogi diplomát, majd - már az első világháború végén - Bécsben a filozófia doktorává avatták. A közéletbe már egyetemi évei alatt aktívan bekapcsolódik. Hét nyelven beszél. 1898-99-ben a Budapester Abendblatt országgyűlési tudósítója, tehát már itt a legmagasabb szintű politika közelébe kerül. Magyar közegben leginkább Jászi Oszkár polgári radikálisaival rokonszenvez és tart kapcsolatot, cseh-szlovák viszonylatban pedig a későbbi köztársasági elnök, Tomás Garrique Masaryk köré csoportosuló szlovák polgári pragmatikus éríehniségiek csoportjával, a hlaszistákkal. Bírálja a Szlovák Nemzeti Pártot, amiért az nem vesz részt a választásokon és a politikai életben. Nézetei népszerűsítésére lapokat indít Budapesten: 1900-tól a Slovensky denník napilapot úja, szerkeszd és adja ki, majd 1903-1914 között a Slovensky tyz- denník hetilapot. Ezekben Magyar- ország polgárosulását, a nemzetiségek jogegyenlőségét és a szlovák polgári, munkás- és agrárrétegek felemelését szorgalmazza. Idővel a földművesek, s azon belül is a gazdatársadalom támogatására helyezi a hangsúlyt. Ennek - számos más tényező mellett - két fontosabb oka van: a munkásság akkor a magyar (majd részben önállósuló szlovák) szociáldemokráciát támogatja, a felvidéki polgári réteg pedig zömében német és magyar. Hodza tehát remek érzékkel ismeri fel, hogy reálpolitikusként mely társadalmi réteget kell megcéloznia. A hírlaplrás a kor egyik legjobb propagandaeszköze, s él is az ebben rejlő lehetőségekkel. Kivételes képességei is segítik. Kiváló gyorsíró, sőt, a Gyorsírók Lapját is ő szerkeszti. Tollal a kezében és az emelvényeken egyaránt jól bánik a szóval. Az agrárreformokra, nemzetiségi egyenjogúsításra és az általános választójog követelésére épülő programmal lapjain keresztül és kampányával a nemze- tiségüeg sokszínű, módos szlovák gazdák által is nagy számban lakott délvidéki Kulpin választókerületében 1905-ben a magyar Országgyűlésbe választják. Kulpinban egymás után négy nyelven: szlovákul, magyarul,'németüf és szerbül is szónokol. (Szerbül az apjától tanul meg, aki ezzel örökíti át fiának a családi hagyományt, miszerint egyik ősük balkáni török rabságban sínylődő tanító, vagyis - törökül hodzsa volt.) Hodza szlovák, szerb, román képviselőtársaival együtt létrehozza a nemzetiségek országgyűlési pártját. A Szlovák Nemzeti Párton belül nem sikerül elfogadtatnia agrárprogramját, ezért egy időre a nagypolitika felé fordul. Ferenc Fer- dinánd trónörökösnek a magyarok ellenében a nemzetiségekre építő ún. belvederi politikáját támogatja, majd annak sikertelensége után új erővel kezd agrárprogramja népszerűsítésébe. 1918-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának napjaiban a csehszlovák kormány nevében ő tárgyal Budapesttel. A Károlyi-kormány Jászi Oszkár irányította nemzetiségpolitikája a magyar államon belül autonómiát igér a szlovákságnak. Hodza igazi reálpolitikusként taktizál: „Feltétlenül szükséges, hogy Károlyiék zabláját ne engedjük ki a kezünkből, mert ők most minden kezük ügyébe kerülő követ megmozgatnak. Engedjük hát, hogy egy kis ideig még örüljenek, és azután végérvényesen lehetetlenné kell tennünk őket” - írja (Közli Szarka László; Szlovák nemzeti fejlődés -magyar nemzetiségi politika 1867- 1918, Kalligram, 1995). Ugyanakkor nem mellőzi az elvi alapú politikát sem: „Nekünk, szlovákoknak itt az lehet a feladatunk, hogy közvetítsünk a magyarok és szlávok között, mert nekünk is érdekünk, nehogy úgy járjanak a magyarok, mint a Balkán-háborúk után a szerbek, amikor is azok tengeri kijárat nélkül maradtak” (Lásd ugyanott.) Hodza itt a Dunára utal, amelyet Szlovákia szempontjából is különösen fontosnak tart, hiszen Prágának is kijutást biztosít a Fekete-tengerre, s egyben Szlovákia Csehszlovákián belüli (geo)politikai súlyát is növeli. Az új államban Hodza azonnal létrehozza a szlovák agrárpártot, amelyet később ő csatlakoztat a cseh agrárpárthoz - a saját politikai befolyását is országos szintre emelve. A párt gazdasági érdekeltségébe vont agrárszervezeteken keresztül és az 1920-as években kezdődő földreform révén nagy hatalomra tesz szert. Szlovákiában ellensúlyává válik Andrej Hlinka autonómiát követelő Szlovák Nemzeti Pártjának. Az autonómiát támogató magyar ellenzéki pártok szavazótáborának egy részét is igyekszik megnyerni. A harmincas években Németországban hatalomra kerül Hitler, s Berlin követelni kezdi a szudétané- met területeket. Szlovákiában erősödik Hlinka pártja és 1936-ban létrejön az Egyesült Magyar Párt is. Lényegében elmondható, hogy míg Hodza szlovákiai hatalmi súlya csökken, Prágában egyre inkább a Csehszlovák Köztársaság politikai és területi integritásának jelképévé emelik. 1935-ben őt nevezik ki a csehszlovák kormány miniszterelnökévé. Az ekkor már német-szovjet nagyhatalmi ütközőzónába került közép-kelet európai államok szoros gazdasági együttműködését szorgalmazza. Ezt a koncepcióját fekteti le A közép-európai föderáció címmel 1942-ben Londonban kiadott munkája is. 1936-tól nemzetiség- politikai téren is engedményeket tesz, s közvetlenül a müncheni döntés előtt, 1938 nyarán a kisebbségeknek az autonómiához közeli jogállást kínál, de ez már csak erélytelen próbálkozás. A Csehszlovákia felosztásához vezető müncheni döntés után kormánya lemond. Hodza emigrációba kényszerül; először Nyugat-Európában a csehszlovák ellenállást szervezi, majd családjával- az Egyesült Államokban telepedik le. Ötvennyolc évvel ezelőtt, 1944. június 27-én, 66 évesen hal meg az amerikai Clearwaterben. Méltatói a huszadik század legnagyobb szlovák politikusának nevezik. ÖSSZEÁLLÍTÁ? „Hodzsának külön felfogása volt mindjárt az államélet kezdetén a szlovenszkói magyarság szerepéről. A magyarságot szőkébb horizontú és legtősgyökeresebb rétegén keresztül akarta meghódítani: a földműves paraszt megnyerésével. Erre kivételes alkalom nyílt a földreform lebonyolítása idején. Amúgy is a magyarlakta vidékeken voltak a legterjedelmesebb nagybirtokok s azok tulajdonosaival szemben járt el a reform végrehajtó szervezete a legradikálisabban, minthogy többnyire magyar állampolgárok voltak, s egyébként sem voltak megbízhatóknak és kívánatosaknak mondhatók az új állam számára” - írja Halász Miklós. A korabeli szlovákiai magyar társadalomtudós szerint „Hodzsa úgy képzelte, hogy a földosztás és a demokrácia útján szembeállítja a szlovenszkói magyarság zömét az anyaország változatlanul úri, nagybirtokos berendezkedésével, megszilárdítja a köztársaság déli határait s egyben politikai hatalomszféráját, valamint pártjáét, a csehszlovák agrárpártét a magyar parasztságra is kiterjeszti”. Hodza leginkább a földéhes magyar agrárproletárokat gyűjthette a zászlaja alá. Az egyik jelszó is az volt: „Ez a zászló senkit nem csal, nem ámít: éljen doktor Hodzsa Milán sokáig!” Bár „köztársasági magyaijai” egyetlen parlamenti és tartományi választáson sem értek el jelentősebb eredményeket, bázisukat, illetve szervezeti kereteiket egészen 1938-ig fenntartották. Hodza erre leginkább a Hor- thy-féle Magyarországról Szlovákiába emigrált polgári demokrata, szociáldemokrata és kommunista értelmiségieket nyerte meg, kihasználva egzisztenciális kényszerhelyzetüket is. Az 1922-23 fordulóján megalakuló Köztársasági Magyar Szövetség (később párt) első vezetőjéül is a Károlyikormány alatti volt barsi főispán, Csánki (Neumann) Aladár ügyvédet szemelték ki. A Hodza-párti magyarok átvették az agrárpárt ideológiáját, ám az eddigi ismeretek szerint éppen Csánki volt az, aki a magyar „köz- társaságiaknak” sajátos - a magyarság helyzetére is alkalmazott - ideológiai alapot igyekezett teremteni. Nézeteit nem foglalta rendszerbe, koncepciója csak a publicisztikájából hámozható ki valamelyest. „A magyarságnak nincs más hátra, mint hideg megfontolással alkalmazkodni az ítélethez (vagyis a trianoni béke- szerződéshez - a szerk. megj.) és az időre bízni az esetleges revízióra alkalmas adatok felhalmozását. Ami rossz volt a múltban, ma kérlelhetetlenül romokban hever és ami tarthatatlannak fog a jelenben bizonyulni, az sem lesz örökéletű” - írta Csánki az általánosságba rejtve azt, hogy ha Prága nem bizonyít a magyarok előtt is, idővel úgyis elbukik. Csánki addig „aktivista” fellépést vár a „Köztársasági magyaijai” egy választáson sem értek el jelentős eredményeket. szlovákiai magyaroktól, vagyis azt, hogy az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szemben az új államban is igyekezzenek megőrizni, sőt erősíteni gazdasági és más pozícióikat. „A magyarságnak lehetetlen álmok helyett az erők alapos megszervezését és a magyar telep-területek autonómiáját kellene célul kitűzni, hogy kellő súllyal lehessen követelni úgy a kulturális, mint gazdasági jogokat” - véli. Csánki a revizora törekvő magyar ellenzéki pártokkal szemben Szlovákia autonómiáját sem támogatja: „Minden valószínűség amellett bizonyít, hogy a szlovák autonómia esetén még türelmetlenebb lenne a jelszó: Szlovenszkó a szlovákoké”. (korp) VEZÉRKULTUSZ A vezérkultusz nem az ötvenes évek terméke a szlovákiai magyarság körében sem. Egy csokor mezei virág a jubiláns H.M. asztalára címmel a Hodza-párti magyar szerveződések kormánytámogatást élvező lapja, a Magyarság 1938. február 6-i számában jelent meg ez a vers: Szabó Gyula: Hodza Milán Vezérnek Ma vagy hatvanéves, szeretett vezérünk, Az Istennek hála, hogy élsz s mi is élünk. Te vagy a földművestábor nagy vezére, Mikor csüggedezett, Te álltái élére. Te adtad a jelszót: földet a parasztnak, Csehnek és szlováknak, ruszinnak, magyarnak! Sohasem volt agyadban nemzeti gyűlölet, Mindig azt hirdetted: egymást szeressétek. Ne csak szeressétek, hanem megértsétek, Csak úgyleszék néktek igaz vezéretek- Megyünk is utánad göröngyös barázdán, Minket nem ijeszt el sem ördög, sem sátán, Mert egy újabb szellem kezd bennünk küzdeni, Úgy akarjuk egymást szívben felkarolni. Kis falun születtél, parasztszerető vagy, Azért vagy előttünk: a földműves előtt nagy. Testvéreid vagyunk, több számos milliók, Születésnapodra kívánunk minden jót; Hogy élj egészségben több számos éveket, Kerüljön betegség és a bánat Téged. Légy erős, kitartó testben és lélekben. Hogy építő munkád, míg élsz, készen legyen. És a rontóknak törd meg a hatalmát, Hogyne folytathassa romboló munkáját. Ki nagy vagy nagyokban, bölcs vagy kicsinyekben, Szeretett vezérünk, Isten vezéreljen, Aki földön, vízen ő a legnagyobb úr- Ezeket kívánjuk néked, Miniszterelnök Úr! Kétnyelvű díszőrség. Milan Hodza földi maradványai előtt tegnap Túrócszentmártonban róhatták le kegyeletüket a két világháború közti csehszlovák miniszterelnök tisztelői. A koporsó mellett a Sucany-i kétnyelvű gimnázium két diákja. (TASR-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉG, 25-30 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 04.55-kor - nyugszik 20.54-kor. A Hold kel 23.16-kor- nyugszik 07.04-kor. A Duna vízállása - Pozsony; 365, árad; Medve: 220, árad; Komárom: 270, árad; Párkány: 190, árad. Derült lesz az égbolt, estére azonban az ország nyugati részén némüeg megnövekszik a felhőzet, s szórványosan kisebb esők is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 25-30, az éjszakai pedig a 12-16 fokot. Holnap országszerte borús időjárás várható, számos helyen záporral, zivatarral. Napközben 21-25, éjszaka 10-14 fokig melegedhet fel a levegő. Szombaton is marad a változékony időjárás. Délen felszakadozik a felhőzet, ezért csapadékra jobbára csak északon számíthatunk. Nappal 19-23 fokot mutat majd a hőmérő. A változékony időjárás miatt ingerlékenyebbek és fáradékonyabbak lehetünk. Az időjárásra érzékenyebb alacsony vémyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörheti. Nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő depressziós rohamok is. Lassulnak a reakcióink és kevésbé vagyunk képesek összpontosítani, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben fokozottabb a balesetveszély. A keringési zavarokkal küszködök esetében ajánlott szigorúan betartani az orvosi előírásokat! Holnap a mainál is kedvezőtlenebb hatásokra számíthatunk. niNisz
