Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-27 / 148. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 27. FÓKUSZBAN: MILAN HODZA Milan Hodza hét nyelven tudott, s szlovákként is a két világháború közti Csehszlovákia miniszterelnökévé választották A legnagyobb szlovák politikus „Ez a zászló senkit nem csal, nem ámít" Földéhes magyar agrárproletárok vezére Ma helyezik végső nyugalom­ra a túrócszentmártoni Nem­zeti Pantheonban az egykori csehszlovák miniszterelnök, az Amerikában elhunyt Milan Hodza földi maradványait. Méltatói Hodzát a huszadik század legnagyobb szlovák politikusának nevezik. KORPÁS ÁRPÁD Milan Hodza 1878. február elsején született a Túrócszentmártonhoz közeli Sucanyban, evangélikus lel­kész családjában. Gimnáziumi ta­nulmányait Besztercebányán kezd­te, majd Sopronban folytatta, ahol a magyar, s Nagyszebenben fejezte be, ahol a német szót gyakorolhat­ta. Budapesten szerzett jogi diplo­mát, majd - már az első világhábo­rú végén - Bécsben a filozófia dok­torává avatták. A közéletbe már egyetemi évei alatt aktívan bekapcsolódik. Hét nyelven beszél. 1898-99-ben a Budapester Abendblatt országgyűlési tudósító­ja, tehát már itt a legmagasabb szin­tű politika közelébe kerül. Magyar közegben leginkább Jászi Oszkár polgári radikálisaival rokonszenvez és tart kapcsolatot, cseh-szlovák vi­szonylatban pedig a későbbi köztár­sasági elnök, Tomás Garrique Masaryk köré csoportosuló szlovák polgári pragmatikus éríehniségiek csoportjával, a hlaszistákkal. Bírálja a Szlovák Nemzeti Pártot, amiért az nem vesz részt a választásokon és a politikai életben. Nézetei népszerű­sítésére lapokat indít Budapesten: 1900-tól a Slovensky denník napila­pot úja, szerkeszd és adja ki, majd 1903-1914 között a Slovensky tyz- denník hetilapot. Ezekben Magyar- ország polgárosulását, a nemzetisé­gek jogegyenlőségét és a szlovák polgári, munkás- és agrárrétegek felemelését szorgalmazza. Idővel a földművesek, s azon belül is a gaz­datársadalom támogatására helyezi a hangsúlyt. Ennek - számos más tényező mellett - két fontosabb oka van: a munkásság akkor a magyar (majd részben önállósuló szlovák) szociáldemokráciát támogatja, a felvidéki polgári réteg pedig zömé­ben német és magyar. Hodza tehát remek érzékkel ismeri fel, hogy re­álpolitikusként mely társadalmi ré­teget kell megcéloznia. A hírlaplrás a kor egyik legjobb propagandaesz­köze, s él is az ebben rejlő lehetősé­gekkel. Kivételes képességei is segí­tik. Kiváló gyorsíró, sőt, a Gyorsírók Lapját is ő szerkeszti. Tollal a kezé­ben és az emelvényeken egyaránt jól bánik a szóval. Az agrárrefor­mokra, nemzetiségi egyenjogúsítás­ra és az általános választójog köve­telésére épülő programmal lapjain keresztül és kampányával a nemze- tiségüeg sokszínű, módos szlovák gazdák által is nagy számban lakott délvidéki Kulpin választókerület­ében 1905-ben a magyar Ország­gyűlésbe választják. Kulpinban egy­más után négy nyelven: szlovákul, magyarul,'németüf és szerbül is szó­nokol. (Szerbül az apjától tanul meg, aki ezzel örökíti át fiának a családi hagyományt, miszerint egyik ősük balkáni török rabságban sínylődő tanító, vagyis - törökül ­hodzsa volt.) Hodza szlovák, szerb, román képviselőtársaival együtt lét­rehozza a nemzetiségek országgyű­lési pártját. A Szlovák Nemzeti Pár­ton belül nem sikerül elfogadtatnia agrárprogramját, ezért egy időre a nagypolitika felé fordul. Ferenc Fer- dinánd trónörökösnek a magyarok ellenében a nemzetiségekre építő ún. belvederi politikáját támogatja, majd annak sikertelensége után új erővel kezd agrárprogramja népsze­rűsítésébe. 1918-ban, az Osztrák-Magyar Mo­narchia felbomlásának napjaiban a csehszlovák kormány nevében ő tárgyal Budapesttel. A Károlyi-kor­mány Jászi Oszkár irányította nem­zetiségpolitikája a magyar államon belül autonómiát igér a szlovákság­nak. Hodza igazi reálpolitikusként taktizál: „Feltétlenül szükséges, hogy Károlyiék zabláját ne enged­jük ki a kezünkből, mert ők most minden kezük ügyébe kerülő követ megmozgatnak. Engedjük hát, hogy egy kis ideig még örüljenek, és azután végérvényesen lehetetlenné kell tennünk őket” - írja (Közli Szar­ka László; Szlovák nemzeti fejlődés -magyar nemzetiségi politika 1867- 1918, Kalligram, 1995). Ugyanak­kor nem mellőzi az elvi alapú politi­kát sem: „Nekünk, szlovákoknak itt az lehet a feladatunk, hogy közvetít­sünk a magyarok és szlávok között, mert nekünk is érdekünk, nehogy úgy járjanak a magyarok, mint a Balkán-háborúk után a szerbek, amikor is azok tengeri kijárat nélkül maradtak” (Lásd ugyanott.) Hodza itt a Dunára utal, amelyet Szlovákia szempontjából is különösen fontos­nak tart, hiszen Prágának is kijutást biztosít a Fekete-tengerre, s egyben Szlovákia Csehszlovákián belüli (geo)politikai súlyát is növeli. Az új államban Hodza azonnal lét­rehozza a szlovák agrárpártot, ame­lyet később ő csatlakoztat a cseh ag­rárpárthoz - a saját politikai befo­lyását is országos szintre emelve. A párt gazdasági érdekeltségébe vont agrárszervezeteken keresztül és az 1920-as években kezdődő földre­form révén nagy hatalomra tesz szert. Szlovákiában ellensúlyává vá­lik Andrej Hlinka autonómiát köve­telő Szlovák Nemzeti Pártjának. Az autonómiát támogató magyar el­lenzéki pártok szavazótáborának egy részét is igyekszik megnyerni. A harmincas években Németor­szágban hatalomra kerül Hitler, s Berlin követelni kezdi a szudétané- met területeket. Szlovákiában erő­södik Hlinka pártja és 1936-ban létrejön az Egyesült Magyar Párt is. Lényegében elmondható, hogy míg Hodza szlovákiai hatalmi súlya csökken, Prágában egyre inkább a Csehszlovák Köztársaság politikai és területi integritásának jelképévé emelik. 1935-ben őt nevezik ki a csehszlovák kormány miniszterel­nökévé. Az ekkor már német-szovjet nagy­hatalmi ütközőzónába került kö­zép-kelet európai államok szoros gazdasági együttműködését szor­galmazza. Ezt a koncepcióját fekte­ti le A közép-európai föderáció cím­mel 1942-ben Londonban kiadott munkája is. 1936-tól nemzetiség- politikai téren is engedményeket tesz, s közvetlenül a müncheni dön­tés előtt, 1938 nyarán a kisebbsé­geknek az autonómiához közeli jogállást kínál, de ez már csak erélytelen próbálkozás. A Csehszlo­vákia felosztásához vezető mün­cheni döntés után kormánya le­mond. Hodza emigrációba kény­szerül; először Nyugat-Európában a csehszlovák ellenállást szervezi, majd családjával- az Egyesült Álla­mokban telepedik le. Ötvennyolc évvel ezelőtt, 1944. június 27-én, 66 évesen hal meg az amerikai Clearwaterben. Méltatói a husza­dik század legnagyobb szlovák poli­tikusának nevezik. ÖSSZEÁLLÍTÁ? „Hodzsának külön felfogása volt mindjárt az államélet kezdetén a szlovenszkói magyarság szerepé­ről. A magyarságot szőkébb hori­zontú és legtősgyökeresebb réte­gén keresztül akarta meghódíta­ni: a földműves paraszt megnye­résével. Erre kivételes alkalom nyílt a földreform lebonyolítása idején. Amúgy is a magyarlakta vidékeken voltak a legterjedelme­sebb nagybirtokok s azok tulajdo­nosaival szemben járt el a reform végrehajtó szervezete a legradi­kálisabban, minthogy többnyire magyar állampolgárok voltak, s egyébként sem voltak megbízha­tóknak és kívánatosaknak mond­hatók az új állam számára” - írja Halász Miklós. A korabeli szlová­kiai magyar társadalomtudós sze­rint „Hodzsa úgy képzelte, hogy a földosztás és a demokrácia útján szembeállítja a szlovenszkói ma­gyarság zömét az anyaország vál­tozatlanul úri, nagybirtokos be­rendezkedésével, megszilárdítja a köztársaság déli határait s egyben politikai hatalomszféráját, vala­mint pártjáét, a csehszlovák ag­rárpártét a magyar parasztságra is kiterjeszti”. Hodza leginkább a földéhes ma­gyar agrárproletárokat gyűjthette a zászlaja alá. Az egyik jelszó is az volt: „Ez a zászló senkit nem csal, nem ámít: éljen doktor Hodzsa Milán sokáig!” Bár „köztársasági magyaijai” egyetlen parlamenti és tartományi választáson sem ér­tek el jelentősebb eredményeket, bázisukat, illetve szervezeti kere­teiket egészen 1938-ig fenntartot­ták. Hodza erre leginkább a Hor- thy-féle Magyarországról Szlová­kiába emigrált polgári demokra­ta, szociáldemokrata és kommu­nista értelmiségieket nyerte meg, kihasználva egzisztenciális kény­szerhelyzetüket is. Az 1922-23 fordulóján megalakuló Köztársa­sági Magyar Szövetség (később párt) első vezetőjéül is a Károlyi­kormány alatti volt barsi főispán, Csánki (Neumann) Aladár ügyvé­det szemelték ki. A Hodza-párti magyarok átvették az agrárpárt ideológiáját, ám az eddigi ismeretek szerint éppen Csánki volt az, aki a magyar „köz- társaságiaknak” sajátos - a ma­gyarság helyzetére is alkalmazott - ideológiai alapot igyekezett te­remteni. Nézeteit nem foglalta rendszerbe, koncepciója csak a publicisztikájából hámozható ki valamelyest. „A magyarságnak nincs más hátra, mint hideg meg­fontolással alkalmazkodni az íté­lethez (vagyis a trianoni béke- szerződéshez - a szerk. megj.) és az időre bízni az esetleges revízió­ra alkalmas adatok felhalmozá­sát. Ami rossz volt a múltban, ma kérlelhetetlenül romokban hever és ami tarthatatlannak fog a je­lenben bizonyulni, az sem lesz örökéletű” - írta Csánki az általá­nosságba rejtve azt, hogy ha Prá­ga nem bizonyít a magyarok előtt is, idővel úgyis elbukik. Csánki addig „aktivista” fellépést vár a „Köztársasági magyaijai” egy választáson sem értek el jelentős eredményeket. szlovákiai magyaroktól, vagyis azt, hogy az ellenzéki magyar pártok sérelmi politikájával szem­ben az új államban is igyekezze­nek megőrizni, sőt erősíteni gaz­dasági és más pozícióikat. „A ma­gyarságnak lehetetlen álmok he­lyett az erők alapos megszervezé­sét és a magyar telep-területek autonómiáját kellene célul kitűz­ni, hogy kellő súllyal lehessen kö­vetelni úgy a kulturális, mint gaz­dasági jogokat” - véli. Csánki a revizora törekvő magyar ellenzé­ki pártokkal szemben Szlovákia autonómiáját sem támogatja: „Minden valószínűség amellett bizonyít, hogy a szlovák autonó­mia esetén még türelmetlenebb lenne a jelszó: Szlovenszkó a szlo­vákoké”. (korp) VEZÉRKULTUSZ A vezérkultusz nem az ötvenes évek terméke a szlovákiai magyarság körében sem. Egy csokor mezei virág a jubiláns H.M. asztalára cím­mel a Hodza-párti magyar szerveződések kormánytámogatást élvező lapja, a Magyarság 1938. február 6-i számában jelent meg ez a vers: Szabó Gyula: Hodza Milán Vezérnek Ma vagy hatvanéves, szeretett vezérünk, Az Istennek hála, hogy élsz s mi is élünk. Te vagy a földművestábor nagy vezére, Mikor csüggedezett, Te álltái élére. Te adtad a jelszót: földet a parasztnak, Csehnek és szlováknak, ruszinnak, magyarnak! Sohasem volt agyadban nemzeti gyűlölet, Mindig azt hirdetted: egymást szeressétek. Ne csak szeressétek, hanem megértsétek, Csak úgyleszék néktek igaz vezéretek- Megyünk is utánad göröngyös barázdán, Minket nem ijeszt el sem ördög, sem sátán, Mert egy újabb szellem kezd bennünk küzdeni, Úgy akarjuk egymást szívben felkarolni. Kis falun születtél, parasztszerető vagy, Azért vagy előttünk: a földműves előtt nagy. Testvéreid vagyunk, több számos milliók, Születésnapodra kívánunk minden jót; Hogy élj egészségben több számos éveket, Kerüljön betegség és a bánat Téged. Légy erős, kitartó testben és lélekben. Hogy építő munkád, míg élsz, készen legyen. És a rontóknak törd meg a hatalmát, Hogyne folytathassa romboló munkáját. Ki nagy vagy nagyokban, bölcs vagy kicsinyekben, Szeretett vezérünk, Isten vezéreljen, Aki földön, vízen ő a legnagyobb úr- Ezeket kívánjuk néked, Miniszterelnök Úr! Kétnyelvű díszőrség. Milan Hodza földi maradványai előtt tegnap Túrócszentmártonban róhatták le kegyeletüket a két világháború közti csehszlovák miniszterelnök tisztelői. A koporsó mellett a Sucany-i kétnyel­vű gimnázium két diákja. (TASR-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉG, 25-30 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 04.55-kor - nyugszik 20.54-kor. A Hold kel 23.16-kor- nyugszik 07.04-kor. A Duna vízállása - Pozsony; 365, árad; Medve: 220, árad; Komárom: 270, árad; Párkány: 190, árad. Derült lesz az ég­bolt, estére azon­ban az ország nyugati részén némüeg megnö­vekszik a felhőzet, s szórványosan kisebb esők is lehet­nek. A legmagasabb nappali hő­mérséklet elérheti a 25-30, az éjsza­kai pedig a 12-16 fokot. Holnap or­szágszerte borús időjárás várható, számos helyen záporral, zivatarral. Napközben 21-25, éjszaka 10-14 fo­kig melegedhet fel a levegő. Szom­baton is marad a változékony időjá­rás. Délen felszakadozik a felhőzet, ezért csapadékra jobbára csak észa­kon számíthatunk. Nappal 19-23 fokot mutat majd a hőmérő. A változékony időjárás miatt in­gerlékenyebbek és fáradékonyab­bak lehetünk. Az időjárásra érzéke­nyebb alacsony vémyomásúakat migrénes eredetű fejfájás gyötörhe­ti. Nagyobb valószínűséggel fordul­hatnak elő depressziós rohamok is. Lassulnak a reakcióink és kevésbé vagyunk képesek összpontosítani, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben fokozottabb a bal­esetveszély. A keringési zavarokkal küszködök esetében ajánlott szigo­rúan betartani az orvosi előíráso­kat! Holnap a mainál is kedvezőtle­nebb hatásokra számíthatunk. niNisz

Next

/
Oldalképek
Tartalom