Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-26 / 147. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 26. TÉMA: HARC A KÁBÍTÓSZER ELLEN 9 Az ENSZ rendszeresen kap műholdas felvételeket, amelyek kiterjedt cannabisültetvényekről árulkodnak Drog pelenkában és kókuszban Ma van a kábítószer-fogyasz­tás elleni küzdelem világ­napja. Az ENSZ egyik elem­zése szerint Közép- és Kelet- Európában viszonylag új ke­letű, de aggasztó mértékben növekvő probléma a kábító­szer-fogyasztás terjedése. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Közép- és Kelet-Európábán több­nyire a cannabisszármazékokat (hasist, marihuánát) fogyasztják. A kokaint kevésbé, mert nagyon drá­ga. Kicsi a fizetőképes kereslete, jobbára az újgazdagok rétegére korlátozódik. Aggasztóan terjednek viszont a szintetikus drogok, és ha­sonlóan riasztó az ezekhez kapcso­lódó fiatalkori bűnözés mértékének növekedése - áll az ENSZ-nek a tér­ségről szóló elemzéseiben. Az ENSZ Drogellenőrzési és Bűn- megelőzési Hivatalának (ODCCP) és Nemzetközi Narkotikumellenőr­ző Tanácsának (INCB) illetékesei szerint az Európai Unió tagállamai­ban régebb óta működő szervezett bűnbandák a kilencvenes években áthelyezték csempészútvonalaikat a kelet-európai országok területére. Kulcsszerepet játszottak ebben azok a szervezett bűnözői csoportok, amelyek a nyugat-európai orszá­gokban élő albán emigráció köré­Jelentős droglera- katokat hoztak létre Szlovákia területén. ben alakultak ki. Ezek jelentős lerakatokat hoztak létre Szlovákia, Magyarország, Csehország és Len­gyelország területén, gyakran szo­ros együttműködésben török bűn- szövetkezetekkel. Az ENSZ kábítószer-ellenes straté­giájának központi tétele, hogy nem lehet és nem szabad ezt a hatalmas és súlyos problémakört egyszerűen bűnüldözési kérdésként kezelni. Il­lúzió, hogy a vámszervek és a rend­Közép-Kelet Európában viszonylag új keletű gond a kábítószer-fogyasztás őrségek valaha is teljes mértékben megbirkóznak ezzel az összetett problémával. Már csak a csempé­szet rafinált módszerei és fejlett eszközei miatt sem, hiszen szállíta­nak drogot szoptató kismamák a baba pelenkájában, szállítanak ká­bítószert hatalmas olajtartályok­ban, kókuszdió belsejébe fecsken­dezve, lenyelt óvszerekben, szabá­lyosan leforrasztott konzervdoboz­okban, rokkantak tolószékében és így tovább. A dél-amerikai kokain­kereskedők még privát mini-ten­geralattjárókat is használnak a „kokó” Európába szállítására. De nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy a mai világkereskedelemben mozgó óriási tömegű árut lehetet­lenség maradéktalanul átvizsgálni. Nehezen megoldható probléma elé állítja az ülegális drogkereskede­lem ellen küzdő nemzeti és nem­zetközi intézményeket a vegyi úton létrehozott, szintetikus kábítósze­rek, különösen az amfetamin típu­sú élénkítő szerek (köztük az Ecstasy) terjedése. Rendkívül ve­szélyesek a hozzájuk kapcsolódó tévhitek, amelyeket talán éppen a forgalmazásukban érdekelt bűn- szövetkezetek terjesztettek el. Ilyen tévhit, hogy ezek a drogok - a növé­nyi alapú kábítószerekkel ellentét­A kereskedők kis tenger­alattjárókat is használ­nak a drogszállításra. ben - nem vagy csak kis mértékben roncsolják az emberi szervezetet. A tévhit kialakulásához az is hozzájá­rulhatott, hogy míg a növényi alapú hagyományos kábítószerek, külö­nösen az úgynevezett kemény dro­gok személyiség- és egészségrom­boló hatása már egy-két év alatt drámaian megmutatkozhat, a szin­tetikus szerek hosszú távon fejtik ki kártékony hatásukat. A szintetikus drogok annyiban is nagy problémát jelentenek a terje­désüket hivatalból üldöző szervek­nek, hogy ezek zárt helyen, kis terü­leten is termelhetők, akár házi labo­ratóriumokban is. Az ilyen termelő helyek értelemszerűen nehezebben leplezhetők le, mint- a nagy ültetvé­nyek, amelyeken a növényi kábító­szerek alapanyagait termelik. A ter­melés akadályozásában vannak az ENSZ-nek egészen modern eszkö­zei is; rendszeresen kap például olyan műholdas felvételeket egyes tagállamaitól, amelyek kiterjedt koka- vagy cannabisültetvényekről árulkodnak. Az USA-ban 20 milliárd dollárba kerül évente a harc Amerikai drogháború ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai kormány 1980-ban egymilliárd dollárt költött a drogok elleni harcra, 2000-ben már 20 mil- liárdot. Nagyjából ugyanennyit köl­tenek a drogellenes harcra az egyes szövetségi tagállamok is, a hatalmas összegek több mint a kétharmadát pedig a droghasználók üldözésére és megbüntetésére fordítják. Csak a droggal kapcsolatos jogszabályok megsértőinek a bíróság elé állítása és a szabálysértők börtönköltségei­nek finanszírozása évente körülbe­lül 8,6 milliárd dollárba kerül. 1980-ban 50 ezer ember ült börtön­ben az Egyesült Államokban a kábí­tószerek miatt, ma ez a szám mint­egy 500 ezer. A világ lakosságának 5%-a, de a világ börtönlakóinak 25%-a él az USA-ban, ahol csak drogbűncselekmény miatt több em­bert börtönöznek be minden évben, mint az Európai Unió összes tagálla­mában minden bűncselekmény mi­att. A drogháború következtében a 80-as és a 90-es években több tagál­lam költségvetéséből börtönök épí­tésére fordították a legnagyobb té­telt. A háború azonban, úgy tűnik, mégsem eredményes: tavaly a 18 éves amerikai középiskolások közel 50%-a próbálta ki már a cannabist, 5-30%-uk (attól függ, melyik ál­lamban) az Ecstasyt. (t) ÖSSZEÁLLÍTÁS Becslések szerint Magyarországon körülbelül 300 ezren legalább egyszer kipróbáltak már kábító­szert, a függők száma pedig 50 ezer körül van. Szakemberek sze­rint elsősorban a fiatalokra jel­lemző, hogy krízishelyzetben a szerhez nyúlnak: a diszkókba járó fiatalok 70 százaléka érintett - ál­lítják. Bár a kábítószerezés ugya­núgy előfordul a jó és rossz tanu­lók, illetve a szegény és gazdag di­ákok között, míg a szegények az olcsóbb drogokhoz, illetve a drog­pótlókhoz (ragasztókhoz, oldó­szerekhez) nyúlnak, addig a gaz­dagabb gyerekek a drágább szere­ket használják. Hogy a Magyarországon hatályos kábítószer-jogszabályok mennyi­re szigorúak, azt jól mutatja a kö­vetkező példa. Magyarországon az a 16 éves középiskolás, aki di­áktársának egy iskolai bulin kö­zös fogyasztás céljából ingyen át­ad egy szál marihuánás cigaret­tát, a jelenlegi törvények szerint 5-től 10 évig terjedő szabadság- vesztésre számíthat: ez a szankció a magyar büntetőjogban például a csoportosan elkövetett erősza­kos közösülés és a fegyveres rab­lás büntetési tételeivel egyezik meg. (i-t, tasz) Hollandia Európában élen jár a drogliberalizációban Szlovákiában is lesújt a törvény a kábítószerrel visszaélőkre A tulipán, a fapapucs és a marihuána országa ISMERTETŐ Könnyen börtönben találhatják magukat Hollandia a drogliberalizációban élenjár Európában, hiszen ebben az országban körülbelül 25 éve meghatározott feltételek mellett szabadon hozzáférhető a marihu­ána és a hasis, és az ártalomcsök­kentő módszerek széles körben elterjedtek és elérhetőek. A hol­land drogpolitikát ellenzői első­sorban azért támadják, mert egy széles körben elterjedt tévhit sze­rint Hollandiában a kevéssé szi­gorú drogpolitika eredménye­képpen megnőtt a droghasználók száma. A tények azonban nem ezt mutatják: a holland drogfo­gyasztási statisztikák gyakorlati­lag egyenlők a legtöbb EU orszá­géival, és sokkal alacsonyabbak, mint a USA-ban vagy Nagy-Bri- tanniában. A részlegesen liberalizált piac eredménye, hogy a kábítószer-fo­gyasztáshoz kapcsolódó halálozási ráta Európában Hollandiában a legkedvezőbb. Az erőszakos bűn- cselekmények száma, az intravé­nás droghasználat útján átadott HIV/AIDS fertőzések száma jóval alacsonyabb, mint például az Egye­sült Államokban. A hivatali kor­rupció szintje európai viszonylat­ban is meglepően alacsony. Hollan­diában a cannabis-liberalizáció óta a heroinfüggők között egyre keve­sebb a fiatal, a keménydrog-hasz- nálók átlagéletkora folyamatosan emelkedik, jelenleg 36 év. (tasz) SZABÓ ELENA Büntetőjogi szempontból a kábító­szereket legális és illegális drogokra osztjuk. A legális drogok (kávé, ci­garetta, alkohol) fogyasztása nem büntetendő. Az illegális drogok - marihuána, LSD, speed, kokain, he­roin, máktea stb. - viszont már til­tottak, és gyártásuk, teijesztésük, a velük való üzletelés súlyos büntető­jogi következményeket von maga után. Szlovákiában a Büntető Tör­vénykönyv 187. paragrafusa ki­mondja, hogy aki kábítószert, más pszichotrop anyagot, mérget vagy perkurzort engedély nélkül előállít, behoz az országba, illetve kivisz az országból, más részére megszerez vagy saját, illetve más részére tart, az egytől öt évig terjedő szabadság- vesztéssel büntethető, vagy pénz- büntetéssel sújtható. Ha valaki elő­állít, saját illetve más részére besze­rez, illetve tart olyan anyagokat, amelyek alkalmasak kábítószer elő­állítására; az három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy ugyan­csak pénzbüntetéssel büntethető A 188 paragrafus szerint, ha valaki mást kábítószerrel való visszaélésre ösztönöz (az alkohol kivételével), vagy ebben őt támogatja, vagy az ilyen anyaggal való visszaélést más­hogyan ösztönzi, két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetés­sel sújtható, illetve tevékenységtől való eltiltással büntethető. A szerző jogász DROGLEXIKON Mi a drog? Drognak nevezünk minden olyan szert, amely ha a szervezetbe ke­rül, megváltoztatja annak működését. A drogok lehetnek legálisak (a drog előállítását, terjesztését és fogyasztását az adott ország tör­vényei elfogadják), például a kávé, a cigaretta és az alkohol, vala­mint a szerves oldószerek és a központi idegrendszerre ható pszi- choaktív gyógyszerek. A drog veszélyessége nem attól függ, hogy legális vagy illegális. Ma tájainkon társadalmilag legveszélyesebb drog az alkohol. A drogok típusai 1. Ópiumszármazékok (a mák tejnedvéből előállított ópium al­kotórészeihez hasonló anyagok; morfium, heroin stb.) 2. Nyugtató típusú szerek (altatók, szorongást csillapítók, alkohol) 3. Izgató típusú szerek (amfetaminok, kokain, „crack", bizonyos gyógyszerek, koffein és a nikotin) 4. Hallucinogén szerek (marihuána, hasis, LSD, szerves oldószerek) Mikor beszélünk narkomániáról? Az egyén leküzdhetetlen vágyat érez a drog fogyasztására, illetve annak megszerzésére is. A drog ismételt fogyasztása és a hódító ha­tás fenntartása érdekében az adag növelésére kényszerül. Kialakult a drog hatásától való „függőség” a testi, lelki kapcsolódás. Drog­függővé válni fokozatosan végbemenő folyamat, nem egyik pilla­natról a másikra alakul ki, hanem fokozatosan, ahogy a test és szel­lem a drogra hangolódik. Figyelmeztető jelek Fáradékonyság, álmatlanság, gyulladt, véres szemek, sápadt arc, szédülés, gyomorpanaszai vannak, ragasztónyomot látsz a ruhá­zatán, jellegzetes a lehelete (aceton vagy ragasztóanyag szagú), részegséghez hasonló állapotban van alkohol fogyasztása nél­kül, szokatlan pirosság, szárazság a száj, az orr és a szem körül, elhúzódó száraz köhögés, elkent beszéd, hirtelen iskolai teljesít­ményromlás, iskolakerülés, csavargás, titkolózás, a szokások és az életmód megváltozása, (i-t) Európában mégsem nőtt a kokainfogyasztás Szintetikus probléma MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hamarosan a szintetikus kábító­szerek válhatnak a drogproblémák főszereplőivé Európában, míg je­lenleg a cannabis a legelterjedtebb kábítószer és az aggodalmak ellen­ére Európában nem nőtt a kokain­fogyasztás. Ezek a fő következteté­sei az ENSZ kábítószer-ellenőrzési és bűnüldözési hivatala (ODCCP) által közzétett jelentésnek, amely „Az illegális drogok globális trend­jei” címet viseli. Európában a szintetikus kábítósze­rek fogyasztása magas szinten bár, de stabilizálódni látszik, míg Ke­let- és Délkelet-Ázsiában mind az előállítás volumene, mind a fo­gyasztás ugrásszerűen megnőtt. Ami a kokaint illeti, az ára tíz év alatt felére csökkent, és fogyasztása ugyan terjed Európában, de távol­ról sem olyan mértékben, ahogyan az árak csökkennek. A legnagyobb előállító ország ma is Kolumbia, amely a forgalomba kerülő kokain­mennyiség 67 százalékát produkál­ja. Más a helyzet az ópiumszárma­zékokkal, amelyek a kábítószer el­leni világméretű harc fő problémá­jává léptek elő: a termelés 1999- ben rekordmennyiséget ért el, s a legnagyobb előállító Afganisztán, amely a piacra kerülő mennyiség­nek immár 79 százalékát adja. (Dömötör Ede illusztrációs felvételei) Magyarország rendkívül szigorúan bünteti a drogosokat Szegények és gazdagok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom