Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-26 / 147. szám, szerda

Vélemény és háttér KOMMENTÁR Arafat felelőssége MALINÁK ISTVÁN George Bush hétfőn este ismertetett közel-keleti rendezési terve ellenére pillanatnyilag feszültebb az izraeli-palesztin viszony, mint pár hónappal ezelőtt volt, mondjuk amikor az izraeli kato­nák zárlat alatt tartották a betlehemi Születés templomában rej­tőzködő palesztin fegyvereseket. Azóta ugyanis tucatnyi, válasz­csapást kiprovokáló merénylet történt rengeteg halottal és sé­rülttel mindkét oldalon. A Bush-beszéd is két öngyilkos merénylet miatt késett egy hetet, s ma is érvényes, amit akkor mondtunk: a szélsőséges paleszti­noknak fokozatosan sikerül felrobbantaniuk minden palesztin álmot és reményt. Az, ahogyan a Hamász reagált a Bush-javas- latra, kétségessé teszi, hogy belátható időn belül sikerül kitörni az erőszak ördögi köréből. És az alapvetően elhibázott palesztin taktikát felerősíti Sáron erőszakossága, politikai érzéketlensége. Nem arról van szó, hogy megkérdőjeleznénk Izrael jogát az ön­védelemre, állampolgárai biztonságának garantálására, ahogyan például egy-két EU-állásfoglalásról nem minden alap nélkül fel­tételezték ezt Jeruzsálemben. Történelmi tapasztalat, hogy jog­sértő döntéssel még sosem gyógyítottak meg jogsértést, csupán újabbak magvait vetették el. Az, amit a Bush-javaslatból megismerhettünk, nem tartalmaz olyan elemet, ami eddig valamilyen formában ne hangzott volna el. Az ideiglenes palesztin államra vonatkozó elképzeléshez is­merni kellene a részleteket - az ördög mindig ezekben bújik meg' -, nem tudni, mi lenne a zsidó telepekkel, amelyek apró dara­bokra tördelik a palesztin területet. Pillanatnyilag az látszik az amerikai javaslat legfőbb pozitívumának, hogy a palesztin állam feltételeként köti ki az Arafat-féle garnitúra távozását, és új, a terrorizmusban nem korrumpálódott palesztin vezetés színre lé­pését. Ez az, amit az arabok és főleg a palesztinok többsége be­avatkozásnak tekint és elutasít, márcsak büszkeségből is. De ha belegondolunk, egyáltalán nem teljesíthetetlen feltétel ez, hi­szen minden jel szerint januárban megtartják a törvényhozási és elnökválasztást. Jó alkalom lehetne ez arra,-hogy Arafat arcának elvesztése nélkül vonulhasson vissza, bár sokan kétlik, hogy erre hajlandó lenne. Mellesleg: ha Arafatban lenne emberi és politikusi tisztesség, már önként távozott volna, különösen most, hogy ő maga is elis­merte, nagy hibát követett el, amikor 2000 végén nem fogadta el a Clinton-tervet. Ennek a tévedésnek az egyik következménye­ként több százan - de talán ezres nagyságrendekről is beszélhe­tünk - haltak meg. Arafatnak akkor lehetősége lett volna arra, hogy megegyezzen a megszállt területek több mint kilencven százalékán létrehozandó palesztin államban Ehud Barakkal - so­ha nem volt még annyira kompromisszumkész, megállapodásra törekvő izraeli partnere. Mindent elutasító magatartásukkal lé­nyegében Arafaték buktatták meg Barakot, ők segítették a hata­lomba az általuk annyira gyűlölt Saront, a bulldózert, felpörget­ve egyúttal az újabb intifádát, megteremtve mindazt, ami most van. Csak remélni lehet, a Bush-javaslat abból a felismerésből fo­gant, hogy a nemzetközi terrorizmus gyökerei a Közel-Keleten vannak, és e felismerés az amerikai politikai gyakorlatban is visszaköszön majd. J C Ci YZ ET* növendékei előtt kacérkodja­nak, de még a szemüket is le kellett sütniük. Ó, dehogy aka­rok én matulai szigort a mai nebulókra, és egyenvise- letbe se akarom őket paran­csolni, bár akkor a bártulajdo­nosok és vendéglátó-ipari szakalkalmazottak is jobban meggondolnák, kiszolgálnak-e egy-egy iskolára pontosan azo­nosítható nebulóviseletbe búj­tatott csellengőket iskola­időben vagy azon túl. Nem akarok olyan buta és elvakult szemléletet sem visszahozni, amely dedósokká degradálta a diákokat, és a külsőségek sze­rinti ítélkezésben merült ki. E szellemben körömlakkért, szájrúzsért, farmernadrágért és a hosszabb hajért osztály előtti megrovás és meg­szégyenítés méretett a delik­vensre. Nem akarok én a lakta- • nyákéhoz vagy a kolostoroké­hoz hasonló vasszigort és acélfegyelmet kérni csel­lengő és nem csellengő nebulóinkra, mert iskolakerü­lésért, egyéb kötelességmu­lasztásért és kihágásokért nem biztos, hogy egyedül őket kell elővenni. Az is könnyen meglehet per­sze, hogy teljesen feleslegesen keltek pánikot. Mert a har­minckilenc bározó alap- és kö­zépiskolás nebulóval minden a legnagyobb rendben, sőt. Mai világunkban már annyi min­den elképzelhető, még az is, hogy a virágzó iskolakerülés a jövőre való felkészülés egyfaj­ta választható, alternatív mód­ja. Melyet praktizálva a csel­lengő nebulók élelmesebbjei iskolaidő alatt a bárokban és egyéb vendéglátó-ipari egysé­gekben egyfajta szakmai gya­korlaton vesznek részt. Készül­nek a munkanélküliségre. Csellengő . nebulók TALLÓSI BÉLA Angyalbőrben megtanultam, hogy terepfoglalkozásokon a legjobb taktika, ha az ember nincs szem előtt, ha alakulatá­val együtt mélyen beveszi ma­gát a kerek erdőbe, megbújik bokorban, vizesárokban, csűr­ben, szénában, szalmában, ki­használ minden olyan helyszín adta lehetőséget, amely alkal­mas az álcázásra, a lampaszos vezérkar megtévesztésére. A fene se járt utána annak, mit csináltunk aznap: a szocialista hazát védelmezve űztük-e kilo­métereken keresztül a képzelt imperialista ellenséget csataki­áltásokkal, vagy húztuk a lóbőrt fatörzsnek támasztott háttal, teljes harci felszerelés­ben. A lényeg az volt, hogy a kézifegyver-leadásnál teljes le­gyen a leltár, az esti névsorol­vasásnál pedig kilegyen a le­génység. Valahogy így lehetnek elen­gedve mai diákjaink is, követ­keztetek abból a tényből, hogy célirányos délelőtti ellenőrzés során egy hazai helyszínen szociális dolgozók jelenlétében a városi rendőrök harminc­kilenc olyan diákot, közép- és alapiskolást igazoltattak, akik iskolaidő alatt ilyen-olyan bá­rokban múlatták az időt. Bezzeg a Matulában, Isten ál­dásával olyan szigorral fogták a copfos lányokat Abigél védelme alatt, hogy amikor egyenruhájukban, szigorú rendbe szedve, kettős sorban végigvonultak a városon, nem­hogy kukorékolniuk nem volt szabad, hogy a fiúiskola ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 26.- Uram, az alacsony vérnyomásának növelésére ajánlhatnék drága gyógyszert, de tudok egy nagyon olcsó, ideiglenes megoldást. Figyelje a foci vébét és a bírók ténykedését. Azonnal felszökik a vérnyomásai (Peter Gossányi rajza) Szoros összefüggés van a munkanélküliség aránya és a lakosság iskolázottsága között Meg kell teremteni a továbbtanulás feltételeit Felsőoktatási intézményeink többségében június második felében zajlanak a felvételi vizsgák. Az oktatási tárca in­formációi alapján körülbelül 98 ezer érettségizett tanuló verseng az egyetemek által felkínált 33 ezer helyért. ALBERT SÁNDOR Valószínűleg a munkanélküliek hosszú sorát gyarapítják majd azok, akik a felvételi vizsgákon csődöt mondanak, illetve akik helyszűke miatt nem folytathatják tanulmányaikat. Egy részük kül­földre távozik tanulni, dolgozni, gyerekekre felügyelni. Ezeknek a fiataloknak a többsége való­színűleg sohasem tér vissza egy olyan országba, ahol még a to­vábbtanulás lehetősége sem ada­tott meg számára. Óriási veszteség ez Szlovákia szempontjából és az ország vezetésének nemtörődöm­ségéről tanúskodik. Nem elég ugyanis csak szavakban deklarálni, hogy Európával egye­temben Szlovákia is az egész életen át tartó tanulás rendszere felé ha­lad. Biztosítani kell hozzá a feltéte­leket is. Az egyetemek kapuin kívül rekedt tanulók részére néhány hó­napos, egy-két- vagy többéves to­vábbképzési programokat kell biz­tosítani. Meg kell végre teremteni a 3-4 éves, gyakorlatorientált főisko­lai képzés beindításának feltételeit (ezzel megoldódna a sárospataki, győri stb. Szlovákiába kihelyezett főiskolák végzős hallgatóinak a problémája is). Ki kell bővíteni a középiskolák (mindenekelőtt a szakközépiskolák) posztszekundá- ris (érettségi utáni) képzési formái­nak a kínálatát. Ezzel elkerülhetők lennének a szakközépiskolák lét­számcsökkenésből adódó problé­mái is. A csökkenő tanulólétszám miatt ugyanis iskolák összevonásá­ra, esetleg bezárására is sor kerül­het a jövőben. Felelőtlenség lenne megvárni, amíg ez bekövetkezik. Előzzük meg a problémát! Dolgoz­zunk ki és a fenntartótól kérjünk Alapfokú végzettséggel munkahelyet találni ma már szinte lehetetlen. engedélyt olyan programok bein­dítására, amelyek felkelthetik az egyetemek kapuin kívül rekedt fia­talok érdeklődését is. Lehetnek ezek a régió igényeit kielégítő sza­kosító képzések, de akár az egyete­mi felvételi vizsgákon való jó sze­replést segítő programok is. Nyelvi, számítástechnikai és kommuniká­ciós készségeket fejlesztő progra­mok, európai uniós ismereteket adó programok stb. Szlovákia legnagyobb arányú munkanélküliséggel küszködő já­rásainak többsége a magyarok lak­ta régiókból kerül ki. A munkanél­küliségi ráta néhol a 40 százalékos határt súrolja (a rimaszombati já­rásban az arány 39,32 százalék volt májusban). Köztudott dolog, hogy a munkanélküliség aránya és a lakosság iskolázottsága között szoros összefüggés mutatható ki. Alapfokú végzettséggel munkahe­lyet találni ma már szinte lehetet­len. A legelőnyösebb helyzetben még mindig a felsőfokú végzett­séggel rendelkező fiatalok vannak. Azt hiszem, fiataljaink többsége tudatosítja ezt van és nagyon sok jel mutat arra, hogy gyerekeink­ben megvan a továbbtanulás iránti szándék. A gimnáziumokban érettségizett tanulóink többsége természetszerűleg folytatni kíván­ja tanulmányait, de a szakközépis­kolák végzősei is szívesen tanul­nak tovább. Például a kassai ipar­iskola végzőseinek 74,36 százalé­ka, a kereskedelmi akadémia tanu­lóinak pedig a 94,4 százaléka sze­retne továbbtanulni (küldte el fel­vételi kérelmét). Az igény tehát megvan. A szülők, a felnőttek dolga támogatni ezt az igényt. Iskoláink dolga pedig az, hogy megteremtsék a továbbtanulás fel­tételeit. Nemzetrészünk fennma­radásának szempontjából ez dön­tő tényező lehet. A szerző kassai egyetemi tanár TALLÓZÓ LE FIGARO Nyugatbarát politikáját védelmezte hétfői, hétszáz külföldi újságíró előtt tartott moszkvai sajtótájékoz­tatóján Vladimír Putyin orosz ál­lamfő. „Kiegyensúlyozott nemzet­közi kapcsolatokra van szükségünk" - emeli ki Putyin kijelentései közül a Le Figaro. Egyebek mellett ez azt je­lenti, hogy Moszkva egyfelől nem enged Alekszandr Lukasenko belo­rusz elnök követeléseinek, másrészt elvárja a Nyugattól, hogy Jasszer Arafat palesztin vezetőt ne zárja ki a közel-keleti békefolyamatból. A rangos francia napilap azt is idézi a Kreml első emberétől, hogy a Cse- csenföld elleni orosz fellépés „igazi tragédia”, ám ez a NATO tervezett bővítéséről már közelről sem mond­ható el. Putyin elismerte, hogy a csecsen nép ártatlan. „Az állam nem volt képes megoltalmazni a csecsen nép jogait és a szélsőségesek ezt ki­használták” - mondta. A Le Figaro utal arra is, hogy Putyin feltűnően gyorsan igyekezett lezárni a témát, s csak annyit jegyzett meg, hogy Moszkva az év végéig megszünteti a csecsenföldi tisztogatásokat. MLADÁ F R O N TA D N E S „Csökkenni fog azok száma, akik a közelmúltig hittek a jelenlegi kor­mányzat szándékainak becsületes­ségében” - írja a szlovákiai motor vonatbotrányról a Mladá fronts Dnes. A prágai napilap emlékeztet hogy az ügynek nemzetközi kiha tása is volt, ugyanis a motorvona tok megvásárlására kiírt verseny- pályázatban egy svájci cég állítóla­gos hátrányos megkülönböztetése miatt a svájci államfő is levelet ín pozsonyi kollégájának. NÁRODNÁ OBRODA A lakástulajdonról szóló törvény hi ányosságairól ír a lap. „A jogszabá lyon belüli hézagok lehetővé teszik hogy a lakók ne fizessenek bérlet díjat, és ne fizessenek a fűtésért, ü letve melegvízért se, mert ha a la kőtömbben legalább egy rendszere sen fizető bérlő van, nem szüntet hető meg a szolgáltatás, nehogi hátrányos megkülönböztetést szén vedjen el az illető. Szlovákiábai több tucat olyan lakótömb van amelynek lakói összeadják az egyil lakó bérleti díját, aki fizet...” - írja; Národná obroda. THE GUARDIAN A legtöbb brit rasszista, mondja ; főügyész címmel a baloldali brit la] arról ír, hogy a brit igazságügy rendszer rasszista - és ez nem csak; rendőrségre és a vádhatóságra vo natkozik, erről beszélt a napokba] „Sir” rangra emelt David Calvert Smith főügyész. A londoni nagyvá rosi rendőrségi szövetség elnök ugyanakkor megdöbbentőnek talál ta a főügyész kijelentését, és azt „va cak szemétnek” nevezte. A leváltott miniszter „csak" korrupt, ezért párttag maradhat, ám Kresánek levele befeketítette a pártot Macejko ment, maradt a sok kérdőjel SZENTGÁLI ANIKÓ Jozef Macejkót Rudolf Schuster menesztette funkciójából; Mikulás Dzurinda még aznap összehívta pártja elnökségét, és javasolta a botrányt kipalfantó levél szerzőjé­nek a kizárását a Szlovák Demok­ratikus és Keresztény Unióból. Ma­cejko rejtélyes körülmények között lekerült a választási listáról, ugyanis a párt alapszabálya sze­rint az egyszer már jóváhagyott je­löltlista kötelező érvényű, a belső szabályzat a módosítás lehetősé­géről nem szól. Macejkót egy­szerűen kihúzták a listáról, mert korrupciós ügybe keveredett, visszaélt jogköreivel, beavatkozott a vonattenderbe - melyet Dzurin­da bátyja, Miroslav hivatott elbí­rálni -, ráadásul nincs önkritikája. A miniszterelnök szerint az egész botránnyal őt akarták tönkretenni, és az összeesküvés mögött a Ma­cejko által igazgatott közlekedésü­gyi minisztériumban kialakult lob­bicsoport áll. A leváltott miniszter akkor miért maradhat a párt tag­ja? Miért Peter Kresánekot zárják ki az SDKÚ-ból? Kresánek levele ugyan kirobbantotta a botrányt, de a levélből úgy tűnik, ő csak figyel­meztetni akarta Dzurindát, hogy újítsa meg a bizalmat Macejko iránt, és diszkréten akarta megol­dani az ügyet. A miniszterelnök szerint a kettő között óriási kü­lönbség van: Macejkónak nincs önkritikája, Kresánek viszont rendkívül ártott a párt hírnevének, és a levél alapján az újságírók jo­gosan tesznek fel kellemetlen kér­déseket, érdeklődnek az SDKÚ fi­nanszírozása iránt, és gondolhat­nak korrupcióra, kenőpénzekre. Nem az a baj, hogy Macejko eset­leg korrumpálható - Macejko jó barát, akárcsak Palacka, a párt pénztárosa, aki szintén korrupciós gyanú miatt távozott a közlekedé­sügyi minisztérium éléről -, attól párttag maradhat. Kresánek levele viszont a nyilvánosságban keltett kételyeket, befeketítette a párt ne­vét, ami már nem bocsánatos bűn, hiszen a levél alapján az újságírók kellemetlen kérdéseket tesznek fel. Apropó, hogy lehet Palacka az SDKU pénztárosa? A pártban min­denki megbízik egy korrupció gya­núja miatt leváltott miniszterben? És Kresánek levelében, melyben azt írja, bármelyik vállalat nyeri is a vonatos tendert, a „háttér a párt számára egyforma”, miért említi az SDKÚ pénztárosának a nevét? Véletlen, hogy Palacka, Macejko és Dzurinda jó barátok és mindannyi­an egykori vasutasok? Hogyan le­hetséges, hogy Miroslav Dzurinda a vitatott tendert felügyelő bizott­ság elnöke? A levél elolvasása után miért volt Ivan Simko első reakció­ja az, hogy a „háttér a párt számá-* ra” mi mást jelenhet, mint pénzt? Miért váltottak már le korrupció gyanúja miatt négy SDKÚ-s mi­nisztert, ha Ivan Miklós olyan lel­kiismeretesen harcol a korrupció ellen? És a kormányfő miért ép­pen Miklóst javasolja egy olyan tárca élére, ahonnan már két mi­niszter is korrupció miatt távo­zott? Ha Dzurindának nincs rejte getnivalója, miért nem hozza nyi vánosságra az SDKÚ finanszírozd sának a módját és Palacka „ügyt it”? Miért nem lehet leállítani vonatos tendert, miért nem hú detnek új pályázatot, miért ner hoznak létre új, tiszta tenderb zottságot? Miért kell mfndenkéf pen még ennek a kormánynak tét alá hozni az üzletet? Dzurinda pontosan fogalmaz, am kor azt állítja: az elmúlt két h< volt a legnehezebb időszak a SDKÚ történetében. Ennyi megv; laszolatlan, kellemetlen kérd« mindenkit megizzasztana. Azz; viszont nem lehet egyetérten hogy mindez nem ártott az SDKl nak, mert bár lehet összeesküvé bosszú, párton belüli harc a dole mögött, túl sok a kérdőjel és a v< leden egybeesés ahhoz, hogy gyanú és bizalmatlanság eltűnjél és a kételyekről egy-két áldoza bárány, elterelő manőver és í összeférhetetlenségi törvény szó galmazása elvonja a figyelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom