Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-25 / 146. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 25. Közélet 5 Dr. Horváth Györgyöt a parlament áprilisi ülésén választották meg a képviselők alkotmánybíró-jelöltnek Restitúciós pereket is nyert Dr. Horváth György: „Nem vagyok sztárügyvéd, de volt néhány komoly restitúciós perem, amelyet megnyertem." (Vas Gyula felvétele) Nemrég interjút közöltünk Szabó Olga képviselővel, akit Kvarda József javaslatára alkotmánybírónak jelölt az MKP. A parlament áprilisi ülésén - még Szabó Olga jelölését megelőzően - már bekerült egy magyar nemzetiségű személy a hat alkotmánybíró-jelölt közé. Dr. Horváth György komáromi ügyvédről van szó, akit Fehér Miklós és Kvarda József javasolt alkotmánybírónak. Vele beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA Ön szerint minek köszönhető jelölése? A két képviselő urat személyesen ismerem, de őszintén szólva engem is meglepett, hogy rám esett a választásuk. Amikor először felkerestek ezzel az ajánlattal, mindamellett, hogy természetesen óriási megtiszteltetésnek éreztem a felkérést, igazából el sem hittem, hogy komolyan gondolják. Akkor elmondták: áttekintették eddigi pályafutásomat, és annak alapján tartanak érdemesnek a poszt betöltésére. Megjegyezem, nem vagyok tagja egyetlen pártnak sem, és aktívan soha nem politizáltam. Mint magyar nemzetiségű em» Nem vagyok tagja r egyetlen pártnak sem... Mint magyar nemzetiségű ember természetesen szimpatizálok az MKP . programjával. \> bér természetesen szimpatizálok az MKP programjával, mert szerintem ez az egyik legstabilabb párt Szlovákiában. Olvasóink számára - természetesen azokon kívül, akikkel munkája során kapcsolatban került - valószínűleg ismeredenül cseng az Ön neve. Kérem, mondjon néhány szót arról, mivel foglalkozott mostanáig. Levelező tagozaton végeztem a jogi egyetemet, és 1984-től jogászként tevékenykedtem a nemesó- csai, majd a vágfüzesi és a mar- celházai szövetkezetben, de felkérésre más szövetkezetek részére is végeztem jogi tanácsadást. 1993- tól kereskedelmi jogászként működtem; ez rendkívül sokrétű tevékenységet feltételez, a büntetőjogon kívül lényegében minden „belefér”: a válóperektől kezdve a vállalatalapításon keresztül a kárpótlási ügyekig nagyon széles a skála. 1999-tól tovább bővült a munkaköröm, azóta ügyvédként büntetőjoggal is foglalkozom. Tehát közel húsz éve a gyakorlatban kamatoztatom szakmai tudásomat. Meg tudna emh'teni néhány fontosabb ügyét, amelyek mintegy ajánlólevelet jelentenek az Ön számára? Nem vagyok sztárügyvéd, ha erre gondolt, de volt néhány komoly restitúciós perem, amelyet megnyertem az ügyfelem számára. Ön szerint előnyt vagy hátrányt jelent az alkotmánybírói tisztség betöltése során a parlamenti képviselői múlt? Hiszen több jelenlegi alkotmánybíró a parlamentből került a posztjára, és a mostani jelöltek között is több képviselőt találunk. Az mindenképpen előnyt jelent a számukra, hogy sokkal több anyaghoz jutnak hozzá, azokkal a törvénytervezetekkel is megismerkednek, amelyek végül nem kerülnek elfogadásra. Tehát, úgymond, közelebb vannak a tűzhöz. A másik oldalról viszont a képviselők szinte kizárólag valamelyik párt színeiben kerülnek be a parlamentbe, s ez bizonyos elkötelezettséget jelent. Azzal, hogy az alkotmánybírákat ezentúl nem hét, hanem 12 évre választják majd, véleményem szerint azt a célt is szolgálja, hogy az oda kerülő személyek jobban felül tudnak emelkedni a pártpolitikai érdekeken, hiszen egy alkotmánybíró megbízatási ideje alatt három parlamenti választási ciklus is lezajlik. A mostani hat alkotmánybíró-jelölt között tehát két magyar nemzetiségű is van, Szabó Olga és Ön. Lát esélyt arra, hogy a köztársasági elnök valamelyiküket kinevezi majd? A döntés joga kizárólag az elnök úr kezében van, ám mindenképpen figyelemre méltó gesztus lenne részéről, ha Mészáros Lajos mellett egy további magyar nemzetiségű alkotmánybírója lenne az országnak. Milyennek tartja Szlovákia jelenlegi alkotmányát? Annak ellenére, hogy aránylag rövid idő alatt született meg ez az alkotmány, nem tartom rossznak. Bizonyos módosításokra persze SS Más dolog a preambulum, illetve néhány, kisebbségeket érintő paragrafus, ez viszont egyértelműen politikai kérdés, nem jogi hiá- * * nyosság. >> szükség van, elsősorban azért, mert megalkotása idején még nagyon távolinak tűnt az EU-tagság. Ha mi is tagjai leszünk az Európa Uniónak, akkor több ponton hozzá kell igazítanunk alkotmányunkat az ottani jogrendhez. Megint más dolog a preambulum, illetve néhány, kisebbségeket érintő paragrafus, ez viszont egyértelműen politikai kérdés, nem kifejezetten jogi hiányosság. Szakmai szemináriumot tartottak az őszi szlovákiai parlamenti választásokról Nem pártok, hanem személyiségek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „1998-ban a szlovákiai választások népszavazásra emlékeztettek, melyen a kérdés így szólt: ön a HZDS vagy az SDK szavazója? És a polgárok egyértelműen Vladimír Meciar ellen szavaztak” - mondta tegnap Lindsay Lloyd, a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) munkatársa a 2002- es választásokról szóló pozsonyi szakmai szemináriumon. Szerinte a négy évvel ezelőtti, szokatlanul magas részvételi aránnyal ellentétben most csak a polgárok legfeljebb 70%-a fog az urnákhoz járulni. „1998-ban az SDK világos alternatívát kínált, hajlandóságot mutatott az együttműködésre további három párttal. Ám mivel nem tiszta jobboldali kormány jött létre, a reformok nem valósultak meg, az életszínvonal nem emelkedett, a jobboldali pártok fokozatosan elveszítették a polgárok bizalmát. A legtöbben a külföldi sikerekről és az integrációról beszélnek. Az emberek elismerik a külpolitika fontosságát, de ennél jobban érdekli őket a munkanélküliség, az élet- színvonal, az egészségügy és a korrupció” - összegezte szlovákiai tapasztalatait az amerikai szakember. A választópolgárok egy része ősszel azért nem fog szavazni, mert nem vár változást a választások eredményétől, szkeptikus, borúlátó, illetve mert túl hamar kezdődött a választási kampány, a politikusok támadják egymást, intrikákat szőnek, az emberek pedig belefáradtak a politikába. Ugyanakkor Lloyd szerint még van esély arra, hogy a civil szervezetek mozgósítják a határozatlan polgárokat. Miroslav Svec, a Közvélemény-kutató Ügynökségek Szlovákiai Szövetségének elnöke rámutatott: minél több elsőszavazó és határozatlan polgár járul az urnákhoz, annál kisebb lesz a jelenleg vezető pártok támogatottsága, emelkedni fog viszont az új politikai erők szavazatainak száma. A felmérések szerint a kampány csak a lakosok 34 százalékát befolyásolja, 62% a huzamosabb ideje vezető pártokra adja szavazatát, az emberek 6%-a csak a szavazóhelyiségben dönti el, kire voksoljon. Ä leglojálisabb választópolgárai a Magyar Koalíció Pártjának és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak vannak. A jelenlegi kormánypártokra voksolók közül sokan más politikai erőkhöz pártoltak át. Az SDK szavazóinak mindössze a 20%-a voksolna Dzurinda jelenlegi pártjára, az SDK anyapártjai helyett sokan az ANO-t és a Smert részesítenék előnyben. Az SOP valamikori szavazói most a Smerre, az ANO-ra és egyéb pártokra, az SDL-lel 1998-ban rokon- szenvezők idén ősszel a Smerre, az SDA-ra és az ANO-ra szavaznának; az MKP-t támogatók 85%-a továbbra is hű maradna a Bugár Béla vezette párthoz. Az ANO és a Smer elsősorban az SDK-tól, az SDE-től, az SOP-től és az elsőválasztóktól, illetve a HZDS-től szerezne vokso- kat. „A határozatlanok és az elsőválasztók elsősorban szüleik, barátaik, újságírók, szomszédjaik és kollégáik szerint szavaznának, legkevésbé a híres személyiségek és politikusok véleményét vennék figyelembe” - mondta Olga Gyarfasová, a közérdekű kérdésekkel foglalkozó intézet munkatársa. Svec szerint a választások eredményét befolyásolja az időjárás, a politikai kampány minősége és színvonala, a kampány alatt kirobbanó botrányok és az egyes erők listavezetője is. „Az emberek ugyanis a pártok és a programok helyett elsősorban a személyiségeket, a rokonszenves politikusokat jegyzik meg, és a nevükhöz fűződő pártra voksolnak” - magyarázta lapunknak Svec. (sza) Bizalmi lista június május Robert Fico 21,7 26,7 Vladimír Meciar 20,2 23,3 Pavol Rusko 11,2 9,9 Anna Malikova 10,3 13,0 Mikulás Dzurinda 10,2 12,6 Eduard Kukán 9,8 8,2 Bugár Béla 8,4 10,4 Ivan Gasparovic 8,4 4,1 Rudolf Schuster 8,0 12,5 Peter Weiss 7,3 6,1 Ján Slota 6,8 6,1 Ivan Miklós 6,0 7,6 Sergej Kozlík 6,0-4,1 Vojtech Tkác 5,1 3,5 Pavol Hrusovsky 4,4 5,1 Bizalmatlansági lista Mikulás Dzurinda 50,1 48,7 Vladimír Meciar 43,4 43,0 Ivan MikloS 17,6 13,9 Ján Slota 14,2 16,6 Anna Maliková 13,3 17,2 Robert Fico 12,9 11,6 Bugár Béla 11,1 13,9 Ján Óarnogursky 10,7 10,0 Jozef Migas 10,1 12,2 Rudolf Schuster 8,2 9,5 Pavol Rusko 7,8 4,2 Csáky Pál 6,8 3,1 Pavel Koncos 6,0 6,4 Duray Miklós 4,5 11,0 Peter Weiss 2,8 1,2 Forrás: MVK (adatok %-ban) Melyik pártra szavazna Kire adná második voksát, a választásokon? ha volna? HZDS Smer, SNS Smer ANO ANO MBHRt Smer fH MKP SDKÚ KDH SDKÚ SDKÚ KDH SNS Smer, HZDS RÖVIDEN Változik a budapesti ügyfélfogadás Budapest. Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalában július máso- dikától módosul a magyarigazolvány kiadásának rendje, s megváltoznak az igazolványok ügyében hívható telefonszámok is. Az ügyfeleket hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön reggel 8.00 és délután 16.30 óra között, pénteken pedig reggel 8.00 és délután 13.30 óra között fogadják a következő címen: Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala, Budapest, V. kerület, Váci utca 62-64., földszint, 9-10. szoba. Telefonon kedden és csütörtökön lehet érdeklődni. A hívható számok Szlovákiából: a 0036/1/483-0093 vagy a 0036/1/318-3934-es számon a 192-es mellék, továbbá a 0036/1/318-3936-os számon a 192-es mellék. Fax a 0036/1/266-5841-es számra küldhető, (új Václav Klaust kórházba szállították Prága. Szédülési tünetek és egyensúlyvesztés miatt tegnap délben váratlanul kórházba szállították Václav Klaus cseh képviselőházi elnököt, volt kormányfőt. A vezető cseh politikust a prágai Na Homoké kórház ideggyógyászati osztályán kezelik. Áz első orvosi jelentés szerint Klausnak súlyos belső fülgyulladása van, s valószínű, hogy ez okozta a váratlan fejfájást, a szédülést és az egyensúlyvesztést. Az orvosok azt állítják, hogy a 61 éves Klausnak legalább néhány napig kórházban kell maradnia, s pihennie kell, hogy rendbe jöjjön. A sokat sportoló politikust az orvosok szerint nagyon kifárasztotta a választási kampány, s a vereség is megviselte, (kj) Hajnovic: nem sértettek jogszabályokat Pozsony. A Szlovák Sajtóiroda a szolgálati BMW megvásárlásával egyetlen törvényt vagy kormányhatározatot sem sértett meg - jelentette ki tegnap Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter. Tárcájától a hírügynökség igazgatója, Ivan Ceredejev kért rendkívüli vizsgálatot, miután a Pravda napilap azt állította, indokolatlanul vetetett drága autót. Hajnovic figyelmeztetett, hogy a sajtóiroda nem szerepel annak a tavalyi kormányhatározatnak a jegyzékében, amely egyes költségvetési intézményeknek megszabja, legfeljebb mennyit költhetnek szolgálati gépkocsikra. (TASR) Joj televízió: alaptalan híresztelés Pozsony. Csak spekuláció, hogy Vladimír Zelezny, a cseh Nova vezér- igazgatója a Joj élére kerül - jelentette ki Ludovít Tóth, a Joj szóvivője. Hangsúlyozta, a Joj vezérigazgatója Richard Rybmcek, s minden más alaptalan híresztelés. Ezzel a feltételezéssel egyébként a cseh sajtó rukkolt elő azután, hogy a Nova sugárzási engedélyével rendelkező CET 21 társaság tulajdonosai el akarják mozdítani Zeleznyt a cseh kereskedelmi csatorna vezérigazgatói posztjáról. (SITA) Júliustól drágulnak az IC- és EC-jegyek Pozsony. Július elsejétől ádagosan hét százalékkal emelkedik az Intercity- és Eurocity-vonatokra váltott jegyek ára. A szlovák vasúttársaság az infláció tavalyi növekedésével indokolja a drágítást. A pénzromlás miatt drágult az állami támogatás nélküli IC- és EC-járatok üzemeltetése is. Az Intercity- és Eurocity-járatokon tíz koronával növelik a helyjegyek árát, miközben az alapár 20, a nagyobb forgalmú napokon pedig 40 korona lesz. A diák- és vonalbérletek kiegészítő díjai ugyancsak tíz koronával lesznek magasabbak; összegük így eléri az 50, ületve a 80 koronát. (TASR) EBESZ-misszió a választások előtt álló Szlovákiában Kevesebb a megfigyelő HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A választások előtti politikai helyzetről tárgyalt tegnap az EBESZ megfigyelői missziójának vezetőivel Eubomír Fogas törvényelőkészítésért felelős miniszterelnök-helyettes. Az amerikai Peter Eicher és az orosz Vagyim Zhada- ovics főként afelől érdeklődött, hogy az utóbbi négy évben mi változott a választási törvényben. Fogas, meggyőződése, hogy a jelenlegi törvény lehetővé teszi a szabad és tiszta választásokat. Néhány jogtechnikai jellegű igazítást lehetne eszközölni, elveti azonban, hogy sürgősséggel tárgyaljon róluk a parlament. Nem elégedett például azzal, hogy a kereskedelmi elektronikus sajtó nem vehet részt a kampányban. Eicher szerint Szlovákia megbízhatóságáról árulkodik, hogy az EBESZ választásról választásra kevesebb megfigyelőt küld az országba, (s) Benes-dekrétumok: az Európai Parlament szemináriuma Fondorlatos láncolatok MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Európai Parlamentben képviselt kis nemzeti pártok csoportja Brüsszelben nyilvános meghallgatást tartott a Benes- dekrétumok Szlovákiában máig élő, jogtipró hatásáról. Bödők Aliz ügyvéd példák során mutatta be, hogyan érvényesül a rendszerváltás után a szlovákiai magyar közösség tagjait vagyonukból másodszor kiforgatva a dekrétumok rendszere. Hiába született Szlovákiában kárpótlási törvény, hiába a legfelsőbb bíróság elvi állásfoglalásai, a körzeti közigazgatási hivatalok a földművelési minisztérium utasítása szerint egyszerűen semmibe veszik őket, és a földet, a házat nem az eredeti magyar tulajdonosának adják vissza, hanem vagy a betelepített szlovák telepes nevére írják vagy a szlovák állam javára kebelezik be, amely aztán a járási hivatalokon keresztül a falvak tulajdonába adja. Erdélyi Géza református püspök kifejtette, hogyan sújtották a magyar egyházakat Szlovákiában a dekrétumok lelkészlakások, iskolák, sőt templomok elkobzásával, amelyekből mindmáig semmit sem adtak vissza. Agárdi László mező- gazdasági vállalkozó azt a fondorlatos láncolatot mutatta be saját tapasztalatai alapján, ahogy a hajdan a rendeletek nevében elkobzott magyar földek most előbb a szlovák állam, majd a járások, végül a falvak és szlovák magánszemélyek tulajdonába kerülnek. Megrendítő vallomások hangzottak el az 1946-os kitelepítésekről, a teljes kifosztást követő, Csehországba száműzésekről, ahol az elűzött magyarokat lényegében ellenérték nélküli rabmunkára helyezték ki cseh birtokosokhoz. Egy idős asszony, Borbély Ilona felidézte, hogy családjával együtt hogyan vitték el őket Csehországba, ahol Václav Havel köztársasági elnök nagyszüleinél, Bozena Havlova asszonynál viszonylag emberséges bánásmódban részesültek.