Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-25 / 146. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 25. Közélet 5 Dr. Horváth Györgyöt a parlament áprilisi ülésén választották meg a képviselők alkotmánybíró-jelöltnek Restitúciós pereket is nyert Dr. Horváth György: „Nem vagyok sztárügyvéd, de volt néhány komoly restitúciós perem, amelyet megnyertem." (Vas Gyula felvétele) Nemrég interjút közöltünk Szabó Olga képviselővel, akit Kvarda József javaslatára al­kotmánybírónak jelölt az MKP. A parlament áprilisi ülésén - még Szabó Olga je­lölését megelőzően - már be­került egy magyar nemzeti­ségű személy a hat alkot­mánybíró-jelölt közé. Dr. Horváth György komáromi ügyvédről van szó, akit Fe­hér Miklós és Kvarda József javasolt alkotmánybírónak. Vele beszélgettünk. V. KRASZNICA MELITTA Ön szerint minek köszönhető je­lölése? A két képviselő urat személyesen is­merem, de őszintén szólva engem is meglepett, hogy rám esett a válasz­tásuk. Amikor először felkerestek ezzel az ajánlattal, mindamellett, hogy természetesen óriási megtisz­teltetésnek éreztem a felkérést, iga­zából el sem hittem, hogy komolyan gondolják. Akkor elmondták: átte­kintették eddigi pályafutásomat, és annak alapján tartanak érdemesnek a poszt betöltésére. Megjegyezem, nem vagyok tagja egyetlen pártnak sem, és aktívan soha nem politizál­tam. Mint magyar nemzetiségű em­» Nem vagyok tagja r egyetlen pártnak sem... Mint magyar nemzetiségű ember természetesen szimpa­tizálok az MKP . programjával. \> bér természetesen szimpatizálok az MKP programjával, mert szerintem ez az egyik legstabilabb párt Szlo­vákiában. Olvasóink számára - természe­tesen azokon kívül, akikkel mun­kája során kapcsolatban került - valószínűleg ismeredenül cseng az Ön neve. Kérem, mondjon né­hány szót arról, mivel foglalko­zott mostanáig. Levelező tagozaton végeztem a jo­gi egyetemet, és 1984-től jogász­ként tevékenykedtem a nemesó- csai, majd a vágfüzesi és a mar- celházai szövetkezetben, de felké­résre más szövetkezetek részére is végeztem jogi tanácsadást. 1993- tól kereskedelmi jogászként mű­ködtem; ez rendkívül sokrétű tevé­kenységet feltételez, a büntetőjo­gon kívül lényegében minden „be­lefér”: a válóperektől kezdve a vál­lalatalapításon keresztül a kárpót­lási ügyekig nagyon széles a skála. 1999-tól tovább bővült a munkakö­röm, azóta ügyvédként büntető­joggal is foglalkozom. Tehát közel húsz éve a gyakorlatban kamatoz­tatom szakmai tudásomat. Meg tudna emh'teni néhány fon­tosabb ügyét, amelyek mintegy ajánlólevelet jelentenek az Ön számára? Nem vagyok sztárügyvéd, ha erre gondolt, de volt néhány komoly restitúciós perem, amelyet meg­nyertem az ügyfelem számára. Ön szerint előnyt vagy hátrányt jelent az alkotmánybírói tisztség betöltése során a parlamenti képviselői múlt? Hiszen több je­lenlegi alkotmánybíró a parla­mentből került a posztjára, és a mostani jelöltek között is több képviselőt találunk. Az mindenképpen előnyt jelent a számukra, hogy sokkal több anyag­hoz jutnak hozzá, azokkal a tör­vénytervezetekkel is megismerked­nek, amelyek végül nem kerülnek elfogadásra. Tehát, úgymond, kö­zelebb vannak a tűzhöz. A másik oldalról viszont a képviselők szinte kizárólag valamelyik párt színei­ben kerülnek be a parlamentbe, s ez bizonyos elkötelezettséget je­lent. Azzal, hogy az alkotmánybí­rákat ezentúl nem hét, hanem 12 évre választják majd, véleményem szerint azt a célt is szolgálja, hogy az oda kerülő személyek jobban felül tudnak emelkedni a pártpoli­tikai érdekeken, hiszen egy alkot­mánybíró megbízatási ideje alatt három parlamenti választási ciklus is lezajlik. A mostani hat alkotmánybíró-je­lölt között tehát két magyar nemzetiségű is van, Szabó Olga és Ön. Lát esélyt arra, hogy a köztársasági elnök valamelyikü­ket kinevezi majd? A döntés joga kizárólag az elnök úr kezében van, ám mindenképpen fi­gyelemre méltó gesztus lenne részé­ről, ha Mészáros Lajos mellett egy további magyar nemzetiségű alkot­mánybírója lenne az országnak. Milyennek tartja Szlovákia jelen­legi alkotmányát? Annak ellenére, hogy aránylag rö­vid idő alatt született meg ez az al­kotmány, nem tartom rossznak. Bizonyos módosításokra persze SS Más dolog a preambulum, illetve néhány, kisebb­ségeket érintő parag­rafus, ez viszont egyér­telműen politikai kér­dés, nem jogi hiá- * * nyosság. >> szükség van, elsősorban azért, mert megalkotása idején még na­gyon távolinak tűnt az EU-tagság. Ha mi is tagjai leszünk az Európa Uniónak, akkor több ponton hozzá kell igazítanunk alkotmányunkat az ottani jogrendhez. Megint más dolog a preambulum, illetve né­hány, kisebbségeket érintő para­grafus, ez viszont egyértelműen politikai kérdés, nem kifejezetten jogi hiányosság. Szakmai szemináriumot tartottak az őszi szlovákiai parlamenti választásokról Nem pártok, hanem személyiségek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „1998-ban a szlovákiai választások népszavazásra emlé­keztettek, melyen a kérdés így szólt: ön a HZDS vagy az SDK sza­vazója? És a polgárok egyértelmű­en Vladimír Meciar ellen szavaz­tak” - mondta tegnap Lindsay Lloyd, a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) munkatársa a 2002- es választásokról szóló pozsonyi szakmai szemináriumon. Szerinte a négy évvel ezelőtti, szokatlanul magas részvételi aránnyal ellentét­ben most csak a polgárok legfel­jebb 70%-a fog az urnákhoz járul­ni. „1998-ban az SDK világos alter­natívát kínált, hajlandóságot mu­tatott az együttműködésre további három párttal. Ám mivel nem tisz­ta jobboldali kormány jött létre, a reformok nem valósultak meg, az életszínvonal nem emelkedett, a jobboldali pártok fokozatosan el­veszítették a polgárok bizalmát. A legtöbben a külföldi sikerekről és az integrációról beszélnek. Az em­berek elismerik a külpolitika fon­tosságát, de ennél jobban érdekli őket a munkanélküliség, az élet- színvonal, az egészségügy és a kor­rupció” - összegezte szlovákiai ta­pasztalatait az amerikai szakem­ber. A választópolgárok egy része ősszel azért nem fog szavazni, mert nem vár változást a választá­sok eredményétől, szkeptikus, bo­rúlátó, illetve mert túl hamar kez­dődött a választási kampány, a po­litikusok támadják egymást, intri­kákat szőnek, az emberek pedig belefáradtak a politikába. Ugyan­akkor Lloyd szerint még van esély arra, hogy a civil szervezetek moz­gósítják a határozatlan polgáro­kat. Miroslav Svec, a Közvéle­mény-kutató Ügynökségek Szlová­kiai Szövetségének elnöke rámuta­tott: minél több elsőszavazó és ha­tározatlan polgár járul az urnák­hoz, annál kisebb lesz a jelenleg vezető pártok támogatottsága, emelkedni fog viszont az új politi­kai erők szavazatainak száma. A felmérések szerint a kampány csak a lakosok 34 százalékát befolyá­solja, 62% a huzamosabb ideje ve­zető pártokra adja szavazatát, az emberek 6%-a csak a szavazóhe­lyiségben dönti el, kire voksoljon. Ä leglojálisabb választópolgárai a Magyar Koalíció Pártjának és a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lomnak vannak. A jelenlegi kor­mánypártokra voksolók közül so­kan más politikai erőkhöz pártol­tak át. Az SDK szavazóinak mind­össze a 20%-a voksolna Dzurinda jelenlegi pártjára, az SDK anya­pártjai helyett sokan az ANO-t és a Smert részesítenék előnyben. Az SOP valamikori szavazói most a Smerre, az ANO-ra és egyéb pár­tokra, az SDL-lel 1998-ban rokon- szenvezők idén ősszel a Smerre, az SDA-ra és az ANO-ra szavaznának; az MKP-t támogatók 85%-a to­vábbra is hű maradna a Bugár Béla vezette párthoz. Az ANO és a Smer elsősorban az SDK-tól, az SDE-től, az SOP-től és az elsőválasztóktól, illetve a HZDS-től szerezne vokso- kat. „A határozatlanok és az elsőválasztók elsősorban szüleik, barátaik, újságírók, szomszédjaik és kollégáik szerint szavaznának, legkevésbé a híres személyiségek és politikusok véleményét vennék figyelembe” - mondta Olga Gyarfasová, a közérdekű kérdé­sekkel foglalkozó intézet munka­társa. Svec szerint a választások eredményét befolyásolja az időjá­rás, a politikai kampány minősége és színvonala, a kampány alatt ki­robbanó botrányok és az egyes erők listavezetője is. „Az emberek ugyanis a pártok és a programok helyett elsősorban a személyisége­ket, a rokonszenves politikusokat jegyzik meg, és a nevükhöz fűződő pártra voksolnak” - magyarázta lapunknak Svec. (sza) Bizalmi lista június május Robert Fico 21,7 26,7 Vladimír Meciar 20,2 23,3 Pavol Rusko 11,2 9,9 Anna Malikova 10,3 13,0 Mikulás Dzurinda 10,2 12,6 Eduard Kukán 9,8 8,2 Bugár Béla 8,4 10,4 Ivan Gasparovic 8,4 4,1 Rudolf Schuster 8,0 12,5 Peter Weiss 7,3 6,1 Ján Slota 6,8 6,1 Ivan Miklós 6,0 7,6 Sergej Kozlík 6,0-4,1 Vojtech Tkác 5,1 3,5 Pavol Hrusovsky 4,4 5,1 Bizalmatlansági lista Mikulás Dzurinda 50,1 48,7 Vladimír Meciar 43,4 43,0 Ivan MikloS 17,6 13,9 Ján Slota 14,2 16,6 Anna Maliková 13,3 17,2 Robert Fico 12,9 11,6 Bugár Béla 11,1 13,9 Ján Óarnogursky 10,7 10,0 Jozef Migas 10,1 12,2 Rudolf Schuster 8,2 9,5 Pavol Rusko 7,8 4,2 Csáky Pál 6,8 3,1 Pavel Koncos 6,0 6,4 Duray Miklós 4,5 11,0 Peter Weiss 2,8 1,2 Forrás: MVK (adatok %-ban) Melyik pártra szavazna Kire adná második voksát, a választásokon? ha volna? HZDS Smer, SNS Smer ANO ANO MBHRt Smer fH MKP SDKÚ KDH SDKÚ SDKÚ KDH SNS Smer, HZDS RÖVIDEN Változik a budapesti ügyfélfogadás Budapest. Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalában július máso- dikától módosul a magyarigazolvány kiadásának rendje, s megváltoz­nak az igazolványok ügyében hívható telefonszámok is. Az ügyfeleket hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön reggel 8.00 és délután 16.30 óra között, pénteken pedig reggel 8.00 és délután 13.30 óra között fo­gadják a következő címen: Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala, Budapest, V. kerület, Váci utca 62-64., földszint, 9-10. szoba. Telefo­non kedden és csütörtökön lehet érdeklődni. A hívható számok Szlo­vákiából: a 0036/1/483-0093 vagy a 0036/1/318-3934-es számon a 192-es mellék, továbbá a 0036/1/318-3936-os számon a 192-es mel­lék. Fax a 0036/1/266-5841-es számra küldhető, (új Václav Klaust kórházba szállították Prága. Szédülési tünetek és egyensúlyvesztés miatt tegnap délben váratlanul kórházba szállították Václav Klaus cseh képviselőházi el­nököt, volt kormányfőt. A vezető cseh politikust a prágai Na Ho­moké kórház ideggyógyászati osztályán kezelik. Áz első orvosi je­lentés szerint Klausnak súlyos belső fülgyulladása van, s valószínű, hogy ez okozta a váratlan fejfájást, a szédülést és az egyensúlyvesz­tést. Az orvosok azt állítják, hogy a 61 éves Klausnak legalább né­hány napig kórházban kell maradnia, s pihennie kell, hogy rendbe jöjjön. A sokat sportoló politikust az orvosok szerint nagyon kifá­rasztotta a választási kampány, s a vereség is megviselte, (kj) Hajnovic: nem sértettek jogszabályokat Pozsony. A Szlovák Sajtóiroda a szolgálati BMW megvásárlásával egyetlen törvényt vagy kormányhatározatot sem sértett meg - je­lentette ki tegnap Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter. Tárcájától a hírügynökség igazgatója, Ivan Ceredejev kért rendkívüli vizsgála­tot, miután a Pravda napilap azt állította, indokolatlanul vetetett drága autót. Hajnovic figyelmeztetett, hogy a sajtóiroda nem szere­pel annak a tavalyi kormányhatározatnak a jegyzékében, amely egyes költségvetési intézményeknek megszabja, legfeljebb mennyit költhetnek szolgálati gépkocsikra. (TASR) Joj televízió: alaptalan híresztelés Pozsony. Csak spekuláció, hogy Vladimír Zelezny, a cseh Nova vezér- igazgatója a Joj élére kerül - jelentette ki Ludovít Tóth, a Joj szóvivő­je. Hangsúlyozta, a Joj vezérigazgatója Richard Rybmcek, s minden más alaptalan híresztelés. Ezzel a feltételezéssel egyébként a cseh saj­tó rukkolt elő azután, hogy a Nova sugárzási engedélyével rendelkező CET 21 társaság tulajdonosai el akarják mozdítani Zeleznyt a cseh ke­reskedelmi csatorna vezérigazgatói posztjáról. (SITA) Júliustól drágulnak az IC- és EC-jegyek Pozsony. Július elsejétől ádagosan hét százalékkal emelkedik az In­tercity- és Eurocity-vonatokra váltott jegyek ára. A szlovák vasúttár­saság az infláció tavalyi növekedésével indokolja a drágítást. A pénz­romlás miatt drágult az állami támogatás nélküli IC- és EC-járatok üzemeltetése is. Az Intercity- és Eurocity-járatokon tíz koronával nö­velik a helyjegyek árát, miközben az alapár 20, a nagyobb forgalmú napokon pedig 40 korona lesz. A diák- és vonalbérletek kiegészítő dí­jai ugyancsak tíz koronával lesznek magasabbak; összegük így eléri az 50, ületve a 80 koronát. (TASR) EBESZ-misszió a választások előtt álló Szlovákiában Kevesebb a megfigyelő HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A választások előtti poli­tikai helyzetről tárgyalt tegnap az EBESZ megfigyelői missziójának vezetőivel Eubomír Fogas törvény­előkészítésért felelős miniszterel­nök-helyettes. Az amerikai Peter Eicher és az orosz Vagyim Zhada- ovics főként afelől érdeklődött, hogy az utóbbi négy évben mi vál­tozott a választási törvényben. Fo­gas, meggyőződése, hogy a jelenle­gi törvény lehetővé teszi a szabad és tiszta választásokat. Néhány jogtechnikai jellegű igazítást le­hetne eszközölni, elveti azonban, hogy sürgősséggel tárgyaljon ró­luk a parlament. Nem elégedett például azzal, hogy a kereskedel­mi elektronikus sajtó nem vehet részt a kampányban. Eicher sze­rint Szlovákia megbízhatóságáról árulkodik, hogy az EBESZ válasz­tásról választásra kevesebb megfi­gyelőt küld az országba, (s) Benes-dekrétumok: az Európai Parlament szemináriuma Fondorlatos láncolatok MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Európai Parlament­ben képviselt kis nemzeti pártok csoportja Brüsszelben nyilvános meghallgatást tartott a Benes- dekrétumok Szlovákiában máig élő, jogtipró hatásáról. Bödők Aliz ügyvéd példák során mutatta be, hogyan érvényesül a rendszervál­tás után a szlovákiai magyar közös­ség tagjait vagyonukból másodszor kiforgatva a dekrétumok rendsze­re. Hiába született Szlovákiában kárpótlási törvény, hiába a legfel­sőbb bíróság elvi állásfoglalásai, a körzeti közigazgatási hivatalok a földművelési minisztérium utasítá­sa szerint egyszerűen semmibe ve­szik őket, és a földet, a házat nem az eredeti magyar tulajdonosának adják vissza, hanem vagy a betele­pített szlovák telepes nevére írják vagy a szlovák állam javára kebele­zik be, amely aztán a járási hivata­lokon keresztül a falvak tulajdoná­ba adja. Erdélyi Géza református püspök kifejtette, hogyan sújtották a magyar egyházakat Szlovákiában a dekrétumok lelkészlakások, isko­lák, sőt templomok elkobzásával, amelyekből mindmáig semmit sem adtak vissza. Agárdi László mező- gazdasági vállalkozó azt a fondorla­tos láncolatot mutatta be saját ta­pasztalatai alapján, ahogy a hajdan a rendeletek nevében elkobzott ma­gyar földek most előbb a szlovák ál­lam, majd a járások, végül a falvak és szlovák magánszemélyek tulaj­donába kerülnek. Megrendítő vallo­mások hangzottak el az 1946-os ki­telepítésekről, a teljes kifosztást kö­vető, Csehországba száműzésekről, ahol az elűzött magyarokat lénye­gében ellenérték nélküli rabmunká­ra helyezték ki cseh birtokosokhoz. Egy idős asszony, Borbély Ilona fel­idézte, hogy családjával együtt ho­gyan vitték el őket Csehországba, ahol Václav Havel köztársasági el­nök nagyszüleinél, Bozena Havlova asszonynál viszonylag emberséges bánásmódban részesültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom