Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-21 / 143. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 21. Riport A komáromi szaktanintézet üresen maradt épülete iránt a járási hivatal, a könyvtár és a múzeum, valamint több vállalkozó is érdeklődött, kérdés, végül ki kapja meg Küzdelem a szaktanintézet két ingatlanjáért A Nádor utca 8 szám alatti épület egy év óta üresen áll (Vas Gyula felvétele) A Nádor utca 8 szám alatti épületet évtizedeken át a Komáromi Középfokú Gé­pészeti Szaktanintézet di­ákotthonaként működött. Miután azonban az elszállá­solást igénylő diákok szá­ma az előírásokban megha­tározott létszám alá csök­kent, az iskola vezetősége tavaly szeptemberben úgy döntött, hogy az épületet, amely számukra felesleges­sé vált, eladja. V. KRASZNICA MELITTA Stefan Zábojník iskolaigazgató, mint a jogalanyi iskola statutáris képviselője az állami vagyon ke­zeléséről szóló 278/1993 törvény értelmében először állami intéz­ményeknek kínálta fel az ingat­lant. Saját elmondása szerint az ilyenkor szokásos gyakorlatot alapul véve a városban működő középiskolákat szólította meg ajánlatával, de mivel azok nem tartottak igényt az épületre, ezért egy regionális lap és egy országos napilap hasábján kínálta eladásra azt. A rendkívüli felajánlásra há­rom érdeklődő jelentkezett, kö­zülük választották ki azt a ma­gánszemélyt, aki a legmagasabb árat kínálta és fizetőképesnek is bizonyult. Igen ám, de időközben több állami intézmény, konkré­tan a járási hivatal, a Duna Menti Könyvtár és a Duna Menti Múze­um is jelezte vételi szándékát. Az említett törvény ugyanis úgy ren­delkezik, hogy amíg állami intéz­mények részéről is fennáll ilyen szándék, addig magánszemélyek nem vehetik meg az adott ingat­lant. Tudni kell azt is, hógy az ál­lami intézmények számára meg­szabott vételár nem lehet maga­sabb a hivatalosan felbecsült ér­téknél - ami esetünkben 1,9 mil­lió korona volt -, a vállalkozóktól viszont ennek duplája kérhető. Megkezdődtek tehát a tárgyalá­sok az iskola és az említett három állami intézmény között, de egyi­kük sem rendelkezett a kétmillió körüli összeggel. Az iskola ugyanis ragaszkodott a törvényi­leg lehetséges legmagasabb el­adási árhoz, bár a jogszabály az állami intézmények között ennél alacsonyabb összeget, akár szim­bolikus egy koronás vételárat is engedélyez.- Lokálpatriótaként, komáromi lakosként természetesen örültem volna, ha az elkövetkezőkben múzeum, könyvtár vagy akár le­véltár működik az épületben, de iskolánk érdeke azt kívánta, hogy ragaszkodjunk az 1,9 millió koro­nás árhoz. Mégpedig azon egy­szerű oknál fogva, mert befejezés előtt állt az elméleti oktatásra szolgáló új iskolaépület építése, amelynek alapjait már több mint 15 évvel ezelőtt rakta az iskola akkori fenntartója, a hajógyár - fejtegette Stefan Zábojník. - Igaz ugyan, hogy a kerületi hivatal se­gítségével idén áprilisban végre sikerült befejeznünk az építke­zést, de továbbra is nagyon sok pénzre van szükségünk a tanter­mek berendezéséhez, a fejlesz­téshez. Arról nem is beszélve, hogy az iskolánknak adósságai is vannak, amelyeket a diákotthon eladásából származó pénzből részben törleszthettünk volna. A járási hivatal, amely félmillió koronát ajánlott az épületért, a járási levéltárat szándékozta itt elhelyezni. Keszegh Margit elöl­járó szerint ezzel egy évtizedek óta húzódó problémára találtak volna megoldást, hiszen jelenleg a mintegy 3200 folyóméter levél­tári anyag nincs megfelelő körül­mények között elhelyezve, és helyszűke miatt további 4000 fo­lyóméter begyűjtésre vár. -Po­zsony, Kassa és Besztercebánya után járásunkban van a legtöbb levéltári anyag, 1270 óta őrizzük például a városi levéltári anyagot - mondta az elöljáró. - Nem en­gedhetjük meg, hogy ez elkerül­jön a városból, csak amiatt, hogy itt kedvezőtlenek a tárolási le­A járási hivatal félmillió koronát aján­lott az épületért. hetőségek. A hatáskörök átruhá­zása kapcsán egyre többször hall­juk, hogy a járási hivatalok foko­zatosan megszűnnek majd. Sze­rintem ezek felelőtlen kijelenté­sek, hiszen néhány jogkörrel még bővült is a járási hivatalok eddigi jogköre. Itt intézik majd az ügyfe­lek például a családi pótlékot. A járási hivatalnak egy, a várostól bérelt épületben van a székhelye, ennek régi szárnya bizony felújí­tásra szorul. Ezért hosszú távon megoldatlan a szociális osztály elhelyezése, a Nádor utcai épü­lettel ez is rendeződött volna. Ugyancsak helyiségproblémákkal küzd a Duna Menti Könyvtár és a Duna Menti Múzeum, tehát nekik is jól jött volna a belvárosban álló többszintes épület. - Miután tu­domást szereztünk arról, hogy az iskola eladásra kínálja a Nádor utcai épületet, azonnal jeleztük vételi szándékunkat - tudtuk meg Zsok Gizella könyvtárigaz­gatótól. - Akkor még a kerületi hivatal volt a fenntartója a könyvtárnak és a múzeumnak is, ám a megfelelő szakosztályon tu­domásunkra hozták: sem ne­künk, sem a múzeumnak nem tudnak kétmillió koronát kiutalni ingatlanvásárlás céljából. Ha te­hát szükségünk van az épületre, magunknak kell előteremtenünk a vételárat. Én a magyarországi Kulturális Örökség Minisztériu­mához fordultam segítségért, ahol ígéretet is kaptam arra, hogy elbírálják pályázatunkat. Ez vala­mikor januárban történt. Az idő azonban nagyon sürgetett, mivel tudtuk, hogy április elsejével a könyvtár és a múzeum is már a megyei önkormányzathoz kerül, tehát ha addig nem sikerül meg­vennünk az” épületet, azt kö­vetően már ránk is a négymillió koronás ún. vállalkozói ár vonat­kozik; hiszen már nem állami in­tézményként működünk tovább. Közben a múzeum részére a kor­mány ötmillió koronás plusztá­mogatást hagyott jóvá, és az igaz­gató úr felvetette, hogy ebből az összegből meg lehetne venni az épületet. Igen ám, csakhogy ez célirányos támogatás volt, a fel­használási forma megváltoztatá­sához március végéig - tehát amíg állami intézmény volt - a parlament jóváhagyása kellett, április elseje után viszont ez már a megyei önkormányzat hatáskö­rébe tartozik. Mindezekről tájé­koztattuk Zábojník urat is, tehát lényegében felajánlottuk neki a négymilliós árat, ám ő kitérő vá­laszt adott. Tudomásunkra hozta, hogy a járási hivatal még mindig igényt tart az épületre, tehát álla­mi intézményként elsőbbséget él­vez, és a szeptemberi pályázat győztese is fenntartja ajánlatát. Ezért nincs ok új versenytárgy­alás kiírására. Április végén újabb fordulatot vett az ügy. Mivel elkészült a szaktanintézet új iskolaépülete, az az ingatlan, ahol eddig az el­méleti oktatás folyt, ugyancsak felszabadult. Az igazgató ezt is felajánlotta megvételre az állami intézményeknek, köztük a járási hivatalnak, amely jelezte: mivel még mindig megoldatlan a levél­tár ügye, igényt tart az épületre. Ennek felbecsült értéke 3,92 mil­lió korona volt, ám a járási hiva­tal ezúttal is csak a már említett ötszázezer koronát tudta felaján­lani. De, mint már említettük, a felbecsült érték a maximális árat jelenti, a törvény ennél alacso­nyabb, ún. megfelelő árat is meg­enged.- Ebben az esetben elfogadtuk a járási hivatal ajánlatát, mégpedig abban a reményben, hogy miután megvásárolta ezt az ingatlant, to­vább már nem ragaszkodik a Ná­dor utcai épülethez - mondta Stefan Zábojník. - A belügymi­nisztérium ugyanis, amelyhez már hónapokkal ezelőtt eljuttat­tuk a magánvállalkozóval kö­tendő szerződéstervezetünket, mindaddig nem hagyhatja jóvá az állami vagyon eladását, amíg a járási hivatal, mint a régió legma­gasabb államigazgatási szerve, hozzájárulását nem adja ilyen transzakcióhoz. Sőt kulturális emlékről lévén szó, a hatályos jogszabályok értelmében ese­tünkben a kulturális minisztéri­um hozzájárulására is szükség van. Az iskola érdekeit szem előtt tartva cselekedtem tehát, amikor elfogadtam az elöljáró asszony által felkínált félmillió koronás vételárat. -Joggal reméltem ugyanis, hogy ezáltal elhárul az akadály az első ízben felkínált in­gatlan eladásáról és legalább ezért az épületért megkapjuk a piaci árat. Pillanatnyilag viszont ott tartunk, hogy alig két héttel a határidő lejárta előtt, amikor is iskolánk a megyei önkormányzat hatáskörébe kerül, egyik adásvé­A többségében MKP-s képviselőkből álló me­gyei parlament dönthet. teli szerződést sem véglegesíthet­tük még. A járási hivatallal kö­tendő szerződésünket a kerületi hivatal elöljárójának kellene jó­váhagynia, ami egyelőre nem tör­tént meg, és a járási hivatal sem vonta még vissza a diákotthonra vonatkozó igényét. Július elsején tehát valamennyi ingatlan a nyit- rai megyei önkormányzathoz ke­rül, és a megyei képviselőkön múlik, mit kezdenek vele. Bízom benne, hogy a képviselők méltá­nyolják majd, hogy iskolánk két ilyen lukrativ épületet ad át a me­gyének, és oktatási intézményük támogatására vonatkozó kérel­meink elbírálása során is figye­lembe veszik ezt a tényt. Az vi­szont elég nagy pofon lenne szá­munkra, ha ők adnák el valami­lyen magánszemélynek. Ä két ingatlannak tehát, ha min­den igaz, a megyei önkormányzat lesz a fenntartója, csakúgy, mint a múzeumé, a könyvtáré vagy akár a szakközépiskoláé. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy egyes helyi és megyei önkormányzati képviselők mindvégig azért lob­biztak, hogy - miután a könyvár és a múzeum kiesett a játszmából - ne magánszemélyé és ne is a já­rási hivatalé (ami tulajdonkép­pen továbbra is állami tulajdont jelentene) legyenek az ingatla­nok. Abban az esetben ugyanis, ha július elsejével átkerülnek a megyei önkormányzat hatásköré­be, jó esély van arra, hogy a mú­zeum, illetve a könyvtár kezelésé­be kerüljenek. Erről ugyanis a többségében MKP-s képvi­selőkből álló megyei parlament dönthet majd. A kiválasztás után az ingatlanközvetítők általában lehetőséget biztosítanak az ingatlan megtekintésére, és megszervezik a találkozót a tulajdonossal is Elérhető áron a horvát tengerparton található apartmanok ORIGO-ÜZLETI NEGYED Magyarországon egyre többen te­hetik meg, hogy kedvtelésből, vagy üzleti befektetésként hor­vátországi ingatlant, apartmano­kat, házakat, vagy akár egy teljes szigetet vásároljanak. A vásárlók természetesen választhatnak horvát ingatlanközvetítőt is, de ma már Magyarországon is talál­ható néhány olyan ügynökség, amely kifejezetten a horvát ten­gerparton található ingatlanokat értékesít. Egy kisméretű tenger­parti apartman akár már 5-6 mil- íió forintért is megszerezhető. Dr. Bognár László, a Kanga Ingat­lanközvetítő Iroda cégvezetője elmondta, hogy Magyarországon még igen kevés cég foglalkozik adriai ingatlanok értékesítésével, de a kereslet sokkal több céget nem is bírna el. Ennek okát a sza­kértő elsősorban a horvátországi ingatlanviszonyok rendezetlen­ségében látja. Ennek ellenére a cég az elmúlt évben tízes nagy­ságrendben adott el adriai ingat­lanokat magyar állampolgárok­nak. A magyarok horvátországi ingatlanvásárlását egyébként jo­gilag semmi nem akadályozza ­mondta a szakértő, hiszen a két ország közötti államközi kapcso­latok lehetővé teszik az egymás országaiban történő ingatlan adás-vételt. Ha Magyarországon valaki hor­vátországi ingatlanbefektetésre készül, első lépésként lehetősége van az ingatlan típusa, fekvése, helyszíne és ára alapján is szelek­tálni. A kínálatban az 5-6 millió forintos, 20-40 négyzetméteres isztriai apartmanoktól egészen a több tízmilliós dalmáciai luxus­villákig sokféle lehetőség szere­pel. A kiválasztás után az ingat­Lehetőség van az ingat­lan típusa, helyszíne és ára alapján is szelektálni. lanközvetítők általában lehetősé­get biztosítanak az ingatlan személyes megtekintésére, és megszervezik a találkozót a tulaj­donossal is. Ha a kiválasztott apartman elnyerte a vásárló tet­szését, akkor megkötheti az adás­vételi szerződést, és akár hely­ben, de akár a hazaérkezést kö­vetően Magyarországon is befi­zetheti a vételhez szükséges fog­lalót, ami hasonlóan a magyaror­szági gyakorlathoz az ingatlan értékének mintegy 10 százaléka. Az ingatlanközvetítő cég legtöbb­ször vállalja a teljes horvátorszá­gi hivatali ügyintézést, illetve a jogügyletek elintézését. Ha azon­ban ezt valaki saját maga kívánja elintézni, meglehetősen hosszú procedúrára számíthat. Az ingat­lanvásárláshoz először is a horvát külügyminisztérium engedélye szükséges, amelyet az igazság­ügy-minisztérium jóváhagyása mellett adhat meg. Ez utóbbi tár­ca csupán azt vizsgálja, hogy fo­lyik-e büntetőeljárás az ingatlan értékesítője ellen. Az engedélyez­tetési eljárás általában 3-4 hóna­pig tart - mondta dr. Bognár László, és magyar vásárlók eseté­ben általában a külügyminiszté­rium nem gördít akadályt az adásvétel elé. Arra az esetre, ha a minisztérium mégsem adná meg a kívánt en­gedélyt, a Dalbank horvát ingat­lanközvetítő cég egy horvát vál­lalkozás alapítását javasolja, és így már akadálytalanul keresztül­vihető a vásárlás. Az engedély megadása a szakértő szerint csupán formalitás, hiszen például az Európai Unió tagor­szágainak polgárai már e nélkül is vásárolhatnak, és az előbb em­lített cégalapítási megoldással is mentesül a vásárló az enged­élyeztetési kötelezettség alól. Az engedély kézhez vétele után megtörténhet az ingatlan birtok­ba vétele, de a legtöbb esetben ez ténylegesen már annak megérke­zése előtt lezajlik. Az ingatlan vá­sárlása után a horvát törvények értelmében az ingatlan adásvéte­li szerződésben rögzített értéké­nek 5 százalékát kitevő illetéket kell befizetni. Ez az összeg nőhet abban az esetben, ha a helyi ille­tékhivatal az ingatlan árát túl magasnak találja, és más összegű illetéket határoz meg. Az illeték- fizetési kötelezettség természete­sen a vásárlót terheli, de ha in­gatlancsere történik, akkor mind­két fél megfizeti az 5 százalékos illetéket. A minisztériumi enged­ély kézhezvétele, és a teljes véte­lár kiegyenlítése után 30 napon belül kell bejelenteni az adásvé­telt, és az illetékhivatal csak ez­után határozza meg az illeték összegét, amelyet 15 napon belül Az engedély megadása a szakértő szerint csupán formalitás. kell kiegyenlíteni. Az illeték mel­lett a tulajdoni lap átírásáért is kell fizetni körülbelül 250 kunát, illetve hozzá kell számolni az in­gatlanközvetítő iroda által felszá­mított százalékot is, amely cé­genként különböző, és általában személyes megállapodás alapján határozzák meg. Az ingatlanvásárlás után helyi adót is kell fizetni, amely váro­sonként és régiónként különböző mértékű. Az ingatlan ezután szabadon ér­tékesíthető, de amennyiben a vé­tel után három éven belül meg­történik az értékesítés, és az el­adási ár magasabb az eredeti vé­telárnál, akkor az eladó is köteles megfizetni az illetéket, amely ál­talában a különbözet harmincöt százaléka. Néhány horvátországi ingatlan ára euróbán: Ingatlan típusa Város Alapterület (m2) Ár apartman Gajac, Pag-sziget Í2Ö 18 000 apartman Vrbnik(óváros), Krk-sziget 85 75 000 apartman Hvar, Hvar-sziget 54 59 400 Telek (200 m2-es házzal) Split, Dalmácia 2000 750 000 Apartman Pula, Isztria 80 102 300 Luxusvilla Opatia, Isztria 120 266 000 (Forrás: www.broker.hr , Kanga Inagtlanközvetítő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom