Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-14 / 137. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 14. KOMMENTÁR Washingtoni toll TÓTH MIHÁLY A Magyar Koalíció Pártjában különböző minőségű áramlatok élnek egymás mellett, és ezek mindegyikének megvan a maga vezéralakja. Az igényes külső szemlélő annyit meg tud állapítani, hogy a párt felső vezetésében többé vagy kevésbé áldoznak a provincializmus oltárán. Csáky Pál miniszterelnök-helyettest a köztársasági elnökünk vezette küldöttség tagjaként úgy filmezték Washingtonban, hogy a szlovákiai tévénézők, újságolvasók akkor is észreveszüt, hogy egy asztalnál ült Bush elnökkel, ha e tényt bárki le akarná tagadni. Az elmúlt évtized folyamán alig múlt el hónap anélkül, hogy szlovákiai politikusok ne versengtek volna abban, melyik metropolisban melyik vezető államférfi dolgozószobájában tárgyaltak villásreggelizve. Azt is tudjuk, mit jelent ma egy szlovákiai politikus számára, ha nyugati szalonokban levegőnek nézik. Amerikának érdeke, hogy a világ tudomására hozza: helyesli, hogy egy rendszerváltó országban kisebbségi párt részt vesz a kormányzásban, stabilizálva a helyzetet. Szlovákia elnöke ennek felismerését juttatta kifejezésre, hogy Csákyt is „beválogatta” a küldöttségbe, aki, úgy tűnik, csekélynek találta a dicsőséget, ami az Amerikai Egyesült Államok elnökével való találkozás alapján kétségkívül megilleti. Diadalát még meg is tetézte azzal, hogy több ízben nyilatkozta, a Fehér Ház személyesen ragaszkodott hozzá, tagja legyen a delegációnak. A diplomáciai protokoll: külön tudomány. Azonban a külpolitikai hírek egyszerű konzumensei is gyanítják, akár egy szuperhatalom államfője se követné el még egy kis ország elnökével szemben sem azt az udvariadanságot, hogy kollégájának címzett meghívójához mellékeli a küldöttség kívánatos tagjainak listáját. írásban ilyen meghívót talán még Brezsnyev se küldött volna Prágába, 1975 táján. Feltűnési viszketegség. Vajon mivel magyarázható? Aligha minisztertársait próbálta elkápráztatni. Hiszen kölcsönösen ismerik egymást, mint a rossz pénzt. Esetleg azt akarta elérni, hogy Malíková gutaütést kapjon? Legvalószínűbben arról van szó, hogy Csáky saját pártjában próbált hatni tekintélytisztelő híveire. Egyébként természetes, hogy nemcsak pártok között folyik a versengés, hanem az egyes pártokon belül is. De üyen eszközökkel...? VENDÉCKOMMENTÁR Nagy a tét Prágában BOHUMIL DOLEZAL Sokan vélik úgy Csehországban, hogy nincs különösebb tétje a ma délután kezdődő parlamenti választásoknak, hiszen politikai földrengés nem fenyeget, a győztes politikusok minden bizonnyal képesek lesznek kormányt, s ha kell, akkor kormánykoalíciót alakítani. Unalmas volt a kampány is, amelyen jórészt csak a többször felmelengetett jelszavakat visszhangozták. A látszat azonban ezúttal is csal, hiszen valójában most dől el, hogy sikerül-e abba az európai közösségbe kerülnünk, ahova legalább egy évtizede készülünk. Manapság alábbhagyott az a lelkesedés, amely leginkább akkor csapott fel, amikor hazánk NATO-tag lett. A világpolitikai események miatti pragmatikus megfontolásból az Egyesült Államok jelenleg kiemelkedő fontosságúnak ítéli meg a stratégiai szövetséget Oroszországgal, s emiatt az észak-adanti katonai szövetség mellékvágányra került. Az amerikai-orosz partnerség új helyzet elé állította a Ids közép-európai államokat is. Ezt a tényt a mi vezető politikusaink és e térség néhány más döntéshozó személyisége még nem ismerte fel, hiszen még mindig eredményesen munkálkodnak azon, hogy az régióban élő nemzetek közötti viszony újból elmérgesedjék. Ha a növekvő államközi feszültségek miatt belátható időn belül mégsem kerülünk be az Európai Unióba, akkor nem Svájc, hanem Törökország pozíciójába kerülünk, ahol köztudottan sok gond akad az emberi jogok tiszteletben tartásával. A cseh politika jelenleg nem szembesül olyan dilemmával, hogy vagy a nemzeti érdekek, vagy az európai integráció. Gondot csak az okozhat, ha egyes pártok és politikusok önző céljaik érdekében nacionalista húrokat pengetnek, ugyanis ilyen indulatok kavarásá- val akadályozhatják a mielőbb integrációt is. Ezért nem mindegy, hogy ki alakíthat kormányt. Ha a Vladimír Spidla vezette szocdem párt (CSSD) győz, akkor a párton belül az a szárny kerekedik felül, amely távolodni akar Klaustól. Ha viszont az ODS, vagyis a Polgári Demokratikus Párt végez az élen, akkor a közélettől búcsúzó Müos Zeman hívei megtarthatják pozícióikat, s ebben az esetben nem kizárt a CSSD-ODS nagykoalíció. Fontos szerep hárulhat a Koalice jobbközép választási szövetségre, amely kellő számú szavazatok esetén tompíthatja Klausék agresszív nacionalista megnyilvánulásait, de a szociáldemokraták időről időre felszínre törő ösztönös primitivizmusait is. Jórészt a választások eredményeitől függ az is, hogy jövő februárban melyik politikai erőnek lesz legnagyobb esélye arra, hogy a neki leginkább megfelelő személy váltsa fel az államfői tisztségben a leköszönő Václav Havelt. Bízom abban, hogy az előrejelzéseknek megfelelően a választópolgárok nyolcvan százaléka valóban felismeri, hogy most sem kicsi a tét, s ezért fontosnak tartja majd, hogy voksával is segítse hazáját arra az útra, amely a boldogulás hányába vezet. A szerző cseh politológus VASÁRNAPTÓL ÉRVÉNYES TELEFONSZÁMAINK Főszerkesztő: Szilvássy József 02/59233-420 Főszerkesztő-helyettes: Juhász László 02/59233-442 Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt 02/59233-422 Rovatvezetők: Szentgáli Anikó - politika: 02/59233-439 Sidó H. Zoltán - gazdaság: 02/59233-425 Mislay Edit-kultúra: 02/59233-430 Urbán Gabriella - panoráma, téma: 02/59233-444 Szabó Mónika - régió: 02/59233-437 Zsigárdi László - sport: 02/59233-434- Üdv, bátor fehér harcos! Tegnap játék közben lefagyott a vindózod, ezért eljöttünk, hogy személyesen döntsük el a küzdelmet! (Marabu rajza) TALLÓZÓ PRAVDA A volt titkosszolgálati tisztségviselők megtorpant perei kapcsán a hazai igazságszolgáltatást pécézi ki a lap jegyzete. „A volt titkosszolgálat (SIS) nyolc bűntette állítólag magas fokúan bizonyított. Ám a Meäar- amnesztiák miatt nem lehetett azokat bíróságilag is megítélni. Ne adj isten, egyszer a SIS volt igazgatója vagyoni vagy nem vagyoni jellegű kártérítést nyer, százmilliósat, amiért a Meciar-amnesztia ellenére négy évig külföldön kellett tartózkodnia” - jegyzi meg élccel a lap. „Szlovákiának az a bája, hogy ha nem fizetek be ezer korona adót, a hét bőrt is lehúzhatják rólam, s még mindig nem állíthatom, hogy az ügy politikai. Negyven-, száz- vagy öt- százmilliót kell lopnom, hogy azt állíthassam, a politikai ellenfeleim támadnak. Az általam nagyra becsült Imrich Andrejcák extábomok (a HZDS képviselője - a szerk. megj.) azt állítja, elég felfedni a Lexa-ügyet és a buborék szétpattan. A paraszti józan eszem azt mondja, az ördögbe is, fedjük fel!” - írja a Pravda. Hiszen a választások előtt a kormányoalíció is azt ígérte, hogy tisztázza a sötét dolgokat. S most az ellenzék támogatásáról biztosítja e téren” - jegyzi meg a Pravda. Az EL) eddigi bővítési hullámai nemcsak az új, hanem az eddigi tagok számára is gazdasági fellendülést hoztak Bővíteni kell a fejlődésért Az Európai Unió (EU) keleti bővítése előreláthatólag 42,5 milliárd euróba kerül majd. Ennyit szán Brüsszel az új tagokra 2004-2006 között. Az összeget az Unió polgárainak kell majd kifizetniük. Megéri ez nekik? SZABÓ GERGELY Alig jelentették be, máris hallani lehetett a tiltakozást: az euro- szkeptikusok álláspontja szerint az összeg túl soknak tűnik, más problémákról - az olcsó munkaerő beö- zönléséról és a bűnözés terjedéséről - nem is beszélve. Az Unió összlakosságát figyelembe véve azonban ez az összeg nem is tűnik annyira túlzottnak: évente mindössze 37 eurót jelent egy lakosra számítva, azaz egy doboz cigaretta árát havonta. Az olcsó munkaerő vándorlásától sem kell egyelőre félni, hiszen nem csak a jelöltek, hanem Brüsszél is ragaszkodott bizonyos átmeneti korlátozásokhoz. Az a kérdés is felmerült, miért van szüksége az Európai Uniónak új tagokra, hiszen így is viszonylag súlyos belső problémákkal küszködik. A Bank of Austria tanulmánya azonban határozottan leszögezi: nincs visszaút, az Európai Unió kénytelen lesz új tagokat felvenni, ha el akarja érni a céljait. Ezek közül kettő a legfontosabb: át kell alakítani az intézményrendszert, és 2010-ig dinamikusan fejlődő gazdasági nagyhatalmat kell kialakítani. Uj tagok felvételével az EU el tudja érni ezeket a célokat. Bebizonyosodott, hogy a bővítés minden eddigi hulláma nemcsak az új tagok, hanem az EU eddigi tagjai számára is gazdasági fellendülést eredményezett. Nem elhanyagolható persze a kelet-európai térség politikai stabilitása sem. Az euroszkeptikusok szerint nehezen képzelhető el az Európai Unió több mint huszonöt taggal, hiszen ekkora monstrumot szinte lehetetlen irányítani. Az intézményes átalakításra irányuló első döntések még a nizzai csúcson születtek, ám ezek még nem jelentenek biztosítékot: a tanulmány szerint legkésőbb 2004-ben olyan lépéseket tesznek majd, amelyek az eddiginél is hatásosabb reformokat szülnek: az említett tanulmány megfogalmazása szerint a cél minél közelebb hozni az Európai Uniót a polgárokhoz, azaz őket is bevonják majd az irányító és döntéshozó folyamatokba. A szeptember 11-iki események bebizonyították: a globalizáció problémáit csak nemzetközi szinten lehet megoldani. Európa kis kontinens, elképzelhetetlen volna egy vámhatárokkal szabdalt, egymással hűvös viszonyban álló országok között az együttműködés a nemzetközi bűnözés visszaszorítására. Az Európai Unión belül csupán jelképesek a határok, ez a bűnüldözési szervek munkáját is elősegíti. Ám nem csak ezen a téren tudnának államaink hatékonyabban együttműködni. A Bank of Austria egyik jelentése rámutat: nem igazolódtak be a gazdasági visszaesésről, GDP-csökkenésről Szlovákia gazdasága 1999 óta folyamatosan fejlődik. szóló félelmek. Érdekes módon a jelölt államok GDP-növekedése - a megtorpanás ellenére - még mindig az EU-átlag felett van, és valószínűleg az idén sem változik majd ez a tendencia. Oroszország gazdasági erősödése kimondottan jót tesz a balti államoknak, Közép-Eu- rópában meg az erős hazai kereslet pótolja a viszonylag gyenge exportot. Ä jelentés leszögezi: csupán Lengyelországban várható rövid távon egy százalékosnál kisebt gazdasági fejlődés. Szlovákia gazdasága 1999 óta folyamatosan fejlődik: 2002-ben a GDP növekedése 2,2 százalékos, 2001-ben 3,3 százalékos volt, jövőre azonban - az idei megtorpanás után - elérhe ti akár a 3,6 százalékot is. A koppenhágai EU-csúcsértekezle ten fektették le azokat a szabályo kát, amelyeket minden belépni ki vánó állammal szemben alkalmaz nak. Azóta majdnem tíz év telt el. t közép-kelet-európai térség orszá gainak eléggé csábítónak tűnt a; EU, kivétel nélkül mindegyik jelez te belépési szándékát. A Brüssze által megszabott feltételek kitűnc mozgatórugóként váltak be állama ink politikai és gazdasági fejlődésé hez. Egyszerűbben fogalmazva: r; voltak kényszerülve a gazdasági é politikai átalakulásra a kitűzött cé érdekében. Felesleges volna mos arról beszélni, mi történt volna, h egy adott közép-kelet-európai á lám mégsem kéri felvételét, hov jutott volna tíz éven belül: ezt ép p>en Szlovákia pséldája bizonyítja legfényesebben, pontosabban Meciar-éra alatt tapasztalt romlá: Tabajdi Csaba, az ET magyar képviselője elutasítja a jelentést, amely létében kérdőjelezi meg a státustörvényt Státustörvény: keményen bírál a Jürgens-jelentés HÁTTÉR Az Európa Tanács jelentéstevője szerint a magyar státustörvényt hatályon kívül kellene helyezni, és a szomszédokkal folytatott kétoldalú tárgyalások és megállapodások nyomán szükség lenne új jogszabály megalkotására. Tabajdi Csaba, az ET közgyűlésén részt vevő magyar delegáció vezetője elfogadhatatlannak tartja ezt az álláspontot. Eric Jürgens holland parlamenti képviselő, aki az Európa Tanács (ET) megbízásából jelentést készített az említett testület jogi és emberjogi bizottsága számára a magyar kedvezménytörvényről, elkészült a dokumentum összeállításával, és rendkívül negatív álláspontot alakított ki a szóban forgó jogszabályról. A Népszabadság birtokában lévő Jürgens-jelentésból kiderül, a tervezet messze túlmegy még azokon a bírálatokon is, amelyeket korábban a velencei bizottság, majd az EBESZ fogalmazott meg. így például Jürgens úgy állítja be, mintha a magyarigazolvány valójában személyi igazolványként működne, és általában egyoldalú lépésnek minősíti a törvény megalkotását, márpedig - mutat rá a jelentés - a kisebbségi ügyeket csak kétoldalú alapon lehet megoldani, az egyoldalú megközelítés Jürgens számára elfogadhatatlan. A dokumentum utal rá, hogy a szomszédos országok is bírálták a magyar jogszabályt, mert ez szerintük megsért olyan alapelveket, mint a területi szuverenitás tiszteletben tartása, a jószomszédi viszonyok erősítése vagy az alapvető szabadságjogok tisztelete, beleértve a diszkrimináció tilalmát is. Jürgens szerint a státustörvény pre- ambulumában felvázolt nemzetkoncepció túlságosan széles, ezt úgy lehet interpretálni, mintha az állami határokat a törvényalkotók nem tartották volna tiszteletben. A dokumentum hasonlóan elfogadhatatlannak tartja, hogy a státustörvény kiterjed a nem magyar származású hozzátartozókra is. A holland jelentéstevő azt javasolja az Európa Tanács közgyűlésének: tegyen olyan indítványt Magyarországnak, hogy helyezze hatályon kívül az inkriminált jogszabályt, és hozzon olyan új törvényt, amely figyelembe veszi a szomszédok bírálatait, a velencei bizottság és az EBESZ ajánlásait. Tabajdi Csaba (MSZP) az ET magyar parlamenti delegációjának új vezetője A Népszabadság megkeresésére elmondta, hogy megítélése szerint a jelentéstervezet - amelyet még egyetlen ET-testület sem vitatott meg - elfogadhatatlan, és ellentétben áll az Európa Tanács korábbi, kisebbségekkel foglalkozó dokumentumaival. Tabajdi hozzátette, az ügyben már levelet írt az ET jogi és emberjogi bizottsága elnökének, amelyben kéri, hogy a Jürgens-dokumentumról halasszák el a bizottsági vitát egészen a júniusi ET-közgyűlés időpontjáig. Tabajdinak egyébként szándékában áll hamarosan megkeresni a strasbourgi nemzetközi emberjogi szervezet vezetőit is, mivel szerinte a holland képviselő e jelentés elkészítésével valójában nem teljesítette megbízását. Az ET ugyanis a raportőrnek azt a feladatot adta, hogy átfogó módon tekintse át az európai kisebbségi gyakorlatokat. Ehelyett azonban ő jelentését kizárólag. Magyarországra korlátozta. Ráadásul a m; gyár álláspontot ez ügyben az ol mány egyáltalán nem tükrözi, magyar érvrendszerről a doki mentum nem ad hű képet. Tabajdi szerint a Jürgens-jelenti valójában a létében kérdőjele meg a magyar kedvezményié vényt. A kialakult helyzet fény ben az MSZP-s honatya szerint n gyón sürgősen el kell kezde egyeztetni a határon túli szervez tekkel, és jó lenne, ha még az 0 szággyűlés nyári szünete előtt lehetne vezetni a kedvezménytc vénybe a velencei bizottság ajánl sait. Ez - mutatott rá - egyfaj előremenekülést jelentene magy részről, mert a Jürgens-o mánnyal szemben valójában akk tudunk majd eredményesen fi lépni, ha azt mondhatjuk az Eui pa Tanácsban, amikor a kérdés r pirendre kerül: mi a velencei 1 zottság ajánlásait már beépített a törvény szövegébe.- Ez teljesen új helyzet, ennek a nyében szükséges gyors és er< ményes válaszlépéseket tennünl hangoztatta az ET magyar delej ciójának vezetője.
