Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám, csütörtök

TÉMA: EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOK ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 13. HÁROM SEGÍTŐ PROGRAM f Kétezerben kezdődött Az Európai Tanács 1999-es rendeletéi (1267-es és 1268- as) alapján a PHARE program mellett két új előcsatlako­zási alap áll az Unióba belépni kívánó országok rendel­kezésére - a 2000-es évtől a SAPARD mellett az ISPA is segíteni kívánja a társult államokat. Az előcsatlakozási alapok óriási segítséget jelentenek a társult országok szá­mára, hiszen olyan tevékenységek finanszírozására szol­gálnak, amelyek bár fontosak a felzárkózáshoz, realizálá­sukra mégis kevés pénz jut Az alapok költségvetése az EU-költségvetésnek mindössze egy százalékát teszi ki, de ez a keret így is meghaladja az évi hárommilliárd eurót. A támogatás tíz társult ország között különböző arányban oszlik meg. Szlovákia 3,5-5,5 százalékot, míg Magyaror­szág 7-10 százalékot kap. (v-e) A PHARE program A PHARE-t eredetileg a magyar és a lengyel gazdaság átalakításá­nak segítésére hozták létre, mára viszont a társult országok legin­kább szerteágazó uniós támogatási programmá vált. A program egy része az intézményi felkészülést szolgálja, ebből főként minisztériumok és országos intézmények merítenek, il­letve az uniós jogharmonizáció költségeit finanszírozzák. Van­nak azonban olyan elemei is a programnak, amelyek a hazai tár­sadalom más része számára is hozzáférhetőek. A vállalkozók számára általában bankokon keresztül támogat a PHARE ked­vező kamatozású hitelprogramokat. A program egyik legfonto­sabb küldetése viszont a nonprofit szervezetek, illetve az önkor­mányzatok segítése. Ennek jó példája az elmúlt két évben az or­szág keleti fele számára hozzáférhető regionális fejlesztési prog­ram. Ebből 2 millió eurónál nagyobb projektumok számára lehe­tett támogatást szerezni, a költségvetés 75 százalékának erejéig. Ez a forrás az ország többi része számára a jövő évtől nyílik meg, a régiófejlesztési minisztérium elképzelései szerint viszont már kisebb költségvetésű projektumokkal is lehet majd pályázni. Ebben az esetben általános szabályként a helyi gazdaságfejlesz­tést elősegítő infrastrukturális projektumokra kérhető támoga­tás, ezen a címen például vállalkozásfejlesztő inkubátorházakat szoktak létesíteni. A PHARE következő, nagyon fontos része a határon átnyúló együttműködés támogatása, az úgynevezett CBC-programok. Ezen a címen a szlová—magyar határra is érkezik pénz. Ezt egy­részt infrastrukturális jellegű akciókra (2 millió eurótól), illetve „Emberek az emberekér” jelszóval különféle kisebb nonprofit projektekre is igénybe lehet venni. Létezik egy harmadik forma is, az úgynevezett kis infrastrukturális CBC-program, de ezt ed­dig csak az osztrá—szlovák határ esetében írták ki. Viszont érde­mes megjegyezni, hogy ezzel a lehetőséggel a feltételek teljesíté­se után a Nagyszombati kerületbe tartozó önkormányzatok és nonprofit szervezetek is élhetnek. Végezetül a PHARE program a kifejezetten civil szervezetek támogatására szolgáló Polgári Akti­vitásokat Segítő Alapítvány (NPOA) fő támogatási forrása. A nagy, vagyis kétmillió eurós beruházási projektumokról Brüsszel­ben döntenek, a kisebb projektumok esetében viszont ez általá­ban már Pozsonyban történik, (ti) SAPARD: mezőgazdaság és vidékfejlesztés A SAPARD egyike a három előcsatlakozási alapnak. Főképp mezőgazdasági beruházási projektumokat támogat és a mezőgaz­dasági vállalkozásokat kívánja megerősíteni. A program általános célja az Európai Unió mezőgazdasági ter­melő- és feldolgozórendszerének megközelítése. A támogatás a mezőgazdasági termelőszektor hatékonyságának és versenyképes­ségének növelésére, a feldolgozószektor modernizálására, a vidéki gazdaság diverzifikációjára, a környezetkímélő mezőgazdasági termelés módszerének bevezetésére használható fel. A SAPARD érdekessége, hogy egyes részei nem vonatkoznak az or­szág teljes területére, hanem a beruházásokat csak meghatározott járásokban vagy kerületekben támogatja. Maga a program 9 intéz­kedéscsoportból áll: Ezek között szerepel mezőgazdasági vállalko­zások beruházási támogatása, itt juh- és baromfitenyésztéssel, nö­vénytermesztéssel foglalkozók pályázhatnak. Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása cí­mén tej-, hús-, zöldség-, gyümölcs- és halfeldolgozással foglalko­zók pályázhatnak, valamint magánvállalkozók és magánvállalatok gyártási technológiák bevezetésére. A program ezen kívül segíti a nagy termékértékesítő szervezeteket is. A vidéki gazdaság diverzifikációja címen egyrészt helyi termékek gyártására, szolgáltatásbővítésre a turisták számára, üdülési és pi­henési lehetőségek kiaknázására lehet támogatást szerezni, de nonprofit jellegű infrastrukturális beruházások esetében községek, és civil szervezetek is szerezhetnek pénzt helyi nevezetességek és környékük rekonstrukciójára. Erdőgazdaság témájában faiskolai beruházásokra, a fakitermelés és az értékesítés hatékonyságának növelésére lehet pályázni A kör­nyezetkímélő mezőgazdasági termelésre csak öt kiválasztott régió­ban (a Morva folyó alsó szakasza, Jaslovské Bohunice, PITana, Vychodná, a Laborec és az Ung mente) adnak majd támogatást. Telekrendezés címen az illetékes hivatalok pályázhatnak. Az Em­beri erőforrás-fejlesztés című fejezetben képzési programokkal lehet pályázni mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalko­zók számmára. Technikai segítség címen pedig várhatóan terület- rendezési tervek, kistérségi stratégiai tervek készíthetők majd. A pályázónak meg kell felelnie bizonyos általános és specifikus kri­tériumoknak. Amennyiben mezőgazdasági beruházási projektum­ról van szó, a pályázó mezőgazdasági magánvállalatnak, illetve vállalkozónak két évre visszamenőleg nyereséget kell kimutatnia. A vállalkozói projektumoknál (1, 2,4a, 5) a kérvényezőnek 50 szá­zalékos önrészt kell biztosítania. A SAPARD-ból támogatásképpen kapott másik 50 százalékot csak a befektetés után téríti vissza az alap. A többi témában (3, 4b, 6, 7, 8, 9) a projektum teljes költség- vetését téríti az alap. (szv) • Az oldalt a Fórum Közéleti Kérdések Intézete készítette A számunkra példaértékű írországi gazdasági fellendülés három fő tényezőnek köszönhető Eredmény középtávon várható Berényi József: „A végrehajtást fel kell gyorsítani." Az olvasók megismerhették az előcsatlakozási alapok célját, az integrációs törek­vésekben betöltött szerepét és a fő támogatási területe­ket. Miként működik azon­ban az egész folyamat és mi­lyen út vezet a megvalósítá­sig? Berényi Józseffel, a kor­mányhivatal régiófejlesztési főosztályának vezetőjével ar­ról beszélgettünk, mit kell tenniük az érdeklődőknek, kihez kell fordulniuk, ha már konkrét elképzelésük van. VINCZE NORBERT Ahhoz, hogy egy tervezet sikeres legyen, két folyamaton kell átmen­nie. Az egyik az úgynevezett prog­ramozás, a másik a végrehajtás. A programozás azt jelenti, hogy az előcsadakozási támogatásra jogo­sult intézmény megfelelő időben, megfelelő kritériumok figyelembe vételével kidolgozott projektumot juttat el annak az intézménynek a cimére, amely kiírta a pályázatot. A végrehajtás az előterjesztett pro­jektum szlovákiai és (legtöbb eset­ben) brüsszeli jóváhagyása után következik. Magába foglalja a pro­jektum közbeszerzési dokumentá­cióinak elkészítését, a közbeszer­zés lefolytatását, majd a beruházás megvalósítását. Mindkét folyamat esetében ismerni kell a vonatkozó hazai és brüsszeli előírásokat, s azokat az országos fejlesztési prio­ritásokat, melyek végrehajtásához a projektum hozzá kíván járulni. Milyen hatással vannak az ala­pok a szlovák gazdaságra? 2000-ben nyűt meg Szlovákia szá­mára az ISPA és a SAPARD, vala­mint bővült a PHARE egy jelentős területfejlesztési résszel. Az így be­folyt évi összeg kb. 50-60 millió eu­rót tehetne ki abban az esetben, ha sikeresen merítenénk az egyes ala­pokból. A SAPARD programot saj­nos még nem sikerült megnyitni a pályázók előtt, a szükséges intéz­mények létrehozása és az úgyneve­zett akkreditálása nagyon elhúzó­dott. Az ISPA nagy beruházásokat támogat csak (5 millió euró), amit a közlekedésügyben könnyebben, a környezetvédelemben nehezebben lehetett kihasználni. A program megnyitása előtt Szloválda még nem készült fel kellőképpen a támo­gatás felhasználására, ezért az ál­lamigazgatás és a pályázók legtöbb­ször a konkrét eseteken keresztül szerezhették csak meg a tapasztala­tokat. Mivel nagy beruházásokról van szó, ezért a mára dinamikusab- bá vált projektelőkészítés és -végre­hajtás eredményei is csak középtá­von érzékelhetők, azaz 2-3 év múl­va. APHARE által jóváhagyott beru­házási projektumok megvalósítása rendkívül hosszadalmas. Például a 2000-ben jóváhagyott tervezetek építkezései még nem kezdődtek meg, ezért azok hatásáról sem lehet beszélni. A végrehajtást fel kell gyorsítani. Mindemellett fel tudunk mutatni néhány pozitív példát is, például víztisztító állomásokat a PHARE CBC-ből vagy humánerőfor­rás-fejlesztő projektumokat a PHA­RE más csomagjaiból. Büszkélkedhetünk majd olyan eredményekkel, mint Írország, amely az uniós pénzekből felvi­rágoztatta gazdaságát és a mun­kanélküliség arányát is három százalékra szorította vissza? Az írországi kollégák elmondása alapján példaértékű gazdasági fel­lendülésük 3 fő tényezőnek köszön­hető, melyek szerencsésen, pont egy időben (a 80-as 90-es évek for­dulójára) értek be. Először az átfo­gó oktatásügyi reformnak köszön­hetően jól képzett szakemberek hagyták el az egyetemeket, akik ott­honosan mozogtak az EU-intéz- ményrendszerben, járatosak voltak az új technológiákban, angol anya­nyelvűknek és marketingismerete­iknek köszönhetően sikeres beru­házásvonzó tevékenységet folytat­hattak külföldön (elsősorban az USA-ban). Másodszor: a marke­tingtevékenységnek és az ország beruházásélénkítő jogi környezeté­nek köszönhetően óriási méretű in­vesztíciós hullám érkezett az USA- ból. Harmadszor: megnyíltak az EU fejlesztési alapjai, amelyek megfe­lelő állami bürokráciát és vállalko­zói réteget találtak Írországban, a társfinanszírozási részek előterem­tésére pedig ott volt az országba ho­zott amerikai tőke. Ha mindezt át­vetítem a szlovákiai viszonyokra, érzésem szerint két tényező itt is meglesz: a jól képzett felhasználói réteg (harmadik szektor, vállalko­zók, önkormányzatok, államigaz­gatás) és az EU-források. Ami az ír modellből hiányzik, az az elegendő pénz a társfinanszírozáshoz. Az új szlovák kormány egyik fő feladatát éppen abban látom, hogy az EU- források felhasználásához szüksé­ges társfinanszírozási részt előte­remtse, egyrészt a költségvetés összeállítása eddigi gyakorlatának átértékelésével, másrészt alternatív források felkutatásával. Ki és hogyan ellenőrzi a megítélt támogatások felhasználását? Az előcsatlakozási alapok felhasz­nálásának ellenőrzését a Közös Monitorozási Bizottság (Joint Mo­nitoring Committee) végzi, amelynek szlovák részről a kor­mány PHARE- és ISPA-koordiná- tora (Mária Kadlecíková) a Nem­zeti Alap (National Fund) elnöke (Marián Vaskovic), az EU részéről a Szlovákiával folytatott tárgyaló­bizottság különmegbízottja (Dirck Meganck) és az EU pozsonyi kép­viseletének meghatalmazottja a tagjai. A bizottságnak annyi albi­zottsága van, amennyi program­ból a PHARE és az ISPA áll. Az al­bizottságokban azon minisztériu­mok képviselői ülnek, melyek fe­lelősek az egyes programokért . Az albizottságok minden prog­ramról havonta, illetve negyed­évenként jelentéseket írnak a Kö­zös Monitorozási Bizottságnak. A jelentések alapján ez a testület dönt a programok módosításáról, leállításáról, kibővítéséről. Szlovákiában még mindig virág­zik a korrupció. Mennyiben érinti ez a támogatás megítélé­sét, mi biztosítja a transzparens elbírálást? Az egyes programokon belül a pro­jektumokat a partnerség elve alap­ján létrehozott bizottságoknak kell kiválasztaniuk. Ha a bíráló bizott­ságban az államigazgatáson kívül a harmadik szektor, a vállalkozók szövetségei, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása, a kerületi önkor­mányzatok is helyet kapnak, a dön­tés átláthatósága biztosított. Ám ja­vítani kell az információáramlást a pozsonyi székhelyű államigazgatás és a régiók közt. Tudatosítani kell azt is, hogy itt projektumok, azaz pályázók versengenek egymással, s mindig lesz elégedett (a győztes) és elégedetlen (a vesztes). Ki kell te­hát szűrni, hogy a rendszerbírála­tok közt melyik az építő jellegű kri­tika. Ez szintén nagyon nehéz fel­adat, amelyet a következő kor­mánynak kell megoldania. Készült átfogó értékelés a támo­gatások hatásáról az ország fejlődésére? A Közös Monitorozási Bizottság fél­évente készít jelentést a felhaszná­lásról. Az EU-s támogatás jelenlegi összege nem akkora, hogy a beru­házásoknak országos hatása lenne, az ilyen jellegű támogatások pozitív hatása inkább regionális szinten érezhető majd. Más a helyzet a kép­zési jellegű projektumokkal. Né­hány programról elmondhatjuk - például a Strukturális Alapok fel- használásáról szóló Speciális Előké­szítő Programra gondolok -, hogy országos szintű eredménnyel bír a képzésen részt vettek száma. Visszagondolva Írország sikereinek okaira, a humán erőforrás fejleszté­sét szolgáló képzéseket nagyon ko­molyan kell venni. Ezen a téren nem rosszak az eredményeink. ISPA: program az Európai Unió strukturális politikáira való felkészülésre Pénz környezetvédelemre és közlekedésre ÖSSZEFOGLALÓ Az ISPA (Istrument for Structural Policies for Pre-Accession) célja és küldetése már a nevéből kitűnik - az előcsatlakozási strukturális poli­tikák eszköze, ami lényegében az EU-tagságra való felkészülést hiva­tott elősegíteni. A támogatás min­denekelőtt arra irányul, hogy ha­zánk összhangba kerüljön a társult országok számára a legnagyobb anyagi terhet jelentő uniós jogsza­bályokkal, valamint arra, hogy a csatlakozni kívánó országokat fel­készítse a Kohéziós Alapból szárma­zó támogatás fogadására. Az ISPA két területre összpontosít: 1. környezetvédelemmel kapcsola­tos projektekre, amelyek elősegítik azt, hogy a társult országok meg­feleljenek a Közösség nagyon szi­gorú környezetvédelmi követelmé­nyeinek. Ä támogatási prioritáso­kat ezen belül négy csoportra oszt­hatjuk: az ivóvízre, a szennyvízre, a hulladékgazdálkodásra és a le­vegő tisztaságára vonatkozó EU- jogszabályok érvényesítését előse­gítő tervezetek támogatására. 2. a közlekedési infrastruktúra ki­építését, fejlesztését elősegítő pro­jektekre, de mindenekelőtt a tran­szeurópai közlekedési folyosókra. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a ka­pott támogatás önmagában alkal­mas a tervezett projekt kivitelezésé­re. Ahhoz, hogy egy projekt sikeres legyen, több szigorú feltételnek kell eleget tennie. Alapvető feltétel a társfinanszírozás, ami azt jelenti, hogy az ISPA alap csak a szükséges pénzmennyiség egy bizonyos részé­vel támogatja a projektet. Ez az arány általában 75 százalék, tehát a projekt költségvetésének negyedét a támogatás fogadójának kell saját erejéből előteremtenie. Eddig még nem említettük, bár nagyon fontos, hogy a projekt költségvetése elvileg nem lehet kevesebb 5 millió eurónál (kb. 210 millió korona), bár kivéte­les esetekben és pozitív egyéni elbí­rálás esetén támogatást nyerhet ki­sebb költségvetésű projekt is. Ebből az is kitűnik, hogy a társfinanszíro­zás mértéke általában 50-60 millió koronát tesz ki, ami még így is nagy gondot jelent a támogatást fogadó intézmények többsége számára. Minden teóriánál és adatnál többet mond néhány konkrét példa. A köz­lekedési infrastruktúrához kapcso­lódó legnagyobb projektünk a Po- zsony-Nagyszombat vasútvonal Ré- cse és Senkvic (Raca-Senkvice) kö­zötti részének modernizálására irá­nyul. A szlovákiai vasútvonalak áll­apotát figyelembe véve egyér­telművé válik, hogy saját erőnkből talán sosem sikerülhetett volna ezt realizálni, hiszen óriási összegről van szó. A költségek háromnegye­dét az ISPA alap fedezte, ami 39 mil­lió eurónak (1,6 milliárd korona) fe­lel meg. A vasútvonalak állapota azonban messze nem felel meg a „nyugati helyzetnek”, így sok még a tennivaló ezen a téren. A környezet­védelem területén több infrastruk­turális projekt nyert támogatást, melyeknek legnagyobb hasznát a nagyobb városok lakói látták. Itt kell megemlítenünk a komáromi és nyit rai szennyvíztisztító állomásokat amelyek szintén az ISPA-nak kö szönhetően válhatnak valósággá Komárom önkormányzata 4 millic euró (168 millió korona), Nyitra vá rosa pedig 5,2 millió (218 millió ko róna) támogatásban részesült. Ez ; pénzösszeg mindkét esetben a költ ségek felének felel meg. Joggal vár hatjuk, hogy a közeljövőben töbl város infrastruktúrája javul az ISPA nak köszönhetően, (vn) Balázsy Géza rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom