Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 13. FÓKUSZBAN: KORRUPCIÓ AZ OKTATÁSÜGYBEN A megvesztegetések megakadályozását csak szigorú és betartatott törvényi rendelkezésekkel lehetne megkísérelni Nő az egyetemisták száma, ám kevés a hely Bankkönyvek és tankönyvek Jelentkező van bőven ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az egyetemi felvételik kap­csán sokakban felmerül a korrupció gyanúja. Számos híresztelés teljed különféle korrupciógyanús ügyletekről, melyek során a leendő egye­temistákat törvénytelen mó­don, anyagi ellenszolgáltatás fejében vették fel a felsőokta­tási intézmények hallgatói­nak sorába. RÁCZ VINCE Az érintett diákok szülei sokszor bármennyi pénzt képesek felajánla­ni a döntéshelyzetben lévő fel- vételiztetőnek, csak hogy csemeté­jükből előbb-utóbb diplomás felnőtt legyen. Természetesen az esetek többségében sohasem derül fény a lefizetés tányéré, mindkét fél őrzi titkát, hiszen érdekeik ezt megkí­vánják. Időközönként mégis tudo­mást szerez a közvélemény egy-egy esetről, és beigazolva láthatja gya­núját. A tanárok, illetve a remény­beli hallgatók felvételénél döntési jogkörrel bíró személyek megvesz­tegetésének megakadályozását tu­lajdonképpen csak szigorú és való­ban betartatott törvényi rendelke­zésekkel lehetne megkísérelni. Az érvényben lévő felsőoktatásról szó- ó törvény e tekintetben számos ki­vetnivalót hagy maga után. Egy 'endszer, jelen esetben az egyetem telső struktúrája akkor működik gazán hatékonyan, és abban az ísetben válik valóban ellenőrizhető­Lz oktatásügyi minisztérium a kö- :elmúltban feljelentést tett törvény­értés alapos gyanúja miatt a Corne­lius Egyetem menedzserképző ka- ának dékánja, Jozef Komomík él­én, amiért az számos esetben bizo- íyíthatóan meghamisította a felvé- eli vizsgák eredményeit. Az okta- ásügyi minisztérium által folytatott izsgálat során kiderült, a mene- Izserképző kar dékánja a felvételi izsgák eredményeinek kiértékelé- énél törvénytelenségeket követett 1. A történet még tavaly október­ien kezdődött, ekkor derült fény a izsgaeredmények meghamisításá­a. A korrupció miatt kipattanó bot- ány ellenére az oktatásügyi minisz- árium pár héttel ezelőtti döntéséig, emmi sem történt az ügyben. Mivel z egyetemi tanács elutasította a lomenius Egyetem rektorának, Fer- inand Devinskynek Jozef Komor- ík visszahívására tett javaslatát, a tai napig az említett úr áll a mene- zserképző kar élén. Az ügyet a ta- alyi felvételi vizsgák után benyúj- )tt fellebbezési kérelmek elbírálása rbbantotta ki. Hat tanuló fellebbe­Azért a pénz az úr vé, ha kellőképpen tisztázottak a belső erőviszonyok. Legfontosabb szempontként tehát a kölcsönös el­lenőrizhetőség követelménye merül fel. A hatályos felsőoktatási törvény megszüntette ugyan a karok jogala­nyiságát, de számos olyan hatáskör­rel ruházta fel őket, melyek általá­ban a jogilag önálló személyek kom­petenciái közé tartoznak. Bár az egyetem egészének szerepe jelentő­sen megerősödött, az egyes karok továbbra is több-kevesebb döntési zett, mert kifogásolták felvéteti eredményeik kiértékelését módját. Komomík öt esetben helyénvalónak találta a kar leendő diákjainak ész­revételét. Végül is a hat fellebbező diák közül kettőt vettek fel a mene­dzserképző karra. Ferdinand Devin- sky a karon történtek vizsgálatára ellenőrzést rendelt el, melynek so­rán kiderült, az elmúlt négy évben számos esetben bizonyos személyek önhatalmúlag módosítottak a ko­rábban megállapított vizsgaered­ményeken. A korrupció gyanúját csak növelte, hogy azon hallgatók között, akik módosított vizsgaered­ményeiknek köszönhetően jutottak be az egyetemre, több olyan is akadt, aki valamely közéleti szemé­lyiség gyereke. Többek közt Roman Vavrík parlamenti képviselő és Pa- vol Demes volt miniszter gyermekét is így vették fel a felsőoktatási intéz­ménybe. A felvéteti vizsgák tisztasá­gát megkérdőjelezi az is, hogy Jozef Komomík egyedül végezte el a fel­adatlapok utólagos javítását, holott erre az egyetem rektorának útmuta­tásai szerint csupán több személy je­lenlétében nyílik lehetősége. A ^ér­tékelésnél jelen kell lennie a diák­jogkörrel rendelkeznek. Az egymás­tól függetlenül tevékenykedő dön­téshozók körében pedig gyakorlati­lag nagyobb lehet a korrumpálódás lehetősége is. Ha arányosan oszta­nák el a jogköröket, könnyebb lenne megakadályozni a korrupciót. Az oktatási tárca egyik államtitkárának véleménye szerint az egyetemi sza­badságjogokra hivatkozva nem tör­ténhetnek manipulációk a felvéteti vizsgákon. Peter Ponicky oktatási miniszter a Komomík-ügy kapcsán nak, a dékánhelyettesnek és a peda­gógiai osztálya képviselőjének is. Az egyetem belső vizsgálata során kiderült, Komomík a feladatlapok javításánál néhány esetben a rossz feleleteket is ponttal jutalmazta, sőt az áthúzott megoldásokat is érté­kelte. Az értékelés szempontjait gyakran figyelmen kívül hagyva a maximális megszerezhető pontszá­mon felül is odaítélt pontokat. A dé­kán nem ritkán elteltintett azoktól a feladatmegoldásokban szereplő hi­báktól is, amelyeket szerinte a diá­kok csupán figyelmetlenségük mi­att követtek el. Ha mindez egy fej­lett nyugati demokráciában történ­ne, nagy valószínűséggel megszün­tetnék a kar akkreditációját, annak pedig, aki törvénytelen módon, ön­hatalmúlag döntött hallgatók felvé­teléről, örökre búcsút kellene mon­dania az egyetemi katedrának. Ehelyett a már említett feljelenté­sen kívül egyelőre semmi sem tör­tént. Sőt, a meggyanúsított dékán egy nyilatkozatában diktátornak nevezte Ferdinand Devinskyt, aki­nek, mondván, még az etika szó használatára sincs joga. Komomík szerint a rektor az ügyet csupán re­(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) felhívta a figyelmet arra, hogy maga a tárca sem bírálhatja felül a pozso­nyi Comenius Egyetem belügyének számító, az egyetemi tanács által meghozott döntést, mely értelmé­ben nem hívják vissza a menedzser­képző kar éléről a közvélemény szá­mára korrupciógyanús ügyleteiről elhíresült dékánt, mivel az egyete­mek önigazgatással bírnak. Az egyetemi tanács döntéseit a minisz­térium is köteles elfogadni - fűzte hozzá a tárcavezető. ménybeli képviselőjelöltsége meg­szerzésére kívánja felhasználni. Számos kérdést felvet az egyetemi tanács döntése is, mellyel elutasítot­ta a dékán visszahívására tett javas­latot. Komomíkot a nemzetközi tu­dományos együttműködés terén ki­fejtett munkásságára és eredménye­ire hivatkozva nem mentették fel hi­vatalából. A tanács döntését feltehe­tően a szolidaritás érzése indokolta, és nagy valószínűséggel az, hogy a tanács tagjai sorában vannak olya­nok is, akik még nem szerezték meg a vágyott tudományos fokozatot, nem habilitáltak. Mindenesetre Komomík hamisnak nevezte a rek­tor azon állítását, mely szerint a me­nedzserképző kar szinte valameny- nyi munkatársa a dékán személyé­től függ, és éppen ezért nem mer­nek ellene fellépni. Az ügyben nem történt előrelépés. Peter Ponicky a közelmúltban kije­lentette, a dékán által a törvény megkerülésével felvett hallgatókat kizárólag a felvételük körülményei­re való hivatkozással nem lehet eltá­volítani az egyetemről, mivel nem ők sértették meg az előírásokat, ha­nem más. (érvé, df) Bár az országban mind kevesebb gyerek születik, az egyetemekre je­lentkezők létszáma egyre nagyobb. A felsőoktatási intézményeknek az összes többi iskolatípustól eltérően egyelőre nem kell megküzdeniük a diákokért, sőt, tartós túljelentkezés­sel számolhatnak a jövőben is. Szlo­vákia lakosságának csupán tíz szá­zaléka végzett el felsőfokú oktatási intézményt. A tíz százalék önmagá­ban is kevés, de ahhoz képest, hogy a kanadaiak csaknem 50%-a, az EU lakosságának pedig 21%-a a közép­iskola után is folytatta tanulmánya­it, valóban elenyésző. Az egyetemet végzettek aránya Szlovákiában emellett rohamosan megnőtt, míg 1995-ben csupán körülbelül 11000- en, tavaly már több mint 22 000-en szerezték meg diplomájukat. Éven­te egyébként átlagosan 2000-rel nő az egyetemi helyek száma, ez azon­ban mégsem elegendő, mert a je­lentkezők létszáma még mindig jó­val nagyobb. A Comenius Egyetem jogtudományi karán viszont eggyel sem nőtt a hallgatók tábora. Tavaly 2700 jelentkező közül csupán 350- et vehettek fel. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Sem a múltban, sem a közelmúlt­ban nem fogadott el a kormány olyan határozatokat, nem hozott olyan döntéseket, melyek segítségé­vel megakadályozhatóvá vagy leg­alábbis megfékezhetóvé vált volna a szlovákiai oktatásügyben tapasztal­ható, vélhetőleg széles körben elter­jedt korrupció. A kormány elmu­lasztotta ezen lépések megtételét, pedig programnyilatkozata értel­mében nagy súlyt óhajtott fektetni a korrupció minden fajtájának mi­előbbi megszüntetésére, fokozatos leküzdésére. Egyebek mellett a fel­sőoktatási intézmények hallgatói létszámának növelésével érhetett volna el kézzelfogható eredményt a kabinet. Az új felsőoktatásról szóló törvény ahelyett, hogy gátat szabna a felvételiztetést végző egyetemi ta­nárok és oktatók megvesztegetései­nek, sokkal inkább kedvez a korrup­ciónak. Bár Peter Mederlynek, az oktatásügyi minisztérium felsőokta­tással foglalkozó szekciója vezetőjé­nek véleménye szerint a jogszabály számos rendelkezése folytán csök­kenhet a jövőben a korrupció. A szekcióvezető pozitív eredmény­ként könyvelte el, hogy a felsőokta­tási törvénybe bekerült például a dékán rektor általi visszahívhatósá­gára vonatkozó rész, valamint az egyetemi igazgatótanácsok alapítá­sáról rendelkező bekezdés. Ennek ellenére a diákok elmondásai alapján sokszor fizetnek le tanáro­kat a sikeres felvéteti vizsga sikeres­sége érdekében. Egyes információk Mivel a hazai egyetemek a helyhi­ány miatt nem tudják felvenni az összes jelentkezőt, az európai muta­tókhoz mérten csak nagyon kevesen kezdhetik meg felsőfokú tanulmá­nyaikat. A társadalomban nagyon gyakran éppen ennek kapcsán me­rül fel a korrupció gyanúja. Vajon a kevesek pusztán tudásuknak és fel- készültségüknek köszönhetően ju­tottak be az egyetemekre? - teszik fel sokan a kérdést. Az emberekben óhatadanul felmerül a felvételizte­tek megvesztegethetősége. A leg­több híresztelés a manapság diva­tosnak számító egyetemek körül ke­ring. Míg korábban a bölcsészkar­okon tartott felvétetik kapcsán lehe­tett hallani oktatók lefizetéséről szóló pletykákat, most a jogi, az or­vostudományi és a közgazdasági egyetemek - sokak szerint - a kor­rupciónak is teret biztosító felvéteti rendszerével összefüggésben be­szélnek megvesztegetésekről. Az igazsághoz azonban az is hozzátar­tozik, hogy sokszor csak a felvéteti vizsgákon ugyan sikerrel szereplő, de az egyetem által mégis elutasí­tott hallgatójelöltek helyzetük iga­zolására találják ki, illetve terjesztik a korrupcióra utaló pletykákat, (rv) szerint általában 60 000 korona fe­letti összegekről van szó, némelyek azonban azt állítják, legalább 100 ezer korona szükséges. A közvéle­mény által leginkább korruptnak tartott eperjesi egyetem bölcsész­karára jelentkező leendő hallgatók szülei között már akadt olyan is, aki 200 ezer koronát volt hajlandó fel­áldozni. Bizonyos esetekben nem készpénzt, hanem autót vagy egyéb értéktárgyakat ajánlanak fel a felvé­teliztetek számára, sőt állítólag ön­magában az ismertség, pontosab­ban a szülő hatalmi pozíciója is ele­gendő ahhoz, hogy valakit felvegye­nek valamelyik egyetemre. Egy meg nem nevezett pozsonyi felsőoktatási intézmény pedagógusa azt is elárul­ta, hogy a felvett hallgatók fele tör­vénytelen módon jut be az egyetem­re. Természetesen az egyetemek képviselői igyekeznek cáfolni min­den olyan állítást, hogy a törvények megkerülésével vesznek fel hallga­tókat. Beismerik ugyan, hogy a szü­lők részéről történnek időközön­ként erre vonatkozó kísérletek, de az egyetem felvéteti rendszerére hi­vatkozva elutasítják a korrupció le­hetőségét. A felsőoktatási intézmé­nyek általában azzal védekeznek, hogy a felvéteti vizsgákon használt feladadapok kiértékelésénél úgy­szólván lehetetlen szándékosan mó­dosítani az eredményeken. Ez per­sze igaz lehet - noha kétségek me­rülhetnek fel ezzel kapcsolatban is -, de a beavatkozásra főként nem a kiértékelésnél nyílik lehetőség, ha­nem a hallgatók fellebbezési kérel­mének elbírálása során. (RV) lozef Komomík, a menedzserképző kar dékánja többször meghamisította a felvételi vizsgák eredményeit A. korrupció Pozsonyban nem ok a leváltásra ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem tett meg mindent a kormány a lefizetések ellen Kétszázezer a gyerekért VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉGBOLT, 22-27 FOK Nap kel 04.53-kor - nyugszik 20.51-kor. Hold kel 06.48-kor - nyugszik 23.27-kor. Duna vízállása - Pozsony: 390, apad; Medve: 310, apad;Komárom: 70, változatlan; Párkány: 300, apad. ELŐREJELZÉS * 27 ORVOSMETEOROLÓGIA Országszerte vál­tozóan felhős lesz az égbolt. Csa­padékra jobbára csak az ország ke­leti és északi ré­szén számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet elérheti a 22­27 fokot. Éjszaka 10-14 fokot mutat­hat a hőmérő higanyszála, holnapra némileg felszakadozik a felhőzet, záporok, zivatarok inkább már csak északon fordulhatnak elő. Napköz­ben 24-28 fokig melegedhet fel a le­vegő, éjszakára pedig 10-14 fok kö­zé hűlhet le. Szombaton az ország nagy részén derült lesz az égbolt, s a levegő hőmérséklete is elérheti a 26-30 fokot. A mai időjárás fő­ként a reumati­kus és mozgás- szervi megbete- gedésekben szenvedőket vi­selheti meg. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak okozta fejfá­jás, erősebb fájdalom jelentkezhet a régi sebek helyén. A szív- és ér­rendszeri panaszokkal küszködő- ket hirtelen rosszullét fenyegeti. Előfordulhatnak emésztőszervi panaszok is. Fáradékonyabbak, in­gerlékenyebbek lehetünk, a gyen­gébb idegzetűek esetében de­pressziós roham is elképzelhető. A reuma és a fejfájás holnap is vi­szonylag gyakori lehet. Holnap IrWSähiäf IV VJTV/4M imái ♦ Nyelvmetafizika ♦ Sziszifuszi küzdelem a létért ♦ Magasiskola - földközelben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom