Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-12 / 135. szám, szerda
DIGITÁLIA ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 12. Részben fizetős lesz a Hotmail A Microsoft bejelentette, július 16-tól évi 19,95 dollárt kell fizetniük azoknak a Hotmail-fel- használóknak, akik más címről is a Hotmailre szeretnék letölteni leveleiket. A Hotmail-fel- használóknak küldött levélben az MSN közölte, ha valaki más címről szeremé letölteni a leveleit, elő kell fizetnie az MSN Extra Storage szolgáltatásra, amelynek éves díja 19,95 dollár. Az éves előfizetési díjért cserébe a felhasználók 10 Mbyte tárterületet kapnak a Hotmail szerverén, így nagyobb csatolt állományokat is küldhetnek vagy fogadhatnak. A díj fejében az MSN azt is biztosítja, hogy megmaradnak a nem használt felhasználói nevek: jelenleg a Hotmail-fel- használóknak legalább 30 naponta egyszer be kell jelentkezniük, hogy adataikat ne töröljék. (Napi Online) Az AudioGalaxy is szűri a fájlokat A Kazaa után az AudioGalaxy is bevezette a tartalomszűrést. Múlt szombattól bizonyos hivatkozások mellett akkor sem jelenik meg a letöltést elindító ikon, ha a fájl elérhető. A listán ezek is megjelennek, ám letölteni nem lehet. Egyelőre nincs hír arról, hogy az AudioGalaxy bevezetné a fizetős szolgáltatást. Jó hír viszont a bátrabbaknak, hogy megjelent a ZipKey legújabb változata, (gergő) Masszív kampányt kezdett az Apple „Kék halál? Milyen kék halál? Felejtsd el, hogy soha nem lehetsz biztos, mikor fagy le a PC- d. Válts Macre”. Ilyen felszólításokkal „traktálja” az amerikai tévénézőket az Apple. A számítógépgyártó cég reklámhadjáratot indított „Válts Macre” szlogennel. írók, üzletemberek vallanak arról, miért volt rossz a PC, és miért jobb a Mac a Unix alapú Max OS X-szel. Az Apple jelenleg a számítógéppiac tíz százalékát uralja, (gergő) Kiirtják a régi kódokat A Microsoft felgyorsítja a már gyakorlatban nem használt elöregedett kódok kitörlését programjaiból, mivel fölösleges jelenlétük egyedül a biztonsági résként funkcionál. A vállalat négy hónappal ezelőtt hirdette meg „megbízható számítógép-használat” nevű irányelvét, mely a hírhedten gyönge lábon álló biztonság- technikai megoldások reformját tűzte ki célul. Most, hogy a múlt héten kiderült, az Internet Explorerben megtalálható évtizedes kód komoly rést jelent a szoftver védelmi vonalaiban, a cég bejelentette az ehhez hasonló kódok kivonásának felgyorsítását. Az ilyen kódok gyakorlatilag még az internet kezdeti időszakából maradtak benne a programokban. A Microsoft ezzel a problémával a közelmúltban a legélesebben a Windows XP megjelenésekor találkozott, ott 50 millió sornyi kódnak kellett összhangban lennie egymással, és a biztonság, a megbízhatóság és a teljesítmény érdekében a cég végül úgy döntött, hogy inkább lemond a gyakorlatilag használaton kívüli kódok kompatibilitásáról. (prim) SMS-AJÁNLÓ Azért dolgozol, hogy valahogy megélj, de közben nincs időd élni! Alkotmányellenesek a gyermekek internetes védéséről szóló intézkedések Az netpolgárok fele nem fizet minden programért Állj a szűréseknek! NETVILÁG A lkotmányos alapjogot sért az a törvény, I amely alapján a köz I könyvtárakban talál- ható internetes számí- tógépeken tartalomszűrő programokat kellene alkalmazni - így döntött a hét végén egy amerikai fellebbviteli bíróság. A végzést az internetes tartalomszolgáltatás korláüan szabadságának hívei kitörő lelkesedéssel fogadták, azok viszont, akik szerint adminisztratív korlátokkal is őrködni kell az ifjúság erkölcsei fölött, csalódottan vették tudomásul. A „gyermekek internetes védelméről” szóló, vitatott törvényt (CI- PA) tavaly fogadta el a kongresszus. Ez voltaképpen a harmadik törvényalkotási kísérlet arra, hogy elzárják a gyermekek elől az internetes pornográfiát. Az előző két törvény, ugyancsak alkotmányossági okok miatt bukott meg. A CIPA értelmében azok a közkönyvtárak, illetve könyvtár-fenntartó iskolák, amelyek az internetre kapcsolt számítógépeken nem alkalmaznak a pornográf, Illetve az „obszcén” tartalom kiszűrésére alkalmas szoftvereket, elveszítik az intemetelérés szövetségi kormányzati támogatására vonatkozó igényjogosultságukat. A most elbírált panasz csak a törvénynek a közkönyvtárakra vonatkozó rendelkezéseit támadta, tehát az iskolai könyvtárakra a törvény - a dolgok jelenlegi állása szerint - kétségbe nem vont módon érvényes. A szövetségi bírói fórumrendszer 3. számú - philadelphiai székhelyű - fellebbviteli bíróságának három tagú tanácsa olyan állásfoglalást tett közzé, miszerint rokonszenves ugyan az a kormányzati törekvés, hogy a gyermekeket és a fiatalokat megvédjék a számukra ártalmas internetes anyagoktól - megakadályozva őket az ilyen tartalmú honlapok elérésében -, ám a technika jelenlegi állása szerint a szűrésre használható eljárásmódok nem eléggé kifinomultak, nagyon sok kétséges, „szürke zónába” sorolható honlapot is elérhetetlenné tesznek, így alkalmazásuk sérti az amerikai alkotmány híres 1. számú kiegészítését, amely a közlés szabadságáról szól. „A cél, legyen az bármily kívánatos, elérhetetlen ebben a mai világban, amely nem mondható minden lehetséges világok legjobbikának” - írták ékesszóló indoklásukban a fellebbviteli bírák, akik megállapítása szerint a rendelkezésre álló szoftverek alkalmazása esetén mind az ártalmatlan honlapok letiltása (overblock), mind az ártalmas honlapok átengedése (underblock) előfordul. David Burt, az N2H2 Inc. nevű, internetes szűrőprogramokat előállító seattle-i cég szóvivője ugyanakkor úgy véli: büszkeségre ad okot, hogy a programok mintegy 99 százalékos találati pontossággal működnek. „Örömmámorban úszom, ennél jobbat nem is várhattunk volna” - mondta viszont a döntés nyomán Judith F. Krug, az amerikai könyvtárszövetség azon tisztség- viselője, aki a „szellemi szabadság” ügyeinek irodáját vezeti. Az állásfoglalás még nem jogerős: az igazságügyi tárca egyelőre mérlegeli, hogy fellebbezzen-e. Ha megteszi, az ügy az amerikai legfelsőbb bíróság elé kerül, ahol a bírák többsége konzervatív beállítottságú - bár az nem tudható, hogy konzervativizmusuk az adminisztratív erkölcsvédelem ilyen értelmezésére is kiteijed-e. A legfelsőbb bíróság eddig meglehetősen erősen védelmezte a közlési szabadság szempontjait az internetes tartalomszolgáltatásban. Alkotmányellenesnek nyüvánította a „felnőtt tartalmak” korlátozását célzó törvényt, és áprilisban elutasította azt is, hogy betiltsák az úgynevezett virtuális gyermekpomog- ráfiát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem valódi gyermekekről készült pornográf felvételek láthatók, hanem számítógép által „generált” gyermekfigurák szerepelnek pornográfhelyzetekben. (p) Hét év változatlan dizájn után július elsejétől új külső várja a portál látogatóit Új ruhában a Yahoo! NETVILÁG A hét éve változatlan kül- | alakú portál július ele- | jétől átalakított dizájn- nal várja látogatóit. A világháló egyik legkorábban indult és ma is a legnagyobb látogatottságit portálja hétfőn tette közzé megújult formájának tesztverzióját. A portált üzemeltető vállalat várakozásai szerint a régi arculathoz igen hasonló bétaváltozat csak kisebb módosításokon megy át az éles startig. A külalakváltás egyik hajtóereje az online reklámfelület-értékesítés hatékonyságának növelése, a Yahoo!-t korábban számos kritika érte, miszerint nem kellő mértékben használja ki magas látogatottsága adta bevételi lehetőségeit. Az észrevehető, ám radikálisnak nem mondható új külalak kialakításában döntő szempont jutott a Yahoo !-nál hagyományosnak tekinthető egyszerűségre törekvésnek. A döntő módosítás az ezentúl kisebb betűmérettel „szedett” népszerű linkgyűjtemény háttérbe szorítása az egyéb tartalmak, illetve navigációs fejléc mellett. A portál dizájnjában - a kisebb kiegészítések mellett - utoljára 1995-ben történt változtatás, (o) Börtöntöltelék a fél világ NETVILÁG A BSA napokban közzétett felmérése szerint az internetfelhasználók több mint ^ felével előfordult már, hogy letöltöttek olyan szoftvert, amelyért nem fizettek. A szervezet vezérigazgatója megdöbbent. Az ismertebb szoftvergyártók érdekvédelmi szövetsége, a Business Software Alliance által végeztetett vizsgálat során 1026 felhasználónál tudakozódtak le- és feltöltöge- tési szokásai felől. A válaszadók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ritkán, de inkább soha nem fizet az általuk letöltött szoftverekért. 12 százalék úgy nyilatkozott, tevőlegesen is részt vesz feltört szoftverek terjesztésében. A BSA elemzése ugyanakkor ellentmondásokra is bukkant a felmértek lelke mélyén: a megkérdezettek túlnyomó többsége úgy vélte, hogy a szoftvervállalatok munkáját helyes lenne megfizetni és ugyancsak támogathatónak vélték az intellektuális tulajdon védelmére irányuló erőfeszítéseket. A névtelenség biztonsága „“Megdöbbentő viselkedési trendre bukkantunk, amely sérti a szerzői jogi törvényeket, ez több milliárd dollárba és több százezer munkahelybe kerül minden évben”“— kommentálta az eredményeket közleményében Robert Holley- man, a BSA vezérigazgatója. A szervezet szerint az illegális szoftverforgalmat elősegítő főbb tényezők: az internetezők táborának gyarapodása, a sávszélesség fejlődése, az internetes árverési oldalak népszerűsége, és az anonimitás weben tapasztalható érzete, (i) Megjelent a Mozilla véglelges verziója Böngészőháború BÖNGÉSZŐ A Mozilla egy héttel ezelőtt nyilvánosságra hozta böngészőjének végleges, 1.0-ás ver- zióját. A 2000 novemberében kiadott Netscape 6.0 már a Mozilla kódot használta, de ez a böngésző általános vélemény szerint csak egy rosszul sikerült béta-verzió szintjét ütötte meg. A Mozillát az America Online is teszteli, a próbajárat sikere esetén az internet-, cég lecserélheti a felhasználóinak szállított Internet Explorert. Az AOL lépése kapcsán sokan a böngészőháború felmelegítéséről beszélnek. Hosszú várakozás után végre megjelent a Mozilla nyílt forráskódú böngésző 1.0-ás, végleges verziója. Az új böngésző a World Wide Web Consortium által ajánlott szabványok (HTML 4.0, XML 1.0, CSS1, stb.) mellett továbbiakat is támogat (pl. SOAP 1.1, XSLT, XPath 1.0). A Mozilla-mozgalom 1998-ban indult, amikor az akkor még független Netscape nyilvánosságra hozta böngészőjének forráskódját. A cég elsősorban a fejlesztők megnyerésére tette meg ezt a kockázatos lépést, mivel akkoriban még harcban állt a piaci részesedésért az Internet Explorerrel. Azóta a Mozilla önállóan működik. A küzdelem jegyében a Mozilla átalakította a Geckót (a böngésző alapmodulját), hogy más cégek programjaiban is használható legyen. A Mozilla-forradalomról szóló jóslatok azonban szép sorjában valótlannak bizonyultak, közben az IE hatalmas fölénnyel megnyerte a browserháborút. A Netscape-nek több mint két és fél évébe került, amíg kiadta az első, Mozillatechnológiára épített böngészőjét, a Netscape 6.0-át. Számos fejlesztő kritizálta a programot, mondván, az csupán egy befejezetlen, hibákkal teli bétaverzió. A későbbi kiadásokban a legtöbb hibát kijavították. A Mozilla 1.0 mostani kiadásának azonban további hatásai is lehetnek. Persze a fejlesztők eleinte pusztán egy böngészőt akartak építeni, de az annak alapját képező technológia számos más alkalmazás megírását is lehetővé te szí, és szinte mindegyik operáció: rendszer alatt használható. Egye: fejlesztők már össze is fogtak Mo zilla-alapú chatprogramok, médi alejátszók és más alkalmazások el készítésére, (index) WEBAJÁNLÓ isiitől;. LÉGY ÜDVÖZÖLVE! v '.’wr Elkezdő"dött a koreai-japán közös rends f; qllifen és egyéb fórumokon biztos sí izgálmasabbá tsheto'ak a rneccsek. Mi is csapat tesz 3 Te i Acs ■ A legtöbb pontot. A szabályok kiai arany Üiif)* Linkek ■HÉT «ily. Soccer MTV vfe imRícfv* i «« Bejelentkezés Jelszó: Rs?g»z?r«eié. Copyrighl http://alomcsapat.blacksun.hu/ UK Informatikai Tud@kozó www.infotutiakozo.hu Napjainkban, a számítógép-felhasználók körének bővülésével egyre többünknek van szüksége időnként segítségre a legalapvetőbbnek tűnő témaköröktől a bonyolultabb, összetettebb kérdésekig. Ezért jött létre egy olyan közhasznú információs központ, amely a számítógép-használók számára ingyenes segítséget nyújt informatikai kérdésekben. Központunk természetesen csak magáncélú felhasználás kapcsán, cégek, illetve termékek népszerűsítése nélkül adha általános jellegű információkat. Amennyiben Önnek bármilyen számítógéppel kapcsolatos kérdése, problémája van, az alábbi űrlap kitöltésével elküldheti kérdését, amelyet írásban (email-ben) válaszolunk meg. Az információs központ telefonon is elérhető a 06 1 432-1000-es telefonszámon, ahol munkatársaink minden nap 8-23 óra között várják hívását. Bízunk benne, hogy kezdeményezésünk elnyeri bizalmát és szükség eset Önnek is segíthetünk! Választím E-Mail: f www.infotudakozo.hu Amit rögtön észre veszel majd, az az lesz, hogy nem veszel észre semmit. A színkeverés marha rossz, főleg az almazöld alapon a piros betűk. Az oldalon egyébként a vb focistái közül állíthatod össze az aranylábúak csapatát. Fórum, linkajánló. Értékelés: -kttírk Nem volt alkalmam kipróbálni, így még most is megesz a kíváncsiság, hogy ezek tényleg megválaszolják-e a leveleket puszta szívességből. A lényeg: a magyar kormányfői hivatal kérdezz-felelek szolgálatot indított. A hangzatos szöveg harmadszori olvasásra fura: cégek népszerűsítése nélkül segítenek, kíváncsi vágyó! hogy írják majd körül a Microsofté Érdemes kipróbálni. Értékelés: ★★★★
