Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-11 / 134. szám, kedd
15 JJ SZÓ 2002. JÚNIUS 11. TÉMA: A GALÁNTAI MAGÁNGIMNÁZIUM Dnálló gondolkodásra, függetlenségre és felelősségteljes viselkedésre nevelik a Galántai Magángimnázium tanulóit fövőbe vetett hit és bizalom V politikai rendszerváltás itán átalakult a honi oktatásügy is, melynek köszön- íetően a felvidéki magyar tannyelvű iskolák rendsze- •e szintén megváltozott. Kz állami oktatási intézmé- íyek mellett sorra alakullak a magániskolák. Tóth l,ajos az elsők között gon- iolta úgy, hogy magángimnáziumot alapít. RÁCZ VINCE \ galántai magán középiskola fennállásának tizedik évfordulójára a núlt héten számos hazai magyar cözéleti személyiség jelenlétében ;mlékeztek. \ korábban pedagógusként és mű- /elődésszervezőként tevékenykedő alapító-tulajdonosnak, Tóth Lajosnak, aki aktívan részt vett a szlová- ciai politikai rendszerváltásban, 1989-ben döntenie kellett: politikai szerepet vállal-e vagy továbbra is az nktatásügyben tevékenykedik. „Azt hiszem, jól döntöttem - mondta Tóth Lajos -, amikor iskolát alapítottam, amelyben elsősorban a tanulók és szüleik érdeke, valamint a képzés színvonala a döntő tényező.” A galántai magángimnáziumban az oktatás célja, hogy önálló gondolkodású, függeden, felelősségteljes fiatalok kerüljenek ki az iskolából. „Pedagógusaink nem csupán oktatják növendékeinket, hanem nevelik is őket, az iskolánkban alkalmazott pedagógiai-módszertani program erre kiváló lehetőséget biztosít” - fűzte hozzá az igazgató, aki azt is elmondta, hogy az amerikanizálódás fenyegetettségében élő társadalmak, köztük a szlovákiai magyar közösség, sajnos nincsenek kellőképpen felkészülve értékeik védelmére. Éppen ezért a hazai magyar oktatásügyben dolgozóknak hathatós válasszal kell szolgálniuk a jelenlegi időszak kihívásaira. Tóth Lajos az iskola legfontosabb törekvésének azt tartja, hogy segítsen a majdani nemzedék tagjainak abban, hogy megőrizhessék személyiségüket, és ne váljanak a vüágban tapasztalható globális agymosás áldozataivá. Mivel a mai gyerekek döntő többsége eléggé szétszórt, céljaiban határozadan, értékrendszere pedig nem megfelelő, számos feladat hárul a pedagógusokra. Tóth Lajos meglátása szerint a magyar kultúra, történelem és irodalom személyiségformáló erejét kell felhasználni a :élok eléréséhez. Emellett tudatosítani kell, hogy a búslakodás, a pa- tiaszkodás nem vezet eredményre, a világ újrahierarchizálódó társadalmában a szlovákiai magyar közösségnek is el kell foglalnia az őt meg- llető helyet. A jövő felvidéki magyarságát alkotó generáció tagjai- tak nagyobb szerepet kell tudnia /állaim a szlovákiai közéletben, gazdaságban, hivatalokban, de akár a minisztériumokban is. Ennek az íhított célnak az eléréséhez azonban szemléletváltás szükségeltetik és nem utolsósorban nagy adag civil kurázsi - állítja az iskola alapítója. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően egy igazgatótanács által vezetett alapítványi gimnáziumként működött volna a galántai magán oktatási intézmény, ahol elitképzés folyt volna elit tanárokkal. A tervek azonban módosultak, és a jelenlegi formáját öltötte az iskola. Az első évben még nem rendelkeztek különálló saját épülettel, a helyi állami gimnázium épületében kapott helyet a magániskola. Kezdetben mindössze 35 diák alkotta az iskola tanulói létszámát. A következő tanévben már három osztályt nyitottak, de miután nézetkülönbségek adódtak az állami gimnázium vezetésével, új helyre kellett költözniük. Ettől kezdve a kastély melletti régi gimnázium közművesítésre váró épületében folyt az oktatás. Az utóbbi években pedig már az eddigi végső helyére költözött az intézmény. A korábban irodaházként működő, belvárosi épületet jelentősen átalakították, hogy az oktatás alkalmas helyszínéül szolgálhasson. Kezdetben nyolcosztályos gimnáziumként működött a Tóth Lajos által alapított magániskola. Az utóbbi két évben azonban ötéves, két tannyelvű, angol és magyar nyelvű képzést indítottak. Igazából három nyelven folyik az oktatás, mivel természetesen szlovákul is tanulnak a diákok. Az országban csupán öt helyszínen működik két tannyelvű oktatási intézmény, ebből az egyetlen félig magyar tannyelvű iskola Tóth Lajos Galántán. A magángimnáziumba az alapiskolák nyolcadik évfolyamából érkeznek a diákok. Mivel a négyéves tananyagot öt év során sajátítják el a magángimnázium tanulói - többet foglalkozhatnak a tanulmányaikkal. Az első évfolyam tulajdonképpen a tanulók angolnyelv-tudásának megalapozásával telik. Heti 32 tanítási órából 16 angol nyelven folyik. Ez annyit jelent, hogy a diáAz iskola épülete (Képarchívum) kok napi 3-4 tanítási órában angolul tanulnak. Fél év múltán szinte valamennyi gyerek elsajátít egy bizonyos szintű idegennyelv-tudást, ami elég ahhoz, hogy a későbbiekben problémák nélkül használni tudja az angol nyelvet. „Ezt a hatékony nyelvtanítási módszerünket az is segíti, hogy az iskolánkban egy Egyesült Államokból érkezett tanár is oktatja a diákokat. Nyelvtanáraink egyébként rendszeresen együttműködnek a The British Council és az angol nagykövetség munkatársaival, valamint a Come- nius Egyetem anglisztika-amerika- nisztika tanszékének dolgozóival, akik felügyelik az oktatás színvonalát” - fűzte hozzá az igazgató-tulajdonos. A diákok felvételénél egyébként nem merül fel szempontként, hogy korábban, az alapiskolában tanultak-e idegen nyelvet. Sosem késő elkezdeni a nyelv- tanulást, vallja Tóth Lajos, a nyelv- tanulás terepe az iskola. A felvételi beszélgetéseken rendhagyó módon a szülők is részt vehetnek. A felvételét kérelmezőnek nem kell matematikai feladványt megoldania, sem tollbamondást írnia, e nélkül is számos dolog megtudható a reménybeli leendő gimnazistáról - állítja az igazgató. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a tanulás szándékával érkezzen a galántai magán- gimnáziumba a végzős alapiskolás. A felvételi beszélgetések alkalmával mind a diákot, mind a szüleit tájékoztatják mindazon lehetőségekről, amelyekkel a növendékek számolhatnak a későbbiekben, miután elvégezték a középiskolát. A galántai magángimnáziumban folyó képzés szerkezete olyan, hogy annak a tanulónak sem kell elkeserednie, aki az ötödik év végén nem kíván vagy nincs lehetősége egyetemi tanulmányokat folytatni. Megszerzett végzettsége nagy valószínűséggel biztosítja számára az elhelyezkedés lehetőségét, akár a kereskedelemben, akár az állam- igazgatásban vagy éppen az idegenforgalom területén. A tanulók több mint fele egyébként egyetemen folytalja tanulmányait, és nemeseik hazai felsőoktatási intézményekben, hanem külföldi főiskolákon és egyetemeken is, egyebek mellett Ausztriában, Francia- országban és Magyarországon. A szülők folyamatos tájékoztatását rendkívül fontosnak tartják a magángimnáziumban. A szülők úgyszólván részesei az oktatás folyamatának. Az iskolát bármikor, akár bejelentés nélkül is meglátogathatják. Ha igényt tartanak rá, akár a tanítási órákba is belehallgathatnak. A pedagógusok rendszeresen tartanak fogadónapokat, melyek során minden felmerülő problémát megvitatnak a gyermekek szüleivel. Tülajdonképpen tanévkezdéstől tanévzárásig rendezik meg a nyüt napokat. A szülői értekezleteken egyedülálló módon a diákok is részt vehetnek. Az iskolában oktató tanárgárda túlnyomórészt fiatal pedagógusokból áll - átlagéletkoruk nem haladja meg a harmincat sem. Valamennyien képesített munkaerő. Az igazgató azért ragaszkodik a fiatal tanerőhöz, mert állítása szerint ez a generáció mentes számos olyan előítélettől és dilemmától, amely az idősebb nemzedék tagjait sújtja. Az intézményben már hetedik éve tanító Pásztor Laura angol nyelv és etika szakos tanár szerint nagyon jó munka- és baráti közösséget alkotnak a magániskola pedagógusai. „Mivel a magániskolák általában a kis létszámú iskolák közé tartoznak, kevesebb tanárt foglalkoztatnak, kisebb közösséget alkotnak mind a diákok, mind a tanárok. Éppen ezért hatékonyabb együttműködés lehetséges a pedagóguskollégák közt, kevesebb a nézeteltérés a tanáriban, ez pedig kihat a gyerekekre is. Igazából egy nagy családhoz hasonlíthatnám a mi közösségünket” - mondta a tanárnő. A galántai magángimnázium vezetése és pedagógusai igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a padsorokból kikerülő növendékek később megtalálják helyüket az életben és eleget tegyenek választott hivatásuk követelményeinek. Jnnepi gondolatok a Tóth Lajos által alapított Galántai Magángimnázium tízéves jubileuma alkalmából Iskolaalapítók misztériuma SIMON SZABOLCS így gondolom, az iskolalapítás va- amiképpen misztikus dolog. Va- on mi járhat a fejében annak, aki skolát alapít, akár zord körülmé- ryek között is; és nem azonnal negtérülő, tetemes haszonnal ke- :segtetó tevékenységbe kezd: magánvállalkozásba, mint mondjuk nenedzseriroda vagy étterem nyi- ásába, ingatlanközvetítésbe, eset- eg egyebekbe? A napokban ke- :embe került egy újság. Az egyik tépen afgán gyerekeket tanít valami az utca porában egy derék, mrnuszba burkolózott ember a tá- ib állások amerikai bombázásá- íak másnapján. Egy árva tábla, fagy inkább csak deszkalap, a bur- íuszos alak meg a gyerekek -, négis iskola. Az újrakezdés, a jövő, az élet látható. Egy iskola „születése” - hatványozott jelentőségű születés, amiképpen halála is sokszorosan az. Áz iskola maga az élet, az iskolaalapítás misztériuma az élet misztériuma. Aki iskolát alapít, az életigenlő, annak nem az számít, hogy már galambősz és jóval kevesebb haj tapad a fejéhez, mint ifjúkorában, s nem is az a fontos, hogy már holnap „kaszáljon”, meggazdagodjon. Akinek iskolája van, szíve van. Hiszem, iskolát csak olyan ember hoz létre, akinek az számít, hogy a padokban a jövő reménysége, a csillogó szemű, izgő-mozgó kíváncsi gyerekek, a tudásmeghódítói ülnek. Az maga a csoda, ahogy belőlük tervezőmérnök, üzletember, közgazdász, diplomata és... tanár lesz. Aki iskolát alapít, ezt a reménységet hordozza magában. Galántán tízéves a magángimnázium. Ahol iskola van, jövő is van. Galántán egy évtizedig magyar tannyelvű magángimnázium volt, és vele magyar jövő is: két éve angol és magyar tannyelvű az iskola, de hiszem, e dél-szlovákiai kisvárosban európai és magyar is a jövő. Az iskolaalapító nem adja fel, dacolva a nehézségekkel, makacs elszántsággal tanít, épít, szervez, lohol, tárgyal - mikor mit kíván az élet, a gyerekek érdeke. Irigylésre méltó bátorságáért, kitartásáért, ügyszeretetéért, életszeretetéért, az iskolaalapításért. Tudja, miért teszi. Évről évre kinyílott értelmű gyerekek hagyják el az alma matert, akikről elmondhatja: a mi diákunk volt, „innen vitte tovább a tüzet”. Aki iskolát alapít, nem magáért csinálja, hanem mindannyi- unkért, népéért, fajtájáért. S azt is tudja, olyan dologba kezdett, aminek legfeljebb csak sejteni lehet az eredményét: kiművelt emberfők tevékenységének kisugárzását, to- vábbhullámzását. Vajon mennyi szeretetben, életmentésben, házban, gyárban, gépben, versben, tettben képeződik le mindez? Ki a megmondhatója? Kormányok, tervek, nyelvtörvények, diktátorok jöttek, majd mentek, ahogyan iskolaalapítók is. Maga a csoda - a szellem műhelyének, kikovácsolódásának misztériuma, amelynek helyet, otthont mindenmás előtt az iskola ad - marad. Az iskolaalapítók ennek a titoknak tudói. A szerző egyetemi adjunktus AZ ELHANGZOTT BESZÉDEKBŐL Hitben és szeretetben „Tóth Lajos tanár úr, aki a szlovákiai magyar kulturális élet hosz- szú évek során át közmegbecsülésnek örvendő fáradhatatlan és eredményes szervezője volt, tíz évvel ezelőtt- a rendszerváltás kezdetén - társaival ismét újat és nagyot tett: Magángimnáziumot alapított Galántán. Sokakkal együtt tanúja lehettem ennek a nemes és bátor elhatározásnak. Nem volt könnyű ez a döntés. A magániskolát járat- lanúton kellett elindítani, és folyamatos működését bizonytalan viszonyok közt kellett biztosítani. Hiszen ha egy iskola megnyitja a kapuit, befogadja az első diákokat, akkor azok kezébe bizonyítványt, de nem csupán bizonyítványt kell adnia. Jól emlékszem akkori beszélgetéseinkből Tóth Lajos tanár úrnak az induláskor meglévő töretlen hitére, bizakodására, hogy amit elkezdett, nem csupán megvalósíthatja, hanem meg is tarthatja., Emlékszem arra, hogy igazi iskolaalapítóként olyan társakat keresett, akik nem csupán tudást, hanem annál sokkal többet: az erkölcsi magatartás értékeire való nevelést is céljaik közé emelték. Amikor meghívott a Magángimnázium tízéves fennállásának ünnepére és felkért, hogy szólaljak fel az ünnepi találkozón, amelyen számosán szólni fognak, megkérdeztem: mi legye az, amit felszólalásom vezérfonalává tegyek. Spontánul azt válaszolta: Hitben és szeretetben. Oly közvetlenül és annyira a lelke mélyéből fakadt ez az óhaj, hogy utóbb fontolgatva annak mély igazságtartalmát, a cím akár a Galántai Magángimnázium jelmondatává is lehetne...” „Hiszünk abban, hogy a szülők tapasztalják és tudják, hogy ebben az iskolában munkálkodó tanárok szeretettel foglalkoznak a tanítványaikkal, szeretettel oktalják őket. Ez a szeretet pedig nem csupán tudást követel és nyújt, szorgalmat igényel, hanem a tudás- szerzés útján járóknak az utat is megvilágítja, segíti őket, hogy azon a célba el is jussanak. Hiszünk abban, hogy ez az iskola, igazi Alma Materként, nem csupán néhány szükséges évre nyújt átmeneti otthont a tanulóknak, hanem a nagy múltú, régi iskolákhoz hasonlóan, az új hagyományok őrzőjévé, az egykori, a tanulópadok sorát már elhagyó diákok mindenkori otthonává lett és az is marad...” „Hiszünk abban és kívánjuk, hogy az a szeretet, amely ennek az iskolának falai közt otthonra lelt, termékeny és munkálkodó szeretetet teremt. Olyan közösséget hoz létre, amely nem az érettségi napján szűnik meg, hanem akkor válik állandóvá és szilárddá. Hiszünk abban, hogy ebben az iskolában olyan közösség születik, amely idővel, amikor a tanulókból sikeres emberek lesznek, az iskola támogatásában is megmutatkozik majd. Sőt ezen túl még abban is, hogy igazi közösségként az egykori diákok az élet rögös útjain egymást is és szülőföldjük kultúráját is mindenkor segíteni, támogatni fogják. Hiszünk és bízunk abban, hogy azok a tanulók, akik innen indulnak el az életútjára évek múltával gyermekeiket kézen fogva hozzák ugyanebbe az iskolába, mert megtapasztalták, hogy ez az iskola jó, nem csak tudást, hanem az Istenbe vettet hitet, a mindent átható szeretetet, az emberi magatartást és népünk nemes hagyományainak őrzését egyaránt szolgálja.” Püspöki Nagy Péter történész Budapest, 2002.június 7. Szellemi rendszerváltás „...Ma már nehezen hihető, de mint mindenütt Kelet-Európábán, így Csehszlovákiában is az oktatás állami monopólium volt. A bársonyos forradalomnak volt köszönhető, hogy a galántai magángimnázium lett az első kivétel ez alól és egyben ez lett az első magyar nyelvű magánintézet is az országban. Mint ilyen, az új iskola mindenben alternatívája volt az állami iskolának...” „Itt Galántán mások voltak a tanárok, a tankönyvek és a tantervek, de az oktatási és nevelési módszerek valamint a pedagógiai célok is. így persze a gondok is. A függetlenségért és a másképpen gondolkodásért hétről hétre, évről évre a mai napig is, meg kellett küzdeni. Mindennek köszönhetően, ami a legfontosabb, fokozatosan másokká nevelődtek a diákok is. A szellemi igényesség, a nemzeti hűség és európaiság számukra elválaszthatatlan egység lett. Megtanulták, hogy a tolerancia a mássággal szemben önmaguk védelmét is szolgálja...” „Tíz egynéhány év eltelt ezután azt látom, hogy a politikai rendszerváltáshoz elegendő néhány hónap. A gazdasági rendszerváltás nehezebb, ehhez hosszú évek keserves munkájára van szükség. A szellemi rendszerváltás a legnehezebb, a haladást csak emberöltőben lehet mérni. Ezt a munkát kezdte még tíz ével ezelőtt Tóth Lajos a galántai magángimnáziumban. A. Nagy László, az MKP parlamenti képviselője Tanári küldetés? „...Tudjuk, hogy kisebbségi helyzetben gyakran csak a küldetéstudat a mentőöv. De öntsünk tiszta vizet a pohárba: a szlovákiai magyarság elitjén belül már csupán a tanároktól követeltetik meg ez a küldetéstudat. A birtoklás és a hatalom szintjén nálunk is a könyörtelen gazdasági és politikai racionalitás győzedelmeskedik. Es amikor az oktatásba is bevezetnék a racionalitás elemeit, akkor azok önpusztító módon éppen azt a célt törlik el, amelyet pedig közelebb szeretnénk látni: a minőséget.” „.. mit ajánlhatnék? Elsősorban az elhivatottság és küldetés szavak profanizálását és ideológiai tartalmaktól való megszabadítását. A profanizálás még nem jelent alsóbbrendűséget és értéktelenséget. Az ideológiákról pedig tudjuk, hogy a leggyakrabban a megaláztatás eszközei, tehát nincs mit sajnálnunk elvesztésük esetén. Vagyis: a teológiai és ideológiai fogalmak helyett használjuk a társadalomtudományokban bevett és alkalmazott társadalmi funkció fogalmat. Ha így teszünk, akkor kiderül, patetizmus helyett tényszerűen beszélhetünk a tanár „küldetéséről”... „Optimista álmaimban a társadalmi funkcióit betöltő tanárt és az ugyancsak társadalmi funkcióit teljesítő társadalmat látom. És közben szó nem esik kúldetéstudatról, „csak” működő iskolákról.” Mészáros András tanszékvezető tanár
