Új Szó, 2002. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. JÚNIUS 8. Családi Kör 11 Pozitív energia és mozgás Helyettünk tornázik MALIK ÉVA N emrég találkoztam Ildivel. Meglepődtem a változáson, melyen szemmel láthatóan áte- mm<iB—m sett. A meggyötört kül­lemű, a család, a mun­kahely és a házimunkák között ver­gődő többgyermekes anya szinte ki­virult, mozdulatai energikusak let­tek, lénye derűs. Kérdezés nélkül is felelt: ,Elárulom a titkomat: egy motor tornázik helyettem.” Látva el­képedt arcomat, nevetve magyaráz­ta: „Slender life” - és egy telefonszá­mot nyomott a kezembe. Semmi sem természetesebb, mint hogy enyhén szólva felkeltette kí­váncsiságomat a dolog, feltárcsáz­tam hát a számot. A vonal végén egy női hang jelentkezett. Nem szeretem, ha valamit rám tukmál­nak, arra meg kimondottan allergi­ás vagyok, ha erőszakosak. Ezért leginkább saját magam lepődtem meg, amikor nemsokára egy kisebb szépségszalon bejárata eíőtt áll­tam. Jó néhány év eltelt azóta, hogy utoljára aerobikoztam, amió­ta pedig elköltöztünk a fitnesz kö­zeléből, oda sem volt már kedvem eljárni. Egyre csak azt hajtogattam, inkább majd otthon! Majd holnap, vagy holnapután... A középkorú nők általában nagyon jól ismerik önmagukat. Kevés az ön­bizalmunk ahhoz, hogy megjelenje­nek egy tornateremben, ahol csupa kisportolt, jó alakú fiatal gyakorol. Ha mindezt elképzelik, inkább el­megy a kedvük attól, hogy szintén tomaruhába bújjanak. A slender li­fe viszont amolyan motorizált tor­na, amelynek lényege, hogy a meg­erőltető gyakorlatokat egy motor végzi el helyettük. Mindenki annyit „segít be” a motornak, amennyit bír. Az agy úgy tudja, hogy tulaj­donképpen nem is tornázunk, ha­nem pihenünk, lazítunk, a gép azonban az izmok irányában moz­gást provokál, melyre olyan aktivi­tást fejtünk ki, mintha saját maguk tornáznának. A gyakorlatok után VERSENY Azok közt a kedves Olvasó­ink közt, akik megválaszol­ják az alábbi kérdést, öt sze­rencsésnek tíz órából álló in­gyenes slender life-kúrát sorsolunk ki a pozsonyi Re­lax 2000 szépségszalonban, hárman pedig kedvezmé­nyes áron részt vehetnek dr. Semancák fájdalommentes diagnosztikai vizsgálatán. Ki volt az az orvos, aki elő­ször próbálta ki az Amecs- diagnosztizálást? szinte eláraszt az energia, amellyel feltöltődünk, minden egyes óra (hat óra klasszikus gimnasztikával ér fel!) növeli mozgékonyságunkat, aktívabbá tesz. A gimnasztikaaszta­lok hatékonyságát leginkább a vízi gimnasztikához hasonlíthatnánk: a test szinte lebeg, miáltal az izmok igénybevétele csökken. Ebben az esetben azonban a lebegés érzésé­ért nem kell a vízbe ugrani, itt a kis elektromotorral mozgatott gyakor­lóasztal teszi ezt a hatást. A motor masszíroz, fokozatosan megmoz­gatja a problémás testrészeket, az ízületeket, miközben nem fáradunk ki, nem izzadunk meg. A gyakorlás mindenkinek ajánlott, de néhány betegségre kimondottan jótékonyan hat. Ilyenek például a tüdő-, szív- és érrendszeri betegsé­gek, az asztmások, az allergiások, a cellulitisszel (narancsbőr), pszorió- zissal (csontritkulás), visszerekkel, krónikus székrekedéssel, súlyfeles­leggel küszködök. Az ízületi gyulla­dásban szenvedők észreveszik, hogy minden egyes órával csökken a fájdalmuk. Problémamentes ter­hesség esetén is ajánlott az első há­rom hónapig. Természetesen azok­nak a leginkább, akik valamilyen oknál fogva nem látogathatják a tor­natermeket, nem végezhetnek meg­erőltető gyakorlatokat. Azok számá­ra is nagyon hasznos, akiknek rossz a testtartásuk, akik egy irányban vannak megterhelve, vagy hátge- rincbántalmaik vannak. Ez utóbbi­aknak szükségük van arra, hogy a hát- és a hasizmaikat fejlesszék. Vízszintes helyzetben fekve nem emelnek semmilyen súlyt, az asztal a gyakorlás alatt támasztja és masszírozza a hátat és a lábakat. Mai rohanó vüágunkban nem elha­nyagolható a gyakorlatok stresszol­dó hatása sem. Nem kimondottan csak nők, hanem férfiak, házaspá­rok is járnak ide.- Látogatóinkat szinte nem is tudjuk kategorizálni, az egyetlen, amit mondani tudnék, hogy a tizenhat évestől nem húzható meg a felső korhatár... - mondja Magdaléna Sarmírová mérnök, a pozsonyi Re­lax 2000 relaxációs és rehabilitációs központ vezetője. - Még tavaly nyá­Dr. Vasil Semancák és az Amecs (Archív felvételek) ron kezdett ide járni egy idős, hetvenöt éves dáma. Már az ötödik kúránál tart, és azt mondta, nem hagyja abba (egy kúra tíz gyakorló órából áll). Megnyerte az év nagy­mamája címet, és nem csak úgy akárhogyan tornázik. Azt bárki megnézheti! Persze, nem mindenki ilyen vitális. Viszont sokan vannak olyanok, akik a leg­szebb éveiket már régen túllépték, akik számára az aerobik vagy más, gyors tempójú torna nem felel meg, hiszen a hagyományos gimnasztiká­nál a saját erőnkkel emelgetjük a testünket, míg itt kényelmesen, a motor dolgozik helyettünk, miköz­ben kilóink apadnak... Egy kúra általában tíz órából áll, hetente két látogatás elegendő. A kúra megkezdése előtt mindenkiről méretet vesznek, lemérik a súlyát. Az adatokat betáplálják egy számí­tógépbe, majd a tizedik gyakorlat befejezésekor újabb méréseket és számítógépes analízist végeznek. Ezek a gyakorlatok elsősorban erősítik és feszesítik az izmokat. Az izmos test mindig karcsúbbnak tű­nik. Súlyra nem biztos, hogy nagy változás észlelhető, viszont a zsira­dék átalakul izommá, ami fesze­sebb, ezért az eredmény nem a súly csökkenésében, inkább a test kar­csúságában mutatható ki. (Látoga­tásunkkor több súlyos hölgy edzett a teremben, elmondásuk szerint a kilók számában is változás állt be, de ez nem ilyen irányú hatást ki­fejtő csodaszer, inkább mozgéko­nyabbnak, egészségesebbnek, sik­kesebbnek, izmosabbnak érzik ma­gukat, nem fulladnak ki a lépcsőjá­rásban, az autóbuszra futásnál, ezáltal önbizalmuk is megnöveke­dett) . A derék karcsúbb, a hátizmok feszesebbek, a váll és a láb zsiradé­kot veszít és frissebbnek tűnik. A hat asztal közül valamennyi más, problémás testtájékra „szakoso­dott”. A kliens mindegyiken tíz per­cet tornázik, tehát egy órát tölt itt. Tíz perc alatt kilencven lefekvést, felülést végez el anélkül, hogy iz­mai fájnának, izzadna vagy kifá­radna. A homokzsákos asztal pél­dául tíz perc alatt ezer csípőmoz­gást szimulál, a láberősítő ugyan­annyi idő alatt három kilométer gyaloglást, és így tovább. A központ a felsoroltakon kívül más szolgáltatásokat is nyújt. A kú­ra ideje alatt kéthetente ingyenes kozmetikai ápolást és vizázs-szak- tanácsadást kínálnak, s az összeg­ben benne foglaltatik egy masz- százs, a gyakorlások utáni teázás, csevegés. Legújabb szolgáltatásuk az Amecs-diagnosztizálás, amely a régi, több ezer éves keleti orvostu­domány és a legújabb tudományos vívmányok ötvözete (ezt a mód­szert először Nakatani japán orvos próbálta ki). Dr. Vasil Semancák a test akupunktúrás pontjaiban a bőr elektromos vezetésének mérésével és az eredmények számítógépbe való táplálásával képes megállapí­tani a szervezet egyes szerveinek aktuális állapotát. Az eredmények szerint életmódváltást, alternatív gyógymódokat javasol. Ennek a módszernek a segítségével sok esetben még a betegség kirobbaná­sa előtt fel lehet mérni, hogy szer­vezetünk mely pontjai a leggyen­gébbek, a leghajlamosabbak a be­tegségekre, s így lehetőségünk nyí­lik a hatékony megelőzésre. Via már Ágnes asszony sem a patakban mossa fehér ruháját Szövetkímélő hatás PÉTERFI SZONYA A Henkel társaság na- | gyón érzékenyen reá J gál a piac követeimé - | nyeire, ezért nem cso- gjjjgjiJ da, hogy jobb, hatéko­nyabb mosóporokat ;yárt. A legújabb termék, a Rex ilue Power és Rex Color a már jól smert mosóporok javított változa­a. Nem csupán a csomagolása új, lanem - s ez a lényeg - az összeté- ele. Az aktív adalékok ugyanis negkönnyítik a zsíros - olajtól, zsi- adéktól -, de az izzadságtól, illet- e tintától, ceruzától származó fol- akat. Az új intenzív illat áthatja a shémeműt, s az sokáig friss ma­ad. Ráadásul az új Rex szövetkí- lélő is, tisztító hatása pedig már O °C foknál is megmutatkozik. És mi fő, a családi költségvetést nem ;rheli meg. Amikor állítom, hogy lehet mosás őzben takarékoskodni - magyaráz- a a Henkel társaság menedzsere ­sokan értedenül csóválják a fejüket. Általában arra gondolnak, hogy a dolog nyitja csakis az adagolásban lehet. Tévedés, a mosópor megspó­rolása nem a legjobb módszer: a fe­hérnemű nem lesz teljesen tiszta, nem marad illatos sem, ennek kö­vetkeztében a kelme idővel meg­szürkül, és tapintása sem lesz kelle­mes. A túl sok mosópor ugyancsak nem jó megoldás, ugyanis nem nö­vekszik a mosás hatékonysága, rá­adásul előfordulhat, hogy a kelmén oldatlan mosóporszemcsék marad­nak. A szakértők szerint vétünk az­zal is, ha a mosáshoz túl forró vizet használunk. 60 fokos vízben emel­kedik ugyan a szer fehérítő hatása, ám a mosóporban lévő enzimeké el­veszik. A forró víz, a ruhanemű kifőzése akkor ajánlott, ha a fehér, illetve színt tartó kelmét fertőtlení- teni kell. A mosás tehát akkor gaz­daságos, ha a mosógépbe helyezett száraz ruhanemű és a forgódob kö­zött tenyérnyi hely marad. Ilyen egyszerű módon nemcsak az élet­környezetet védjük, takarékosko­dunk a vízzel, s ami nem mellékes: a pénztárcánkban is több marad Végezetül még egy tanács: a finom kelmét, valamint a mintásat le­hetőleg visszájáról mossuk. Nem­csak a színeket kíméljük, hanem a ruházat élettartamát is. Annak ellenére, hogy textüöblítőket a háziasszonyok már a 70-es évek végétől használnak, a Silan megje­lenése után a szilanizált ruha szinte fogalommá vált. Persze, a termék innovációjának mindig helye van, a vasaláskönnyítő textilkondicionáló a mosás végén mintegy „kisimítja” a ruhaneműt. Az új Silan Sensation Amazonia nemcsak hogy tartósan illatossá varázsolja a kelmét, hanem - főleg a műszálasat - antisztatikus­sá teszi. Ezen kívül elősegíti gyor­sabb száradását, és mert a ruha el- lenállóbbá válik a gyűrődésekkel szemben, még élettartamát is meg­hosszabbítja. VERSENY 3 kérdés, 3 válasz, s 3-3 sze­rencsés Henkel-terméket nyer. 1. Hány foknál mutatkozik meg az új mosópor tisztító ha­tása? 2. Miért nem jó túl sok mosó­port használni? 3. Mióta használunk textilöb­lítőket? CSALÁDI KÖRBEN AZ ORVOSSAL A feledékenység nem szkizofrénia 7 Szkizofrénia jeligére: „Elő­fordulhat-e, hogy valaki csinál valamit, és 10 perc ■ múlva már nem emlék­szik rá, hogy mit csinált? Ez szkizofrénia vagy sem? ( A szkizofrénia a pszichózi­sok (népiesen elmebeteg­ségek) csoportjába tarto­tt zik, s pszichiátriai kezelést igényel. Egyik tünete a halluci­náció, amikor a beteg olyan dolgokat észlel, érzékel való­ságként, melyek ténylegesen nem léteznek, de ó valóságnak tartja még akkor is, ha azok egészen lehetetlen dolgok. Hallucinált élményeit megkí­sérli valamilyen módon meg­magyarázni magának, de a kü­lönös élményekhez törvénysze­rűen különös magyarázatok csatlakoznak. Az ember hango­kat hall a saját fejéből, a csil­lárból vagy a hűtőszekrényből. Szerinte ez azzal magyarázha­tó, hogy oda valaki hangszórót szerelt, vagy éppen telepátiá­val viszi át gondolatait az ő fe­jébe. Ezeket a gondolatokat ab­szurdnak, képtelennek, bizarr- nak tartjuk, és téveszméknek nevezzük őket. Jellemzőjük, hogy a beteg szilárd meggyő­ződését tartalmazzák, azok va­lótlanságáról ő semmiképpen nem győzhető meg. Ezek a tév­eszmék (doxazmák) előfordul­hatnak más elmebetegségek­ben is, de van néhány szkizof- réniás jellemzőjük: a szkizofré- niákban (több típusát ismer­jük) ezek a téveszmék többnyi­re nagyon vadak, fizikai lehe­tetlenségeket, sok misztikus elemet, gyakran pedig külső hatalmaknak való testi-lelki alávetettség gondolatát tartal­mazzák. Általában logikátla­nok, rendszertelenek és nem is állandóak. A téveszmék kelet­kezési mechanizmusát sokan próbálták megmagyarázni. Kétségtelennek látszik, hogy kóros forrásból, a gondolko­dásnak és az érzékelésnek egy megváltozott, ősi jellegű me­chanizmusra való átváltásából erednek. Ez a sajátos érzéke­lés- és gondolkodásmód erős stressz, mérgek stb. hatására egyébként egészséges ember­ben is megjelenhet, egészen enyhe változatát éjszaka, elha­gyott temetőn egyedül átsétál­va sikerülhet átélnünk, különö­sen ha a szél meg-megmozgat- ja körülöttünk az ágakat. Ilyen­kor mindent más megvilágítás­ban látunk, minden nesznek fenyegető jelentősége lesz, könnyen sejtünk a fák mögött leselkedő, félelemkeltő vala­mit, kiszolgáltatottnak, védte­lennek érezzük magunkat. A szkizofréniás beteg valahogy hasonlóan, de sokkal fokozot­tabb mértékben éli át világát: számára mindennek titkos, többnyire fenyegető jelentősé­ge van, egyedül érzi magát te­hetetlenül odadobva idegen, érthetetlen erők játékszereként egy ellenséges világ közép­pontjában. Ez a sajátos él­ményvilág itt nem külső hatás eredménye, hanem a beteg idegrendszerében végbemenő folyamatok következtében lét­rejött kóros ingerlékenységéből fakad. Hallucinációk és tévesz­mék együtt eredményezik a szkizofiéniára jellemzőnek tar­tott élményzavart a depersona- lizációt (a személyiség elvesz­tése). Lényege, hogy a beteg valamilyen formában elveszíti a kora gyermekkorban meg­szerzett képességét önmaga és a külvilág megkülönböztetésé­re. A valóságos környezet irán­ti érdeklődése, érzelmi viszo­nyulása erősen beszűkül, majd később a külvilág iránti teljes közömbösség lesz rá jellemző. Hogy mi okozza a szldzofréniá- kat, ma még nem tudják. Euró­pában és nálunk az összlakos­ság 0,2-0,4%-a szkizofréniás. Gyógyszeres kezeléssel a bete­gek 60-80%-a tünetmentes lesz, de maga a betegség sajnos megmarad. Állandó gyógysze­res kezelés mellett tehát a tü­netek visszaszoríthatok. Ked­ves levélíró, egy emlékezetkie- sésből nem lehet szkizofréniá- ra következtetni, de hogy meg­nyugodjék, keressen fel egy pszichiátert. Legyen az, aki 7 Befelé fordulva jeligére: „17 éves lány vagyok, van egy barátnőm, akivel ■ mindent megbeszélünk. Nekem ő az igazi barátnőm, de neki nagyon sok barátja és ba­rátnője van. Ő már több fiúval is járt, én csak eggyel, pedig csi­nosnak tartanak. Azon vitatkoz­tunk a múltkor, hogy én túlságo­san zárkózott vagyok, és azért nincsenek kapcsolataim. Nem akarta megérteni, hogy nekem jó így. Mi az Ön véleménye, nyi- tottabbnak kellene lennem?" Í Ha Önnek így jó, akkor semmi esetre sem. A nyi­tottság és zártság (extro- • verzió és introverzió) fo­galma a jungi pszichológiából ered. Jungnak egy anekdotiku- san megírt hasonlata jól szem­Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus lélteti az extrovertált és az int­rovertált típust. Két ifjú kirán­dul. Útjuk során egy szép kas­télyhoz érnek. Az introvertált aggódik, hátha tilos a belépés. Az extrovertált viszont képzele­tében már látja a jóindulatú öreg portást, a szívélyes vár­urat, és talán még egy romanti­kus kaland lehetősége is felvil­lan agyában. Bemennek. Kide­rül, hogy a kastélynak csak egy szárnya épült fel, melyben je­lenleg egy régi kéziratokat be­mutató kiállítás van. Az intro­vertált el van ragadtatva, elmé­lyed a kiállított anyagban, elbe­szélget a felügyelő muzeoló­gussal, egyre jobban érzi ma­gát. Az extrovertált viszont egy­re jobban unja magát, nincs várúr, nincs kaland, ráadásul a kéziratgyűjtemény tára a kelle­metlen vizsgákra emlékezteti. A tárgy (a kastély és benne a gyűjtemény) egyre érdekesebb az introvertált számára, és egy­re unalmasabb az extrovertált­nak, akit már bosszant a másik „önzése”. Az extrovertáltat tehát vonzzák a külső ingerek, könnyen csábít­ható, és így hűtlen, mert amint átcsábul egy másik helyzetbe, máris új ingerek érik, amelyek tovább csábítják. Minden csábí­tás csalódás is, mert képzelete kiszínezte, a valóságosnál száz­szor vonzóbbnak mutatta az új helyzetet. Az extrovertált ember viselkedését a következőképpen jellemzi Jung: nagy fantáziájú, könnyen csábulő, gyakran csa­lódó, könnyen vigasztalódó. Az introvertált az új helyzetek­hez nehezen alkalmazkodó, ag­gályoskodó, de a kialakult felté­telekhez kötődő típus. Nehezen teremt kapcsolatot, de kötődé­sei stabilak. Az introvertált ke­vésbé függ a külső ingerektől, így figyelme inkább irányul ön­magára, mint a külvüágra. Ön­ismerete jobb, elaborációs kész­sége differenciáltabb. Hajlik az elvont spekulációkra, az egyete­mes érvényű megállapításokra. Kisasszony, ha megpróbálunk mások lenni, mint amilyenek valójában vagyunk, akkor elő­fordulhat, hogy önmagunk kari­katúrájává válunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom