Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-25 / 120. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR VENDÉGKOMMENTÁR Imaláncot Meciarért! BARAK LÁSZLÓ Feledhetetlen emlék Meciar hatalombúcsúztató, könnyhullajtó dano- lászása. Megejtő emberi megnyilvánulásnak is tekinthettük volna a produkciót, ha a gyakorlatban nem tapasztaljuk, mit művelt emberünk a kormányrúdnál. És mit műveltek népes brancsának tagjai. Nyilvánvaló hát, a bandafőnök könnyei krokodilkönnyek, azaz színlelt könnyek voltak. Az is egyértelműnek tetszhetett altkor, az „öregnek” egyáltalán nem kopik majd föl az álla, ha hivatalosan nem az országosból él. Vártunk, mi lesz ebből. Kisvártatva lett is ez-az. Hősünk első nekifutásból, „önfeláldozó” gesztusra ragadtatván magát, lemondott képviselői mandátumáról, mint utóbb kiderült, egy bűncselekményekkel alaposan gyanúsítható kollégája - Ivan Lexa hírhedt titkosszolgálati helytartó - javára. Majd, ugyanezzel a lendülettel, újkori Csák Mátéként, bevette magát egy Elektra elnevezésű trencséni panzióba. A Meciar magántulajdonát képező Elektra építkezési költségeit gazdája betakarta potom 41 millió szlovák koronából. Mint ahogyan egy feltehetően gyáva, eseüeg korrupt pénzügyi zsaru is „betakarta” azt az aktát, amelyben azt kellett volna firtatnia, Meciar, az államalapító erkölcsi mágus, a szlovák nemzeti hős etalonja, vajon honnét a fészkes fenéből vette azt a 41 milliónyi készpénzt, amiből anno kielégítette a panzióját tető alá hozó építkezési vállalkozót. Miből jöhetett össze a pénz? Az szinte bizonyos, hogy nem a kormányfői gázsiból. Ennél ugyan többet is össze lehet lopkodni négy év alatt néhány zsíros poszton, de induljunk ki abból, hogy Meciar nem szegi meg a tízparancsolatot... Talán Oszama Bin Laden, az al-Kaida milliárdos vezére sem adta volna kölcsön neki. Elvégre ki az a Meciar Bin Ladenhez képest? Azon viszont érdemes lenne elmerengeni - akár a most ébredező zsaruknak is! -, vajon nem a jelzett 41 millió lehetett-e az „átruházott” képviselői mandátum ára? Az átruházás ugyanis egyértelműen abban a reményben történt négy évvel ezelőtt, hogy a parlamenti képviselő Ivan Lexa fölött sokkal nehezebb lesz majd törvénykezni, mintha mezei párttag marad... Mindegy, Lexa képviselő urat ugyan bekasznizták egy időre, ám egy gyenge láncszemnek bizonyuló bíró, sejtelmes és közfelháborodást kiváltó döntése nyomán szabadlábra helyezték. Aztán eltűnt, mint a kámfor. Mármint Lexa! Meciar ugyan egyelőre itt rendel még pártja élén, ám a rendőrségre ő sem kívánkozik különösebben. Bezárkózott hát megint az Elektrába. Avagy kampányol éppen, mint a többi pártvezér, s esze ágában nincs átvenni a rendőrségi idézéseket... Mi lesz velünk most már? Hallani lehetett, hogy a magyarországi választások második fordulója előtt Orbán Viktor buzgó hívei „imaláncot” alkotva kérlelték a jóistent, maradjon meg pártfogoltjuk miniszterelnöknek. Nem jött be! Imádkozhatnánk hát mi is itten Meciarért. Imaláncban! Hogy egyszer s mindenkorra elbúcsúzzon tőlünk... Kártya és kártyavár MARTIN C. PUTNA Az ember újra meg újra elképed azon, hogy mennyire rombolnak még ma is az elmúlt évtizedek beidegződései. Elegendő például, ha valaki kiejti azt a szót, hogy szudétanémet, vagy a nyugati szomszédunk polgára német nevén említ egy csehországi települést. Nálunk azonnal akadnak, akik felhorkannak és magukból kikelve harsogják, hogy München, Heinlein, Hitler, Heindrich, revánsisták. Majd megszeppenve tekintenek körül: - Ki véd meg bennünket a szudétanéme- tek revánsvágyától? Dúl a választási kampány Csehországban, ezért azonnal tódulnak a politikusok és egymást túlharsogva válaszolják: - Ha ránk szavaztok, a hajatok szála sem görbül, mert mi aztán rendíthetetlenül harcolunk nemzeti érdekeinkért! Jó lenne, ha a józan eszünkre is hallgatnánk. Mert nincs abban semmi kivetnivaló, ha a német ember nem Karlovy Varyt, hanem Karlsbadot mond, s neki a Zatec Sazz, a Jindrichűv Hradec Neuhaus. S még az sem felháborító, hanem természetes, ha főleg az idős szudétanémetek ezekre a térségekre azt mondják, hogy Heimat. Ugyanis nekik ez a táj a szülőföldjük, amelyről gazdag tárgyi és szellemi értékek tanúskodnak mindmáig. És azt is meg kellene végre értenünk, hogy felháborítja a szudé- tanémeteket, ha akadnak olyan cseh közéleti személyiségek, akik nem akarják tudomásul venni, hogy hazánkban számos olyan térség van, amelyek csehek és németek évszázados együttélésének ezernyi emlékét őrzi. Kulturális és történelmi szempontból méltányolható a Recht auf Heimat!, vagyis a szudétanémeteknek az a követelése, hogy nekik is legyen joguk a szülőföldhöz. Vagyoni kártérítésre, a történelmi realitások megváltoztatására azonban nincs lehetőség, hiába harsogja az ellenkezőjét néhány német politikus, aki ugyancsak gyarapítani szeremé a szavazótáborát, hiszen a nyár végén ott is választások lesznek. Nyilván ezért eresztették ki mindkét országban a palackból Benes rossz szellemét, amely itt kísért. A dekrétumok ügyében gerjesztett nacionalizmus több helyen szinte kártyavárként dönti össze azokat a szellemi erődöket, amelyeket a németek és a csehek a tényleges megbékélés reményében eddig felépítettek. Ha lezajlanak a választások, a győztesek és a vesztesek is nyilván halkabbak lesznek. Eldobják a nacionalista kártyát. És még morális értelemben sem vonják őket felelősségre amiatt, hogy újra felkavarták letűnt idők hordalékát: a kölcsönös bizalmadanságot, és a gyűlölködést. A szerző cseh irodalomtörténész LEVÉLBONTÁS Múlt és jelen a vasúton Folyik a Pozsony-Komárom vasútvonal felújítása, cserélik a síneket, a menetidő biztos rövidül. A munkát ki kellene terjeszteni az egyes állomások épületeire is, melyek zömében még Ferenc József alatt épültek, és mint műemlékek is óriási értéket képviselnek. De hát az egyik vasútállomást még 12 évvel a rendszerváltás után sem tudják az 1990-ben visszakapott nevén nevezni. Alis- tálról van szó. Az épület ormán az 1949-ben ráerőszakolt név, Hrobonovo szerepel. Hrobonovó- ból Dolny Stál, Alistál lett, de a menetrend ezt nem veszi figyelembe. Hogy miért, nagy titok. Talán az alistáli állomásnak stratégiaijelentősége, titkos küldetése van, és el akarják titkolni létét valakik elől? Reméljük, hogy az új menetrendben már becsületes, régi nevén fog szerepelni. Németh Géza Alistál ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 2! TALLÓZÓ H NOVYCAS Az MKP és a Peter Tatár, valamit Frantisek Sebej nevével fémjelze Polgári Konzervatív Párt (OKÍ közti választási koalíciós tárgyal; sok eredménytelenségéről ír a la] „Az MKP politikusai - nyilván történelmileg is legmagasabb né] szerűségi indexszel szembesülve nem kockáztattak, hogy a listájul ra fogadják azokat, akik az utóbl években a legközelebbi partnerei voltak, és szövetségesük a hiáb; való küzdelemben azon meghátr; lásokkal és kompromisszumokk; szemben, amelyek végül teljese működésképtelenné tették a Dzt rinda-kormányt. Kár. Jelzés lehi tett volna ez a nyilvánosság sz; mára, hogy a szájalók és populi; ták mellett, akik szívesen élnek nacionalista kártyával, egy a po gári társadalomhoz méltó projel tűm jöhetett volna létre. Ehelye az MKP döntésének csak az ej nemzetiség és egy régió határai belüli további elszigetelődés lei az eredménye. Valószínűleg a li endő parlamentben nem leszne- Drágám, a hokivébének vége, a foci-világbajnokság a jövő héten kezdődik, most igazán rajtam csünghetnél ott azok, akik ott voltak a jelenle; és nem a képernyőn! (Peter Gossányi rajza) kormány szinte minden érteim« . . ......................ni .. . . '. Ti ni.) mt t . .....r í i.ii. ..mti, « lépésénél” - jegyzi meg a Novy ca HÉ TVÉG(R)E Délibáb a kocsma teraszán Nem dúskáltunk komolyabb eseményekben ezen a héten, de azért némi szemezgetni- való akad, ha mélyebbre túrunk. Kiderült például, hogy a hólyag nem ott ürült, ahol azt látni vélték, hanem valahol teljesen máshol. MOLNÁR NORBERT Az biztos, hogy a hólyag ürült, mert több liter sör után szokott, még ha a gazdája nem tud is róla. Az sincs kizárva, hogy egy kocsma teraszán könnyített magán Ján Slota, de ezt nem tudta bebizonyítani az a szlovák bulvárlap, amely megírta, a nemzetiek vezére a teraszról vizeletével jelölte meg a járdát. Szóval, látták is, meg nem is Slotát dülöngélni a teraszon, nadrágjából kandikált is, meg nem is valami, hólyagja ürült is meg nem is. Ötmilliójába került ez a lapnak, drága vizelés volt. De valahogy hasonlóan állunk a Benes-dekrétumokkal is. Bár az Európai Parlament szerint Szlovákiának nincsenek gondjai az elnök rendeletéivel, mert azok elavultak, néhány EP-képviselő megpróbálta a jelentéstervezetbe becserkészni a rendeletek felülvizsgálatát, tehát szerintük érvényesek. Erre az Európai Unió szakértői azzal hidalták át a problémát, hogy nem a dekrétumok, hanem a potsdami békekonferencia határozatai alapján telepítették ki ártatlan szlovákiai magyarok tömegét, elkobozva vagyonukat. Értsük ezt úgy, hogy a dekrétumokkal semmi baj, a potsdami konferencia végeredményével nem is lehet, tehát aki ezek alapján mindenét elvesztette, vessen magára. Ehhez képest a Csehországról szóló jelentésben megemlítik a dekrétumokat, tehát mégsincs velük minden teljesen rendben. Tudathasadásos állapotban le- ledzem. Engem, kollektív bűnös szlovákiai magyart, akinek úgy nyomja vállát a második világháború hagyatéka, mint a zsidókét Krisztus keresztre feszítése, egyáltalán nem érdekel mér az sem, hogy kollektíván vagyok bűnös olyasmi miatt, amihez semmi közöm, miként az sem, hogy egyesek kisebbségi komplexusaikból fakadóan örömüket lelik benne, hogy engem megbélyegezzenek, és az sem, hogy Benes elnök rendeletéi érvényesek-e avagy elavultak, sót, már az sem, hogy a potsdami konferenciára vagy a rendeletekre hivatkozva telepítették ki őseimet. Egyetlen dolog érdekel, hogy az emberi és a szabadságjogok, valamint az európai jogrend érvényesüljön. Mert mibe kerülne a szlovák parlamentnek, hogy elfogadjon egy nyilatkozatot, mely szerint a Benes-dekrétumok nem érvényesek, ha már úgysem érvényesek. De lehet, hogy már ez sem érdekel, hagyjanak már végre békén. Ismét szárba szökkent viszont a visegrádiak bandájának együttműHa egy pártnak már semmi sem jut eszébe, bejelenti: kilép a kormányból. ködése (kis Beneluxszal kiegészülve), ahogy hárman is fogalmaztak, Orbán zavaró tényező már csak két napig kormányfőskö- dik, aztán jön egy konstruktívabb, bár ó egy trencséni zötykölődés helyett inkább kormányt alakított, így még a régi rendszer képviseletében Stumpf kancellárminiszter zsebelheti be a rosszalló pillantásokat főnöke helyett. Magyarország - Szlovákiával ellentétben - az EP által szervezett parlamenti labdarúgó-világbajnokságc sem lesz ott, még B csapattal ser talán ez is a kormányváltás mia van. Különben is, már mindenki; igazi foci vb-re fókuszál, miközbe mi itt a Pannon-medence-Maga Tátra övezetben saját bajnokaink avattuk: a Zalaegerszeg és a Zsolt hódította el a címet. Már a foci se: a régi. Hol vannak az olyan neve mint a Fradi, az Újpest, az MTK, Slovan, vagy az Inter? A „sehui ban”, ahogy egyik ismerősöm fogj mázott. Azt mondta, alig búja kivá ni a Bajnokok Ligája selejtező amikor az AC Milan és a Manchest United vezetői a térképet böngész1 keresik Zalaegerszeget és Zsoln; és teljesen berezelnek a leendő e lenfelek focitudásától. Azt is megé né meghallgatni, ahogy Manche terben megpróbálják kiejteni: Zö göszeg, vagy Milánóban: Cilína. Hozta viszont a formáját a Demo ratikus Baloldal Pártja. Ha egy k alíciós pártnak már semmi sem j eszébe, akkor bejelenti: kilép kormányból. Az SDE bizonyított; gondolatválságban szenved, i volt ugyanis a 14. távozási prób; kozásuk, pontosabban bejelent síik. A probléma nem is ezzel va hanem azzal, hogy eddig egyik sem váltották be. HETI GAZDA(G)SÁG Gyorsított végjáték a nyár és a választások előtt TUBA LAJOS A józanság hetét éltük meg, legalábbis ami a kollektív döntéshozatalt illeti. A korona gyengülése nem gond, ennyi jót tesz az exportnak - jelentette ki a héten több fontos ember, akinek különben is kötelessége a nyugtatás. Általános a vélemény, hogy a jegybank 44 koronás euró- árfolyamnál kezdené fékezni a csökkenést. Már csak azért is, mert a szakértők szerint az árfolyam ezt áttörve zuhanórepülésbe mehet át. Pedig manapság elég ritka az olyan fejlemény, amely erősítené a koronába vetett bizalmat. A héten már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is jelezte, a kormány azért tehetne valamit, hogy legalább megközelítse vállalását. Ennél is érdekesebb a makrogazdasági mutatók jövő évi várható alakulásával kapcsolatos figyelmeztetés - a kilátásba helyezett 66 milliárd koronás költségvetési hiány felettébb cifra helyzetet vetít előre. Ez nyilván a hétköznapi embert is jócskán érinti majd. Fontos döntés született a nem banki szubjektumokkal kapcsolatban. A károsultak számára ugyan ez eső után köpönyeg, de a kormány majdnem 80 millió koronát szabadított fel a szükséges ellenőrzések elvégzésére. így várható, hogy most már képesek lesznek megfizetni olyan szakembereket, akik eredményesen veszik fel a küzdelmet a hiszékeny emberek pénzéből felbérelt ködösítö-elittel. Arra azért számítani kell, hogy a rafinált bűnösöktől nem sok értéket lehet majd kártérítés címén behajtani, de már az is komoly eredmény lenne, ha ezt a vállalkozói ágazatot sikerülne kiszorítani az országból. Arra ugyanis nem számíthatunk, hogy az egyszerű emberek okultak sok százezer állampolgár példájából, és ahelyett, hogy a pénzüket a hozzájuk elsőként becsöngetó, szépen csicsergő ügynökre bíznák, inkább alaposan körülnéznek a lehetőségek közt. Az elmúlt napokban az AGW-be megérkezett a helyzet felmérésére kijelölt biztos, neki kell eldöntenie, érdemes-e a cég ellen még csődeljárást kezdeményezni. Eddig egyelőre csak egyetlen csődeljárás indult, mégpedig az SaS ellen. Itt azonban nem kellett hosszadalmas vizsgálat, hiszen a tulajdonos által kért öncsődről van szó. A Drukosról pedig az egyik lap kiderítette, bizony utaztatták a számlákat, hogy így a forgalmuk nagyobbnak látszódjék és hitelesebbnek tűnjenek az ügyfelek előtt. A döntéshozó intézmények a héten elkényeztettek bennünket. A parlament kis megingással ellenállt a csábításnak és különösebb vergődés nélkül jóváhagyta a gázművek privatizációs bevételének felhasználását. A kormány pedig megfelelő keretet hagyott jóvá a kataszteri nyilvántartás internetre viteléhez. Ezzel egy rémálommal kevesebb lesz, és a kataszteri hivatalok is esélyt kapnak az emberi határidejű ügyintézésre. Az újdonságra valószínűleg a jövő év közepéig vámunk kell. Ha viszont életet lehelnek az elektronikus aláírásba, akkor akár az is megtörténhet, hogy egyáltalán nem kell elmenni a hivatalba, hanem a számítógépünk mellől intézhetjük az ilyen ügyeket. Szintén lezárult az áramszolgáltatók ügye - a kormány saját állítása szerint ebben a választási időszakban ez volt az utolsó nagy privatizációs döntés. A héten tovább szomorkodhat- tunk az eltolt nyugdíjreform miatt. A parlamentben az SDKÚ ké viselői Ivan Miklós utasításá szegték szárnyát egy ezzel kapcs latos képviselői javaslatnak. Tér hogy ez kétségbeesett kíséri volt, de Peter Tatár már több esi ben próbálkozott, hogy ilyen úti rakja rendbe a minisztériumi I hetetlenség következményeit. \ lószínűleg már Miklós is vágja centit, mert még néhány ilyen b rátságtalan húzás és kigolyóz magát régi köreiből. Végezetül egy információ a rés vénytulajdonoknak. A pozsor értékpapírtőzsde május közép több mint háromszáz tételt töri a tőzsdei papírok közül. Ez nagy része már nem is létez vagy felszámolás alatt áll. Azc nak akik a vagyonjegyes (kúp nos) privatizáció óta ilyen részt nyékét tartanak a számlájuké könnyebb lesz a helyzetük, mer tőzsde helyett most már az Érte papírközpont (SCP) bármelyik rendeltségén megszabadulhatn tőlük. A legtöbb érintett számi járható út, hogy családon be egy számlára ajándékozzák részvényeket, a többiek pedig Értékpapírközpontban megszí tetik a számlájukat.
