Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-06 / 104. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 6. KOMMENTÁR Ezrelék és tíz százalék SZILVÁSSY JÓZSEF Remélhetően a pozsonyi közszolgálati tévé tegnapi vitaműsora után leülepszik már az a sok hordalék, amelyet a szlovák médiában és a közéletben kavartak Duray Miklós kapcsán. S ezek után még élesebben kirajzolódnak a kétségtelen tények és a csúsztatások. Szerintem az MKP ügyvezető alelnöke nem mérte fel, hogy más, ha Helmut Kohl kampányol a számára legrokonszenvesebb magyarországi párt mellett, s megint más, ha határon túli magyar politikus teszi ugyanezt, hiszen ó olyan gyűjtőpártnak a tagja, amelynek érdeke távol tartani magát az anyaországi belpolitikai eseményektől. A többi tudatosan geijesztett hecckampány, hiszen bárkinek alapvető emberi joga kimondani, ha úgy érzi, hogy nincs hazája. Képviselőként viszont meg kellene gondolnia, hogy rossz életérzésének, a jelenlegi társadalmi vi- szonyoloiak a megváltoztatásáért a budapesti utcán vagy a pozsonyi törvényhozásban kíván-e harcolni. Kimondottan nevetséges viszont a Felvidék szó használatának dramatizálása, hiszen ez ugyanolyan földrajzi fogalom, mint például a Balatonfelvidék. Vagy a „Dolná Zem”, amelyet a szlovák sajtó és számos politikus is a szájára vesz. Ugyancsak természetesen, miközben egyetlen magyar sem gondol arra, hogy a Monarchiát szeretnék feltámasztani. E kifejezés körüli haj- cihő jelzi egyértelműen, hogy csaknem minden szlovák pártnak jól jön, ha elverhetik a port valamelyik szlovákiai magyar politikuson, különösen Duray Miklóson, hiszen magyarellenességgel még mindig sok szimpatizánst lehet szerezni nálunk. Ahol több szlovák politikai erő támogatottsága saját vezetőik vélekedése alapján vészesen alacsony, miközben szerintük a magyar párt népszerűsége túlontúl nagy. Az MKP elnökségének több napos kivárása és főleg a felemás magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy ez a kampányszereplés országos botránnyá dagadhatott. Pedig lett volna azonnal mivel érvelni, hiszen az MKP a legstabüabb kormánypárt és parlamenti frakció, amely éppen az ország demokratikus jövője, integrációja érdekében maradt a koalícióban, holott politikai partnerei - néhány szlovák képviselőt kivéve - a nevesítetlen földek, a megyehatárok kérdésében a kormány- program, valójában a magyarok ellen voksoltak. Ezekre a tényekre támaszkodva bármüyen közszereplésről is azonnal határozott véleményt lehet és kell alkotni. Ugyanilyen világos értékrendet vár el a tagság a párt választási programjától, amelynek célja nyilvánvalóan a szlovákiai magyarság érdekképviselete, az önkormányzatiság elvének érvényesülése, vagyis az országban nyögvenyelősen haladó demokratikus folyamatok megerősítése. Ilyen programmal konszenzust lehet teremteni a különböző politikai szemléletű hazai magyarok döntő többsége között. Csak Uyen programmal lehet szeptemberben tíz százalék körüli vagy ennél nagyobb támogatottságot szerezni. S ezek után, különösen ilyen eredménnyel érdemes szlovák politikai szövetségest keresni. De olyanokat, amelyeknek a támogatottsága nem ezrelékekben mérhető. És akik szavahihető partnerek. Mert az eltelt négy év után már nagyon elegünk van írott malasztokból. Egy kis felségsértés TÓTH MIHÁLY Nem válik Szlovákia dicsőségére, hogy a Nemzetközi Sajtóintézet 2001-re vonatkozó helyzetjelentésében a sajtószabadság megsértése miatt bíráltak listáján köztársaságunk elnöke kiemelt helyen szerepel. Ales Krátky, a Novy cas munkatársa kétségkívül vitriollal elkövetett kommentáijában sértette meg Rudolf Schustert, aki - és ez itt a lényeg - államfői mivoltára hivatkozva igényelt büntetóbírás- kodási elégtételt. A sajtószabadság ünnepe lett volna, ha az ország lakossága akkor tömegdemonstrációval válaszol a hatalmi gőg e pártállami gyakorlatra emlékeztető megnyilvánulására. Vagy imponáló, ha köztársaságunk elnöke a publicisztikára válaszolva közli az ország lakosságával: Rudolf Schuster állampolgár becsületsértési polgári pert kezdeményez Ales Krátky állampolgár ellen. Nem volt tömegtüntetés. Sőt - ahogy a jelentés is leszögezi - a legfelsőbb végrehajtó szerv se kezdeményezte a „felségsértési” büntetőparagrafus törlését, hanem kiskaput hagyott a pártállami allűrök számára. Tehát sem a politikai elit, se a „széles tömegek” nem szálltak síkra a feudális vonásokat is magán viselő jogszabály maradéktalan kiiktatásáért. Viszont voltak politikusok, akik ehelyett nem restelltek kimutatást készíteni azokról az országokról, ahol törvény rendelkezik az államfő érinthetetlenségéról. Arról, persze, nem készítettek kimutatást, hogy hány országban működik olyan paragrafus, amelyre támaszkodva demokratikus államfő pitiáner ügyben büntetőbírótól kérhet jóvátételt. Jobb pedagógiai tankönyvekből nem hiányzik az intelem: akiben nincs nagyvonalúság, akiből hiányzik a humorérzék és akitől idegen az önirónia, az messziről kerüljön el bármilyen humán pályát. Előbb-utóbb majd Szlovákiában is megfogalmazzák a „felségsértési” paragrafus teljes törlésének, vagy részbeni meghagyásának jogi indoklását. Amíg ez megtörténik, érdemes megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozni politikusaink megnyilvánulásait, különös tekintettel a nagyvonalúság, az önirónia és a humorérzék jelenlétére. A nagyvonalúság, persze, ne az adófillérek nagyvonalú elköltésére vonatkozzék. Méltányoljuk azt a humorérzéket, amely távolról se hasonlít mondjuk Cuper docens megnyilvánulásaira. És nyilvánítsuk különbejáratú sátoros ünneppé a napot, amikor először lesz szerencsénk találkozhatni olyan miniszterrel, képviselővel, aki saját esendóségét látva képes magát legalább elmosolyintani. WWW.UJSZO.COM ♦ Duraynak ott járt a szája, ahol nem kellett volna. Azóta az ominózus nagygyűlés óta csak Duray van a képernyőn és az MKP, ami nem biztos, hogy jót tesz nekünk, szlovákiai magyaroknak. Mert minden ember nemzeti öntudatát fel lehet ébreszteni, a szlovákokét is! petho csaba ♦ Hiába gyalázkodnak itt az SNS fizetett ügynökei meg a szerencséden éreden, liberális kamaszkorban megragadtak! Hajrá magyarok! A Felvidék veled van, Miklós ♦ Az egyik ország politikusa elmegy a másik országba megmondani az ott élő embereknek, hogy náluk forradalom van. Agyrém! Maci Laci A közölt vélemények nem fel- tédenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Az átmenetet levezénylő kormányfő a magyar származású Nicolas Sarkozy lehet Párizsi forgatókönyvek A vasárnapi elnökválasztás másnapján vadonatúj politikai térkép rajzolódik ki Franciaországban, mindenképpen új korszak kezdődik. Ha a következő öt évben is Jacques Chirac marad az Élysée-palota gazdája, jobboldali átmeneti kormányt nevez ki, amely az öt hét múlva kezdődő kétfordulós törvényhozási választások június 19-én megszülető döntéséig marad hivatalban. MTI-HÁTTÉR Lionel Jospin, a leköszönő baloldali kormánytöbbség szocialista miniszterelnöke, aki hajszálnyi (0,68 százalék) különbséggel esett ki az április 21-i első fordulóból, várhatóan ma nyújtja be lemondását az elnöknek. A miniszterelnök veresége éjjelén bejelentette, hogy véglegesen távozik a politika színpadáról. Az átmenetet levezénylő kormány első emberének neve egyelőre ismeretlen, a Chirac előtt álló személyi választást a vasárnapi voksoláson várható győzelem arányai befolyásolhatják. A szóba kerülhető jelöltek között a legesélyesebb a magyar származású, markánsan jobboldali politizálást ígérő Nicolas Sarkozy, Chirac RPR-pártjának (Tömörülés a Köztársaságért) egyik frontembere, illetve a szövetséges liberális jobbközép DL (Liberális Demokraták) szenátora, Jean-Pierre Raffarin, aki hajlamosabb a baloldal iránti kompromisszumokra. Benn van ajelöltek csapatában az UDF-párti (Unió a Francia Demokráciáért) Philippe Douste-Blazy, illetve az RPR-es Francois Fiiion. Az ideiglenes kormány vezetőjére hárul az a feladat, hogy a parlamenti választásokon sikerre vigye a jobboldal táborát, s ezzel elhárítsa egy újabb, bénító politikai társbérlet lehetőségét. A korlátozott hatáskörű új kabinet ugyan baloldali többségű nemzet- gyűlési közegben lép színre, de ez A Nemzeti Front a mérleg nyelvének szerepébe kerülhet. az átmeneti időszakban már nem bír különösebb jelentőséggel. A hivatalban lévő parlament február 22-én, az elnök- és törvényhozási választások küszöbén felfüggesztette tevékenységét, a francia alkotmány szerint pedig a kormány az elnöknek tartozik felelősséggel, megalakításához nem szükséges képviselőházi megerősítés. Ideiglenes jellegéből következően az átmeneti kabinet nem terjeszthet törvényjavaslatot a parlament elé, így például a Chirac programjában szereplő jövedelemadó-csökkentést sem emelheti érvényre. Módja lesz viszont kevésbé ambiciózus, rendeleti úton hozott döntésekkel felvázolni egy jobboldali kormányzás előnyeit a választóközönségnek. Jelezheti a közbiztonságjavítását, a társadalom elitje és az alacsonyabb szinten élők közötti szociális távolság csökkentését célzó elképzeléseit, amelyek iránt jelentős igény fogalmazódott meg a választási kampányban. Ha a politikai barométereket meghazudtolva mégis Le Pen futna be, neki várnia kellene miniszterelnöke kijelölésével: Chirac jelenlegi mandátuma május 17-ig tart. Az elnökválasztási csata másnapján tehát új küzdelemre készülnek fel a francia politika haderői: a jobboldal a konzervatív tábor elnöke mögé parlamenti többséget is el akar nyerni, a baloldal, amely kibukott az államfői közdelem terepéről, a törvényhozási választások harcmezején akar elégtételt vermi, ami újabb kényszerű társbérletet hoz létre. A szélsőjobboldal - a vasárnapi eredmény függvényében - azzal a törekvéssel lép a parlamenti viasko- dás szorítójába, hogy visszajuttassa képviselőit a törvényhozásba, amelyből az 1988-as választásokon elszenvedett megsemmisítő kudarc űzte ki. Ha a Nemzeti Front erői az elnök- választás első fordulójában elért húszszázalékos támogatottságukat a törvényhozási vetélkedésben képviselői mandátumokra tudják váltani, és a két hagyományos politikai erő egyike sem szerez többséget, az FN a mérleg nyelvének szerepébe kerülhet. TALLÓZÓ IL SOLE 24 O R E Európában egyre nagyobb teret nyer nemcsak a szélsőjobboldal, hanem a „veterán-kommunista” szélsőbaloldal is, e jelenséggel a kormányok csakis mélyreható strukturális reformok révén vehetik fel a harcot - írja vasárnapi számában a francia választások második fordulójával kapcsolatban az II Sole 24 Ore. Az olasz napilap szerint mindkét politikai erő a választók párthatárokon átnyúló seregét képes magához vonzani, a közös nevező pedig az elfogult Európa-ellenesség. Ami a szélsőjobbot illeti, erre épít Jean- Marie Le Pen is, aki nem csupán a régi pétainista francia jobboldal köréből szerzi híveit, hanem azokban a nagy városokban is, amelyek korábban a munkásmozgalom erődítményeinek számítottak. Ugyanez elmondható a Dániában, Hollandiában és Norvégiában erősödő hiper- nacionalista pártokról, akárcsak az osztrák Jörg Haiderröl. A szélsőjobboldal erejét nem elsősorban a fasiszta, náci tanok iránti nosztalgia adja, hanem az, hogy egyfajta etno- populista magatartás révén hangot ad a globalizáció következményeitől tartó tömegek félelmeinek. Nagyjából hasonló szociális környezetből meríti erejét az ugyancsak gyarapodó szélsőbaloldal. Főleg a társadalom margójára szorultak - a szakképzetlen dolgozók, a fekete- munkások, a munkanélküliek és a romló anyagi helyzetű idősek - körében arat siker. Franciaországban a trockisták vonzáskörébe tartozó csoportok a szavazatok több műit 10%-át gyűjtötték össze. Németország keleti tartományaiban is a gazdasági nehézségek miatt látszanak feléledni a szocializmus iránt nosztalgiát érző politikai erők. Az európai kormányoknak a jövőben konkrét intézkedések és újítások segítségével kell fellendíteniük a gazdaságot, hogy kézzelfoghatóan bizonyíthassák: minél nagyobb fokú az integráció, annál ütőképesebben lehet megoldani a társadalom problémáit. SÜDDEUTSCHEZEITUNG Amerikai nyomozók valószínűnek tartják, hogy a három hete egy tunéziai üdülöszigeten elkövetett robbantásos merénylet hátterében az al-Kaida áll. Erre vall, hogy az elkövető, a tunéziai Nizar Ben Mohammed Navar mintegy másfél éve egy afganisztáni kiképzőtáborban tartózkodott. Erősíti az amerikai nyomozók föltevését az is, hogy pár nappal a dzserbai robbanás után egy londoni arab lapnak küldött levélben „A szent helyek felszabadításának iszlám hadserege” nevű szervezet magára vállalta a merénylet elkövetését. A fenti „hadsereg” állítólag bin Laden hálózatának részét alkotja, és az 1998 augusztusában az USA két afrikai nagykövetsége ellen végrehajtott merényletek elkövetője- ként jelentkezett. Václav Havel cseh államfő nem biztos, hogy a választás után a győztes pártnak ad kormányalakítási megbízatást Magyar jelöltek is indulnak a cseh választáson KOKES JÁNOS Négy magyar képviselőjelölt is indul a június 14-15-re kiírt csehországi képviselőválasztáson. A jelölteket a Coexistencia-Együttélés Politikai Mozgalom Magyar Nemzeti Tagozata indítja a Vidék Pártjának (Strana venkova) listáján, mégpedig függetlenként. Kocsis László, az Együttélés alelnöke és magyar tagozatának vezetője szerint a jelöltek azért indulnak a Vidék Pártjának listáján, mert csak ennek a pártnak a választási programjába van külön pontként beiktatva az a célkitűzés, hogy a párt „kiáll a nemzeti kisebbségek harmonikus együttélése mellett a többségi lakossággal”. Míg a Vidék Pártja minden kerületben a teljes létszámmal indul, addig az Együttélés magyar tagozatának csak a prágai (Farkas Éva vállalkozó), közép-csehországi (Dojcsán István orvos és Palágyi Jana vegyész), valamint a dél- morvaországi (Somogyi László, vállalkozó) kerületben van jelöltje. Csehszlovákia kettéválása után az Együttélés csehországi része 1993. májusában önálló jogi személlyé vált és azóta is jelen van a cseh politikai életben. A mozgalom legerősebb vonulatát tekintettel létszámára a lengyel kisebbség képviseli, s lehetőségei szerint a Magyar Nemzeti Tagozat is aktív. Az elmúlt évtizedben egyebek mellett állásfoglalást tett közzé a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, míg Stanislaw Gawlik, az Együttélés vezetője a kilencvenes évek második felében bejelentette, hogy a mozgalom kezdeményezni fogja Esterházy János, a mártírhalált halt szlovákiai magyar politikus csehországi rehabilitációját. Az Együttélés Magyar Nemzeti Tagozata természetesen együttműködik a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével, s támogatja annak célkitűzéseit. Csehországban az 1991-es népszámlásás idején 20 ezer magyar élt. A tavalyi népszámlálás előzetes, nem hivatalos adatai szerint azonban tíz év elteltével a nemzeti kisebbségekhez, beleértve a magyarokat is, már jóval kevesebb személy jelentkezett. Hivatalos adatok, s azok elemzése azonban egyelőre nem áll rendelkezésünkre. Egyes vélemények szerint 1991-ben mintegy 10-12 ezer ember vallotta magát magyarnak Csehországban. A júniusi képviselőházi választáson egyébként 29 párt és mozgalom indul, közülük azonban csak négynek van reális esélye bekerülni a parlamentbe. Ezek: Polgári Demokratikus Párt, Cseh Szociáldemokrata Párt, Koalíció (Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, valamint a Szabadság Unió-Demokratikus Unió választási szövetsége), Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, Nem valószínű, hogy a többi pártnak sikerülne átlépnie az öt százalékos parlamenti küszöböt. A felmérések szerint a Vidék Pártja mintegy kétszázalékos támogatottságra számíthat. Ha ez sikerülne, akkor a párt átlépné a 1,5 százalékos határt, amely felett már jogosultságot szerez az állami támogatásra, ami a jövő szempontjából minden párt számára nagyon fontos. A választásokkal kapcsolatban a napokban Václav Havel kijelentése váltott ki kisebb vihart. A cseh államfő ugyanis azt nyilatkozta: nem biztos, hogy a választás után a győztes pártnak ad kormányalakítási megbízatást, hanem annak, amely mérlegelése szerint képes lesz többségi koalíciós kormányt alakítani. Megfigyelők szerint Havel ezzel jelezte, hogy a kormányalakítás folyamatában erőteljesen számolni kell vele is. Eddig az volt az íratlan, mindenki által betartott szabály, hogy először mindig a választáson legsikeresebb párt képviselője kapott megbízatást a kormányalakításra. Egyes prágai sajtókommentárok úgy vélik: Havelnek a kormányalakítás lesz az utolsó lehetősége, hogy még egyszer erőteljesen beleszóljon a cseh belpolitika alakulásába.- Jó dolog az, ha a sportot vissza akarjuk hozni az iskolákba. Ám az sem lenne rossz dolog, ha a józan ész is visszatérne a szlovákiai politikába! (Peter Gossányi rajza)
