Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-02 / 101. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 2. Gazdaság és fogyasztók W1 Hazai vetőmag-nemesítés és az EU-csatlakozás: A szabad fajtaválasztás súlyos terméskiesést is eredményezhet A bőség zavara Fémszárolt csávázott vetőmag. Az utóbbi 10 évben jelentősen visszaesett a garantált vetőmaghasználat aránya. A kalászosok esetében ez az arány alig néhány év alatt 50 százalék alá csökkent. (Képarchívum) Pozsony. Szlovákia európai uniós csatlakozása jelentős változások elé állítja a hazai vetőmag-nemesítőket és -kereskedőket. Számos nemesítő cég megszűnik vagy kapacitásaikat más, piacképesebb növények nemesítésére kell átállítaniuk. Ez akkor is így lenne, ha a szlovákiai vetőmagpiac történetesen jól működne - állítja Zalabai Gyula gabonanemesítő, a sósszigeti Istropol igazgatója. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A szlovákiai vetőmag-nemesítés a kilencvenes évek elejéig túl volt dimenzionálva, miközben a növény- termesztés szerkezete az elmúlt évtized során jelentősen leegyszerűsödött- tartja a szakértő. „Nagyon sok nemesítő cég volt az országban az egyes növények vetőterületéhez viszonyítva. Ebből logikusan következik, hogy a fokozatos átalakulás következményeként az egyes nemesítő cégek megszűnnek - nincs szükség olyan növények nemesítésére, amelyek termesztésével időközben felhagytak. Ez akkor is érvényes lenne, ha jól működne a hazai vetőmagpiac. A valóság már- már riasztó: amíg 1989-ig a vetőmag-felújítás voltaképpen minden növény esetében 100 százalékos volt, tehát a mezőgazdasági termelők kizárólag fémzárolt vetőmagot vetettek, az utóbbi 10 évben ez az arány lényegesen csökkent, a kalászos gabonák esetében például 50 százalék alá.” A trend természetesen összefügg a hazai agrártermelők anyagi helyzetével. A másik oldalon viszont a termelők épp ott próbálnak spórolni, ahol nem kellene - állítja a szakértő. „Ha rosszul alapozzák meg a termést, tehát rossz minőségű vagy saját előállítású vetőmagot használnak, amelyet rosszul csáváznak, rosszul készítenek ki, és ráadásul nem a legjobb fajtából állítanak elő vetőmagot, az a következő évben még nagyobb terméskiesésben fog megnyilvánulni.” A helyzet természetesen hatással van a nemesítőkre és forgalmazókra is, hiszen amint csökkent a fémzárolt vetőmag forgalma, a fajtanemesítő cégek, még kevesebb pénzforrással rendelkeztek a nemesítés finanszírozására. Örök vita a forgalmazók és a felhasználók között, hogy drága-e a vetőmag. Zalabai érvként hozta fel, hogy a nyugati országokban a kalászos gabonák esetében a vetőmag ára 3-4-szer drágább, mint a megtermelt gabona tonnánkénti ára. Szerinte nem is mindig a vetőmag ára növekedett meg ugrásszerűen, hanem a csávázószerek ára, amellyel a kitisztított vetőmagot kezelni kell. „Volt egy olyan év, amikor maga a csávázószer többe került, mint maga a vetőmag. Ez növelte meg igazából a költségeket.” További fejfájást okoz a vetőmagelőállítóknak határok megnyitása is - ma már szinte bármilyen külföldi vetőmag akadály nélkül bekerülhet a hazai állami kísérletekbe, sót a vizsgált fajták és hibridek nagy része, esetenként több mint 90 százaléka, külföldi eredetű. Ez egyrészt arra készteti a hazai cégeket, hogy felvegyék a versenyt a kétségkívül tőkeerősebb külföldi cégekkel, másrészt viszont a piacnyitással olyan növények és fajták is zöldet kaptak, amelyek nem igazán alkalmasak a hazai termesztésre. Az utóbbit jól példázza a zöldségfélék minősítése - a fajtakíAz EU-ban csak őszi búzából 1600 fajtát minősítettek. sérletek során ma már csak azt vizsgálják, hogy az új fajták a létező fajtáktól eltérnek-e legalább egy tulajdonságban. Használati értéküket, tehát a termőképességüket, rezisztenciájukat stb. nem mérik, értékelik. „Ilyen szempontból már az Unióban vagyunk” - állítja Zalabai Gyula. Igaz-e, hogy a legfőbb növényünknek számító búza ott érzi magát a legjobban, ahol kinemesítették? - faggatom tovább a szakértőt, aki épp a kalászosokra szakosodott. „Egyes növények esetében, így például az őszi búza és a tavaszi árpa esetében helyzeti előnyben vagyunk. A búza valóban nem szívesen utazik, az Angliában vagy Franciaországban kinemesített fajták nem igazán felelnek meg az itteni feltételeknek, de ez fordítva is igaz. Mi sem tudunk ott érvényesülni a mi fajtáinkkal. Más a helyzet például a kukoricával vagy a cukorrépával, ezekből ma már szinte kizárólag külföldi hibrideket vernek a szlovákiai termesztők. Napraforgó-nemesítés nálunk nincsen, a hüvelyesek nemesítése pedig leegyszerűsödött a borsóra, amelyet jobb években is legfeljebb 30-40 ezer hektáron termelnek a kis- és nagytermelők. Ilyen kis piacra nagyon nehéz egy nemesítő céget építeni. A nemesítési módszereket vagy az eredményeket tekintve az alapvető különbség abban nyilvánul meg, hogy a nagy multinacionális nyugat-európai és észak-amerikai cégek jelentősebb összegeket fektetnek a kutatásba és a nemesítésbe. Sokkal jobb anyagi körülmények között dolgoznak, jobb a műszerezettségük, laboratóriumi berendezettségük, de mindezek ellenére a nemesítési módszerekben, a legújabb kutatási eredmények felhasználásában azért nem járnak annyira előttünk, hogy ne tudnánk velük felvenni a versenyt” - fogalmazott Zalabai. Van tehát néhány növény Szlovákiában, amelyeknek a nemesítése felveszi a versenyt a nyugati típusokkal. Az EU-csatlakozás tehát e tekintetben nem tölti el aggodalommal a hazai nemesítőket. Bizonyos veszélyforrást viszont magában hordoz a további határnyitás. , Amint belépünk az Európai Unióba, minden EU-ban minősített fajta termeszthető lesz Szlovákiában is. Ez óriási változást fog eredményezni, hiszen az EU-ban csak őszi búzából hozzávetőleg 1600 fajtát minősítettek. Tartunk attól, hogy a hazai termelők, főként az első időszakban, rávetik magukat ezekre a külföldi fajtákra, legyen az spanyol, portugál, amerikai, vagy kanadai, amíg rá nem jönnek, hogy ezek a fajták nálunk nem jók. E téren óriási szerep vár a nemesítőkre, akiknek idejében figyelmeztetniük kell a termelőket arra, hogy rossz fajták választása esetén esetleg nem lesz termésük azon az éven. Nyu- gat-Európában a termelők ez ellen további kísérletek finanszírozásával védekeznek - az állami regisztrációs kísérletek után vagy mellett folynak további kísérletek, amelyeknek az a célja, hogy a regisztrált fajtákból kiválasszák a legjobb tizet. Nyu- gat-Európában a termelők a vetésteA termelők ott próbálnak spórolni, ahol nem kellene. rület 80-90 százalékára az ajánlott fajtákból választanak. Ezeket a kísérleteket általában maguk a termelők finanszírozzák - saját érdekük ugyanis, hogy a bő kínálatból a legjobb fajtákat, hibrideket válasszák ki. Szlovákiában a termesztők egyelőre nem hajlandók ilyen kutatásokra áldozni.” (gyor) Az Európai Bizottság szerint Magyarország semmiképpen sem kaphat Lengyelországhoz hasonló feltételeket Óva intenek a földügy újranyitásától ÚJ SZÓ-JELENTÉS Brüsszel. Óva inti Magyarországot az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának vezetője attól, hogy újratárgyalja a külföldiek földvásárlásáról kötött megállapodást, Eneko Landaburu szerint Budapest nem reménykedhet abban, hogy olyan egyezségre juthat az unióval e téren, amilyet Lengyel- ország kötött. „Nem reális ahhoz hasonlót kérni, amit Lengyelország kért és kapott - szögezte le Landaburu. - Lengyelország számára sajátos helyzete miatt fogadtunk el hosszabb átmeneti időszakot. Ez azt mutatja, hogy alkalmazzuk a differenciálás elvét, szem előtt tartva valamennyi jelölt történelmi és gazdasági feltételeit” - idézi a bővítési ügyek bizottsági szakmai főnökét a Reuters. Az egyértelműség kedvéért Landaburu azt is hozzátette, hogy „más jelöltek esetében nem fogadhatjuk el azt, amit elfogadtunk Lengyelországnál”. Lengyelország az EU-val kötött alku értelmében a csatlakozás után még 12 éven át fenntarthatja azt a rendszert, amely engedélyhez köti (de nem tiltja) a külföldiek földvásárlását. Magyarország ezzel szemben a belépés után hét éven keresztül megtilthatja a külföldi állampolgárok földvásárlását (csak azoknak engedve meg azt, akik legalább három éve hazánkban élnek). Kovács László leendő külügyminiszter egy interjúban kilátásba helyezte, hogy Magyarország esetleg kéri ennek a megállapodásnak az újratárgyalását, csak akkor ajánlva fel a hároméves letelepedés utáni földvásárlás lehetőségét, ha az EU is három évre csökkenti a közvetlen agrártámogatások megadásának jelenleg tízévesre javasolt átmeneti időszakát. A kormány ezzel szemben arról folytat informális jellegű egyeztetéseket, hogy a hétéves átmenetet esetleg három évvel meghosszabbítsák, védzáradék jelleggel. Ennek értelmében ha a (2004 eleji csatlakozást feltételezve 2010 végén lejáró) hétéves időszak végén is jóval olcsóbb lenne még a termőföld Magyar- országon, mint az unióban, akkor további három esztendővel meg lehetne hosszabbítani a tilalmat. Szakértők szerint az EU nagyobb eséllyel fogadná ezt el, mint a hároméves letelepedési időszak új súlyos eurómilliárdokba kerülő feltételhez kötését. (Vg) A kereskedők tiltakoznak Elvetik a korlátozást Pozsony. A kereskedelemben dolgozók és vállalkozók uniója elveti azt a törvénytervezetet, amely megszabná, hogy a kereskedelmi hálózatok milyen termékeket értékesíthetnek pultjaikon. Adrián Durcek, az unió elnöke szerint az ilyen jogszabály nincs összhangban az EU jogrendjével. Szerinte a törvénytervezet az erős hazai gyártók lobbycsoportjainak eredménye, elfogadása bizonyos áremeléseket eredményezne, (ű) A tavaszi vetésüek alakulása (április 29-én) Termény Feltételezett vetésterület Elvetve (ha) %-ban 2001-hez viszonyítva (ha) Tavaszi búza 13 100 6154 46,98-575 Tavaszi árpa 216 500 171 012 78,99 15 002 Zab 19 400 17532 90,37 5167 Kukorica 140 000 80 996 57,85 19 273 Borsó10 289-2 132 Napraforgó 65 000 53 252 81.93-134 Szója 10 000 4124 41,24 3 100 Cukorrépa 32 000 29 365 91,77 905 Burgonya 81513 332 Kukorica takarmányozásra ' 6 515-10 335 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nyereséges negyedév a HVB-nél Pozsony. A HVB Bank Slovakia Rt. az első negyedévet 240,1 millió koronás nyereséggel zárta, mérlegfőösszege pedig, az év elejétől 6%-kal nőve, elérte a 36,908 milliárd koronát. Ügyfeleiknek 21,014 milliárd koroná- nyi hitelt nyújtottak, amiből 136,5 millió koronányi számít nehezen behajthatónak. A betétesek a bankban 18,5 milliárd koronányi összeget helyeztek el, ez az első negyedévben alig 5%-kal nőtt. A többi pénzintézettel szemben 9,4 milliárd koronányi tartozást halmoztak fel. (SITA) Veszteséges a Vunar Rt. Érsekújvár. Az Audi és a Volkswagen Slovakia beszállítója, az érsekújvári Vunar Rt. az idei első negyedévet is veszteséggel zárta. Míg azonban tavaly ez a félmillió koronát is meghaladta, az idei első három hónapban ezt sikerült 422 ezer koronára enyhítem. Bevételeik eközben 12 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest, elérve a 18,4 millió koronát. A vezetőség szerint a cég veszteségét továbbra is az okozza, hogy még mindig fizetik az egészségbiztosítónak megkésve visszafizetett tartozás után járó büntetést. (SITA) Több hitel a hazai bankoktól Pozsony. Márciusban az előző hónaphoz képest 4,7 milliárd koronával több, összesen 299,8 milliárd koronányi hitelt folyósítottak a hazai pénzintézetek. A koronában folyósított hitelek eközben 4 milliárd, a külföldi valutában folyósított hitelek pedig 0,8 milliárd koronával nőttek. A tavalyi év azonos időszakához képest 30,4 milliárd koronával több hitelhez jutott a lakosság és a vállalati szféra. (SITA) Óvatos hitelnyújtás az ING Banktól Pozsony. Az ING Bank szlovákiai képviselete az első negyedévet 100 millió koronás nyereséggel zárta, ami azonban 20%-kal rosszabb gazdasági eredménynek számít a tavalyi év azonos időszakához képest. Mérlegfőösszegük 24,053 milliárd koronát tett ki, ami szintén alacsonyabb, mint tavaly. Ügyfeleiknek 13,848 milliárd koronányi hitelt nyújtottak, ami csak kevéssel több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Pozitív fejlemény, hogy a banknak nincs nehezen behajtható hitele. (SITA) Végre pluszba került az IRB Pozsony. Több mint 26 millió koronás nyereséget ért el a Fejlesztési és Beruházási Bank (IRB) az idei év első negyedévében. A múlt év azonos időszakában még 47 millió koronás veszteséget könyvelt el. A bank mérlegfőösszege 2002 március végére 2,724 milliárd koronával csökkenve 19,974 milliárd koronát ért el. A nehezen behajtható hitelek összege csaknem 142 millió koronára tehető. (TASR) Eredményes az UniBank Pozsony. Az április elsejéig Polnobanka néven működő pénzintézet az idei év első negyedévében csaknem 64 millió koronás nyereséget ért el. Ez csaknem 54 millióval kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A bank mérlegfőösszege 63 millió koronával 32,651 milliárd koronával emelkedett. A pénzintézet neve UniBankra változott, többségi tulajdonosa az UniCredito Italiano, amely a részvények 72,39%-át birtokolja. (TASR) Szárnyaló francia munkanélküliség Párizs. A francia munkanélküliségi mutató 17 havi csúcsra emelkedett márciusban, amikor 13 ezerrel 2,42 millióra nőtt a foglalkoztatottságon kívüliek száma. Ezzel a ráta 9,1%-ra nőtt a februári 9%-ról. Az elemzők korábban azt várták, hogy csupán 5 ezer fővel növekszik a munkanélküliek száma. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. május 2-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,128 Lengyel zloty 11,741 Angol font 68,098 Magyar forint (100) 17,331 Cseh korona 1,380 Svéd korona 4,550 Dán korona 5,667 Szlovén tollár (100) 18,723 Japán ien (100) 36,415 Sváici frank 28,782 Kanadai dollár 29,769 USA-dollár 46,718 Már kapható a Jó Gazda májusi száma Veszélyes gyomnövények ÚJ SZÓ-LAPAJÁNLÓ Az időszerű tennivalók taglalása mellett a Jó Gazda májusi száma részletesen foglalkozik a bioaktív természetes alapú tápanyagok kerti és szabadföldi termesztésben való hasznosításával. Az uborkater- mesztők számára termesztési és növényvédelmi útmutatást közöl a kártevők elleni védekezésre. A kukoricamoly károsítása az elmúlt időszakban komoly méreteket öltött, ezért az ellene való védelem biológiai módszereinek is növekszik a jelentősége. A lap figyelmeztet a levélaknázó molyok okozta várható veszélyekre is, egyúttal közli a védekezésre használható szerek jegyzékét. A veszélyes gyomnövényeket taglaló rovatban a tarackbúza és az ellene való védekezés lehetőségeit, a szőlő növényvédelmi naptára keretében pedig ezúttal az integrált produkciós termesztési rendszerben használatos környezetkímélő szerek használatát ismerteti a lap. Tájékoztat a bab fontosabb károsító- iról, elemzi a magnézium tápanyagpótlásban betöltött szerepét. A vi- rágtermesztók és kertépítők a dísztökök fajtáival, a hangafüfélékkel és a muskátli elhelyezésével ismerkedhetnek meg. (sz)
