Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám, péntek

J SZÓ 2002. MÁJUS 31. Közélet 5 Áiért lenne érdeke egy polgármesternek, hogy működtesse az iskolát, ha nem szólhat bele a tartalmi részbe? Megfelelni a kor kihívásainak l hatáskörök átruházása júli- istól az oktatásügyet is érinti. l kassai megyei hivatalban ázás készülődésnek egyelőre lem sok jelét látjuk, Albert vándor, a megyei képviselő- estület oktatási bizottságá- lak elnöke meglehetősen bo- úlátó. Az oktatási osztályon gyeden ember lézeng, az isztályvezető, aki nem pályá- at útján, hanem kinevezés­ei került posztjára. JUHÁSZ KATALIN a. MKP-SMER-SDKÚ-ANO képvi- elői klub tiltakozott a kinevezése llen, az illető széke inog, az osz- ály nincs kiépítve, az idő pedig észesen fogy. .udolf Bauer megyei elnök a pénz- iányra hivatkozik, azt mondja, je- ;nleg összesen 48 fizetett hivatal­okra futja. Nehéz elképzelni, hogy ílius 1-jétől kezdik majd megtölte- i alkalmazottakkal az osztályt. Ne- ik már most az iskolák átvételének lőkészítésén és a szeptemberi tan- vkezdéshez szükséges feltételek iztosításán kellene dolgozniuk. Az sztály jelenlegi vezetője nem felel leg a szakmai követelményeknek, amarosan pályázatot hirdetnek a elyére. Olyan emberre van szük- ég, aki ismeri a Mülennium-terve- etet, a reformelképzeléseket. Ha gyanis maga a hivatal fogja fékez- i az oktatási reformot, a dolog nem íűködhet, a megyei képviselő-tes- ilet oktatási bizottsága pedig nem diet semmit. li a véleménye a hatásköri tör- ény oktatásügyre vonatkozó cik- elyeiről? zerintem az alap- és középiskolák zintjén készülő „hármas vezetés” em lehet működőképes. Ezt meg- íondtam az új oktatási miniszter­ek is, aki nagyon megharagudott. l helyzet viszont az, hogy a tanárok érezése a kerületi, illetve a járási ivataloknál, azaz a belügy hatás- őrében marad, a tartalmi szabá­Augusztus elsejétől r az iskolák tovább ogják halmozni az . . idósságokat. \N ^ozásért továbbra is az oktatási mi- isztérium lesz a felelős, az iskolák rűködtetését, fenntartását pedig tadták az önkormányzatoknak, érdem én, miért legyen érdeke egy olgármesternek, hogy működtesse Ha az iskola nem nyújt minőségi oktatást, nem lesznek diákjai (Somogyi Tibor felvétele) az iskolát, ha nem szólhat bele a tar­talmi részbe? Ez főleg a szakiskolák esetében gond, mivel ezek döntő többsége ma munkanélkülieket ne­vel. Tíz-húsz éve készült központi tantervek szerint dolgoznak, ame­lyek a mai munkapiac elvárásainak már nem felelnek meg. Ön szerint az illetékesek nem tud­ják, melyek az általános érvényű követelmények egy szakiskolá­ban érettségizett pályakezdő ese­tében? Rosszul közelítik meg a dolgot. Az elmúlt hónapokban elemeztem né­hány száz álláshirdetést. Egyértel­műen kiderült, hogy a legtöbb mun­kaadó nem elsősorban szaktudást vár el a végzősöktől, hanem kom­munikációs készséget, nyelvtudást, alapszintű számítástechnikai isme­reteket, rugalmasságot, alkalmaz­kodóképességet, hajlandóságot a továbbtanulásra. A konkrét szakmá­ra irányuló, szűkebb szakosítást már az üzemek oldják meg, ám ők nem tudnak rugalmas embert ne­velni az alkalmazottból, vagy nyel­vekre tanítani őt. Mivel ma a diák­ság 75-80 százaléka szakközépisko­lában végez, fontos, hogy ez az in­tézményhálózat tudjon reagálni a kihívásokra. És ha a középiskolák nem kapnak motivációt az önkor­mányzattól erre nézve, nehéz előre­lépni. A megyei parlament oktatási bi­zottsága hogyan próbál lendítem a helyzeten? Kezdjük azzal, hogy a testület elég furán állt fel, mivel a nyolc képvise­lő mellett független szakemberek­ként az államapparátus képviselői is tagjai. Ha egy önkormányzati bi­zottságban ott ül a kerületi hivatal oktatási osztályvezetője, a kerületi tanfelügyelő és a járási osztályveze­tő, tudathasadásos állapot alakul­hat ki, mert ezek az emberek nem tudják, kit képviseljenek. Az éves munkaterv kidolgozásánál már fel­merült, hogy a bizottság aktuális, napi problémák megoldásával fog­lalkozzon. Én viszont úgy gondo­lom, ez a megyei hivatal dolga. Ne­künk egy hosszabb távú, stratégiai tervet kell kidolgoznunk, amelyben világos irányt mutatunk a régió kö­zépiskoláinak. Az általános pénzhiány gondo­lom, rányomta bélyegét a terve­zetre... Igen, a költségvetés szűkös. Ha ki is egyenlíti az állam július elejéig a hi­ányokat, nem tudni, mi lesz július­tól decemberig. Augusztus elsejétől az iskolák tovább fogják halmozni az adósságokat. Az állam valószínű­leg nem vállalja fel ezeket a tartozá­sokat, mivel a működtetés már nem az ő feladata, az önkormányzatok­nak pedig erre nincs keretük. A má­sik nagy gond, hogy az oktatásügy reformja, tartalmi szabályozása még el sem indult. Kozmetikai simí­tásokon kívül semmi lényeges nem történt, a decentralizáció is fele­másra sikerült. A változásokra pe­dig fel kell készíteni a pedagóguso­kat is, hiszen nem értik, miért nem jó hirtelen az a rendszer, ami száz évig jó volt. Bizottságunk egyik fel­adata egy továbbképzési tervezetet kidolgozása. Ehhez helyzetfelmé­résre van szükség. Tudnunk kell, hogyan „teljesítenek” a régió közép­iskolái, és hogy állnak gazdaságilag. A programba megpróbáljuk beépí­teni a Millennium-tervezet néven is­mert reformelképzelés elemeit, amelyek sajnálatos módon kima­radtak a minisztérium tervezetéből. Gondolom, a program ezen része nem régiófüggő, azaz nem lehet egyetlen megyében megváltoz­tatni az oktatásügyet. így, van, egyeztetnünk kell bizo­nyos lépéseket, keressük a kapcso­latot a többi megyei oktatási bizott­sággal. Alulról kívánunk nyomást gyakorolni a parlamentre es az ok­tatási tárcára. A kulcsszó a minő­\\ Ma a diákság ' 75-80 százaléka szakközépiskolá- ** ban végez. NN ség. Ha az iskola nem nyújt minősé­gi oktatást, nem lesznek diákjai, és hiába fogjuk fenntartani. Ez főleg a kisebb középiskolákra vonatkozik. Hangsúlyozom, hogy a színvonal és a minőség két különböző dolog, ez utóbbi alatt főleg a helyi közösség, a vállalkozók és munkaadók igé­nyeinek kielégítését értem. Egy kassai elitiskolától merőben mást vár el a közösség, mint a Lunik IX.- en működőtől. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tanárok kevesebbet dolgoznának ez utóbbi helyen, sőt talán fordítva. Ott is folyhat jó mi­nőségű munka, csak éppen az adott körülmények között mások az elvá­rások. Ott az a fontos, hogy a roma gyerekek megtanuljanak írni-olvas- ni, az elitintézményben pedig az, hogy a végzősök 99 százaléka be­jusson az egyetemekre. RÖVIDEN Tízből két ember bízik a parlamentben Pozsony. A lakosság 57,3 százaléka bízik a hadseregben - derül ki a Szlovák Rádió közvélemény-kutatási részlegének májusi felméréséből. Az egyházakban a megkérdezettek közel 55, a helyi önkormányzatok­ban pedig mintegy 47 százaléka bízik. A listán a negyedik Rudolf Schuster államfő közel 40 százalékkal. A rendőrséget 26,7 százalék­nyian tartják megbízhatónak, a megyei önkormányzatokat pedig csak minden negyedik megkérdezett. A parlamenttel szemben 81, míg a kormánnyal szemben mintegy 79%-nyian bizalmatlanok. (SITA) Meciar a 19. századba való Eperjes. „Az Észak-atlanti Szövetség nem akarja szövetségesének Vladimír Meciart - jelentette ki tegnap Bruce Jackson, az Egyesült Államok NATO-tanácsának elnöke. Szerinte Meciar autokrata poli­tikája a 19. századból való, semmi keresnivalója a 21. században, és Szlovákia előtt két út áll: Brüsszel vagy Minszk. Jackson hozzá­fűzte, Meciarra úgy tekintenek a nyugati demokráciákban, mint aki elraboltatta az ország államfőjének fiát. (TASR) Kétnapos konferenciát tartanak Budapesten Identitás és nemzetiség ÚJ SZÓ-HÍR Budapest A 21. században előtér­be kerül az egyénnek mint kisebb­ségi alanynak a vizsgálata, mondta Glatz Ferenc a Változások a Kárpát­medence etnikai tér- és identitás­szerkezetiben című tegnap kezdő­dött kétnapos konferencián. A kon­ferencia a volt MTA-elnök szerint egyfajta seregszemle, amely a ki­sebbségkutatás elmúlt időszakának eredményeit hivatott felmutatni. Szarka László, az MTA Kisebbség­kutató Intézetének igazgatója sze­rint a kisebbségi közösségnek köte­lessége beépíteni a közösségi emlé­kezésbe a kritikai múltfeldolgozást. A státustörvényről szólva Kántor Zoltán, a Teleki Intézet munkatársa kifejtette, hogy a jogszabály újfajta intézményrendszert alakított ki. A ma folytatódó konferencián szó lesz a kisebbségek migrációjáról a Kárpát-medencében, az identitás­ról, két- és többnyelvű közösségek­ről, valamint a nemzetiség és a val­lás kapcsolatáról, (ef) Zárnánk a regionális politikáról szóló fejezetet Évi 700 millió euró ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Július elején lezárható az egyik legnehezebb, a regionális po­litikáról szóló uniós csatlakozási fe­jezet, véli Csáky Pál emberjogi, ki­sebbségügyi és régiófejlesztésért fe­lelős miniszterelnök-helyettes. Ezt a fejezetet idáig csak Csehország zár­ta le ideiglenesen. Csáky szeremé elérni, hogy a jelenlegi kormány olyan szerkezetet hagyjon maga után, mely lehetővé tenné, hogy Szlovákia 2004. január 1-jétől évi 700 millió euró támogatásban ré­szesülhessen, és jelentős régiófej­lesztési projektumokat valósíthas­son meg. „Olyan rendszerről van szó, melyet a következő kormány sem tud majd megváltoztatni” - mondta. Ahhoz, hogy letudjuk a fe­jezetet, hat anyagot kell elfogadnia a kormánynak. Három a jövő héten, a maradék egy hétre rá kerül a mi­niszterek elé. „Idén kiépítjük a prog­ramozáshoz szükséges alapstruktú­rákat, jövőre elkezdjük a programo­zást, 2003 második felében Brüsz- szel elfogadhatná a programokat, 2004. január 1-jétől pedig, ha beju­tunk az Unióba, már jöhetne a pénz. Vagyis amit ma csinálunk, azt a 2004-2006-os évekre készítjük elő” - magyarázta Csáky. Brüsszel egyelőre azért nem javasolta a ré­giófejlesztési fejezet lezárását, mert Szlovákiában nem biztosítottak a feltételek a strukturális alapokból származó pénzek felhasználására. Az sem tisztázott, ki lesz a koordi­nátor. Felmerült Mária Kadlecíková integrációért felelős kormányalel- nök hivatala, valamint az építés­ügyi és régiófejlesztési tárca. Csáky utóbbit részesíti előnyben. „Kadle­cíková hivatala koordinálja az ISPA- programokat, és ezen a téren prob­lémák vannak. A minisztériumban pedig adott a szükséges apparátus” - tette hozzá, (sza) £ oktatási miniszter szerint a hatáskörök átruházása után sem kerülnek veszélybe a művészeti alapiskolák 300 milliós hiány az első negyedévben ÚJ SZÓ-TUDÓSÍÁS ozsony. A hivatalba lépését köve- 5 első, az oktatási minisztérium­án tartott sajtótájékoztatóján a írca vezetője, Peter Ponicky arról íjékoztatott, hogy a társadaíom ré­téről a reszortra nehezedő nyo- íás egyre nagyobb. Ennek oka el- ísorban az, hogy tanügyi intézmé- yeink egyre súlyosabb anyagi gon- okkal küzdenek, ami - a közvéle- íény szerint - rányomja bélyegét az oktatási folyamat egészére. Meg­oldatlan egyelőre a tavalyi év során felhalmozódott, több mint 510 mil­lió koronát kitevő adósság törlesz­tésének módja, az idei első negyed­év negatív mérlege pedig 300 miihó korona. Hozzáfűzte: a tavalyi adós­ság törlesztése történhetne akár a megvalósítadan Govnet-program fedezetéből is, viszont ezzel problémák vannak mivel nem szá­mítana fejlesztésnek. Ponicky sze­rint viszont igen, hiszen „ha az isko­laépületek állaga tovább romlik, és az energiaszolgáltatók felfüggesz­tik a gáz- és villanyszolgáltatást, fé­lő, hogy nem lesz hol megvalósítani a terveket.” Az első negyedév kapcsán megje­gyezte: a szokatíanul magas ösz- szeg jelentős része abból adódik, hogy a gázszolgáltató vállalatok az iskolákat gyakorta kisfogyasztóként kezelik, ezért magasabb számlákat állítanak ki nekik. Ennek felszámo­lása már kezdetét vette a számlák felülvizsgálásával. A közigazgatási reform keretében 2002. július 1-jé- től életbe lépő hatáskörátvétel kap­csán az oktatási miniszter kijelentet­te: bízik abban, hogy a községek és a városok megtalálják a módját, hogy az oktatás zavartalan menetét anya­gilag és egyéb szempontból is bizto­sítsák, és megalapozaüannak tartja azt a feltevést, hogy a törvény életbe lépésével a nagyobb anyagi ráfordí­tást igénylő művészeti alapiskolák sorsa megkérdőjeleződne, (la) t Magyar Koalíció Pártjának javaslatára módosult az iskolák államigazgatásáról szóló jogszabály ECözös igazgatású alap- és középiskolák ÚJ SZÓ-HÍR ozsony. A pozsonyi Duna utcai tagyar alapiskola és gimnázium zután is közös igazgatás alatt ma- idhat, hogy júliustól az alapiskola innartója Pozsony-Óváros önkor- lányzata, a gimnáziumé pedig Po- >ony megye lesz. Az iskolák állam- [azgatásáról szóló törvényben ezt módosítást tegnap Dolník Erzsé­bet (MKP) képviselő javaslatára fo­gadta el a parlament. Ugyanígy kö­zös igazgatás alatt maradhatnak a kassai magyar alap- és középfokú intézmények, illetve a hasonló helyzetű közös igazgatású szlovák iskolák is. „E módosítás értelmé­ben lehetőség nyílik, hogy az iskola alapítói-fenntartói megyezzenek, hogy az intézmények továbbra is egy igazgatóság alatt működhet­nek. A rendelkezés lehetőséget ad, nem kötelez” - nyilatkozta lapunk­nak Dolník. Mint ismeretes, a po­zsonyi Duna utcai magyar iskola esetében a szülők a közös igazga­tás megőrzését már korábban petí­cióban követelték. A közös igazga­tás lehetőségére vonatkozó rendel­kezés is ugyanakkortól (vagyis idén július elsejétől) lép hatályba, amikortól az alapiskolák a helyi, a középiskolák pedig a megyei ön- kormányzatok felügyelete alá ke­rülnek. Az iskolák államigazgatásáról szóló törvényt egyébként több ponton módosították, így lehetővé válik, hogy a teljes szervezettségű alapis­kolák és az óvodák egy jogalanyi in­tézményt alkossanak, illetve hogy az iskolák nyugdíjaskorú pedagó­gusokat is alkalmazzanak, (korp) MEGKÉRDEZTÜK Csáky Pál miniszterelnök-helyettest Az uniós strukturális alapok­ból származó pénz felhaszná­lásához szükséges rendszert az elképzelései szerint a követke­ző kormány nem tudja majd megváltoztatni. Mi a garancia erre? Bekerül a regionális politika feje­zetéről szóló dokumentumba. Ugyanis szorgalmazom, hogy ez is legyen része a 21. csadakozási fejezetnek, melyet ha Szlovákia ilyen formában aláír, az kötelező érvényű lesz. Korrekt viszonyo­kat akarok, és szeretném, hogy a dokumentum tartalmazza azt a hármas megosztást, melyben Brüsszelben megállapodtunk. Eszerint függeden csatornán ke­resztül történik majd a terveze­tek elkészítése, függeden csaton* nán fognak érkezni a programok, természetesen versenypályázat alapján, és a pénz is függeden csatornán jön. A pénzt Brüsszel­ből a pénzügyminisztériumon keresztül, illetve a mellette kiépí­tendő pénzügyi egységen keresz­tül kapják majd meg a pályázat győztesei. Politikai kérdésekről is esett szó brüsszeli útján? Eneko Landaburuval, valamint az Európai Néppárt elnökével és annak európai parlamenti frak­cióvezetőjével számos politikai jellegű kérdést, érzékeny témá­kat - a magyar egyetemet, a Benes-dekrétumokat -, illetve Szlovákia jövőjével összefüggő kérdéseket is érintettünk. Mind­annyian hangsúlyozták, hogy az Európai Unió csak akkor fogja a szlovák kormányt demokratikus­nak tartam, ha abban ott lesz a Magyar Koalíció Pártja is. Ez ter­mészetesen a választási eredmé­nyektől és a partnerektől is függ. Az érzékeny témákról milyen szellemben tárgyaltak? Pottering úr német, tehát nagyon érti ezt a témát, Martens úr pedig belga, aki a magyarokhoz hagyo­mányosan pozitívan viszonyul. Egyébként mindketten pozitívan viszonyultak a kérdéshez, Wiersma úr viszont kicsit szkepti­kus volt. De ez nem csak európai, hanem szlovákiai téma, sőt lelki- ismereti kérdés is a szlovák társa­dalom és a szlovák politika szá­mára, hogy az országba élő nem szlovák nemzetiségű polgárokkal tisztességesen viselkedjen, (sza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom