Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-30 / 124. szám, csütörtök
IJ SZÓ 2002. M^JUS S0. Tudomány V fantáziaképen a Mars Odyssey űrszonda fogadja és kiértékeli a Áars felszínéről és a talaj legfelsőbb rétegéből érkező gammasugár- :ást. Az adatokat a szonda felső részén látható antenna továbbítja. (Fotó: internet) O180' A Mars déli féltekéje, huszonkétezer kilométeres távolságból. A kép nem szokványos színfelbontással készült: a sötétebb folt valójában sokkal világosabb: tulajdonképpen fehér, hiszen nagyobbrészt jég. A szonda itt talált felszín alatti víztömegre utaló nyomot is. (Fotó: JPL) mmm Egyelőre nem biztos, de lehet, hogy a sötét pettyek életre utaló nyomok. A szonda közeli felvételén a DDS-nek nevezett foltok nem viselkednek normálisan: a környező fehér jég fokozatosan olvad, ezzel a színe is változik, a foltok azonban továbbra is sötétek. (Fotó: JPL) V\a várható a NASA bejelentése a marsi vízkészletről Víz biztosan, élet talán van V vártnál sokkal rövidebb dő alatt sikerült megerősí- :eni a márciusban bejelen- :ett felfedezést: hatalmas mennyiségű vízjég lehet a Wars bolygó déli sarkvidéké- tek talajában. Az USA nem- seri űrkutatási ügynöksége várhatóan ma jelenti be hivatalosan a felfedezést. ÖSSZEFOGLALÓ ’ontosan ott találtak vizet, ahol várták: a vörös bolygó sarkvidéki örmeléktakarójának, az úgyneve- sett regolitnak a felső rétegében. A egújabb Mars-szonda, a 2001 Vlars Odyssey három műszerrel és tét, egymástól független módon is dmutatta a vízjégre utaló jeleket. \ szonda gammasugár-spektromé- :er (Gamma-Ray Spectrometer) tevű műszeregyüttesének három műszere is olyan adatokat rögzí- :ett, amelyek óriási mennyiségű vízjégre utalnak a déli félteke 60 szélességi köre és a déli pólus kötött, a regolit legfelső, néhány mé- :eres szintjében. \ hír bejelentésekor a NASA azt is közölte, hogy vízjég mennyiségét egyelőre nem lehet pontosan megbecsülni, ez a következő hónapok feladata lesz. Egy biztos: ha az észlelt hidrogénmennyiség. valóban vízmolekulákban van, akkor igen sok víz van ott - a Mars pedig egykor valóban meleg és nedves bolygó lehetett, amelyen talán virágzott az egysejtű élet. A legfrissebb információk szerint a 2001 Mars Odyssey a vártnál sokkal gyorsabban megerősítette a korábbi megfigyeléseket, s a NASA ma készülhet a drámai bejelentésre: az egykori marsi vízkészlet jelentős részének felfedezését egy sajtótájékoztató keretében jelentik be. A kutatók részletes beszámolója a Science 2002. május 31-ei számában jelenik meg. A NASA egyébként korábban - már a dűnéken fekvő rejtélyes sötét foltokról szóló hír bejelentése után - közölte: nem tartaná szerencsésnek, ha a tervezett űrexpedíció tagja olyan helyekre is elmerészkednének, ahol fennáll az a veszély, hogy kapcsolatba kerülnek az élet valamilyen primitív formájával: elképzelhető ugyanis, hogy megfertőződnek, s ezzel a Földet is katasztrófába sodoiják. (origo, i-t) Sokkal több a jég, mint amennyit feltételeztek Egyértelmű bizonyíték ÖSSZEFOGLALÓ „Ez tényleg elképesztő: végre egyértelmű bizonyítékot kaptunk, hogy a Marson nagy mennyiségű felszín alatti vízkészlet található. Eddig abban reménykedtünk, hogy jégre utaló nyomot találunk. Ám több jég van ott, amennyit eddig feltételezni mertünk” - jelentette ki a Mars Odyssey kutatócsoportjának egyik vezetője az Arizonai Egyetemen. William Boynton elmondta: a tudósok olyan gamma- sugár-érzékelővel felszerelt berendezést használtak, amely képes egy méter mélységig a bolygó felszíne alá hatolni, és részletes képet ad a talajszerkezetről. Boynton úgy fogalmazott, hogy a képek alapján a felszíni réteget a Mars bizonyos területein inkább lehet piszkos jégnek, mint megfagyott sárnak nevezni. Erre egy pofonegyszerű elvet használtak: a már említett gam- masugár-spektrométer nagy meny- nyiségű hidrogént érzékelt, pontosabban a hidrogén által kibocsátott gamma sugarakat. A szonda nagy teljesítményű neuronrészecske- számlálója is alátámasztotta a spektrométer eredményeit. Áz eddig kiszivárgott adatok szerint a mars déli sarkvidékének bizonyos részem a talaj több mint ötven százaléka víz: ha tehát valaki egy vö- dömyi marsi talajröget felmelegítene, altkor abból fél vödör víz olvadna ki. A gamma-spektrométer azonban még ennél is izgalmasabb adatokat szolgáltatott: még több vizet találtak annak a rétegnek a felszínén, ahová a műszer érzékelője már nem tud „behatolni”. „A Mars ismét meglepte a Földet. A gamma-spektrométer adatai sokkal jobbak, mint eleinte feltételeztük” - állította a kutatócsoport másik tagja, a NASA pasadenai (Kalifornia) laboratóriumának egyik tudósa. Stephen Saunders hangsú- lyozat: korántsem értek véget a meglepetések, hiszen néhány hónap múlva kezdődik a marsi nyár az északi féltekén. A felmelegedéssel eltűnik a felszínt takaró szén-di- oxid jég, a gamma-spektorméterrel tehát közvetlenül a talajt vizsgál- hatják majd. „Találtunk már hidrogénre, azaz vízre utaló nyomokat az északi féltekén, ám kissé távolabb a sarkvidéktől, mint délen” - tette hozzá a kutató. „Azt már eddig is gyanítottuk, hogy a Marson valamikor nagy tömegű felszíni víz lehetett. Egy kérdésre azonban nem tudtunk választ adni: hová tűnhetett ez az irdatlan mennyiségű víz? Erre már valószínűleg csakhamar bizonyítékot kapunk. A következő izgalmas kérdés: ha már vízre utaló nyom van, akkor találunk-e életre utaló nyomokat?” - tette fel a kérdést a NASA Mars-kutatási programjának egyik koordinátora, (i-t, nasa) Bizonyos baktériumokat „nem zavarna" a Marson állandó jelleggel uralkodó rendkívül kedvezőtlen időjárás A magyarok megtalálták a marslakókat? ÖSSZEÁLLÍTÁS \z egyik legnagyobb internetes lonlap, a Space.com is közzétette innak az elméletnek a lényegét, ímelyet magyar tudósok dolgoztak d lehetséges marsi életformákkal kapcsolatban. Horváth András csillagász-űrkutató, a Tudományos Is- meretteijesztő Társulat Budapesti Planetárium igazgatója több neves planetológus és biológus szakemberrel együtt dolgozta ki azt az elméletet, amely nem zárja ki, hogy sgyes marsi felszínformák kialakulása biológiai - vagy részben biológiai - aktivitással magyarázható. \ Mars déli sarkvidékén levő kráterek sötét homokkal borított aljzatán látható úgynevezett sötét dűne foltok (Dark Dune Spots, DDS) alaktani elemzése meglepő eredményekhez vezetett. A kutatók szerint ugyanis a jelenleg feltételezett szub- limá-iós folyamatok nem egyeztet- hetőkössze teljes mértékben a Mars Global Surveyor (MGS) űrszonda által kúzített képsorozat részletesen elemért néhány fontos sajátságával. Ezei a sajátságok a dűnefelszin finomstruktúráját felülíró kör alakú foltok, ezek izotrópiája (sugárirányban történő egyenletes növekedése), és a nyüvánvalóan a foltok belsejéből induló, kétszáz méteres hosszúságot is elérő vízfolyásnyomokra utalnak. Az elméletet időközben földi analógiákat is felvonultató biológiai alapokra helyezték, s a munkába Szathmáry Eörs evolúcióbiológus és Bérezi Szaniszló planetológus is bekapcsolódott. Új eredményeiket a NASA által megrendezett Hold- és Bolygókutató Konferencián mutatták be idén februárban, Houstonban. Horváth és kollégái - a marsi évszakos változásoknak köszönhetően - újabb foltokat vehettek szemügyre a korábban már tanulmányozott területen, amelyek vizsgálata megerősítette azt az elképzelést, hogy az egyedi DDS-ek előfordulása és alakja gyakorlatilag független a változatos helyi topográfiától. Tavasszal az eredetileg kör alakúnak látszó DDS-ek mintegy „szétfolynak” a dűnék lejtős gerincein és egy meglepően párhuzamos „folyó- meder”-rendszert alkotnak a felszínen. Mindezek alapján úgy vélik, hogy ezeknek az alakzatoknak a kialakulása a folyékony fázis, azaz a víz megjelenésével függ össze. Különösen érdekes, hogy olyan jeleket is találtak, amelyek nem vezethetők vissza pusztán a vízfolyásokra: azaz valamüyen idegen erő - feltételezés szerint az élet primitív formája - munkálkodott benne. Ha valóban létezik élét a Marson, úgy annak alkalmazkodnia kell az ottani környezeti viszonyokhoz és azok változásaihoz, vagyis az ottani változó (fizikai-kémiai) viszonyokhoz. Ez azt jelenti, hogy a feltételezett fotoszintetizáló marsfelszíni organizmusoknak (MSO-k) a kis intenzitású napsugárázás miatt nagy fénymegkötő képességgel bíró pigmenteket (festékanyagokat) kellett kifejleszteniük. A jégréteg kiváló hőszigetelő és olyan párolgási körülményeket biztosít, ami egyébként az alacsony légköri nyomás miatt nem jöhetne létre. A tény, hogy a foltok főként a sarkvidéki régióban jönnek létre, arra utal, hogy hosszú időtartamú besugárzásra van szükség a kialakulásukhoz, s és ez az időszak megvédi az MSO-kat az őket körülvevő víz megfagyásától. Ajég sem lenne akadály: az Antarktiszon több méter mélységben is találtak már virágzó baktériumtelepeket, (origo, i-t) Ember a Marsra? A NASA emberekkel is a Marsra indul húsz éven belül, mivel a felszín alatt bizonyítottan mindenhol víz található. Kiszivárogtatott információk alapján úgy tudni, hogy a NASA rövidesen nagy bejelentésre készül a Mars-küldetésekkel kapcsolatban. A bennfentesek tudni vélik, hogy a bejelentés lényege az, hogy az amerikai űrhivatal 20 éven belül embereket küldene a vörös bolygóra - a jól értesültek szerint 2018-ban indul a Marsraszállás. (Reuters) A Mars Odyssey küldetésének fő céljai Az Odyssey nagyon hasonlít a sikertelen Mars Climate Orbi- terhez: doboz alakú, fő hajtóművével a felső és tudományos műszereivel az alsó részén. A hajtómű felőli oldalról nyúlik ki a hatalmas napelem- tábla és a nagynyereségű telemetriái antenna. Fedélzetén három fő tudományos műszeregyüttes áll majd a kutatók rendelkezésére: a marsfelszín infravörös sugárzásának eloszlását nagy felbontással feltérképező THEMIS (Thermal Emission Imaging System - hóemisszió képalkotó rendszer), a gammasugár-spektro- méter (GRS - Gamma Ray Spectrometer) és a Mars sugárzási környezetét vizsgáló berendezés (MARIE - Mars Radiation Environment Experiment). Az űrprogram fő céljai közé tartozik a felszín ásványi összetételének vizsgálata, a víz jelenlétére utaló jelek keresése, későbbi leszállóhelyek kutatása a Mars felszínén, talajmintavételi helyek kijelölése, illetve a sugárzási kockázatok felmérése. Az utóbbi különösen fontos, ugyanis belátható időn belül emberek utaznak majd a bolygóra. Bár a szondát nem szerelték fel olyan eszközökkel, amelyek az élet közvetlen megfigyelésére alkalmasak, az általa gyűjtött adatok információkat szolgáltatnak arról, hogy a marsi környezeti tényezők megfelelőek voltak-e - illetve ma megfe- lelőek-e - az élet kialakulásához. Az általunk ismert élet legalapvetőbb feltétele a folyékony víz jelenléte. Először a Mars kutatásának történetében bizonyítékot szerezhetünk a felszínhez.közeli vízkészletek létezéséről, illetve kimutathatjuk az égykori folyékony vízből kivált ásványokat a felszínen. Lehetőség nyílik olyan feltételezett hévforrások felfedezésére is, ahol elsőként kell majd közvetlenül keresnünk az életet a jövő küldetései során. A Mars kutatása során először történik meg a felszín kémiai összetételének globális feltérképezése. A kémiai összetétel alapján a belőlük felépülő ásványokra, az ásványokból a belőlük felépülő kőzetekre, a kőzetek és a felszínformák kapcsolatából pedig a felszínt formáló végbement geológiai és éghajlati folyamatokra következtethetünk, ami újabb lépés a víz és az élet keresése felé. Ugyancsak először lesznek adataink azokról a sugárzási kockázatokról, amelyeknek a Mars felszínén lesznek kitéve a jövő űrhajósai. A küldetés tudományos szakaszának legfontosabb része 2002 januárjától 2004 júliusáig tart. A szonda ezután kommunikációs szolgálatot lát el, főleg a 2003-ban induló felszíni kutatórobotok (Mars Exploration Rovers) adatait továbbítva. (origo) Közeledik a Marshoz a Mars Odyssey űrszonda (Fotó: internet)
