Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-30 / 124. szám, csütörtök

JJ SZÓ 2002. MÁJUS 30. FÓKUSZBAN: UNIÓS AGRÁRTÁMOGATÁSOK 3 EU-csatlafeozás: várhatóan már júniusban folytatódnak a tárgyalások a támogatásokról és a termelési kvótákról Jelentős kárt szenvednének a hazai agrártermelők Felettébb szűkmarkú felajánlás kvótákról és más „technikai” kérdé­\ mezőgazdaságról folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalásokon várhatóan jú­niusban kezdődik az agrártá­mogatások és a kvóták érde­mi egyeztetése a tagjelölt or­szágokkal. A részfejezet napi­rendre tűzésének feltétele, hogy az EU közzétegye 15 tagországának közös tárgya­lási álláspontját a majdani tá­mogatások szintjéről és az azokhoz kötődő kvóták mér­tékéről. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ \z Európai Bizottság még január vé- ?én nyilvánosságra hozta munka­anyagát, amelyben a testület a tíz :agjelölt számára 25 százalékos át­meneti szintet javasolt az agrárbü­dzsé felét kitevő közvetlen kifizeté­sek mértékére. A javaslat szerint a támogatás tíz év alatt folyamatosan nőne. Megfigyelők szerint aligha zárható, hogy Brüsszel érdemben javít a bizottság januári munka­anyagához képest. A közös tárgya­lási álláspontról a miniszteri tanács bővítési munkacsoportja hetente ígyeztet. A május eleji tanácskozás­ról kiszivárgott hírek alapján a te­kintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung az egyik résztvevőre hivat­kozva azt írta, hogy „az Európai Unió kelen bővítése zsákutcába ke­rült”. A tagjelölt országok ugyanis képtelenek megegyezni a csatlako­zó országoknak nyújtandó támoga­tások mértékéről. Az elfogadott ütemterv szerint a tagországok kül­ügyminisztereinek június 10-ig kel­lene közös nevezőre jutniuk, ám a nettó befizetők előbb a termelési sekről akarnak tárgyalni a társult országokkal. (Eubomír Micek, Szlo­vákia fő mezőgazdasági tárgyalója lapunknak elmondta: hazánkkal jú­nius 20-án folytatódnak a technikai egyeztetések.) így a csaknem 30 mÚliárd euróra rúgó, közveden tá­mogatásokkal kapcsolatos vita megoldása jelentősen elhúzódhat. A brüsszeli szakértők számításai alapján mindkét fél, tehát az EU és a társult országok számára egyaránt előnyös az unió kibővítése. Úgy vé­lik, az EU-n kívül maradás lenne a legrosszabb és a közép- és kelet-eu­rópai országokra nézve a legfájdal­masabb megoldás. Franz Fischler, az EU mezőgazdasági főbiztosa sze­rint a kívülmaradás főleg a tejter­melést és a szarvasmarhaszektort sújtaná leginkább. Az új csadakozóknak szánt alacsony támogatottsági szintet főleg az erős mezőgazdasággal rendelkező, illet­ve a nettó befizető országok forszí­rozzák, így elsősorban Nagy-Britan- nia, Németország, Svédország és Hollandia (lásd grafikonunkat). A tervezetben foglalt mértéknél ma­gasabb szintet az eddigi megnyilat­kozások alapján egy tagállam sem lát jónak. A hozzájárulás növelésére főleg a választások előtt álló tagál­lamok nem hajlandóak, hiszen egyik párt sem szívesen tűzi zászla­jára a bővítés miatti növekedő ter­heket. Az erős agrárlobbival rendel­kező országok ugyanakkor a ver­seny fokozódásától tartanak az új tagállamok felvételét követően, ezért bánnának szűkmarkúan az agrártámogatásokkal. Az Európai Bizottság a közveden tá­mogatások szakaszos növelését ja­vasolta. Az említett négy ország e ja­lllusztrációs felvétel vaslatról csak azután akar állást fog­lalni, hogy ismert lesz a közösségi agrárpolitika reformja. Franz Fischler óva intett attól, hogy az EU- csatiakozást és az agrárpolitika re­formját egy kérdésként kezeljék. Mellesleg a brüsszeli bizottság me­zőgazdasági főigazgatósága szerint az új tagországok gazdáinak jöve­delme a taggá válás utáni első évek­ben még akkor is ádagosan 30%-kal nőne, ha egyáltalán nem részesül­nének a közveden uniós agrártámo­gatásokból. A legnagyobb növeke­dés, Csehországban (60 százalék), Lettországban (59%), Észtország­ban (55%), Szlovákiában (45%) és Lengyelországban (35%) következ­ne be. Ha az EU-tagjelöltek termelői a csadakozás első napjától a támo­gatások 100%-át megkapnák, jöve­delmük egyik napról a másikra a nemzeti ádag több mint a kétszere­sére emelkedne, ami Brüsszel, sze­rint a társadalmi egyenlőtíenségek növekedésével járna. Az EB éppen erre hivatkozva szorgalmazza in­kább a közveden támogatások foko­zatos bevezetését, 2004-től 2006-ig 25,30 és 35 százalékos szinten. Az EU-ban megfogalmazott érvek szerint a teljes körű, átmenet nélkül folyósított támogatások nem ösztö­kélnék a gazdákat hatékonyságnö­velésre, és akadályozná az agrárium struktúraváltását is. Ezenkívül az unió aggályosnak tartja azt, hogy a szubvencióra jogosultak a támoga­tásokat beruházások helyett szemé­lyes jellegű eszközökre költenék, rá­adásul a hirtelen jövedelemnöveke­dés a gazdák és a nem mezőgazda­ságban foglalkoztatott vidéken élők között társadalmi feszültségekhez vezetne. Másként vélekednek az érintett országok. Szerintük hátrá­nyos megkülönböztetés érné a kö­zép- és kelet-európai agrártermelő­ket, ha kisebb támogatásban része­sülnének, mint uniós társaik. Szoci­ális feszültségek sem várhatók, hi­szen például a szlovákiai agrárter­melők jövedelme az országos ádag alig 76 százalékát éri csak el. A tá­mogatások elherdálása sem valószí­nű, hiszen a direkt támogatásokhoz hasonló, jelenleg alkalmazott föld­alapú támogatásokat is szigorú visz- szaigazolás alapján juttatják el a gazdákhoz, (gyor) Az EU-agrárpénzek elosztása - a legnagyobb nettóbefizetők és a legnagyobb agrártámogatásban részesülő országok (adatok milliárd euróbán) 2,6 lv° <v .<y /' //y / /y o,5 ■ 111 □ □□-01 *$o $> &-0.5 -0,5 -0.4 a, A J> ö J>-1,4 Nettó befizetők «/ </ I Támogatásban részesülők-4,3 A jelenlegi tagországok közül Németország és Nagy-Britannia fizet a leg­többet a közös agrárkasszába, amelyből Franciaország és Spanyolország kapja a legnagyobb támogatást. (Forrás: BASF) ♦ A január végén közzétett bizottsági javaslat szerint az uniós költ­ségvetésből az első három évben (2004 és 2006 között) a tagjelöl­tek összesen 40 milliárd euróra számíthatnának. Becslések szerint ennek mintegy fele Lengyelországnak jutna. ♦ Nemcsak a bevételi, hanem a kiadási oldal is vita tárgya lehet a tagjelöltekkel folytatott tárgyalásokon, hiszen az EU-tagok a jelöl­tektől elváiják, hogy a csatlakozás után rögtön befizessék a teljes tagsági hozzájárulást a közös büdzsébe. Az EU 800 millió euró éves összeget különít el az új tagok számára arra az esetre, ha azok a gyors befizetések - de csak fokozatos uniós kifizetések - követ­keztében nettó befizetői pozícióba kerülnének, (f) Keveslik a huszonöt százalékos támogatást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Papírra kerültek az első becslések arra vonatkozólag, hogy milyen pénzösszeget kaphatna a hazai agrárium brüsszeli források­ból az EU-csadakozás után, illetve mennyivel rövidítik meg a szlová­kiai termelőket, ha Brüsszel kitart az Európai Bizottság javaslata mellett és 10 éves átmeneti időre mindössze 25 százalékos közvet­len támogatásban részesítik az újonnan csadakozó országok ag­rártermelőit. Blaas Géza, az Agrárgazdasági Ku­tatóintézet (VUEPP) igazgatója szerint 25 százalékos közveden tá­mogatás esetén 2004-ben Szlová­kia 3r4 milliárd koronát kapna brüsszeli forrásokból. A pénzt 2,3 milliárd koronával kellene pótolni A termelők a mostaninál élesebb versenyhelyzet­nek lesznek kitéve. a nemzeti költségvetésből ahhoz, hogy az agrárium támogatottsága a jelenlegi szinten maradjon. Ah­hoz, hogy a hazai mezőgazdaság olyan támogatásban részesüljön, mint az EU-országok agráriumai, a nemzeti költségvetésből 11 milli­árd koronát kellene a mezőgazda­ság támogatására fordítani. Ez pe­dig - ismerve a szlovák költségve­tés gyengéit és a taggá válás utáni kötelező befizetések mértékét - fe­lettébb irreálisnak tűnik. Blaas sze­rint főleg az első év lesz ilyen szem­pontból kritikus, mivel a termelők­nek juttatandó hozzájárulásokat csak a taggá válás utáni, október­ben következő pénzügyi évben térí­tik meg. A hazai agrártermelők pe­dig - eddigi tapasztalataik alapján - attól tartanak, hogy válságos helyzetekben a kormány az agrá­rium keretét nyirbálná meg. Blaas Géza hangoztatja: a taggá válás után várhatóan megugrik az agrártermékek ára, ami kedvező­en hat majd mezőgazdaságból élők jövedelmére. Ugyanakkor a szlovákiai agrártermelők a mosta­ninál élesebb versenyhelyzetnek lesznek kitéve, egyrészt az EU- tagországok, másrészt a szomszé­dos országok termelői részéről. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a mostanihoz hasonló importkor­látozásokat például Csehországgal vagy Magyarországgal, vagy más tagországgal szemben a felvétel után már nem foganatosíthatunk. Az EU-tagság mindazon mezőgaz­dasági termények esetében, ame­lyek termesztésére kiterjed a közös agrárpolitika (CAP), stabil bevé­telt és jövedelmet jelent az agrár- termelőknek. Jelentős kilengések vannak azonban olyan termények esetében, amelyekre a CAP nem vonatkozik. Ilyen például a burgo­nya, melynek termesztését nálunk még dotációkkal támogatják. Jelentős összeget tennének ki az EU-ból juttatandó strukturális tá­mogatások is. A VÚEPP számításai szerint éves szinten mintegy 14 milliárd koronát kaphatnánk brüsszeli forrásokból, ehhez jönne még vagy 5 milliárd korona a nem­zeti költségvetésből. Az összeg mintegy 80 százalékát mezőgaz­dasággal kapcsolatosan lehetne felhasználni. A csatíakozni kívá­nók egyforma bánásmódot köve­telnek. Anna Majkútová, a földmű­velésügyi tárca szóvivője lapunk­nak elmondta, hogy a VUEPP júni­us végére kívánja végső formába önteni hatástanulmányát, (gy) Néhány ágazat már versenyképes Az Agrárgazdasági Kutatóin­tézet felmérése szerint egyes ágazatok már ma versenyké­peseknek mondhatók. Ilyen például a tejipar. A kevésbé versenyképes ágazatokba kell sorolni viszont a sertéste­nyésztést és a burgonyater­mesztést. Perspektivikusnak mutatkozik a gabonaszektor is, sőt nyugat-európai terme­lők saját áraik csökkenésétől tartanak a bővítés után. A ver­senyképesség növelése érde­kében több termelői értékesí­tői szervezetet kellene létre­hozni, tartja Blaas Géza, a Ag­rárgazdasági Kutatóintézet igazgatója, (g) Prága 3 milliárddal kevesebbet kap vidékfejlesztésre Elégedetlenek a csehek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehország több mint 3 milliárd koronával kapna keve­sebbet vidékfejlesztésre, mint amennyit Prága igényel - jelentet­te ki Jan Fend cseh agrárminiszter az Európai Unió még mindig nem hivatalos anyagát elemezve. Sza­vai szerint Csehország éves szin­ten 6,8 milliárd koronás támoga­tásra számít, de kompromisszum­ként belemenne 4,9 milliárd koro­nába is. Prága nem hivatalos érte­sülései szerint Brüsszel mindössze 3590 millió koronának megfelelő összeget adna. Fend ezért kizárt­nak tartja, hogy a cseh kormány belemenne a kisebb közvetlen tá­mogatásokba. (HN) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG, 19 - 23 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 04.59-kor - nyugszik 20.40-kor. A Hold kel 00.02-kor - nyugszik 08.15-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 380, árad; Medve: 240, árad; Komárom: 300, árad; Párkány: 230, árad. ORVOSMETEOROLOGIA Változóan felhős lesz az ég, he­lyenként csapa­dékra számítha­tunk. A legmaga­sabb nappali hő­mérséklet mindössze 19 és 23 fok körül alakul, éjszaka 8-12 fokot mutathat a hőmérő higanyszála. Pénteken főként az északi és a ke­leti országrészben lehet zápor, zi­vatar. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 19 és 23 fok várható, éj­szaka pedig 7 és 11 fok közöttire hűl le majd a levegő. Szombaton is marad az esős, helyenként fel­hős időjárás, ezért nappal már csak 16-20 fokig emelkedik a hő­mérséklet. Az ország délnyu­gati részén alap­vetően kedvező hatásokra számít­hatunk: javul az összpontosító­készség, az alacsony vémyomású- aknál is csak enyhébb migrénes fej­fájás valószínű. Óvatosabbnak kell lenniük a szív- és érrendszeri pana­szokkal küszködőknek, ha tehetik, kerüljék a nehezebb fizikai munkát. Országszerte viszonylag gyakori le­het a hirtelen vérnyomás-emelke­dés, jelentkezhetnek egyes bőrbe­tegségek tünetei, az arra hajlamo­saknál pedig depressziós rohamok is előfordulhatnak. Holnap a mai­hoz hasonló lesz az időjárás hatása. Holnap A NATO-tagság gazdasági aspektusai ♦ 80 éves (lenne) a Prágai Magyar Hírlap ♦ Egy magyar főszerkesztő Bukarestből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom