Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-27 / 121. szám, hétfő

J SZÓ 2002. MÁJUS 27. ikeres volt és jövőre is folytatódik a füleki Pro Futuro Polgári Társulás Matura programja Hangulatos felvételi előkészítő A foglalkozásokon a feladatok, tesztek megoldása és megbeszélése a legfontosabb (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Örülök, hogy nekünk is, kik messze vagyunk a fővá- ostól, lehetőségünk van itt elyben felvételi előkészítőre írni” - mondta Agócs Klau- ia, végzős diák a füleki Pro uturo Polgári Társulás latura programjára utalva. KÓSIK ANDREA Pro Futuro annak idején azért lakúit, hogy segítse a helybeli fia- ilokat és tanárokat. Csaknem tíz- res tevékenysége alatt tartotta is íagát célkitűzéséhez. Hagyomá- yosan minden év őszén megren- ezi a városban a Diáknapokat, ta- asszal pedig a Millenniumi Ki- ibbségi Napokat. Az Európai Unió rogramjaiba bekapcsolódva an­01, francia, portugál és német test- áriskolái vannak a füleki középis- alás diákoknak a Pro Futurónak aszönhetően. Ki ne ismémé az ífoprog nevű számítástechnikai jrsenyt, melyre az idén hetedszer ittek össze a Kárpát-medence ma- yar diákjai. Az országszerte ismert propó Diákszínpadot, mely a ko- íáromi Jókai Napok már-már ál- indó vendége, szintén a társulás imogatja. Még sorolhatnánk, mi űndennel foglalkoznak a polgári írsulás tagjai, de nézzük legújabb rogramjukat. Matura talán a leggyakorlatia- abb, leghasznosabb projektum, mellyel a Pro Futuro a középisko- is diákokat támogathatja. Egy ibb hónapon át tartó előkészítő­ül van ugyanis szó, amely nagy- an elősegítheti a végzős diákok ^készülését az egyetemi felvétel- ere. A felkészítés több csoportban ajlik, tantárgyak szerint, a diákok fényei alapján. A csoportok szóm­at délelőttönként kétórás foglal- ozásokon találkoznak. A tantár- yak között szerepel a matematika, z informatika, a fizika, a biológia, történelem, valamint a magyar, a émet és az angol nyelv. A felkészí- 5 pedagógusok többnyire középis- olai tanárok, de a szervezők elér­ik, hogy a diákok egyetemi okta- ükkal is találkozhassanak. A fog- ílkozásokon a feladatok, tesztek tegoldása és megbeszélése a leg- mtosabb, de hangsúlyt kap a ommunikáció, az ismeretek elmé- ritése, az összefüggések felismeré­2, s természetesen a diákok házi íladatot is kapnak. . Matura program megvalósítói­ak célja az volt, hogy az egyetemi árosoktól távol élő diákok se le- yenek hátrányban azon társaikkal zemben, akik nagyvárosokban agy azok szomszédságában élnek, s rendszeresen látogathatják a kü- ünböző felvételi előkészítő tanfo- zamokat. Több száz kilométerre z egyetemi városoktól a diákok el- zigetelve érezhetik magukat, ki- ebb lehet az önbizalmuk, mint zoknak, akik „közel vannak a tűz- öz”. A Matura program ezt a hát- ányt kívánja felszámolni, s biztosi­am a füleki és környékbeli diákok számára a felvételi előkészítőn va­ló részvétel lehetőségét. Hogy ez mennyire sikerül, arról maguk a részt vevő diákok nyilatkoznak: „Sokat segít ez a felkészítő tanfo­lyam, mert megmutatja, hogyan lehet kevés idő alatt többet megta­nulni könnyebben, egyszerűbben” - mondja Földi Annamária füleki végzős gimnazista, aki a matemati­kát választotta. Mindemellett azt is pozitívumnak tartja, hogy a foglal­kozások kis csoportokban zajla­nak, ami sokkal közvetlenebb módszert tesz lehetővé, mint a megszokott tanítási óra. Ádám Gábor, Farkas István és Mag Péter a losonci Építőipari Szakkö­zépiskola diákja. Gábor annyira elé­gedett az előkészítővel, hogy sze­rinte már hamarabb is elkezdődhe­tett volna. István és Péter szerint is sokat segít a képzés, a helyszínről, a füleki Magyar Közösségi Házról pe­dig az a véleményük, hogy „hangu­latos kis hely, ahol kellemes a tanu­lás is”. Péter ldemelte, hogy a tanfo­lyam önbizalmat ad, magabiztossá teszi a diákokat. Az egész előkészí­tőnek szerinte csak egy hibája van, mégpedig hogy a nyolc órai kezdés miatt kicsit korán kell kelni. Bari Alfréd, negyedikes füleki gimnazis­ta matematikából, informatikából és történelemből bővíti ismereteit a tanfolyamon: „Többet kaptunk, mint az iskolában, s különösen azért érte meg, mert elsajátíthattuk tanárainktól az ő módszereiket”. A felvételi előkészítőt már a harma­dikosok is látogatják. Balázs Borbá­la füleki gimnazista azért kezdte el a felkészülést már harmadikban, mert szerinte jövőre erre már keve­sebb ideje lesz. Ha folytatódik a Matura program, negyedikesként is szeretne a felkészítőre járni. „Mate­matikából sikerült elmélyítenem az tudásomat, történelemből pedig olyan új dolgokat tanulok, melyek­nek köszönhetően hozzá tudok szólni a tanítási órán elhangzottak­hoz” - teszi hozzá. A diákok után megkérdeztük a ma­gyar nyelv és irodalom csoport ve­zető tanárát, Szvorák Zsuzsát is, ő hogyan értékelné a több hónapos munkát. „Be kell vallanom, hogy a Matúra foglalkozásaira becsülete­sebben és nagyobb kedvvel készül­tem, mint az órákra az iskolában. Ezeknek a gyerekeknek ugyanis többet kell átadnunk, hiszen ők ma­gáért a tantárgyért jöttek, érdekli őket, ezért megérdemlik a maximá­lis odafigyelést. Örültem, hogy eny- nyi diák jelentkezett a magyarra, mert manapság ez a tárgy nem tar­tozik a legkedveltebbek közé. Örü­lök annak is, hogy a Magyar Közös­ségi Házban sikerült megfelelő ott­hont találni a programnak, mert így nagyon családias hangulatban tel­tek a foglalkozások.” A vélemények után essék szó a szer­vezőkről is, a Pro Futuro Polgári Társulás azon tagjairól, akik a prog­ramot megálmodták és megvalósít­ják. A Matura program szellemi atyja Molnár László füleki gimnázi­umi tanár, a Pro Futuro elnöke. Az ő kezében összpontosul a szerve­zés, s emellett még vezeti is a fiziká­ból felvételizni készülő diákok cso­portját. Ót kértük meg, hogy a program vége felé haladva, értékel­je az eltelt néhány hónap tevékeny­ségét. „Ez a program szokatlan Fü­leken, hiszen ilyen szintű és színvo­nalú felvételi előkészítő, amelyet ráadásul egy polgári társulás szer­vez, a környéken még nem volt. Re­méljük, jövőre még jobban elteljed a híre, s lassan beépül a köztudat­ba. Bár én nagyobb érdeklődésre számítottam, első nekifutásra talán elégedettek lehetünk azzal a negy- ven-ötven középiskolással, akik je­lentkeztek. Főleg ha azt is figyelem­be vesszük, hogy több olyan diá­kunk is van, aki két, sőt három tan­tárgyat is választott, és az óraelosz­tásnak köszönhetően egyszerre több csoport foglalkozásain is részt tud venni. A csoportokat nyolc ta­nár vezeti, akiket név szerint is megemlítenék: Tomolya Róbert, Szvorák Zsuzsa, Koronczi Ferenc, Estefán Erika, Benko Pál, Tóth Hil­da, Kósik Andrea és jómagam. Ösz- szesen kilenc csoportunk van, a di­ákok pedig a füleki gimnáziumból és az elektrotechnikai szakközépis­kolából, a losonci Építőipari Szak- középiskolából és a rimaszombati gimnáziumból jöttek.” Molnár László elmondta, hogy a Matura programot jövőre is szeret­nék folytami, mert a mostani har­madikosok, akik részt vettek a programban, már jelezték, hogy igényt tartanak rá. .Jövőbeni terve­inkről annyit, hogy a már most is meglévő honlapunkat szeretnénk állandóan frissíteni és új informáci­ókkal bővíteni. Itt jegyezném meg azt, hogy jó lenne, ha a diákok jövő­re már szeptember folyamán jelent­keznének a tanfolyamra, és hama­rabb elkezdhetnénk a munkát. Az idén ugyanis voltak, akik később kaptak észbe - természetesen őket sem utasítottuk el. Jövőre szeret­nénk az egyetemekkel is szorosabb­ra fűzni a kapcsolatokat, hogy még több olyan találkozóra kerüljön sor, ahol diákjaink betekintést nyerhet­nek az egyetemek életébe.” Végezetül Molnár László megje­gyezte: „Köszönetét érdemel min­denki, aki a program létrejöttében munkálkodott, vagy azt támogatta. A Mattira anyagi támogatója az Apáczai Közalapítvány volt. A szer­vezésben a Pro Futuro tagjai segí­tettek és segítenek. S természetesen köszönjük minden kollégának és di­áknak, hogy a szombat délelőttjeit több hónapon keresztül a program­nak szentelte.” PÁLYÁZATI FELHÍVÁS i 2002/2003-as tanév őszi sze­meszterére a Magyar Köztársaság Iktatási Minisztériumának Hatá- on Túli Magyarok Főosztálya előre- íthatólag 2002 júniusában hirdeti meg ösztöndíjpályázatát magyaror- zági felsőoktatási intézményekben észképzésre, valamint a Balassi Bá­nt Intézetben magyar nyelvi, szak- lyelvi-szakmai utóképzésre, a zomszédos államokban élő magya- okról szóló 2001. évi LXII. törvény Latálya alatt álló külföldi állampol- ;árságú személyek, továbbá a cseh Jlampolgárságú magyar nemzeti- égű személyek számára, t magyarországi részképzésre pá- yázni kívánóknak pályázatukhoz satolniuk kell az alábbi mellékle- eket is, melyek beszerzését célsze- ű még a 2001/2002-es tanév ta- raszi szemeszterének szorgalmi dőszakában megkezdeniük: ► a magyarországi irányító tanár :s a fogadó intézmény által aláírt ogadólevél; ♦ szülőföldi hallgatói jogviszony igazolás és a szülőföldi intézmény hozzájárulásának igazolása (jóvá­hagyott egyéni tanulmányi terv­vel) - kivéve a már abszolvált, szakdolgozat megírása vagy tudo­mányos kutatás céljából részkép­zésre pályázók (esetükben az ab­szolutórium kiállításáról szóló iga­zolás csatolandó); valamint a hall­gatói jogviszonyukat a részképzés idejére megszakító hallgatók (ese­tükben a tanulmányok megszakí­tásáról szóló hivatalos igazolás csatolandó); ♦ (ha mód van rá) a szülőföldi fel­sőoktatási intézmény hivatalos igazolása a részképzés elismerte­tésének lehetőségéről; ♦ két tanári ajánlás (csak adjunk­tus, előadótanár vagy professzor részéről); ♦ az ajánláson jelenjen meg a ta­nár neve, az egyetem, ahol tanít, címe, telefonszáma és aláírása; ♦ a tanár ajánlásából derüljön ki, hogy ismeri a diák részképzésen végzendő tevékenységét; ♦ hiteles 'igazolás az utolsó lezárt tanulmányi év átlagáról (éves át­lag) és ezen félévek indexmásolata; ♦ folyóiratokban közölt szakmai dolgozatok, tudományos konfe­rencián, szakmai versenyen bemu­tatott dolgozatok egyoldalas kivo­natáról és a megszerzett oklevélről készített fénymásolat (ennek hiá­nyában a versenyen való részvétel igazolására szolgáló egyéb hivata­los okirat csatolandó); ♦ magyar diákszervezeti tagság igazolása az illető diákszervezet elnökének aláírásával és a diák- szervezet pecsétjével hitelesítve; ♦ nyelvvizsga esetén annak fény­másolata; ♦ a magyarigazolvány 1-2. oldalá­nak (az igazolvány számának és adatlapjának) másolata vagy a magyarigazolványra vonatkozó igénylés másolata. A nem teljes szemeszterre pályázó hallgatók az elnyert ösztöndíjat 2002. október 1. és 2003. január 31. között vehetik igénybe. A pályázás részletes feltételeit tar­talmazó teljes pályázati kiírás hoz­záférhető lesz az interneten (www. om.hu; www.agorairoda.net ), to­vábbá az alábbi címeken, ahol az érdeklődők részletes felvilágosí­tást kaphatnak majd az ösztöndíj­pályázatról és a pályázati adatlap­ról, valamint információt kérhet­nek a magyarországi befogadó in­tézmények kiválasztásához és a kapcsolatfelvételhez:- Révkomáromi Agora Iroda 94501 Révkomárom (Komárno), Tiszti Pavüon Tel./Fax: +421-35-77-13-841 E mail: komarom@agora2001.sk- Pozsonyi Agora Iroda 81103 Po­zsony (Bratislava), Klariská (Kla- risszák u.) 7. Tel./Fax: +421-2-544-10-411 E mail: pozsony@agora2001.sk Kultúra - oktatás Megjelent az Irodalmi Szemle márciusi és áprilisi száma A magyar irodalmakról LAPAJÁNLÓ Műszaki okok miatt egyszerre je­lent meg az Irodalmi Szemle már­ciusi és áprilisi száma. A márciusi számban Kányádi Sándor, Török Elemér, Kovács András Ferenc, Varga Imre és Ladik Katalin verseit olvashatjuk. Az emlékezés költé­szete címmel Duba Gyula értékeli Ozsvald Árpád munkásságát, Aich Péter pedig Vitám a röpirattal cím­mel Márai Sándor Röpirat a nem­zetnevelés ügyében című kötetéről mond vélemény. Közli a folyóirat Németh Zoltán beszélgetését Tő- zsér Árpáddal. Az áprilisi számában Tornai József és Marsall László versei mellett Duba Gyula regényrészletét olvas­hatjuk, A borivás két módja cím­mel. Mindkét számban jelentkezik Öllős Edit, a Duett a dadával című írásával, továbbá Fried István esz- széjét olvashatjuk (A Petőfi - Vö­rösmarty váltáshoz). Alabán Fe­renc írása - A kisebségi magyar iro­dalmak jelene és jövője - azzal a ki­advánnyal foglalkozik, mely a kö­zelmúltban jelent meg Nemzetisé­gi magyar irodalmak az ezredvé­gén címmel. Az ebben megjelent tanulmányok alapján (Görömbei András és Szirák Péter tanulmá­nyáról van szó) érinti a magyar iro­dalmi kánonok kérdését is. Átte­kintést ad azokról az írásokról, me­lyek az egyes kisebbségi magyar irodalmak helyzetével foglalkoz­nak. A szlovákiai magyar írók kö­zül Tőzsér Árpád, Gál Sándor és Grendel Lajos munkássága érde­melt megkülönböztetett figyelmet. Fonod Zoltán tanulmánya (Sors­kérdéseink keresztútjain címmel) a kisebbségi magyar irodalom tör­ténelmi előzményeit és helyzetét vázolja fel Csehszlovákiában 1945 után. A Tallózó rovatban Mezey László Miklós írása Szeberényi Zoltán kétkötetes irodalomtörté­netével foglalkozik. Közli a lap Koltai Tamás írását az Nemzeti Színházról és a Tragédia bemuta­tójáról. A kritika rovatban Tőzsér Árpád méltatja Hizsnyai Zoltán új verseskötetét, mely Bárka és ladik címmel jelent meg. (dz) Esszépályázata is van a Debrecenben megjelenő lapnak Az Alföld Pozsonyban FOLYÓIRATSZEMLE A Debrecenben megjelenő, ötven- harmadik évfolyamába lépő Alföld című folyóirat szerkesztőségével a közelmúltban Pozsonyban, a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zetében találkozhattak az érdeklő­dők. Pontosabban: az érdeklődő pozsonyiak. Mert akármilyen pár­tatlan módon, akármilyen magas színvonalon szervezi is a fent ne­vezett intézmény sokszínű prog­ramjait, szinte lehetetlen, hogy egy Pozsonytól távolabb élő érdek­lődő a rendezvények rendszeres résztvevője lehessen. A magyaror­szági sajtóban divat - s valameny- nyire talán jogos is - elmarasztalni az ország kulturális struktúráját túlzott főváros-központúsága mi­att. Akkor mi mit szóljunk? Ráadá­sul nadrágszíjtelek-országunk bal alsó sarkába rejtett fővárosába már a 100 km-re levő Komáromból is annyi ideig tart eljutni vonattal, mint Budapestről Szegedre (csak ott kétszeres a távolság). Szóval azok, akik a fentiek ellené­re jelen voltak a folyóirat bemuta­tóján, megismerkedhettek a két szerkesztővel és valamennyire a lap szerkesztési elveivel is. Nos, ezek a májusi lapszámban a követ­kező módon ültettettek át a gya­korlatba: Borbély Szilárd versei nyitják a lapot, mégpedig az Ámor és Psziché-szekvenciák. Csengery Kristóf öt versét, a világ lényege­sen kellemesebb táján élő Ferdi- nandy Györgynek pedig a Felesé­gem és a felcserek című novelláját olvashatjuk a lapban. Az 1959-ben született Petőcz András, akinek munkásságáról a közelmúltban monográfia is született, ezúttal két versét adja közre. A Korunk köré­hez tartozó Láng Zsolt Bestiárium Transylvaniae című regényének harmadik részét közli. Aczél Géza, akinek a Tiszatáj e havi számában a rakottkrumpli című versét olvas­hattunk, az Álföldben az aprólék­leves című költeményét közli. S. Varga Pál és Milbacher Róbert az Alföld esszépályázatának (mert ott ilyen is van, kedves szlovákiai magyar irodalmi lapok, mégpedig nagyon komoly díjazással!) külön­díjasai. Ezért tanulmányaik: A nemzet mint szimbolikus értelem- vüág, valamint A mostani Arany­láz is helyet kaptak a lapban. A kritikai rovatban Márton László, Bartis Attila, Spiró György, Juhász Erzsébet, Thomka Beáta, Németh Zoltán, Szilágyi Márton és Oláh Szabolcs kötetéről olvashatunk. A számot Móser Zoltán Angyal-vál­tozatai illusztrálják. (KL) Maszkák, démonok, bohócok címmel a Galántai Honismereti Múzeum­ban június végéig Ludvík Baran professzor és Jitka Stanková fotókiállítása látható, melyet a galántai művészeti alapiskola diákjainak maszkái és a farkasdi hagyományos farsangi tőkehúzás alakjainak öltözékei egészíte­nek ki. A kiállítás keretén belül videofilmek tekinthetők meg a hagyomá­nyos farsangi alakoskodásról Csehországban, valamint Dél-Szlovákia né­hány községében. Felvételünkön a víziember alakja a farsangi alakosko- dók közül a csehországi Némétice u Volyné községben. (Fotó: Ludvík Baran)

Next

/
Oldalképek
Tartalom