Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-23 / 118. szám, csütörtök

jj SZÓ 2002. MÁJUS 23. Közélet 5 Arra nincs bizonyíték, hogy Malinovszkij járt a faluban, viszont I. Ferdinánd és Roosevelt amerikai elnök igen Éberhard most Eberhard lehet Nincs bizonyíték arra, hogy Malinovszkij marsall valaha is járt a faluban, Theodor Rooswelt amerikai elnök lá­togatását viszont feljegyzé­sek bizonyítják. 1946. febru­árjában a helyi közigazgatá­si biztos mégis a szovjet kommunista vezér tisztele­tére módosította a település nevét, germán gúnynévnek nyilvánítva a levéltári doku­mentumokban szereplő tör­ténelmi elnevezést. Szomba­ton a választásra jogosult helyiek dönthetnek Malino- vo és Eberhard között. Szi- linszky Ferenc polgármes­terrel a referendumról be­szélgettünk. SZABÓ MÓNIKA Miért érzik úgy, hogy meg kell változtatni a község hivatalos elnevezését? Mert a Malinovo név hazugságo­kon alapul. 1945. augusztusában a nemzeti tanács belügyi tanácsa el­rendelte a német és magyar tele­pülések elnevezésének felülvizs­gálását és szlovákosítását. Ugyan­akkor arra is figyelmeztetett a ta­nács, hogy tartsák tiszteletben a történelmi elnevezéseket. Az ak­kori közigazgatási biztos, Jakub Pálfy-Polyevka ezt a felszólítást nem vette figyelembe és javaslatá­ra a községi tanács öt tagja döntött a névváltoztatásról. A biztos vi­» Valaki röplap- r okkal próbálja // elriasztani a falu- belieket. szont azt állította, a falu polgárai egyhangúlag döntöttek a Mali­novo név mellett. Abból mennyi az igazság, hogy Malinovszkij tábornok járt a fa­luban? Az idősebbek sem emlékeznek er­re, pedig a magas rangú tisztek ak­koriban nagy parádéval vonultak be a településekre, ami sokáig A népszavazás költsége becslésem szerint pár ezer koronára rúg (Somogyi Tibor felvétele) gármester. Ő diktátumnak nevezi az önkormányzat határozatát-és alaptalanul állítja, hogy a névvál­toztatás komoly anyagi terheket róna a polgárokra, hiszen irataikat ki kell cserélni. Ez valóban így van. Igen, de mindenben az emberek segítségére leszünk. Nem szemé­lyesen kell majd intézkedniük, rá­adásul az érintettek részéről mini­mális kiadást igényel az ügyinté­zés. A névváltoztatást jóváhagyó kormányhatározatot ugyanis az államigazgatási szerveknek, intéz­ményeknek - a bankoknak, bizto- sítóluiak stb. - tiszteletben kell tar­taniuk és adatbázisukat automati­kusan aktualizálni kell, az igazol­ványok cseréjét pedig illetékmen­tesen végzik. A személyazonossági igazolványok és az egészségügyi biztosítási kártyák cseréjét a köz­ségi hivatalon keresztül lehet ki­cserélni. A jogosítványok és a for­galmi engedélyek cseréjét min­denkinek személyesen kell elintéz­nie. A vállalkozók leírhatják adó­alapjukból az ebből adódó kiadá­megmarad az emberek emlékeze­tében. A biztos ugyan azt állította, hogy a szovjet vezér két napot töl­tött Éberhardon, bizonyíték azon­ban nincs rá. Ezzel szemben az év­századok során sok híresség meg­fordult a faluban. 1550-ben I. Fer- dinánd kereste fel Éberhard várát. 1679-ben Szelepcsényi György esz­tergomi érsek menekült ide a Po­zsonyban dúló pestisjárvány elől. 1911-ben pedig az USA elnöke, Theodor Roosevelt tett baráti láto­gatást a községben. Ók valameny- nyien Éberhardon és nem Mali- novóban jártak. Az elődeinknek tartozunk annyival, hogy visszaál­lítsuk a történelmi elnevezést. Előzetesen tartottak-e közvéle­mény-kutatást a faluban? Nem volt felmérés. Egyrészt nem tartottuk fontosnak, másrészt a népszavazás maga a közvélemény­kutatás. 1989-től pedig már több­ször felmerült, hogy vissza kellene térni az eredeti elnevezéshez. 1992-ben meghiúsult egy kísérlet. Azóta is állandóan napirenden volt a kérdés. Sikerülhet mozgósítani a válasz­tásra jogosult polgárok felét, hogy érvényes legyen a szava­zás? A vélemények megoszlanak. A fia­talok, akik nem ismerik a történel­met, megszokásból a Malinovót kedvelik. Az idősek viszont már évek óta szorgalmazták a névvál­toztatást. Az ő kezdeményezésükre vágtak bele? Nem. A képviselő-testület április­ban kapott egy levelet Viliam Stockmantól, aki nem tősgyökeres éberhardi, 20 éve költözött a falu­ba. Tanulmányozta a falu történel­mét, és azt hangoztatta, a történe­lem senki számára sem lehet kö­zömbös. Ez a levél adta az ösztön­zést, és április 30-án a testület úgy döntött, kiírja a referendumot. Valaki azonban röplapokkal próbálja elriasztani a falubelie­ket? Ez így van. A referendum és az esetleges névváltoztatás legna­gyobb ellenzője az egykori alpol­\\ A személyi iga- ' zolványok, biz­tosítási kártyák cseré­jét a községi hivatalon keresztül lehet * kicserélni. V sokat,’ tehát semmit nem veszíte­nek. Tény, hogy mindenkinek lesz ebből kisebb gondja, de nem az éberhardiak az egyetlenek, akik­nek ezt végig kell csinálniuk. Sokakat elriaszthat a röpirat? Főleg a nyugdíjasok félnek attól, hogy az okmányok cseréjét ma­guknak kell majd kérvényezni és ezért fizetniük is kell. Még egyszer hangsúlyozom, erről szó sincs. Mennyibe kerül az önkormány­zatnak a referendum? Minimális összegbe. A szavazóla­pokat kedvezményes áron egy he­lyi polgár nyomtatja, becslésem szerint a kiadások pár ezer koro­nára rúgnak. Az átlagfizetés és a lakosok száma alapján számolják ki Nő a polgármester bére /MEGKÉRDEZTÜK Gyurovszky László (MKP) képviselőt Mindössze egy szavazaton múlott, hogy a parlament kedden elutasította a köztár­sasági elnök által újratárgya­lásra visszaadott törvényt, amely a lehallgató-berende­zések használatát szabályoz­ta volna. Hogyan értékeli a szavazást? Több mint egyéves munkánk eredménye a tervezet, mely ren­det akart teremteni a lehallgató­berendezések használatában; bírói jóváhagyáshoz kötötte vol­na a lehallgatásokat, és az ily módon megszerzett titkosszol­gálati anyag további felhaszná­lását is szabályozta volna. A hiányzó egy szavazat lehe­tett Duray Miklósé is, aki jelen volt, de nem szavazott. Lehet, hogy csak figyelmedenség volt, de ilyen fontos törvénynél ez megengedhetetlen. Ugyan kifo­gást emelt a szavazás ellen - arra hivatkozva, hogy a szavazógép mást jelzett - ám az újraszava- zásnál már csak 71 igent kapott a javaslat 76 helyett. Nagy csalódás ez. Folytatódhat az eddigi gya­korlat: a lehallgatással szerzett gazdasági információkkal to­vábbra is üzletelhetnek egyes - megfelelő műszaki háttérrel ren­delkező - rendőri szervek és tit­kosszolgálatok emberei, (lpj) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Változik a polgármeste­rek jogállásáról és bérezéséről szóló törvény. A módosításra az április 1- jétól hatályos közalkalmazotti tör­vény miatt volt szükség, ugyanis ez a választott tisztségeknél eltörölte a vezetésért járó illetményt. „Mivel a polgármesterek nem közalkalma­zottak, hanem választott tisztségvi­selők, a közalkalmazotti törvény rá­juk nem vonatkozik, csak a hivatal- vezetőket lehet ez alapján díjazni. Tehát így csökkent a polgármeste­rek törvényből szabályozott fizeté­se” - mondta lapunknak Hóka László, az MKP parlamenti képvise­lője, Kürt polgármestere. Az elfoga­dott jogszabály szerint a polgár- mesterek fizetését az egyes telepü­lések lélekszámúhoz tartozó szorzó és a nemzetgazdaságban dolgozók átlagkeresete szorzataként számít­ják ki és kerekítik felfelé. Az átlag­bért a Statisztikai Hivatal adja meg. „Ez a minimális összeg, természete­sen az önkormányzatokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy az ön- kormányzat ezt a fizetést emelje” - tette hozzá Hóka, az önkormányzat ugyanis külön jutalmat is jóváhagy­hat. Ez az összeg a jutalmazott idő­szak alatt kapott fizetés akár 50 százalékát is elérheti. Például egy községben, ahol a lakosok száma 3000 és 5000 között van, az átlagfi­zetést 2,2-vel kell megszorozni, va­gyis a polgármester körülbelül 26 500 koronát keres, negyedéves pré­miuma 39 ezer lehet, s ezen felül még rendkívüli jutalomban is ré­szesülhet. A törvényt még az állam­főnek is alá kell írnia, (sza) Gyorsítana a kormány 77 millió kivizsgálásra Pozsony. „Az ügy nem húzódhat a végtelenségig, mivel emberek tí­zezreiről van szó” - szögezte le a gazdasági miniszterelnök-helyet­tes a kérdésre, miért különített el a kormány 77 millió koronát a BMG és más csődbe ment befektetési társaságok körüli ügyek kivizsgá­lásának felgyorsítására. Ivan Miklós kormányalelnök kö­zölte: megpróbálták leszorítani az összeget, amely így sem kevés, ám fontos figyelembe az eset súlyos­ságát. (szge) Új törvényjavaslat Maradhatna a lakásfejlesztés Pozsony. Második olvasatba került az a módosítás, mely lehetővé teszi, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) 2003. január l.-je után is mű­ködjön. Kása Zoltán, az alap igazga­tója szerint ez kedvező jel a bérlaká­sok építésének folytatására. Az alap idei költségvetése 3,5 milliárd koro­na, melyből eddig 1,79 milliárdot merítettek. Az alap keresi azokat a lehetőségeket, melye segítségével az idei költségvetési támogatás kimerí­tése után is tudná támogatni a bérla­kás-építési programot. (TASR) A polgármester havi keresete a lakosság száma alapján Fő az átlagfizetés x-szerese 500 lakosig 1,48-szorosa 501-1 000 lakos 1,66-szorosa 1.001-3.000 lakos 2,02-szerese 3.001-5.000 lakos 2,20-szorosa 5.001-10.000 lakos 2,38-szorosa 10.001-20.000 lakos 2,58-szorosa 20.001-50.000 lakos 2,95-szöröse 50 001-100.000 lakos 3,26-szorosa 100.000 lakos felett 3,68-szorosa RÖVIDEN Szabó Olga alkotmánybíró-jelölt Pozsony. A parlament tegnap titkos szavazással alkotmánybíró-je­löltté választotta Szabó Olga MKP-képviselőt - erősítette meg Hó­ka László honatya, a szavazatszámláló bizottság tagja. A105 le­adott szavazatból 53 támogatta a magyar képviselő asszonyt. A bő­vítendő taláros testületbe a törvényhozás által javasolt hat személy közül Rudolf Schuster hármat választ ki. (korp) Drágább lesz a rövidebb cigaretta is Pozsony. Január elsejétől 3-4 koronával emelkedik a cigaretta ára, 2009-ig pedig évente 3%-kal. A kormány tegnap elfogadta az erről szóló tervezetet, amely egyik feltétele az uniós csatlako­zásnak. Sikerült ugyan ötéves átmeneti-időszakot kialkudni, ám Brüsszel ragaszkodott ahhoz, hogy a mostani 38-ról 57%-ra emelkedjen a cigaretta fogyasztási adója, az európai szintnek megfelelően. (TASR) Tovább gyengült a korona Pozsony.A korona újabb 18 fillérrel gyengült az euróval szemben, a tegnapi napot 43,770/820 SKK/EUR kurzuson zárta. Az árfo­lyam napközben elérte a 43,600/630 SKK/EUR értéket is, ami 30 filléres esést jelent. „A koronának nem segített az SDK bejelentése sem, mely szerint kiléphet a koalícióból” - mondta Ján Zabadal, a Szlovák Takarékpénztár üzletkötője, azonban nem tart attól, hogy a korona átlépné a 44 SKK/EUR pszichológiai határt. (TASR) Nem lesznek az MKP listáján az OKS politikusai Tagok és pártonldvüliek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az elnökség hétfői hatá­rozata alapján az MKP nem veszi fel választási listájára más pártok jelöltjeit, csupán párton kívüliek jöhetnek szóba. „Hangsúlyozom, olyan emberekkel tárgyalunk, akik a magyarok által lakott régiókból származnak” - mondta Bugár Béla pártelnök, aki szerint szlovák jelöl­tek mellett tárgyalnak más nemze- tiségűekkel is. Ezen jelöltek azon­ban nem kerülhetnek befutó hely­re. A döntés kizátja a megegyezést a Polgári Konzervatív Párttal (OKS) is, amellyel az tárgyaláso­kat folytak. Peter Tatár, az OKS el­nöke szerint az MKP döntése ösz- szefügg a párt belső folyamataival. Az OKS készül a választásokra, hajlandóak egyedül is megméret­tetni magukat, de nem zárják ki az együttműködést a DÚ-val, az ANO-val és a DS-szel, miután a KDH is nemet mondott, (lpj) Pavel Koncos ismét kilépéssel fenyegetőzik Az utolsó kormányválság ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Ez csupán személyes vé­leményem, a párt még nem tárgyalt a kérdésről” - erősítette meg keddi kijelentését a kormány tegnapi ülé­se után a földművelési miniszter. Pavel Koncos szerint ha a kabinet nem fogadja el az európai szociális törvénykönyvet, az általa vezetett SDL kilép a koalícióból. Az SOP erre szintén ,fontolgatni kezdte” hason­ló lépés megtételét. A kormányban a javaslatot az összes miniszter elve­tette, az SDE-pártiak kivételével. Koncos erre leszögezte: a javaslat elfogadása nem járt volna plusz ki­adással, Szlovákia mindössze köte­lezte volna magát, hogy a következő néhány évben a társadalmi jogok a mostaniakhoz képest nem csökken­nek. „Ismét előteijesztjük az anya­got, ha a kabinet nem fogadja el, hát távozunk” - fogalmazott Koncos, de elutasítja azt a feltételezést, hogy az SDE tiltakozásul obstrukcióhoz fo­lyamodna a kormányban vagy a parlamentben, és gátolná az euro- törvények elfogadását. Koncos tár­gyalóasztalhoz akar ülni a koalíciós pártokkal. „Ha a javaslatot így sem sikerülne keresztülvinni, akkor az SDL-nek a tükör elé kell állnia, és megkérdeznie, milyen politikát csi­nál” - fogalmazott a pártelnök. „Megint a régi nóta. Koncos semmit nem tanult és semmit se felejtett. Ivan Miklós miniszterelnök-helyet­tes számos fontos érvet hozott fel, ezért alakult így a szavazás. Eléggé fárasztó így fenyegetni a kormányt ” - jelentette ki a kormányfő. Mi­kulás Dzurinda hangsúlyozta: mi­vel a javaslatot csupán négy minisz­ter támogatta, nincs esély, hogy ha ismét előteijesztik, elfogadják. Kije­lentette: a törvénykönyv életbe lé­pése gátolná egy sor fontos reform végrehajtását. „Peter Magvasi azzal érvelt: újuk csak alá, legfeljebb nem ratifikál­juk. Ez felelőtlenség” - fogalma­zott Ivan Miklós. Leszögezte: az egésszel újabb gondok jelentkez­nének, például a gyógyszerpoliti­ka szabályozásában. Bugár Béla felelőtlennek és gyere­kesnek nevezte az SDL fenyegeté­sét. Az MKP elnöke szerint a balol­dalnak is tisztában kell lennie az­zal, hogy már csak egy parlamenti ülésszak van hátra, melyen főleg az EU-csatlakozás szempontjából fon­tos törvényjavaslatokat tárgyalnak. Az SDE kilépése esetén az egyes mi­nisztériumokat az államtitkárok is irányíthatnák a választásokig, tette hozzá, (szge, lpj) Privatizálják a regionális áramszolgáltatókat Francia és német vevők ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnap jóvá­hagyta a három regionális áram- szolgáltató, a nyugat-szlovákiai (ZSE), a közép-szlovákiai (SSE) és a kelet-szlovákiai (VSE) 49-49%-os részvénycsomagjainak privatizálá­sát. Mindhárom esetben elfogadta a privatizációs tanácsadó ajánlatát: az 5,9 milliárd korona alaptőkéjű ZSE a német E.ON Energie, a 3,5 milliárdos alaptőkéjű SSE a francia Electricité de France és a 3,4 milli­árdos alaptőkéjű VSE a német RWE Plus kezébe kerül. Az E.ON Energie 330 millió eurót, az Electricité de France 158 millió eurót, az RWE Plus 130 millió eurót fizet a kisebb­ségi tulajdonrészért. Az SDE-párti miniszterek ugyan egy osztrák cég­nek akarták volna eladni az SSE-t, javaslatukat azonban a többi tárca­vezető nem támogatta. A privatizá­ciós miniszter nem tagadta, a magánosítási folyamat során - te­hát körülbelül 2005-ig - lesznek el­bocsátások, ugyanakkor hangsú­lyozta: enyhe munkaerő-felesleg már mutatható ki az energiaszek­torban. Maria Machová tárcájának becslései szerint 2900 személy kapna felmondást, átképzésüket azonban előreláthatóan kevesebb, mint félmüliárd koronából meg le­het oldani, (szge, ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom