Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 114. szám, szombat

15 SZÓ 2002. MÁJUS 18. Kitekintő 2004-es olimpiai játékokig még több mint nyolcszáz nap van hátra - mindenképpen jó jel, hogy már nemcsak szervezőbizottság, hanem a NOB is bizakodó \thén most igen-igen nagyot álmodik át ezek meg micsodák? - jdult fel szinte az egész irög közvélemény, amikor i athéni szervezőbizottság VTHOC) a nyilvánosságnak emutatta a 2004-es olim- ia kabalafiguráit. Az olüm- oszi istenek után Févosz- ak (Apollón) és Athénénak Vthéné) nevezett kabala- :stvérpár meglehetősen ircsa, groteszk, külső lemlélő számára érthetet- n ábrázolása a görög saj- >t is megdöbbentette. MÁTÉ JÓZSEF i újságírók nem tudnak mit kez- ;ni a népszerű rajzfilmsorozat, a mpson család tagjaira emlékez­tei Févosszal, aki ebben a verzió­in nem igazán hasonlít a fényes pollónra, sőt kis fejével, hosszú «lkával, ormótlan nagy lábaival kább valamiféle karikatúrának inik. Szegény Athénéból sem a jlcsesség árad. Sem öt karikával szített, harang alakú ruhácskája, :m Févosszal megegyező testi pa- iméterei, de grimaszra görbülő úja sem éppen hízeleg az olimpi- mozgalomra joggal büszke gö- ig nemzeti öntudatnak, liberális Eleftherotípia napilap agát az ötletet - mármint, hogy pollón és Pállasz Athéné legye­ik a 2004-es olimpia jelképei, ibalafigurái - jónak tartja, de a vitelezést csapnivalónak. Az icpress egyenesen a figurák sszavonását követeli, mondván: i két ködös, nagy lábú figura linden karaktert nélkülöz”. Ért- stetlennek tartja a két figurát a mzervatív Kathimerini napilap , emlékeztetve arra, hogy a ka­hogy bizony, 2004 már nincs is olyan messze, s ha valóban olim­piát akarnak rendezni, akkor hoz­zá kell kezdeni az építkezések­hez, nem elég nagyot álmodni, az úszóknak medence, az atlétáknak stadion, a súlyemelőknek sport- csarnok kell. Két éve Samaranch akkori NOB-elnök nagyon ke­mény hangú intőben részesítette az athéni szervezőket, kereken ki­jelentve: ha az ATHOC azonnal nem lát hozzá az előkészületek­hez, a világ szégyenére a NOB el­veszi a görög fővárostól az olimpi­át. így még annál is nagyobb nemzeti tragédia fenyegetett, mint amikor a NOB döntéshozói az eszükre, s nem a szívükre hall­gatva Athén helyett Atlanta váro­sának adták a centenáriumi, 1996-os olimpia rendezési jogát. Samaranch két éve bírálta a görög főváros kaotikus közlekedési rendszerét, elkerülő utakat, felül­járókat kért számon a szer­vezőkön, hiányolta a sportlétesít­ményeket, és az olimpiai falu épí­tésének megkezdését sürgette. A samaranchi intő hatott. Kosz­tasz Szimitisz miniszterelnök ma­ga is megelégelte az ATHOC me­diterrán lazaságát, s személyes fe­lelősséget vállalt az olimpiai előkészületekért. A szervezőbi­zottság élére azt a Zsanna Ange- lopuloszt nevezte ki, aki oroszlán- részt vállalt abban, hogy Athén végül 2004-re sikeres rendezési pályázatot nyújtott be a NOB-hoz. A határidők azonban rendkívül szorítanak. Erre Denis Oswald a 38 fős szemlebizottság élén folya­matosan emlékeztette és emlé­kezteti a szervezőket, időről időre felbukkan a görög fővárosban, megtekinti a munkálatokat, majd rendszerint lesújtóan nyilatkozik ,z ókori olimpiák színhelye az Akropolisz látképével aláknak az 1968-as, grenoble-i Ili olimpia óta milyen nagy üzleti zerepük van, és Févoszék kinéze- iknél fogva valószínűleg már el­ve esélytelenek arra, hogy megis- íételjék az eddig anyagi szem- ontból a legtöbb bevételt hozó arcelonai Cobi kutya sikerét, évosz és Athéna alakját egy közel 700 éves görögországi agyagié­iról mintázták a designerek - vá- iszolták a kritikákra a szervezők, i helyiek segítségére sietett Denis )swald is, aki a Nemzetközi Olim- iai Bizottság (NOB) képviseleté- en tartott szemlét Athénban, az- z ellenőrizte, hol tartanak a 004-es játékok előkészületei. Os­wald a kabalafigurákat látva azt londta: „El kell fogadni, hogy annak olyanok, akik kritikával il- ;tik Févoszt és Athénát. Nekem etszenek, hiszen a múlt és a jelen özötti szoros kapcsolatot szimbo- izálják”. lem ez volt az egyetlen dolog, melyben legutóbbi athéni szem- skörútján Oswald az ATHOC vé­lelmére kelt. A görög szervezők igyanis csak nemrég ébredtek rá, a kilátásokról. Persze nem kevés pedagógiai célzattal. A sok fenyítés hatására ugyanis csak beindult valami, felgyorsul­tak a tendereztetések, megköttet­tek a szükséges szerződések, és felvonultak a munkagépek. Láss csodát, ritkultak a munkát addig havonta megbénító sztrájkok is. Oswald - két év után először - leg­utóbbi villámvizitje alkalmával már azt nyilatkozta: vannak bizta­tó jelek a 2004-es olimpia előké­születeiben. „A késések most már nem olyan mértékűek, hogy kép­telenség lenne behozni őket. Ha a szervezők továbbra is keményen dolgoznak, akkor nem lesz baj” - hangoztatta a sportdiplomata. Majd jött a feketeleves: „Sajnos a közlekedéssel lesznek problémák. Ki kell találni valamit, mert a szükséges metró-összeköttetés nélkül megbénulhat a város.” Tud­niillik Athén gyakorlatilag túlné­pesedetté vált. Lakossága a négy­millió közelében jár, ám a demog­ráfiai, beköltözési boomot a város infrastruktúrája nem követte. így autóval közlekedni egész egy­letékes miniszter és a szervezők erősen fogadkoznak - vajmi kevés az esély a kivitelezésre. De hol van még a vége? Oswald és szemlézói szerint a szükséges 19 ezerből még legalább ,2800 szoba hiányzik az olimpiai család (a nemzetközi sportszövetségek kép­viselői és a szponzorok) kényel­mes elhelyezéséhez, illetve gon­dok vannak az újságírói szálláshe­lyekkel is. A kosárlabdameccsek­nek és a kajak-kenu, illetve evezősversenyeknek otthont adó centrumok építése nagyon nagy késésben van, ugyanakkor biztató, hogy a súlyemelőcsamok esetében már a jövő augusztusi tesztverse­nyek megrendezésére is van esély, így az első befejezett létesítmény a súlyemelőcsarnok lehet. A késése­ket egyébként a rendezők úgy pró­bálják behozni, hogy egyrészt gyorsítják a beszerzési eljárásokat, másrészt a munkások a hét hat napján, napi tizenkét órát dolgoz­nak. A görög kormány nemrég az­zal segített a szervezőkön, hogy nyolc speciális lakóhajóra írt ki pá­lyázatot, amelyek az olimpia ideje Févosz és Athéna, a 2004-es olimpia kissé groteszk kabalafigurái (Fotók: internet) sydneyi játékok biztonsági főnöke volt, s Új-Dél-Wales állam rendőr­főnöki állását hagyta ott a görö­gökért. A NOB a hírek szerint megkönnyebbülve fogadta a szak­mai berkekben elismert Ryan szerződtetését, mivel korábban erős kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a szervezők teljesíteni tudják-e a 2004-es olimpia - szeptember 11 után - igencsak megszigorított biztonsá­gi előírásait. A Denis Oswald-féle szemlebizottság most úgy véli: a megemelt, 600 millió dolláros biztonsági büdzsé és Ryan szemé­lye erre garancia. A 2004-es olimpiai játékokig még több mint nyolcszáz nap van hát­ra. Mindenképpen jó jel, hogy most már nemcsak az ATHOC, ha­nem a NOB is bizakodó. Oswald szájából elhangzott az első - fen­tebb említett - pozitív megjegy­zés, ami az előkészületeket illeti. A jelenkori görög politika egyik meghatározó alakja, Teodórosz Pangalosz volt külügy- és kultusz- miniszter pedig nemrég azt mond­ta: kár izgulni, nehézségek ide vagy oda, olimpia biztosan lesz. Az épülő atlétikai stadion Athénban, nyolcszáz nappal a nagy esemény előtt szerűen lehetetlen, a megoldást csakis a felszíni gyorsvasutak és a metró jelentenék. Ezek viszont már akkora volumenű beruházá­sok, hogy két év alatt - noha az il­alatt Pireusz kikötőjében horgo­nyoznának. így hétezer kabin áll­na - kvázi vízen imbolygó szállás­ként - az olimpiai család és talán az újságírók részére. Ráadásul a lakóhajókkal időt lehet nyerni, mert nem kell a szárazföldön ha­sonló kapacitású lakókomplexum megépítésére drága heteket, hóna­pokat pazarolni. Közben Athén városa a ketyegő idő mellett a British Museummal is hadakozik. A hellének egy ókori - mégpedig Attika Kr. e. V. száza­di fénykorából származó - szo­boregyüttest szeretnének ugyanis visszakapni Londonból, legalább a játékok idejére. A gyönyörű márványalakok egykor a Parthe- nónt díszítették, s még a görög függetlenség tizenkilencedik szá­zadi kivívása előtt kerültek Lord Elgin tulajdonába. Az angol arisz­tokrata a brit birodalom nagykö­vete volt Isztambulban, így külö­nösebb gond nélkül .járhatta ki” magának a szobrokat a szultán fennhatósága alá tartozó Athén­ban. Most azonban a város szerint eljött az ideje a műkincsek vissza­szolgáltatásának. Az athéniak egy vadonatúj, az olimpia idején meg­nyíló múzeumban helyeznék el a márványcsodákat. A British Museum igazgatója sze­rint azonban az Elgm-gyűjtemény nagyon jó helyen van ott, ahol van, azaz Londonban. A CNN-nek nyi­latkozó Robert Anderson szerint a Parthenon szobrai a British Muse­um légértékesebb kincsei közé tar­toznak, s Athénba szállításuk be­láthatatlan következményekkel járna, ilyen alapon vissza kellene vinni például a Mona Lisát Párizs­ból Olaszországba. Csakhogy most olimpia lesz, és Athén csak ezt az egy szoborcsoportot szeretné, egyedi esetről van szó - hangzik görög részről Nikosz Papadakisz kormányszóvivő válasza, miután a Szimitisz-kabinet felvállalta az ügyet, s teljes mellszélességgel tá­mogatja a főváros kérését. Sőt a londoni parlamentben több tucat alsóházi képviselő is a görögök mellé állt, ám a British Museum igazgatója egyelőre hajthatatlan. Nem így az ausztrál Peter Ryan, aki a hellén kormány felkérésére biztonsági tanácsadói posztot vál­lalt Athénban. A szakember a

Next

/
Oldalképek
Tartalom