Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 113. szám, péntek

) SZÓ 2002. MÁJUS 17 TÉMA: A BANKOK BIZTONSÁGA 15 gy volt biztonsági alkalmazott vallomása: évek óta nem nézik a felvételeket, sokszor kikapcsolják a kamerákat Díszőrség minden bankban? l gyakori bankrablásokért felkészületlen és nem regfelelően kiképzett biz- jnsági őrök is okolhatók, lemrég egy húszéves lány ímaszkot húzott, és pisz- allyal kezében berontott Tatra Banka egyik pozso- yi fiókjába. Egy biztonsági r sem állt az útjában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLiTÁS l helyzeten két bátor ügyfél lett rrá: lecsaptak az alkalmi rablóra, s egészen a rendőrség megérke- éséig meg tudták akadályozni, ogy kárt tegyen, vagy elmenekül- jn. Később kiderült: a lánynak irtelen pénzügyi gondjai akad- ak, és úgy vélte, ez a legégy- zerűbb megoldás. Talán tudta, ogy a bankban nem kell különö- ebb ellenállásra számítani, áárcius elején két férfi masírozott >e bármiféle feltűnés nélkül a Volks- iank Jesensky utcai épületébe. A áztonsági őrtől elvették a fegyvert, s azzal kényszerítették az alkalma- ottakat, hogy adják át az összes lozzáférhető pénzt. Bár az akciót a :amerák rögzítették, az esetet még­em sikerült felderítem. Hárommil- ió koronának nyoma veszett. Ekkor nerült fel először a kérdés: hol van- lak a biztonsági őrök? Néha zárás után is ottmaradtunk íz alkalmazottakkal” - mesélte a darkíza televízió egyik munkatár­ának egy volt biztonsági őr, aki torábban egy bankban dolgozott, fogy mit lehet kezdeni sötétedés itán egy kihalt bankfiókban? Pél- lául közös ivászatot, vagy akár ze- íés mulatságot is - mondta a neve :lhallgatását kérő volt őr. Hozzá­ette persze, hogy erre az adott sank vezetősége nem nagyon em- ékezik majd, hiszen nem is hal­ott, sőt nem is látott semmit, a biz­tonsági berendezéseket ugyanis ígyszerűen kikapcsolták, a kame- -ákat is beleértve. Az is előfordult, i°gy egy félreeső irodában töltött ;gy romantikus éjszakát két alkal­A biztonsági kamera néha csak rossz minőségű felvételre képes mázott, ilyenkor az őrök némi hoz­zájárulásért szintén kikapcsolták a riasztókat. A kérdésre, nem féltek- e váratlan ellenőrzéstől, a volt őr csak a vállát vonogatta, majd kije­lentette: tudomása szerint évekkel ezelőtt nézték meg utoljára a fel­vételeket. Azt is hozzátette, hogy a kamerák és az egész zártláncú te­Az őrök alig kapnak kiképzést, munkájuk eléggé unalmas. levíziós rendszer néhol már őskö­vületnek számít, erről bárki meggyőződhet, amikor egy rablás után a rendőrség bemutatja a ka­merák felvételeit. A kép zavaros, hang szinte alig hallható. Ezek alapján lehetetlen megállapítani a rablók személyazonosságát, hi­szen néha az arcokat is elég nehéz megkülönböztetni a sok egymásba folyó folt között. A kereskedelmi csatorna által idé­zett őr nem volt túl jó véle­ménnyel volt kollegáiról. Szerinte alig kaptak valamilyen kiképzést, ritka dolog, ha valaki tudja, mit kell tennie egy váratlan helyzet­ben. Megjegyezte viszont, hogy a munkaadó általában modern fegyvereket biztosít. Természete­sen csak annak, akinek van fegy­verviselési engedélye. A bankok biztonsági őreinél gyak­ran hiányzik a megfelelő készte­tés, egyszerűbben fogalmazva: nincs kedvük dolgozni. Bár átlag- keresetük átlagosnak mondható, munkahelyük a legunalmasabbak közé tartozik. A hosszú éjszaká­kon gyakran előfordulhat, hogy eszükbe jut, mennyire könnyen meg lehetne gazdagodni. Elég né­(Internetfotó) hány lépés... A csábításnak nem tudott ellenállni a Polnobanka egyik biztonsági őre. Egy évvel ezelőtt reggel feltűnés nélkül két fegyveres lépett be a még zárva tartó fiókba - erőszakos behato­lásról nehezen lehetne beszélni -, lefegyverezték az őrt, különösebb gond nélkül megtalálták a trezort, egyszerűen kinyitották, majd ele­gánsan távoztak. Kitől kapták a kulcsokat és a biztonsági kódot? A válasz egyértelmű. Állítólag szép számmal található a bankok biztonsági őrei között aktív betörők is. Csak azért állnak át a ba­rikád túlsó oldalára, hogy a megfe­lelő információhoz juthassanak: könnyebb egy bankot úgy kirabolni, ha már ismerjük a járást. Állítólag nagyon megéri együtt iszogatni gyengébb lelkületű biztonsági őrök­kel, mivel gyakran virtusból elárul­nak egy-két tippet, (szge, ú, i-t) Kérdés, hányán tűrnék a biztonsági őrök „piszkálását" Sok múlik az ügyfeleken ÖSSZEFOGLALÓ Nem azért állnak a bankban, hogy lövöldözzenek Kötelező az egyenruha ÖSSZEFOGLALÓ Minden bankfiók bejárati ajtaján ábra figyelmezteti az ügyfeleket, hogy tilos fegyverrel a pénzinté­zet területére lépni. Ez inkább csupán ajánlás, ahogy arról az egyik kereskedelmi csatorna munkatársa - saját szakállára - meggyőződhetett: legálisan tar­tott fegyverével három bankfiók­ba is bement, és ki is jött anélkül, hogy bárki feltartóztatta volna. Mivel az utóbbi időben megug­rott a támadások száma, felme­rült a kérdés, nem nyújtana na­gyobb biztonságot legalább egy fémérzékelő rendszer a bejárati ajtó mögött, amely figyelmeztet­né a biztonsági őrt: az ügyfélnél fémből készült nagyobb tárgy van. „Ez súlyos probléma.” - je­gyezte meg a Group 4 Falek biz­tonsági szolgálat igazgatója. Vla­dimír Lenoch szerint az ügyfél­nek tiszteletben kell tartani sze­mélyiségi jogait. Ez azt is jelenti, hogy bármivel beléphet a bankfi­ók területére. „így persze nem okoz gondot akár egy nagyobb fegyvert becsempészni.” - tette hozzá az igazgató. Olaszország­ban például - ahol szinte napi­renden voltak a bankrablások - hosszabb ideje minden ügyfélnek át kell mennie egy speciális fém­detektoron - a berendezés legin­kább egy ajtókeretre hasonlít, amelyhez hasonlót láthatunk a repülőtereken -, amely az apróbb fémtárgyakat (kulccsomót, apró­pénzt) ugyan érzékeli, de meg tudja különböztetni egy nagyobb fémből készült tárgytól, például egy fegyvertől. Ha a gép jelez, ak­kor a biztonsági őrök udvariasan felszólítják az ügyfelet, adja át megőrzésre a fegyvert. Lenoch azonban leszögezte: ha Szlováki­ában hasonló rendszert alkal­maznának, akkor az ügyfelek ha­mar más bank után néznének, amely nem csinálja végig velük ezt a „tortúrát”, (szge, ú) „Bizonyos szempontból igaz.” - rea­gált az egyik legnagyobb védelmi szolgálat igazgatója a Markíza által idézett volt biztonsági őr állítására, amely szerint a biztonsági őrök semmiféle taktikát nem ismernek, tapasztalatuk meg szinte nulla. A Group 4 Falck vezetője, Vladimír Le­noch azonban hangsúlyozta: na­gyon sok minden függ a munka­erőpiaci helyzettől, egyszerűbben fogalmazva attól, mennyit fizet a bank a biztonsági szolgálatnak. Le­noch azonban tagadta, hogy a biz­tonsági őröknek kevés a tapasztala­tuk, bár megjegyezte: a kiképzés sokszor minimális. „Lehet, hogy ez némiképp csalogatásként hangzik a potenciális bankrablók előtt, ám nem azért van egy biztonsági őr a bankban, hogy a támadókat lelövöl­dözze, ahogy azt a hollywoodi fil­mekben láthatjuk.” - fogalmazott az igazgató. Feladatuk elsősorban a rend és a nyugalom fenntartása, az­az az agresszív klienseket kell rend- reutasítaniuk. Ha azonban egy jól felkészült, gyakorlott rabló tör be a terembe - aki még ráadásul ismeri a járást odabent - a biztonsági őr gya­korlatilag teheteden, bár munkakö­re hivatalosan az élet- és vagyonvé­delem. Lenoch szerint az esemé­nyek lefolyását természetesn a bankrabló irányítja, mert már az ak­ció elején lépéselőnyben van. Az sem megoldás, hogy az őr minden­kit leendő tettesként kezeljen, mert a biztonsági szolgálat agresszív vi­selkedése elriasztaná az ügyfeleket, kárt okozva ezzel a pénzintézetnek. Más lenne a helyzet, ha a biztonsági őr civil ruhában, ál-ügyfélként telje­sítene szolgálatot, ám ezt egyrészt nehéz lenne hosszú távon feltűnés nélkül csinálni, másrészt a törvény előírja, hogy a biztonsági szolgálat alkalmazottainak egyenruhát, vagy legalábbis valamilyen megkülön­böztető jelzést kell viselniük. A bankrablónak így könnyű megtalál­ni az őrt. (szge, ú) VILLÁMINTERJÚ Marián Horváthtal, az Általános Hitelbank Rt. (VÚB) sajtótitkárával Melyik cég látja el az ügyfelek védelmét a VUB-nál? Bankfiókjaink védelméről saját leányvállalatunk gondoskodik, a Bankvédelmi Szolgálat Rt (Spolocnosf pre bankovú och- ranu, a. s.) Ön szerint előfordulhat a móri bankrabláshoz hasonló eset Szlovákiában is? Milyen ellen- intézkedéseket tettek ez ellen? Sajnos előfordulhat. A szlovákiai törvények ugyanis nem enged­élyezik, hogy a biztonsági őr át­kutassa a bankfiókba belépő ügy­feleket. Csak arra reagálhatnak, ha egy bankrabló kihasználja a pillanatot, és odabent váratlan k- cióba kezd. Az SBO alkalmazot­tai speciális tréningen is részt vesznek, amelyen megtanulhat­ják, hogyan szűrjék ki a gyanú­san viselkedő személyeket. így próbálják valamennyire me­gelőzni a támadást. Milyen kiképzést kaptak a biz­tonsági szolgálat alkalmazott­jai? A kiképzést típusát mindig a bank határozza meg, belső előí­rások alapján. Az alkalmazottak rendszeres elméleti továbbkép­zést kapnak, fejleszijük taktikai készségüket. Rendszeres lőgya- korlaton is részt vesznek. Az álla­mi rendőrség rendszeréhez ha­sonló pszichológiai és gyakorlati teszteket kell teljesíteniük, (szge) A biztonság ára Nagy felbontású kamera (lehetőleg digitális): 50 - 80 000 korona Speciális mikrofon (minél érzékenyebb): 9 - 18 000 korona Különleges képernyő a kamerához: 10 -19 000 korona A berendezést irányító számitógép: 20 - 50 000 korona Speciális éghetetlen, törhetetlen huzalok: 9 - 13 000 korona Golyóálló, az egyik oldalról átlátszó tükör: 2 - 8 000 korona Jobb minőségű rögzítő berendezés: 15 - 35 000 korona A rögzítő berendezéshez szükséges adathordozó: 1 - 5 000 korona Ezekből az elemekből már olyan rendszert lehet összeállítani, amellyel akár a gyanús ügyfél orrán is meg lehet különböztetni a pattanásokat, hallani az ügyfél szívdobogását, sőt az egészről filmet is lehet készíteni - ráadásul úgy, hogy erről a szóban forgó ügyfél semmit nem érzékel. (szge, ú) MEGKÉRDEZTÜK Huncík Péter pszichiátert Mi a teendő, ha ügyfélként bankrablás részeseivé válunk? Tudatosítani kell, hogy a mai vi­lág eleve rejt magában veszély- helyzeteket. Ha például valaki el­megy egy nagygyűlésre, ahol magas rangú politikus mond be­szédet, és ő a közelébe kerül, ak­kor tulajdonképpen automatiku­san veszélybe kerül a biztonsága, hiszen soha nem lehet tudni, le­het, hogy merényletet terveznek a politikus ellen és egy eltévedt golyó a hallgatók életét is kiolt­hatja. Ugyanez a veszélyhelyzet áll elő, ha a bankba megyünk. Másképp fogalmazva pénzes postással kapcsolatba kerülni is veszélyes. Csupán egy nagyon egyszerű dolgot mondhatok: le­gyünk észnél! Ha esetleg bank­rablásba keveredünk, jusson * eszünkbe, hogy az elkövető elsősorban a pénzért jött, és nem az életemet akarja elvenni. Ha te­hát az ő elvárásainak megfe­lelően fogok viselkedni, a rabló finoman fogalmazva fittyet hány az életemre. Lehet, hogy furcsán hangzik, amit most mondok, de próbáljuk meg magunkat az el­követő helyzetébe képzelni. Az az ember irtózatos feszültséget él át: 30-35 másodpercen végre kell hajtania az akciót. Ha minden az őáltala elkészített terv szerint ha­lad, akkor viszont nem esik bán- tódásom.. A legfontosabb, hogy semmiképp se legyek feltűnő, ne essek pánikba, ne próbáljak fut­kosni, kerüljem az olyan mozdu­latokat, amelyekkel feleslegesen felhívom magamra az elkövető figyelmét. Semmi esetre sem sza­bad Bruce Willis bőrébe bújni, azaz ne én akatjam megoldani a helyzetet. A legfontosabb a saját életem, bárminemű utasítást ezért a legpontosabban végre kell hajtani, nem kell vonakodni. Ugyanakkor viszont nem szabad túl szervilisnek lennem, plusz szolgálatokat felajánlanom. Mit tehet egy ilyen helyzetben a biztonsági őr? Probléma merült fel, a bankvéde­lem tudniillik egy komplex rend­szer. És hozzáteszem, hogy egy hibás rendszer, gondoljunk csak az üvegajtó mögött őgyelgő, unatkozó őrökre. Banlüabláskor bármennyire is elsődleges a bank védelme, az őrnek az ott tartóz­kodó ügyfelek védelméről is gon­doskodni kell, főleg ha becsukód­nak a bank ajtajai, és az őr ott marad tizenöt ügyféllel túsznak. Ismétlem: az egész rendszert ala­posan át kellene gondolni. Mit csináljon a pult mögött ál­ló banktisztviselő? Természetesen, ha módja van rá, akkor kapcsolja be a riasztót. Persze feltűnés nélkül. Hangsú­lyozom, hogy egy bankrabláskor nem a tisztviselő, és nem az ügyfelek feladata megoldani a helyzetet. Legyünk egoisták: csak a saját életünkre gondol­junk. (szge) A bankrabló felajzott ösztönei akció közben megsúghatják, melyik ügyfél lehet számukra veszélyes, és azzal kíméletlenül elbánhatnak, elég egy félreérthető mozdulat Próbáljunk meg mindent minél alaposabban megfigyelni ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS „Ameddig csak lehet, alkalmaz­kodni kell” - tanácsolják a pszicho­lógusok arra az esetre, ha az valaki rablótámadást kénytelen átélni. Nem szabad elfelejteni, hoyg a rab­lók sem nyugodtak, és akár szán­dékuk ellenére is veszélyeztethetik a környezetükben levőket. Egy idő után kimerülhetnek, és váratlan akcióhoz kezdhetnek. Szlovákiában néhány bank szerző­déses viszonyban áll különlegesen képzett pszichológusokkal, akik a bankrabláskor előforduló helyzetet próbálják meg előre elemezni, mo­dellezni. Nem szívesen nyilatkoz­nak azonban arról, mi a teendő, ha hirtelen kiderül, hogy a következő ügyfél a bankfiók pultja előtti sor­ban valójában nem ügyfél, hanem rabló. Abban azonban mindenki egyetért, hogy szó sem lehet magá­nakcióról, azaz bárkiből válhat hős, ám nem biztos, hogy ennek ő már örülni fog valaha. Ráadásul nem csak ő, hanem az összes ott tartózkodó is nagyon ráfizethet, ha valaki az akciófiímek hőseit pró­bálja meg utánozni. Egyáltalán semmiféle jelét sem szabad mutat­ni annak, hogy ilyesmi jár az eszünkbe: a bankrabló felajzott ösztönei ilyenkor megsúghatják, melyik ügyfél lehet számukra vesz­élyes, és azzal kíméletlenül elbán­hatnak. Elég egy gyanús mozdulat. Véletlenül se jusson eszünkbe a zsebünkbe nyúlni, vagy kinyitni a zakónkat, kabátunkat. Különösen érvényes ez az erős dohányosokra: ők ilyenkor ösztönösen elkezdenek keresgélni cigarettásdobozuk után, hogy idegességükben rá tudjanak gyújtani. A nők se éljenek hozzá válltáskájukhoz. Bár azt tanácsolják, próbáljunk meg mindent alaposan megfigyel­ni, nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy a bankrablónak nem ér­deke, hogy pontos információkat kapjon róla rendőrség. Veszélyes lehet, ha mondjuk a jobb karján levő tetováláson legeltetjük a sze­münket, csak azért, hogy minél pontosabban az emlékezetünkbe véssük. A rendőrségnek sokszor az is elég, ha megtudja, hogy az elkö­vető tetoválást visel a karján. A sze­müvegesek véletlenül se próbálják igazgatni a szemüvegüket, mert ez különösen irritálhatja a rablókat. A legjobb, ha faarcot öltünk, és bam­ba képpel, üres tekintettel figyeljük az eseményeket úgy, hogy a fejün­ket közben nem fordítjuk el. Azt meg talán felesleges megjegyezni, hogy a rabló sem nyugszik meg at­tól, ha bárki megpróbálja vele ér­zékeltetni, mennyire ideges. A nők vegyenek mély lélegzetet, próbál­ják elkerülni a hisztérikus kitö­rést. Jópofáskodni sem éri meg, lehet, hogy a hangulat „feldobása” céljából elsütött viccre esetleg a vártnál eltérően reagál majd az el­követő. (szge, ú, sme, no)

Next

/
Oldalképek
Tartalom