Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-03 / 102. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 3. FÓKUSZBAN: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Fennáll a veszély, hogy sem a közszolgálati, sem a magántelevíziókban, illetve -rádiókban nem lehet majd kampányolni Kiszorított elektronikus médiák MEGKÉRDEZTÜK A. Nagy Lászlót, a parlament emberjogi bizottságának elnökét Nem sérti-e a polgárok infor­mációkhoz való jogát, ha a vá­lasztójogi és a műsorszórásról szóló jogszabályok következté­ben a lakosok az elektronikus médiákból nem tájékozódhat­nak a választási kampány ide­jében a politikai pártokról és képviselő-jelöltekről? Nem hiszem, hogy sérül az infor­mációkhoz való jog, ha nem mó­dosul a választójogi törvény még ebben a megbízatási időszakban. Ugyanis ma is, tegnap is, és egé­szen a választási kampányig, mely mintegy két héttel a válasz­tások előtt kezdődik, minden médiumnak jogában áll bárme­lyik politikai pártról és képviselő- jelöltről bármilyen módon bár­mit közölni, ami nem törvénysér­tő. A választójogi törvénynek az információkról szóló része csak a voksolás előtti két hetet szabá­lyozza, mégpedig a közszolgálati televíziónál és rádiónál. Kétség­kívül hiányosság, hogy ebben a két hétben a kereskedelmi tévé- és rádióállomások a politikai hir­detésekből ki vannak zárva, vi­szont vitákat, beszélgetéseket, elemzéseket műsorra tűzhetnek. Most, a választási időszak vége felé nem helyes megnyitni a vá­lasztójogi törvény kérdését. Ha biztosak lehetnék abban, hogy a jogszabálynak csak ez a része ke­rül terítékre a parlamentben, szí­vesen megszavaznám, hogy a ke­reskedelmi médiák és más sajtó­termékek is részt vehessenek a kampány utolsó két hetében. Tar­tok azonban attól, hogy a vitát nem lehetne erre az egy dologra korlátozni. Nagy hiba volt, hogy a kormánykoalíció ezt a kérdést nem rendezte mindjárt a válasz­tási időszak elején, és ezért bizo­nyos mértékig az MKP-t is terheli a felelősség, (sza) Két törvény került a parlamentbe a képviselők elé Erős pártközpontok ÖSSZEÁLLÍTÁS Szlovákiában ősszel lesznek a választások, ám a magyaror­szági választási kampány lát­tán már most felmerül a kér­dés: milyen lesz a szlovákiai? Grigorij Meseznikov politoló­gus szerint nálunk nem vár­ható olyan durva választási harc, mint Magyarországon, ám az biztos, hogy nem lesz egyszerű, sőt bonyolítja a helyzetet, hogy az elektroni­kus médiákban nem lehet kampányolni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Meciar-kormány nyolc hónappal a választások előtt módosította a vá­lasztási törvényt, azaz nem sokkal a voksolás előtt változtatta meg a já­tékszabályokat, ami a kisebb pár­toknak gondot okozott. Ennek „kö­szönhetően” jött létre az SDK és részben az MKP. A jelenlegi kor­mány megígérte, hogy módosítja a „meciari választási törvényt”; az al­kotmánybíróság semmissé nyilvání­tott ugyan néhány rendelkezést, ám a jogszabály módosítása elmaradt. Az utolsó pillanatban, pár hónappal a választások előtt néhány kor­mánypárti képviselő ugyan még megpróbálja teljesíteni a polgárok­Pozsony. „A polgároknak joguk van az információkhoz és ahhoz, hogy minél jobban tájékozódjanak a jelöltekről és a pártokról” - ismer­te el Ivan Simko belügyminiszter, akinek indítványára 1999-ben az alkotmánybíróság semmissé nyilvá­nította a választási törvény azon ré­szeit, melyek megtiltották a magán­médiákban folytatott politikai kam­pányt, illetve ezt csak a közszolgá­lati médiákban tették lehetővé. En­nek ellenére ma mégsem lehet a té­vében és a rádióban kampányolni, ami Simko szerint nem annak a kö­vetkezménye, hogy a jelenlegi kor­mány a négy év alatt nem csinált semmit a választási törvénnyel. „Orvosoltuk az előző kabinet idejé­ben elfogadott botrányos módosí­tást. A mostani állapot nem a vá­lasztási törvény tökéletlenségének, hanem az időközben elfogadott, a műsorszórásról szóló törvénynek a következménye. Ez ugyanis ki­mondja: a politikai reklám nem en­gedélyezett, ha csak valamilyen más törvény nem teszi lehetővé. A jogszabály kidolgozói arra számí­tottak, hogy a politikai reklámot a kampány alatt a választási törvény lehetővé teszi” - állítja a tárcaveze­tő. A belügyi tervezet úgy próbálja orvosolni az alkotmányellenes álla­Kit ér utol a kampány? nak tett ígéretet, ám a parlament­ben nincs sok esélye a módosító ter­vezetnek. A Magyar Koalíció Pártja és a Kereszténydemokrata Mozga­lom képviselői szerint ugyan szük­séges a módosítás, ám azt a megbí­zatási időszak elején, esetleg a köze­pén, de semmiképpen nem a végén potot, hogy a kampány alatt a ma­gán- és közszolgálati médiákban egyforma esélyt biztosítana az ösz- szes pártnak és jelöltnek. A belügy­minisztérium még tavaly ősszel elő akart állni a módosító javaslattal, ám akkor már a parlamentben volt egy hasonló képviselői indítvány, melyet a honatyák elutasítottak. A házszabály értelmében ugyanazon törvénnyel kapcsolatos módosító tervezetet leghamarabb hat hónap múlva lehet előteijeszteni. „A hat hónapos időszak vége felé politikai tárgyalásokat kezdeményeztem a kormánypártokkal, és kifejtettem a javaslat lényegét. Politikai konszen­zusra törekedtem, sajnos nem sike­rült megegyezni. Ennek ellenére a javaslatot előterjesztettem, hama­rosan a törvény-előkészítő tanács is foglalkozik vele” - mondta Simko. „Egy évvel a választások előtt sem, most, néhány hónappal a voksolás előtt pedig egyáltalán nem jó meg­változtatni a játékszabályokat, ezért a Magyar Koalíció Pártja egyetlen, a választási törvény meg­változtatását célzó javaslatot sem fog támogatni. Az előző garnitúra nyolc hónappal a választások előtt módosította ezt a jogszabályt, ne kövessük az ő példájukat” - jelen­tette ki ugyanabban a műsorban Bugár Béla, az MKP elnöke. Szerin­te nem kell alkotmányellenes álla­kell megvalósítani. Az elutasító ál­láspont ellenére a belügyminisztéri­um elkészített egy módosító terve­zetet, melyet azonban sem a kor­mány, sem a törvény-előkészítő ta­nács nem vitatott még meg, így kér­déses, hogy időben a honatyák elé kerülhet-e. Ahhoz ugyanis, hogy pótról beszélnünk, ugyanis a mű­sorszórásról szóló törvény 10. cik­kelye kimondja: tilos a politikai rek­lám, ha ezt külön rendelet másho­gyan nem szabályozza, és a cikkely mellett utalás található a választási törvényre, mely szerint a választási kampány alatt a televízióban és a rádióban reklámidőben tilos a vá­lasztási kampányról sugározni, il­letve tilos a tévé- vagy rádióreklá­mot választási kampány céljából használni. A törvény azt is egyértel­műen megfogalmazza, hogy a poli­tikai reklám fogalma alatt közérde­kű közleményt kell érteni. „Vagyis minden rendben van, lehet kerek- asztal-beszélgetéseket szervezni. Ugyanakkor azt se szeretném, ha a magánmédiák üzletet csinálnának a kampányból” - tette hozzá Bugár. A frekvenciatanács szerint a politi­kai pártokat és mozgalmakat, azok tagjait vagy a választási listákon szereplő személyeket népszerűsítő, támogató, a választási vagy népsza­vazással kapcsolatos kampányban valakit előnyhöz juttató közérdekű közlemény politikai reklámnak mi­nősül, azaz a választási kampány alatt ebbe a definícióba mindenki belefér, aki valamilyen hírműsor­ban, híradóban saját maga vagy pártja érdekeit védi. „Teljesen egyetértek a korlátozás szükséges­ségével, csakhogy a törvény közle­(Dömötör Ede illusztrációs felvétele) még a választások előtt hatályba léphessen, a júniusi ülésen el kell fo­gadni. Ha erre nem kerül sor, fenn­áll a veszély, hogy a tökéletlen jog­szabály miatt sem a közszolgálati, sem a magántelevíziókban, illetve - rádiókban nem lehet majd kampá­nyolni. (sza) ményről, és nem politikai vitamű­sorokról, kerekasztal-beszélgeté- sekről tesz említést. Az egész értel­mezés kérdése. Ha gondot okoz a frekvenciatanács értelmezése, ak­kor a legegyszerűbb megoldás al­kotmánybírósághoz fordulni, hogy értelmezze a jogszabályt, hogy a médiák tudják mihez tartani magu­kat” - fejtette ki a magyar politikus, aki elképzelhető megoldásnak tartja a műsorszórásról szóló tör­vény módosítását is. A választási törvény módosítása viszont nem jöhet szóba, hat hónappal a vokso­lás előtt azt Bugár kockázatosnak tartja, mert nem lát arra garanciát, hogy ha egy ilyen tervezet a parla­mentbe kerül, akkor azoknak a pártoknak a képviselői, akik tud­ják, hogy pártjuk nem jut be a par­lamentbe, nem fognak-e össze az ellenzékkel, akárcsak a közigazga­tási felosztásról szóló szavazáskor, és nem terjesztenek-e, illetve nem fogadnak-e el olyan indítványokat, melyek következtében teljesen megváltozna a választási rendszer. „Akár én is lehetek a garancia, mert ha a parlamentben olyan mó­dosító javaslatokat fogadnának el, melyek nem javítják, hanem defor­málják a jogszabályt, bármikor visszavonhatom a tervezetet” - re­agált Ivan Simko belügyminiszter Bugár aggodalmára, (szent) Április huszonötödikén tévesztet­ték a parlament elé új választásitör- vény-javaslatukat a Demokrata Párt (DS) és az Liberális Demokratikus Unió (LDU) képviselői. „Meg kell erősíteni a választók befolyását, gyengíteni kell a pártközpontok ha­talmát.” - foglalta össze a tervezet lényegét Tudovít Kaník, a DS elnö­ke. Párhuzamosan ezzel a javaslat­tal az LDU képviselői és Alexander Slafkovsky DS-es honatya egy mási­kat is a törvényhozás elé terjesztett: ez lenne hivatott megoldani a mé­dia szerepét a választási kampány­Pozsony. A regionális választások előtt a frekvenciatanács az elektro­nikus médiáknak azt tanácsolta, hogy a politikai-publicisztikai mű­sorokban biztosítsák a témák és a kérdések egyensúlyát, és tartózkod­janak valamely párt, mozgalom vagy képviselőjelölt népszerűsítésé­től. Pavol Pavlflc, a Markíza televízió munkatársa szerint sehol a világon nem létezik olyan politikus, aki a vá­lasztási kampány idején sugárzott vitaműsorban ne úgy szálljon vitába beszélgetőpartnereivel, hogy köz­ben ne próbálja jobb fényben feltün­tetni saját magát és pártját. „Ebből egyértelműen következik, hogy ná­lunk teljes a mediális káosz. A frek­venciatanács ajánlása szerint a kampány alatt a politikai műsorok ban. Kaník úgy vélte, az utóbbi ak­kor is javítana a helyzeten, ha a vá­lasztási törvényt nem sikerülne mó­dosítani. Ján Budaj, az LDU elnöke megjegyezte: ha esetleg egyik tör­vényt sem sikerül keresztülvinni, azzal ismét a választók járnának rosszul, hiszen ugyanúgy kevesebb információt kapnának az egyes pár­tok programjáról és a képviselője­löltekről, mint a helyi önkormány­zati választások előtt. A Független Rádió- és Televíziós Adók Társulása elnöke, Andrej Hryc is amellett kar­doskodik, hogy a kereskedelmi csa­tornáknak legyen joguk fizetett vá­lasztási hirdetést sugározni, (szg) keretében a politikusok esetleg a természetről és a verebekről vitat­kozhatnának, de politikáról semmi­képpen. Ha pedig megsértjük az ajánlást, akár egymülió korona bír­ságot is kaphatunk, elvehetik az adóállomásunkat” - mutatott rá Pavlik. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke úgy véli, a frek­venciatanács korlátozó ajánlása nem okozhat problémát, mert meg­győződése szerint „a kampány alatt az összes politikus egy csapásra ál­latbaráttá és madártenyésztővé vá­lik.” Malíkovának mindegy, hogy a magántévékben és -rádiókban en- gedélyezik-e a kampányt, mert ő már most diszkriminálva érzi ma­gát. „Mi már a közszolgálati médi­ákban sem kapunk helyet, úgyhogy engem nem izgat ez a kérdés” - szö­gezte le Malíková. (Sz.A.) Nyolc hónappal a választások előtt módosította az előző kormánygarnitúra a választásokról szóló törvényt Követik-e Vladimír Meciar példáját? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Miről lehet vitatkozni a kampányban és miről nem Állatbarát politikusok ÖSSZEFOGLALÓNK VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SZOKATLANUL MELEG IDŐ, 26-30 FOK A Nap kel 05.32-kor - nyugszik 20.06-kor. A Hold kel 02.10-kor - nyugszik 10.33-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 355, apad( Medve: 240, apad( Komárom: 300, apad( Párkány: 225, apad. KUEV 16 ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Ma derült lesz az égbolt és gyenge lesz a légmozgás. Napközben szo­katlanul meleg lesz, akár 26-30 fokig emelkedhet a hőmérséklet. Éjszakára is csak 10 és 14 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap helyenként kisebb zápo­rokat, zivatarokat hozhat az idő­járás, nappal azonban így is 25- 30, éjszaka pedig 11-15 fok vár­ható. Vasárnapra az ország nagy része felett megnövekszik a felhő­zet, számos helyen lehet csapa­dék. A levegő is lehűl; nappal 18- 22, éjszaka 11-15 fokra számítha­tunk. Az időjárási vál­tozásokra érzé­keny alacsony vérnyomásúak esetében ma gyakoribb lehet a szédülés, a migrénes eredetű fejfájás. Legtöbbünk reakciói le­lassulnak, ezért a munkavégzés során és a közlekedésben is na­gyobb a balesetveszély. Gyakrab­ban fordulhatnak elő asztmás ro­hamok. Idegesebbek, fáradéko­nyabbak lehetünk, mint általá­ban, depressziós rohamokra azonban ritkábban kerülhet sor. Holnap az időjárás a mainál is kedvezőtlenebb hatással lehet a szervezetünkre. TUNISZ 34v_ Holnap CSA LÁL »I KDK HETVÉOI MAGAZIN ♦ Műforgó és válltükrözés ♦ Beteg, nem beteg, allergiás! ♦ A tiszta levegő létszükséglet

Next

/
Oldalképek
Tartalom