Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-15 / 111. szám, szerda

ŰJ SZÓ 2002. MÁJUS 15. FÓKUSZBAN: A CSAPADÉKHIÁNY 3 Kelet- és Közép-Szlovákiában már-már válságos helyzetet idézhet elő a hosszan tartó csapadékhiány Ismét aszály fenyegeti a termést (Illusztrációs felvétel) Idén is több millió koronás károkat okoztak a fémtolvajok Rozsda és rablás Szlovákia egyes régióiban aszály fenyeget. A csapadék- mentes ősz és a száraz tavasz miatt már-már válságos hely­zet alakult ki Közép- és Kelet- Szlovákia egyes térségeiben. GÁGYOR ALÍZ A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) jelentése szerint a helyzet Lo­sonc és Rimaszombat térségében a legkritikusabb, ugyanakkor a Kassa- kömyéki járásokban év elejétől min­dössze alig valamivel 50 milliméter­nél több csapadék hullott, ami év­százados minimumnak számít. A csapadékhiány veszélyezteti a repce és a kalászosok termését, de vízért sóvárog a lucerna, a borsó, a szója, a korai burgonya, hellyel-közzel rosz- szul kel a napraforgó és a kukorica, sínylődik a cukorrépa és a takar­mánynövények egyaránt. A kassai, tőketerebesi, nagymihályi, szobrán- ci, dobrai, eperjesi stb. régióban a mezőgazdasági termelők attól tar­tanak, hogy megismétlődik a két év­vel ezelőtti, óriási terméskiesést és károkat eredményező aszály. Aggódnak a termelők A makranci (Kassa-vidéki járás) szövetkezetei a legjobbak között tartják számon. Elnöke, Korcsmá- ros Sándor, lapunknak elkeseredet­ten nyilatkozta: „Vasárnap ugyan esett 17 milliméternyi csapadék, ám ez a mennyiség korántsem pó­tolta a talajban kialakult vízhiányt - térségünkben az év elejétől mind­össze 60 milliméter csapadék hul­lott. Még legalább egy kiadós eső kellene ahhoz, hogy a 260 hektáron termesztett árpában a repedések megszűnjenek. Az már biztos, hogy a tervezett 80 vagonos termést alig­ha érjük el. A tömegtakarmánynak valót már lekaszáltuk, a termés a tervezett mennyiség 60 százalékát éri el. A minőséggel is gondok van­nak, hiszen a táblák eléggé elgyo­mosodtak, a szárazság pedig csak a gyomnövényeknek kedvez, ame­lyek elvonják a vizet a kultúrnövé­nyektől. Még ennél is nagyobb lesz a baj, ha később sem esik elegendő eső. így ugyanis semmi sem lesz a második kaszálásból.” Hasonló tapasztalatokról számolt be Kiss Tóth László, a kisgéresi- perbenyéki szövetkezet elnöke is. Szavai szerint a talaj vízkészlete im­már jócskán a növények által köny- nyen elérhető szint alá csökkent. Annál is inkább, mert januártól alig 50 milliméternyi csapadék hullott a térségben. „A március 10-ig elvetett tavasziak ugyan szépen kikeltek, ám a növények mára szinte a sze­münk előtt száradnak ki. Vonatko­zik ez a szójára, a cukorrépára, a sárgarépára is, de az őszi árpa és a búza levelei is zsugorodnak a rep­céé pedig sárgulnak. Megkezdtük a dohány öntözését, ám 1800 hektá­ron képtelenek vagyunk pótolni a csapadékot. El se tudom képzelni, mi lesz velünk, ha nem lesz több csapadék. Több millió koronás köl­csönt vettünk fel, csaknem 10 millió koronát fordítottunk a termés meg­alapozására. A növényeknek min­dent megadtunk, ám ha nem esik legalább 20 milliméternyi, akkor a vegyszerek, a tápok kidobott pénz. A föld egy hét alatt 50-100 millimé- temyi csapadékot is elbírna.” Elkelne egy kiadós eső az Ipoly víz­gyűjtő területén is. Nagykürtös tér­ségében ugyan az elmúlt hétvégén jelentősebb záporokról számoltak be a gazdák, nem úgy a Börzsöny és a Korponai fennsík alkotta katlan­ban, ahol '14-20 mm csapadék hul­lott a hónap elejétől. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy amíg az Ipoly minden év tavaszán kiönt, idén az áradás elmaradt. Bodónyi János, a helyi szövetkezet elnöke el­mondta: a növények ugyan szépen kikeltek és megkapták a szükséges tápanyagot, ám ha nem jutnak ele­gendő vízhez, a gabona és repcesze­mek nem tudnak megfelelően fej­lődni. „A helyzet még nem kataszt­rofális, ám a vízhiány már erősen érezhető” - összegezte az elnök. Helyi záporok, zivatarok várhatók A meteorológusok előrejelzése sze­rint az elkövetkezendő héten lesz­nek ugyan záporok, zivatarok, ám a várható csapadékmennyiség ko­rántsem fedezi a talajban kialakult és mind jobban mélyülő deficitet (lásd táblázatunkat). Annál is in­kább, mert az idei május melegebb az átlagosnál, a nappali hőmérsék­let 1-4 fokkal haladta meg a korábbi években mért hőmérsékletet: Ugyanebben az időben Nyugat- Szlovákiában 16-48 mm csapadék hullott, ami az ádag 30-90 százalé­kának felel meg. Közép-Szlovákiá­ban mindössze 20 mm-t mértek (az átlag 25-30 százaléka), Kelet-Szlo- vákiában pedig 0-78 mm-t. A talaj vízkészletére és a növények vízkipá- rolgására vonatkozó aktuális ada­tok hozzáférhetők a vízgazdálkodá­si vállalathoz csatolt egykori vízgaz­dálkodási kutató intézet honlapján is: www.vuzh.sk . Enyhíthető a növények szomja és a talajban kialakult súlyos vízhiány öntözéssel is, ám amint az a csatolt táblázatból és az írásokból kitűnik, Kelet- és Közép-Szlovákiában csak aránylag kis területen vannak kiépí­tett öntözőrendszerek. Gondot okoz ezek állaga és a korszerű öntözőbe­rendezések hiánya is. Országos szinten az öntözőrendszerek mint­egy 12%-át (315 ezer hektárból 34,6 ezer hektáron) a termelők nem használják, nyilván anyagi okokból. Visszaveszik a szárazságpénzt? A mezőgazdasági termelők még nem tették túl magukat a két évvel ezelőtti, országos szinten több milli­árd koronás károkat eredményező aszály következményein. A kor­mány sem döntötte még el végérvé­nyesen, elveszi-e az agrártárcától azt az 1 milliárd koronát, amelyet a mezőgazdasági termelőknek kár­enyhítéseként tavaly kifizettek. Az agrártárca vezetője ugyanis azt kez­deményezte, hogy a szóban forgó pénzt kapja meg az agrárintervenci­ós ügynökség (IPA). Az agrárönkor­mányzatok háza táján úgy hírlik: a kormány gazdasági miniszterelnök­helyettese ellenzi a Pavel Koncos ál­tal felvetett lehetőséget, ezért ha- lasztgatja a kabinet a döntést. A me­zőgazdasági termelők övön aluli ütésnek tartanák az agrárium költ­ségvetésének további kurtítását. Az ugyanis máris 1,7 milliárd koroná­val karcsúbb a tavalyinál. A BSE-vel kapcsolatos kiadások további 402 millió koronát vesznek el a terme­lőktől, a területrendezés 300 milli­ót, az IACS-rendszer 200 millió ko­ronát, pedig ezeket a tételeket - a költségvetési törvény szerint - az ál­talános tartalékalapból kellene fe­dezni, nem a tárca pénzéből. Ha a kormány elvonná a tárcától az 1 milliárd koronás szárazságpénzt is, 3,6 milliárd koronás mínuszt jelen­tene az ágazatnák. Egy ilyen mérté­kű lefaragást a szlovákiai agrárium aligha élne túl. Mellesleg a lefaragás mértékétől függ az is, hogy a tárca milyen összeggel járul hozzá az ön­tözési költségekhez. Könözsi László földművelésügyi államtitkártól megtudtuk, az idei dotációs rende­let 150 millió koronás támogatást feltételez. Ez azt jelenti, hogy a tár­ca a termelőknek az öntözővíz- és a víz kijuttatásához szükséges ener­giaköltségek 70 százalékát téríti, az öntözőrendszerek működtetőinek pedig minden öntözött hektár után 190 koronát és minden kijuttatott köbméter víz után 35 filléres hozzá­járulást fizet. Könözsi szerint, ha lennének is valamilyen lefaragások, a tárcavezetés eltökélt szándéka a kamattámogatások és az öntözésre szánt támogatások meghagyása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia szerte több mint 27 ezer hektáron működésképtelenek az öntözőrendszerek, több helyen pe­dig - a korrózió és az idén is több millió koronás kárt okozó fém­tolvajok miatt - sürgős javításokat, berendezéscseréket, illetve -pót­lásokat kellett végrehajtani, hogy egyáltalán öntözni lehessen. A Szlo­vák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) jelentésében válságosnak minősí­tették a helyzetet a malackai, a virti, a naszvadi, a karvai, a dióspatonyi, az alistáli, a szenei és a magyarbéli szakaszon. Nehezíti a mezőgaz­dászok helyzetét és egyben drágítja az öntözés költségeit az az új előírás is, amely megköveteli, hogy az úszó öntözőrendszereken (ilyen van pl. Dunaradványnál) három szakkép­zett személynek 24 órás szolgálatot kell teljesítenie. Ez éves szinten 500 ezer koronás többletkiadást jelent. Sok helyen a rozsda erősen kikezd­te az 500 mm-es átmérőjű vízveze­tékeket, ezek cseréje rendkívül költ­séges. Az SVP szerint a korrózió mi­att gondok lehetnek a vízszolgálta­tással a következő szakaszokon: Komárom-Gyulamajor I. (270 ha), Gúta (1874 ha), Apácaszakállas II. (2270 ha), Dunaszerdahely-Egy- házkarcsa (1272 ha), Feketenyék II/1-Sóijákos (2872 ha), Diós- patony-Nagyabony (1171 ha), Nyárasd-Megyercs (1960 ha), Vá­sárát II. (2015 ha), Nádszeg II. (1810ha). (G. A.) Szinte mindent öntözni kell Az SVP hidromeliorációs részlegének legfrissebb összesítése szerint Nyugat-Szlovákiában főként a könnyű talajokon a kalá­szosokat, a repcét és a fűféléket kell öntözni. Súlyosabb a hely­zet Közép-Szlovákia déli járásaiban különösképpen Losonc és Rimaszombat térségében valamint Kelet-Szlovákiában. Itt min­den talajtípuson mindent öntözni kell. A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) folyószabályozási alvállalatai által üzemeltetett öntözőrendszerek Folyó Létező Ebből Feltételezett öntözőrendszerek működőképes vízhasználat (adatok hektárban) (adatok hektárban) (millió köbméter) Duna 143 373 132 725 60,000 Vág 96 515 90 944 29,041 Garam 45 490 41 337 14,342 Bodrog és Hernád 29 817 23 165 2,930 Összesen 315 195 288 171 106,313 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium/SVP A csapadékmennyiség alakulása az őszi és a tavaszi hónapokban Hónap/Mérőállomás Szenckirályfa Pöstyén Zsigárd Ógyalla Losonc Nagymihály A B C A B C A B C A B C A B C A B C 2001. október 13.3 38 35 16,9 42 40,2 9,1 40 22,8 14,4 38 37,9 4,4 46 9,6 • 23,7 45 52,7 2001. november 42,3 49 86,3 35,8 51 70,2 33 55 60 23,7 54 43,9 21,7 64 33,9 54,2 49 110,6 2001. december 20,9 38 55 36,7 46 79,8 22,3 43 51,9 16,9 42 40,2 17,3 55 31,5 13,6 46 29,6 2002. január 15,3 29 52,8 19,4 32 60,6 7,9 35 22,6 13,7 33 41,5 3,3 41 8 17,5 34 51,5 2002. február 15,8 29 54,5 30,7 33 93 25,7 36 71,4 23,9 34 70,3 11,8 42 28,1 20,9 34 61,5 2002. március 17,3 33 52,4 23,1 32 72,2 34,8 36 96,7 30 29 103,5 20 39 51,3 26,1 31 84,2 Összesítés 129,9 216 57,8 162,6 236 68,9 132,8 245 54,2 122,6 230 53,3 78,5 287 27,4 156 239 65,3 Az őszi és a tavaszi hónapokban Szlovákia-szerte lényegesen kevesebb csapadék hullott, mint a korábbi években. Losoncnál a sokéves átlag mindössze 27,4 százalékát mérték. Jelmagyarázat: A = Valós csapadékmennyiség (adatok milliméterben); B = Sokéves átlag (mm); C = Csapadékmennyiség az átlaghoz viszonyítva (%-ban). Forrás: SVP VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT ÉGBOLT, 20-24 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.15-kor - nyugszik 20.22-kor. A Hold kel 07.06-kor - nyugszik 23.47-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 380, árad; Medve: 250, árad; Komárom: 300, árad; Párkány: 215, apad. A mai nap folya- mán országszer- * te derült lesz az égbolt, csapa­dékra elszórtan csak az ország északi és keleti részén számítha­tunk. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 20 és 24, éjszaka pedig 8-12 fok között alakul. Holnapra megnövekszik a felhőzet, helyen­ként záporok, zivatarok lehet­nek. Nappal 22-26, éjszaka 9-14 fok várható. Hasonló időjárás jel­lemzi a pénteket is, eső azonban ekkor is csak jobbára az ország északi részén várható. Napköz­ben 23 és 27 fokig is felszökhet a hőmérő higanyszála. ORVOSAAETEOROLOGIA A mai nap időjá­rása alapvetően kedvezően hat a szív- és érrend­szeri megbetege­désekben szen­vedőkre. A reumatikus és moz­gásszervi panaszokkal küszködő- ket ellenben megviselheti, gyako­ribb lehet például a hátgerinc- bántalmak miatti fejfájás is. Az időjárási hatások következtében nagyobb lehet a hajlandóság a depresszióra és hirtelen meg­emelkedhet a vérnyomás is. Egyes bőrbetegségek tünetei is intenzíveben jelentkezhetnek. Holnap hasonló időjárási hatá­sokra számíthatunk. Holnap A(;r.Ihkír.1ííp ♦ Beindult a Sapard ♦ A betakarítási veszteségek megelőzésére ♦ A húsmarha értékmérői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom