Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-14 / 110. szám, kedd
II SZÓ 2002. MÁJUS 14. FÓKUSZBAN: A SZLOVÁK SAJTÓ ÉS A MAGYAROK íastislav Tóth politológus: „A romák és a magyarok sorsa, a szociális, a politikai és a kulturális helyzetük végképp nem kerül a szlovák pártok érdeklődésének homlokterébe" A. szlovák sajtónak a magyarság az MKP-t jelenti (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) /[ilyenek a szlovákság és i magyar kisebbség közti eommunikáció és milyen ;zerepe van ebben a szlovák ;ajtónak? Rastislav Tóth po- itológussal, a nagyszombati izent Cirill és Metód Egye- em Politikatudományi Tanizékének tanárával ezeket i kérdéseket jártuk körül. KORPÁS ÁRPÁD iáiként értékelné a szlovák sajtó is a magyar kisebbség viszo- íyát? »zlovákiában gyakorlatilag két málló közösség jött létre: az egyik íz etnikailag szlovák, a másik pe- lig az etnikailag magyar. Ez abból s kitűnik, hogy a magyar etnikai cözösség nem a szlovák sajtóból izerez információkat, hanem csak- s a magyar médiából. Ez az elekt- onikus sajtó esetében végered- nényben azt is jelenti, hogy más illám médiájáról van szó. A nyomatott sajtónál más államból szár- nazó sajtótermékek kívül hazaiakból is tájékozódik, de csak magyar tőzegből. Ez azt eredményezi, íogy a szlovákiai magyar kisebbség nem jut teljes információkhoz ä szlovák valóságról. Ez nincs teljesen így, hiszen az alvasottsági és hallgatottsági Felmérések alapján a szlovákiai magyarság egy része, főként a fiatalabb nemzedékek a szlovák sajtóból is merítenek információkat. Helyesen mondta: is. A szlovákiai magyarnak van alapinformációja ás ehhez aztán olyan médiumot keres, amely hasonlít a számára alapinformációt szolgáltató sajtótermékhez. Nyilván, ilyen kiegészítéssel már tájékozottabb a szlovákiai magyar, ám az alapinformáció az egész etnikum számára mégiscsak kisebb mértékű. Ha az ön véleménye szerint ilyen a helyzet, mit idézhet ez elő? Egyfajta regionális közösség jön így létre, amelyet csak az ország egy részének élete érdekel majd, nem az egész társadalomé, illetve az államé. Jól látható ez abból, hogy a szlovákiai magyar kisebbség viszonylag elégedett az egyébként rossz gazdasági helyzetével. Hiszen a szlovákiai társadalom e részének szociális szempontból rosszabb a helyzete, de nem tiltakozik ellene. Mihez vezethet Ön szerint - mint említette - a szlovák valóság egészének meg nem ismerése? Azt, hogy nem kapcsolódik be az országos történésekbe. Nem gyakorolnak nyomást a politikai szférára valamilyen döntés meghozatala érdekében, s teljességgel megelégednek azzal, hogy létezik egy etnikai elvre épülő politikai párt, amely képviseli őket. Egy különös jelenség létrejötte is megfigyelhető: ez az etnikum politikailag nem plurális, hiszen megfelel neki egyetlen politikai párt, nincs szüksége jobb- és baloldalra, szociális jellegű vagy nemzetibb politikai pártra. Ez paradox helyzet, amivel a világon sehol sem találkozunk. Nagy-Britanniában szintén különféle etnikumok élnek, amelyek létrehozzák a maguk politikai pártjait is, de ha azok nem felelnek meg az elvárásoknak, akkor az etnikumhoz tartozó választók az országos pártokra szavaznak. Esetükben tehát nagyobb a pluralizmus, mint a szlovákiai magyaroknál. Az Ön által korlátozottnak nevezett kommunikáció mellett nem lehet ebben szerepe annak is, hogy esetleg gyenge a szlovák pártok kínálata a magyarság számára? Arra gondolok, hogy a kilencvenes évek első felében a baloldalnak volt magyar szavazóbázisa, amely most az MKP-t választja. Teljesen igaza van. Itt a nem magyar pártok nem szlovák szavazók iránti, már-már ki is nyilvánított érdektelenségének lehetünk tanúi. A szlovák pártok nemcsak a magyarok iránt nem érdeklődnek, hanem a romák iránt sem. Egyszerűen úgy veszik, hogy a magyarok a magyar pártot választják majd, a romákkal meg lesz valami, végső esetben nem szavaznak senkire. A romák és a magyarok sorsa, a szociális, a politikai és a kulturális helyzetük végképp nem kerül a szlovák pártok érdeklődésének homlokterébe. Ön szerint az országos szlovák sajtó miként tematizálja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos ügyeket, kérdéseket? Az az érzésem, hogy nagyon mellékesen, sőt, érdektelenül. Ha ugyanis a szlovák sajtó a magyar megnyilvánulások iránt érdeklődik, akkor szinte kizárólag csak az MKP-politikusok nyilatkozataira kíváncsi. Az nem érdekli, hogy a magyar etnikum életét tárja az országos nyilvánosság elé. Ezzel a magyarokat lényegében különválasztják, segítve ezzel a szlovák etnikum szeparálódását is a magyaroktól. A szlovák sajtó tehát - ahelyett, hogy a polgári társadalom létrejöttét segítené elő - egyfajta szegregációhoz járul hozzá. Tehát részben mégiscsak ez okozza azt, amit Ön a beszélgetésünk elején mondott, vagyis hogy a magyar kisebbség a társadalmi kommunikáció szintjén különválik a társadalomtól? Ez bizonyára az okok egyike. Ha azt vesszük alapul, ez a Szlovák Köztársaság, így a szlovák kormány és a szlovák intézmények felelnek az egész lakosság sorsáért, tekintet nélkül a faji, felekezeti, korcsoport szerinti és nemi hovatartozásra - és az etnikaira is. Minden kormányt a magyarság sorsáért is felelőssé kell tenni! Nem mondható az, hogy az MKP megvédi a „sajátjait”. Ha az állam a. magyarokért nem érez felelősséget, akkor a azoknak nem marad más választásuk, mint a regio- nalizálódás. Nagyrészt ez történik; Szlovákiát nem tekintik a hazájuknak, csak annak egy részét, s ezáltal már úgymond nincs is szükségük országos pártokra, hanem megelégednek a régiójuk iránt érdeklődő párttal. Ilyen esetben azonban nem tudják összehasonlítani a saját régiójuk szintjét a többiével, mert itt egyfajta információs gát is kialakul. Ez aztán része a szegregációnak, amely nem kedvező, mert „szlovákiai Szicíliát” eredményezhet. Olyasmi ez, hogy: hozzánk tartozik, de szégyelljük magunkat érte. Szicília az, ami nem éri el az átlagos olasz fejlettségi szintet, ezért az ország többi régiója eltávolodik tőle. Ez azonban az állam hibája, mert mindenkiről egyformán kellene gondoskodnia. Ol'ga Gyárfásová, az IVÓ szociológusa szerint meglehetősen lehangoló eredményt kapnánk, ha a szlovák sajtó és a magyar kisebbség kommunikációját értékelnénk Túlpolitizált nemzeti közösségünk képe a többségi médiában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovák Parlamenti Intézet a brit nemzetközi fejlesztés minisztériumának közreműködésével a közelmúltban Választási kampány, parlament és sajtó címmel konferenciát rendezett, amelyen a parlament egyes képviselőin és a sajtó vezető személyiségein kívül társadalomtudósok is előadtak. A konferencia résztvevői elsősorban arra keresték a választ, hogy a választási kampány idején a sajtó hogyan befolyásolhatja a szavazók döntését, magatartását. Olga Gyárfásovát, a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének (IVÓ) szociológusát elsősorban arról kérdeztük, hogy a szlovák sajtó miként viszonyul a honi magyar kisebbséghez. Gyárfásová elsőként arra utal, hogy a kérdést a társadalomtudomány eszközeivel nehéz megközelíteni, mert hiányoznak az alapvető felmérések. „Úgy vélem, ha azt értékelnénk - s ezt most inkább hipotézisként említem - milyen az szlovák országos sajtó és a szlovákiai magyarok közti politikai kommunikáció, nagyon lehangoló lenne az eredmény. A feltételezésemet azonban, sajnos, egyetlen konkrét számmal sem tudom alátámasztani” - mondja a szociológus. A szlovák sajtó viszonyulását a magyarsághoz eddig külön a Közéleti Kérdések Intézete sem vette górcső alá. Azt is csak a saját tapasztalatai alapján állítja, hogy MKP-központú a szlovák újságírók problémalátása. .Általánosságban azonban azt mondanám el, hogy a szlovákiai magyar kisebbség élete ritkán téma a szlovák sajtóban, mert ez a kérdéskör túlpolitizált. A magyar kisebbségről főként politikai síkon esik szó, a szlovák média az MKP-ról és annak politikai kapcsolatairól ad tájékoztatást.” Gyárfásová szerint a szlovák lapok, rádiók és televíziók „nagyon kevés pozitív példát kínálnak arról, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken gyakorlatilag teljesen problémamentes az együttélés, s ha akadnak is gondok, azokat inkább csak felfújják”. Úgy véli, a magyarság- kép torzulásához vezet, hogy az együttélés pozitív - és inkább jellemző - példáit nem mutatják be. „A felméréseinkből tudjuk, hogy a magyar kisebbséggel szemben éppen azokban a régiókban a legkisebb a türelem, amelyekben szinte végképp nem élnek magyarok” - említi a tematikailag kiegyensúlyozatlan tájékoztatás egyik politikailag is legnagyobb hatású következményét Olga Gyárfásová. A magyar közösségen belüli információcsere megítélése szerint hatékony. „A szlovákiai magyarok választási magatartásáról ismert, hogy az MKP és a szavazóbázisa között nagyon jó a kommunikáció, mert a választási eredmény megismétlése összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a szlovákiai politikai paletta egyéb más pártjainál” - hangsúlyozza az IVÓ kutatója. (korp) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: KEVESEBB NAPSÜTÉS, 23-27 FOK A Nap kel 05.16-kor - nyugszik 20.21-kor. A Hold kel 06.26-kor - nyugszik 22.43-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 365, változadan; Medve: 230, apad; Komárom: 290, apad; Párkány: 220, változadan. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA Jobbára borult lesz az égbolt, helyenként kisebb zápor, zivatar is előfordulhat. Napközben kevés napsütésre is számíthatunk, és délután megélénkülhet a délnyugati irányú szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27, északon 20, a hegyekben pedig 13 fok körül alakul. Éjszaka sem szakadozik fel a felhőzet, sok helyen csapadék várható. A hőmérséklet 13-9, a völgyekben 7 fokig süllyed. Szerdán folytatódik az esős időjárás, és néhány fokkal hűvösebb lesz. Csütörtölae sem várható jelentős változás. Az ország egész területén kedvezőtlen fronthatás ra számíthatnak ma az időjárásra érzékenyek. Könnyen fáradság, levertség vehet rajtunk erőt, idegesebbek és ingerlékenyebbek lehetünk, sőt depresszió is előfordulhat, minek következtében nagyobb lesz a balesetveszély, ezért legyünk óvatosak, pihenjünk sokat. Fokozódnak a légzőszervi és érrendszeri betegségekben szenvedők panaszai, az alacsony vémyomásúaknál fejfájás, szédülés jelentkezhet. Ajánlatos a megszokottnál több folyadékot fogyasztani. Holnap DIGTTÁIIA. ♦ Nokia 8310 - ♦ Féreginvázió ♦ Korhatárosok lesznek ékszer a zsebben az agresszív játékok