Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-06 / 80. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 6. Szingapúrban is próbálkoztak Szingapúr. Go Csők Tong szingapúri miniszterelnök bejelentette: az al-Kaida ter­rorhálózathoz kötődő szin­gapúri iszlám szélsőséges csoport egyik tagját azzal gyanúsítják, hogy el akart téríteni egy repülőgépet, majd becsapódni vele a vá­rosállam nemzetközi repülő­terére. Mint a kormányfő tegnap a szingapúri parla­ment ülésén elmondta, a gyanúsított a Dzsemaa Iszlá- mija szervezethez tartozik, amely állítólag a szingapúri amerikai nagykövetség fel- robbantását és más helyi nyugati célpontok elleni me­rényleteket tervezett. (MTI) Nem vétkesek a sajtófotósok Párizs. Csütörtökön véglege­sen lezárták Diana brit her­cegnő és barátja, Dodi al- Fayed végzetes autóbaleseté­nek ügyét, és felmentették az összes vád alól az eset kap­csán perbe fogott sajtófotóso­kat. Ellenük közvetve elköve­tett emberölés és segítség- nyújtás elmulasztása címen emeltek vádat. Diana herceg­nő és barátja 1997. augusztus 31-re virradó éjszaka szenve­dett halálos balesetet a párizsi Alma-híd aluljárójában, rövid­del azután, hogy a Ritz szállo­da körül ólálkodó fotósok elől szökve megpróbáltak egérutat nyerni. A versenyfutásban au­tójuk nagy sebességgel neki­vágódott az aluljáró egyik tar­tóoszlopának. (o-o) Megfigyelőket követel Voronin Chisinau. Vladimir Voronin moldovai elnök sürgősen megfigyelőket kért az Európa Tanácstól, mert attól tart, hogy a mindennapossá vált ellenzéki tüntetések áldoza­tokat követelő incidensekbe torkollnak. A moldovai fővá­ros, Chisinau központjában több ezer ember tüntet vasár­nap óta Voronin távozását kö­vetelve. A megmozdulások­nak eddig nem voltak sérült­jei. A tüntetések szervezője a Kereszténydemokrata Nép­párt, amely az ellenzéki erők közül egyedül szorgalmazza Moldova Romániához csato­lását, és vehemensen ellenzi Voronin oroszbarát irányvo­nalát. (MTI) Lemondatnák (Képarchívum) Megkezdték a kárpótlást Bécs. Ausztria csütörtökön megkezdte azoknak az orosz állampolgároknak a kárpót­lását, akiket a II. világháború idején hurcoltak a náci Né­metországba, és osztrák terü­leten végeztettek velük rab­szolgamunkát. Egyelőre 2335 orosz állampolgár ré­szesülhet jóvátételben, akik jogosultságát már az osztrák fél is elismerte. Összesen egyébként mintegy 6000 igénylés érkezett az egykori kényszermunkásokat képvi­selő orosz megértés és meg­békélés alapítványhoz, (o-o) Legkevesebb tizennégy palesztin vesztette életét tegnapra virradóra Nábluszban Helikopteres támadás Anthony Zinni amerikai különmegbízott tegnap Rámalláhban találkozott Jasszer Arafat palesztin elnökkel (Reuters) Hebron/Jeruzsálem/Rámal- láh. Izraeli harci helikopterek tegnap támadást intéztek egy gépjármű ellen Hebron pa­lesztin közigazgatású város területén. A gépek két rakétát lőttek ki a járműre. Tizenegy személy megsérült HÍRÖSSZEFOGLALÓ A sebesültek között egy nyolcéves gyermek is van, a kisfiú a támadás helyszínének közelében játszott. A palesztin beszámoló szerint az a személy, aki feltehetően a támadás célpontja volt, megmenekült. Ta­núk szerint a valószínű célpont a szélsőséges Iszlám Dzsihád fegyve­res csoport egyik tagja, Zijád Suvejki volt. A támadás akkor érte az autót, amikor a sofőr éppen ki akart szállni. Más nem tartózkodott a járműben. Az izraeli hadsereg szó­vivője közölte, hogy nem tud a szó­ban forgó incidensről. Az izraeli hadsereg egynapos blo­kád után csütörtökön berobban­totta a betlehemi Születés temp­lom kapuját, amely mögött mint­egy száz palesztin talált menedé­ket a izraeli tankok elől. A Jordán nyugati partvidékén fekvő, palesz­tin irányítás alatt álló város híres templomában körülbelül 300 pa­lesztin tartózkodik, köztük több fegyveres. A Születés templomát is magában foglaló, 12 ezer négyzet­méternyi épületegyüttest izraeli erők veszik körül. Eredménytelenül fejezte be csütör­töki izraeli útját Josep Piqué spa­nyol külügyminiszter és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biz­tonságpolitikai főbiztosa, miközben Izrael folytatta hadjáratát a palesz­tin önkormányzati területeken. Piqué, az EU soros elnökségét betöl­tő Spanyolország külügyminisztere és Solana azért utazott a térségbe, hogy rávegyék a szembenálló fele­ket az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1402. számú határozatának teljesí­tésére. A határozat tűzszünetre hív­ta fel a feleket, Izraelt a megszállt palesztin városokból való kivonu­lásra szólította fel és a béketárgya­lások felújítását sürgette. A két poli­tikus néhány órás látogatása során találkozott Sünön Peresz izraeli kül- ügy- és Benjámin ben Eliezer védel­mi miniszterrel, de a tűzszünetről nem sikerült érdemben tárgyalniuk, és a Rámalláhban ostromgyűrűbe zárt Jasszer Arafat palesztin elnök­kel sem találkozhattak. Ariel Sáron izraeli kormányfő azzal indokolta a találkozót elutasítását, hogy az izra­eli biztonsági kabinet Arafat „elszi­getelése” mellett döntött. Sáron újságírók előtt ezt azzal indo­kolta, hogy Arafat felelős a Palesztin Hatóság által elkövetett terrorcse­lekményekért. Izrael folytatja kato­nai akcióit a palesztin önkormány­zati területeken, és addig nem bo­csátkozik béketárgyalásokba a pa­lesztinokkal, ameddig „teljesen nem szűnik meg a terror“. Sáron egyúttal Szíriát és a Hezbollah suta szervezetet tette felelőssé a Liba­nonból kiinduló rakétatámadáso­kért. A legújabb mérleg szerint legkeve­sebb 14 palesztin vesztette életét péntekre virradóra Nábluszban az izraeli hadsereggel való összecsapá­sokban. Délelőtt harckocsik szállták meg a legnagyobb ciszjordániai vá­ros, Náblusz központját és elállták a városba bevezető utakat. A paleszti­nok ugyanis erős tűzzel fogadták a városba behatoló mintegy 200 izra­eli páncélozott járművet, és leg­alább 4 tankot harcképtelenné tet­tek. Csu Zsung-csi kínai kormányfő fel­szólította Izraelt, hogy azonnal és teljes egészében vonja ki csapatait a palesztin autonóm területekről, és szavatolja Jasszer Arafat palesztin vezető biztonságát. A kínai minisz­terelnök csütörtök este Pekingben Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfővel tartott megbeszélé­sen fejtette ki álláspontját a közel- keleti helyzetről. Kína álláspontja szerint Jasszer Arafat nagy mérték­ben hozzájárult a közel-keleti béke- folyamathoz, és személyes bizton­ságát garantálni kell. (m, o-o, i-x) A boszniai szerbek alkotmányosan is lemondtak országukról Ezentúl nem a szerb nép állama MTI-JELENTÉS Belgrád. A boszniai Szerb Köztár­saság parlamentje a demokratizá­lódási folyamat szempontjából kulcsfontosságú módosításokat fo­ganatosított a köztársaság alkot­mányában. A törvényhozás a bosz­niai alkotmánybíróság döntésének megfelelően módosította az alap­törvényt, kimondva, hogy a Szerb Köztársaság Bosznia és Hercegovi­na két egyenjogú entitásának egyi­ke, és nem „a szerb nép, illetve a többi polgár állama“, mint aho­gyan eddig az alaptörvény ki­mondta. A köztársaság államalkotó népe lesz ezentúl a szerb, a horvát és a bosnyák. A köztársaság területén egyformán lehet majd használni a szerb, a horvát és a bosnyák nyel­vet, illetve a cirill és a latin betűs írásmódot. A szolgálati nyelvhasz­nálatot külön törvény fogja szabá­lyozni. Az alkotmány előirányozza az ál­lamalkotó népek alapvető érdekeit védelmező tanács ' létrehozást, amelybe nyolc-nyolc képviselőt delegálnak a szerbek, a horvátok és a bosnyákok, illetve négyet a köztársaság területén élő kisebb­ségek. A majdani kormány összetételét úgy határozza meg a módosított al­kotmány, hogy a kabinetben leg­alább 15 százalékban kell képvisel­tetnie magát az egyik államalkotó népnek, illetve két államalkotó népnek együtt összesen legalább 35 százalékos arányban kell dele­gálnia képviselőit a kormányba. Mladen Ivanics, a köztársaság mi­niszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy az alkotmányos változtatá­sok a szerb nép szempontjából sok nehéz döntést tartalmaznak, de teljes mértékben megerősítik a Szerb Köztársaság létjogosultsá­gát. Halál vár a sejkre, ha bűnösségét bebizonyítják Elhalasztott Pearl-per Moszkvában tárgyalt az iráni külügyminiszter Hidegháborús kifejezés MTI-HÍR Moszkva. Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszter tegnap Moszkvá­ban élesen elítélte az amerikai politikai nyelvben használt „go­nosz tengelye” kifejezést az érin­tett országcsoport egyik tagja, Irán külügyminiszterével folyta­tott tegnapi moszkvai megbeszé­lése után. Az orosz diplomácia vezetője hidegháborús marad­ványnak minősítette ezt a szó- használatot. Az orosz és az iráni külügyminiszter visszautasította azokat az amerikai vádakat, hogy orosz közreműködéssel tömeg- pusztító fegyverek gyártása való­sulhatna meg Iránban. Az iráni külügyminisztert Moszk­vában fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki - Harazi el­mondása szerint - a két ország közötti politikai, gazdasági és energetikai kapcsolatok további elmélyítése mellett állt ki. Putyin az eszmecsere folyamán a közel- keleti, illetve a közép-ázsiai tér­ség kulcsfontosságú államának nevezte Iránt. Ciprus már 2003-ban csatlakozhat az Unióhoz Görög optimizmus EURO.HU Ankara. Kosztasz Szimitisz görög kormányfő bízik abban, hogy Cip­rus 2003 első felében - amikor Görögország az EU soros elnöksé­gét látja el - már tagja lesz az EU- nak. A kijelentés az uniós elnök­ségre való felkészülést tárgyaló kabinetülés után hangzott el. Ez a tempó még akkor is túl gyorsnak tűnik, ha tudjuk, hogy Ciprus már egy hónappal ezelőtt a csatlako­zásra várók élére került azzal, hogy a 29 tárgyalási fejezetből 24-gyel már sikerült végeznie. Ráadásul a bővítési folyamatot leginkább Ciprus megosztottsá­gának hosszú ideje megoldatlan ügye zavarja, bár az EU nyilván­valóvá tette, hogy rendezés híján is hajlandó tagjai közé fogadni a szigetországot. Mindenesetre ja­nuár közepe óta intenzív tárgya­lások folynak Kleridesz ciprusi el­nök, és az egyedül Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köz­társaság vezetője, Rauf Denktasz között a 28 éve megosztott sziget újraegyesítéséről. A hágai bírósági eljárás nagyot lendített a vádlott népszerűségén, a szerbiai szocialisták veteránjai ezért bizarr ötlettel álltak elő Szlobodan Milosevics újra köztársasági elnök lehet? MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Hága. Szerbiában min­den megtörténhet, s elvileg az sem kizárt, hogy Szlobodan Müose- vicss, a scheveningeni börtön leg- prominensebb foglya ismét meg­pályázza a köztársasági elnöki tisztséget. A hágai Nemzetközi tör­vényszék által körözött Milan Milutinovics szerb elnök mandátu­ma ősszel jár le. A belgrádi sajtó arról cikkezik, hogy a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) keményvo­nalas veteránjai bizarr ötlettel áll­tak elő: a pártelnököt, Szlobodan Milosevicset javasolnák elnökje­löltnek. Az SPS hivatalos álláspont­ja szerint korai még beszélni a szep­temberre esedékes szerbiai elnök- választásokról, mindenesetre a saj­tót nem hagyja nyugodni az abszur­ditás határát súroló kezdeménye­zés. Szerbiában a bírósági eljárás nagyot lendített a vádlott népszerű­ségén. Szvetlána Logar, a belgrádi Strategie Marketing közvélemény­kutató intézet munkatársa szerint a hirtelen népszerűség-növekedés két-három hete tetőzött, s azóta csökken a vádlott ázsiója. Február közepén a polgárok 22 százaléka rokonszenvezett Miloseviccsel, ami rendkívül komoly növekedés volt a bírósági eljárást megelőző időszakhoz képest. Nebojsza Medojevics politikai elemző úgy véli, hogy Milosevicsnek igenis lenne esélye a választások meg­nyerésére, hiszen a jelenlegi de­mokratikus vezetés is ezt az eshe­tőséget táplálja. Zoran Djindjics szerb kormányfő cirkusznak neve­zi Milosevics perét, és Vojiszlav Kostunica államfő is hevesen osto­rozza állítólagos elfogultsága okán a nemzetközi büntetótörvényszé- ket. A szerbiai kormánykoalíció, a DOS eddig nem volt képes hatásta­lanítani a milosevicsi rendszer ak­náit, nem számolta fel a korrupci­ót, a bűnözést, és nem oszlatta szét a Milosevics által kreált koszovói és a délszláv háborús mítoszokat. A DOS csak arra volt képes, hogy megszabaduljon a vádlottól — így Medojevics. A NIN című belgrádi hetilap felmé­rése már ad némi fogódzót arra nézve, hogy milyen esélyekre szá­míthatna Milosevics a választáson. Míg Vojiszlav Kostunica jelenlegi államfő 41 százalékos eséllyel in­dulna a szerbiai elnökválasztáson, illetve legfőbb riválisára, Miroljub Labusra, a külgazdasági kapcsola­tokért felelős jugoszláv kormány­alelnökre a polgárok 22,5 százalé­ka szavazna, Milosevics« a lakos­ság alig öt százaléka adná voksát. A szerb polgárok mintegy fél szá­zaléka hiszi azt, hogy Szlobodan Milosevics rendet tudna teremteni az országban, míg Kostunica ese­tében ez az arány eléri a 37,5 szá­zalékot. Ha hinni lehet tehát a NIN felmérésének, Milosevicsnek, ha netán indulhatna, nem lenne sok esélye Kostunicával és Labussal szemben. Ettől azonban még nem kizárt, hogy a hágai vádlottat is­mét ringbe küldik, s ő komolyan veszi feltétlen híveinek meghök­kentő ötletét. ORIGO-HÍR Karacsi. Pakisztánban április 12- re halasztották Ahmed Omar Szajed sejk perét. A férfit azzal vá­dolják, hogy ő tervelte ki Daniel Pearl amerikai újságíró elrablását és meggyilkolását. Ahmed Omar Szajed sejk ügyvédje további bizo­nyítékokat kért az újságíró elrablá­sáról és meggyilkolásáról, így Ah­med Omar Szajed és három továb­bi vádlott perét a bíróság egy hét­tel elhalasztotta. Omar sejket még azelőtt elfogták, hogy kiderült: az amerikai újságírót meggyilkolták. Hét további gyanúsítottat, közöt­tük a gyilkosság végrehajtóit to vábbra sem találják a hatóságok. Daniel Pearl amerikai újságíró ja nuárban tűnt el, miközben szélső séges vallási csoportokról készítet összeállítást Pakisztánban. Az új ságíró holttestét azóta sem talál ják, de Pearl elrablói a hatóságok nak eljuttattak egy videofelvételt amelyen az újságíró holtteste lát ható. A pakisztáni hatóságok csak kévé információt közöltek az üggyé kapcsolatban, azt viszont elmond ták, hogy Omar sejk beismerő val lomást tett, amit később vissza vont. Tegnap megtartották Orbán és Medgyessy vitáját Találkoztak a jelöltek HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Egy hónapig tartó vita után tegnap este nyolckor a Buda­pesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen talál­kozott az MSZP és a Fidesz-MDF kormányfőjelöltje. A lapzártánk után kezdődött vitát szigorú biz­tonsági intézkedések előzték meg. A vitának helyt adó terem­ben csak a két párt által delegált t vendégek, újságírók, diplomaták ) és az egyetem hallgatói követhe­tik figyelemmel a szópárbajt,- amelyet Orbán Viktor kezdett és < Medgyessy Péter fejezett be. A- pártelnöki vitát megelőző sorso- a láson ugyanis úgy állapodtak meg- a felek, hogy a miniszterelnök-je­löltek megcserélik a megszólalási sorrendet. Orbán és Medgyessy vitáját időkeret nem határolta be - a vita előtt elmondták, csupán a két politikuson és a műsorveze­tőn, Bárdos Andráson múlik, hogy meddig tart. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök választásokra buzdító beszé­dét csütörtökön rögzítették a Ma­gyar Televízióban. A felvételt ma sugározza a közszolgálati televízió az esti órákban, a Híradó előtt vagy után. Lapértesülések szerint Mádl Ferenc nem tér el az eddigi hagyománytól, vagyis arra buzdít­ja az embereket, hogy éljenek de­mokrácia adta jogukkal, és minél nagyobb számban menjenek el va­sárnap szavazni, (m, i, mh,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom