Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-05 / 79. szám, péntek
Gondolat ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 5. A Tőketerebesi járás jelenlegi ipari struktúrájában túlsúlyban a feldolgozási ágazatok érvényesülnek, ezek jelentősen befolyásolják az ipari termelés nagyságát Az ezredforduló munkaerő-piaci kihívásai Nagy Zoltán: Hajléktalanságok SÁPOS ARANKA , m egyes régiók elm m térő fejlettségi Mmjk W szintje Szlovákiá / % ban nem csak az mmmmmmmmm utóbbi évek jelensége, jelen volt már 1989 előtt is. A központi irányítás mellett léteztek regionális fejlesztési programok is, de rendszerük és megvalósításuk nem mutatott szignifikáns eredményeket. A Tőketerebesi járásban az előző évekhez viszonyítva a regionális fejlődés szemszögéből tovább mélyültek a gazdasági problémák, ezt igazolták az 1999-es, a 2000- es és a 2001-es év gazdasági mutatói a munkanélküliség növekedése és a szükséges infrastruktúra kiépítése terén is. Az ipar Az ipari termelés fejlődését és jelenlegi struktúráját a gazdasági átszervezések és a keleti piac szétesése befolyásolta. A járás jelenlegi ipari struktúrájában túlsúlyban a feldolgozási ágazatok érvényesülnek, ezek jelentősen befolyásolják az ipari termelés nagyságát, mely 1996 óta folyamatosan csökken. Az ipari termelés csökkenése 2000-ben is tovább folytatódott. Az üzemek nyereségének, forgalmának a csökkenése és a fizetésképtelensége tovább korlátozta a termelést, és a gyártási programok megszüntetéséhez is vezetett. Nemcsak a termelés csökkent az előző években, hanem az alkalmazottak száma is. A termelés és az alkalmazottak számának a csökkenése főleg az élelmiszeripart érintette. (Míg például 1990-ben az iparban 6762 fő dolgozott, 1996- ban már csak 4845 fő.) A mezőgazdaság A járás alapvető gazdasági ágazata a mezőgazdaság, melyet szintén súlyosan érintett a gazdaság helytelen átszervezése, s ennek a következményei lettek például: 1. a növénytermesztésből származó termékek kivitelének csökkenése 2. a haszonállat-állomány állandó csökkenése 3. a szövetkezetek számának visszaesése, 1996-97-ben 11 földművesszövetkezet szűnt meg a járásban. 4. A szövetkezetek felszámolása, átcsoportosítása következtében a mezőgazdasági üzemek struktúrája a következőképpen alakult: Megnevezés Szám Mezőgazd. szövetkezetek 10 Rt. 3 Kft. 21 Más 1 Magángazdálkodók 157 Összesen 192 A munkanélküliség A járás gazdasági és szociális helyzete a munkanélküliek arányszámában mutatkozik meg leginkább. Ez a negatív folyamat már 1991-ben is megmutatkozott, és a későbbiek során tovább növekedett. 1998 végén a munkanélküliek száma már 12 854 fő (ebből 44,4 % nő; kimagaslik a romák 30 %-os aránya), 2000-ben pedig 14 134 fő. 2000-ben enyhe csökkenést váltott ki a munkanélküliség arányszámában a közhasznú munka bevezetése, 2001-ben a munkanélküliség aránya folyamatosan 32% fölött volt. A járás déli része mutatta ki a munkanélküliség legszembetűnőbb koncentrációját, ahol egyes településeken elérte a 80-90%-ot. Ez a tény bizonyítja, hogy az eddig elfogadott rendelkezések, amelyek a Tőketerebesi járás szociális-gazdasági fejlődése kérdésének megoldására születtek, nem voltak hatékonyak. A Tőketerebesi járás munkaerőpiaca 1. MUNKAKÖZVETÍTŐK A munkaerőpiac közvetítő intézményeinek képviselői közül egy fővel tudtunk inteijút készítem. Az in- teíjúalany a Járási Nemzeti Munkaügyi Hivatal királyhelmeci kihelyezett részlegének a munkatársa. Ez a hivatal kihelyezett részlege a Tőketerebesi Járási Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak. A munkaügyi hivatal alaptevékenységei közé tartozik: 1. A munkanélküliek nyilvántartása 2. A munkanélküli segély megítélése és fizetése 3. A munkahelyi közvetítés 4. Információk gyűjtése a szabad munkahelyekről. Az intézmény 1996-ban alakult. Joggelődje a Tőketerebesi Járási Hivatal Munkaügyi osztálya volt. Az intézmény jelenlegi fenntartója a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (Pozsony). Az intézmény lehetőségétől függően megpróbál segíteni a munkanélkülieken, pénzügyi segély vagy munkaközvetítés révén. Viszont a segítségnyújtás komoly nehézségekbe ütközik, ami a térség gazdasági problémáiból adódik, például a régió stagnáló gazdasága, a mező- gazdaság leépülése, a tőkehiányos ipar, új befektetések hiánya. Az intézménynek a munkaerő-piaci tendenciára nincs befolyása. A munkaközvetítés terén az egyik legjellemzőbb probléma, hogy ritkán tudnak a szakképzettségnek megfelelő munkát felajánlani a munkanélkülinek. A Kassai kerület járásaiból a Tőketerebesi járásban a legnagyobb a munkanélküliség. A gazdasági problémák miatt csak a munkanélküliek száma növekszik. A munkáltatók kevés esetben veszik igénybe a munkaügyi hivatalt. A gyakorlatban inkább ismeretség révén, személyes kapcsolatok segítségével keresik meg a megfelelő alkalmazottat. A munkanélküliek körében előnyben vannak a szakképzettséggel rendelkezők. Hátrányos helyzetűek a képesítetlen erők, ugyanis a munkáltatók részéről tipikus elvárás a szakképesítés és a megfelelő tapasztalat. 2. MUNKAADÓK A cégek főbb jellemzői A munkáltatók képviselőivel (cégek, vállalkozások), vezetőivel 10 interjú készült, három a cég ügyvezető-igazgatójával, hét pedig a cég tulajdonosával. A cégeket, vállalatokat három gazdasági szférából igyekeztük kiválasztani: az iparból, a mezőgazdaságból és a szolgáltatásból. A kiválasztott cégek, vállalkozások magántulajdonban vannak, ebből 5 ipari tevékenységgel, 2 mezőgazdasági tevékenységgel, 3 szolgáltatással foglalkozik. A10 cég megalakulása óta nem változtatott fő tevékenységi irányvonalán, és a közeljövőben sem terveznek változtatást. A megkérdezett munkaadók többsége állandó alkalmazottakkal dolgozik. Kivétel a termelőszövetkezet, amely idénymunkások segítségét is igénybe veszi. ,.Állandó munkásaink száma 125 fő. Szüret idején felveszünk 30-40 bri- gádost, krumpliszedés idején 30-40 szezonmunkást.” A cégek éves forgalma nagyságuktól és gazdasági jelentőségüktől függ és ennek alapján eltérő. A cégek munkaerő-piaci jellemzői A cégek alkalmazottai a megfelelő végzettséggel rendelkeznek. A vezető funkcióban alapkövetelmény a szakközépiskolai végzettség. A megkérdezett cégek elégedettek az alkalmazottak végzettségével és tudásával. 9 cég csak szakembereket alkalmaz, egyedül a termelőszövetkezet az, amely szakképzetlen munkaerőt is alkalmaz. A 10 megkérdezett cégből csak egy keres munkavállalókat, a termelőszövetkezet. „Olyan terület nincs, ahol folyamatos lenne a túljelentkezés. Oka a kevés fizetés. Az állattenyésztésben küszködünk munkaerőhiánnyal, ennek az oka a nehéz munka, alacsony bér.” A többi cégnél minden állás be van töltve. „Munkaerőhiánnyal nem küzdünk, inkább folyamatos a túljelentkezés a szakmunkásoknál.” A munkaadók elégedettek az alkalmazottaik szakképzettségével, hiszen olyan nagy a térségben a munkanélküliség, hogy lehetőségük szerint a legmegfelelőbb szakembereket alkalmazzák. A munkaadó elvárásai az alkalmazottakkal szemben A munkáltatók nemcsak az alkalmazottak szakmai tudásával vannak megelégedve, hanem az alkalmazottak munkakultúrájával is. Szerintük az alkalmazottak munka- kultúráját nem befolyásolja sem nemzetiségük, sem környezetük, ahonnan érkeztek, ugyanis számukra elsődleges feladat a kiadott munka szakszerű és mielőbbi elvégzése. A válaszok alapján a legfontosabb elvárások az alkalmazottakkal szemben „a szakképzettség, a tapasztalat, a fegyelmezettség és a megbízhatóság.” A cégek munkaerő-piaci stratégiája A járás gazdasági helyzete miatt a megkérdezett cégek nem tudják termelésüket növelni, így nincs lehetőségük arra, hogy új munkahelyeket létesítsenek. Abban az esetben, ha felszabadul valamilyen állás, a cégek többsége nem keresi fel a munkaközvetítő irodát, az alkalmazottakat személyes ismeretség révén választja ki. A cégek munkaerő-piaci stratégiája szinte megegyezik. Minden cég az ügyes, fegyelmezett és jó szakember megtartására törekszik. „A munkaerőpiaci stratégia azon alapszik, hogy a már betanított és alkalmazott munkaerőt ne veszítse el a cég, ezzel biztosítva van a betanításba befektetett pénzösszeg mielőbbi megtérülése. Ennek érdekében az alkalmazottak iskolázásokon és továbbképzéseken vesznek részt.” 3. A MUNKAVÁLLALÓK KÖRÉBEN KÉSZÜLT INTERJÚK TARTALOMELEMZÉSE A Tőketerebesi járásban 29 munka- vállalóval készült részletes mélyin- teíjú. A mélyinterjúk feltárták a munkaerő-piaci szükségleteket, elvárásokat és a munkavállalók szak- képzettségének kölcsönös összefüggéseit. Az interjúalanyok iskolázottsága, szakképzettsége A megkérdezett interjúalanyok közül egy alapiskolai, egy szaktanintézeti végzettséggel rendelkezett. Felsőbb iskolai végzettséget nem kívántak szerezni anyagi helyzetük miatt. Tudatában voltak annak, hogy végzettségük behatárolja munkapiaci lehetőségeiket. Tizennégyen valamilyen szakérettségit és heten gimnáziumi érettségit szereztek. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők egy részét nem vették fel felsőoktatási intézménybe. Egy ideig még próbálkoztak, de a sikertelen felvételik után megpróbáltak alkalmazásba kerülni. Elhelyezkedésük a munkaerőpiacon szakképzettség hiányában nehéz volt. A másik részük nem is készült továbbtanulni, a gimnáziumot is csak azért választották, mert lakóhelyükhöz ez volt a legközelebb, és ezt a középiskolát tartották a legszínvonalasabbnak. Egyetemi végzettséggel hat interjúalany rendelkezett. Az összes megkérdezettből 13 munkanélküli volt. Többségük valamüyen középfokú érettségivel rendelkezett. A 29 interjúalanyból 22 magyar nyelven végezte alap- és középiskolai tanulmányait. 7 megkérdezettből 5 esetében minden látogatott oktatási intézmény szlovák nyelvű volt. Ketten az alapiskola osztályait magyar nyelven, középiskolai tanulmányaikat viszont már szlovák nyelven folytatták. „Előnye az volt, hogy elsajátítottam a szlovák nyelvet. Viszont a tanárok éreztették velem, hogy magyar vagyok.” Egyik interjúalany, aki szlovák nyelven folytatta tanulmányait, válaszában azt is elárulta, hogy miért szlovák tanítási nyelvű iskolákba járt. „A szüleim, gondolom, azért írattak szlovák iskolába, hogy előnyöm legyen a magyar iskolát végzettekkel szemben, de ez nem így volt.” Hat interjúalany egyetemi végzettségét szlovák, illetve egy cseh nyelven szerezte meg. Komolyabb nyelvi nehézségeket nem jeleztek. Kisebb nyelvi, beilleszkedési problémák tanulmányaik első hónapjaiban fordultak elő. A megkérdezettek nem érezték, nem éreznek hátrányt amiatt, hogy magyar nyelven végezték alap- és középiskolai tanulmányaikat. Sőt, az anyanyelven való tanulás előnyét is kiemelték. „Származott előnyöm, mert az anyanyelvemen tanultam, ha szlovákul tanultam volna, akkor nehezebben ment volna a tanulás.” Az interjúalanyok többsége a közelben levő magyar tannyelvű gimnáziumot választotta továbbtanulás céljából. Azok, akik nem készültek továbbtanulni, olyan iskolát választottak, ahová könnyen felvételt nyertek. Több esetben a választott iskolába azért nem jutott el a megkérdezett, mert nem volt a közelben. „Akartam menni festőnek, szobafestőnek, de az nem volt a környéken, csak Kassán. így maradt a mezőgazdasági iskola Perbenyikben.” A megkérdezettek 90%-a megfelelőnek tartotta az elvégzett iskolák színvonalát, sőt volt, aki az elhelyezkedés tekintetében is hatékonynak ítélte meg az iskola színvonalát. „Úgy gondolom, elég jó volt a színvonal. Hatékony volt a képzés, mert az elhelyezkedésnél nem volt semmi különösebb probléma.” Egyéni érvényesülési stratégiák a munkaerőpiacon Ebből a témakörből két kérdéscsoportot emeltünk ki. 1. Milyennek látja általában az elhelyezkedési lehetőséget a lakóhelyén? Kiknek nehezebb megélniük, és kik azok, akik könnyebben tudnak boldogulni? Mik ennek az okai? Az utóbbi időben volt-e változás ebben a tekintetben, illetve várható-e változás a közeljövőben? Az elhelyezkedési lehetőségek a térségben korlátoltak. A magas munkanélküliség okát a megkérdezettek a gazdasági helyzettel magyarázták. Véleményük szerint a társadalom többségének nehéz a megélhetése manapság, s erre még a felsőfokú végzettség sem garancia. Szerintük a munkanélküliség főleg a szakképzetlen erőket érinti a leginkább. ,.Azoknak a legnehezebb elhelyezkedniük, akiknek nincs semmiféle szakképzettségük. Nem is lehet pontosan megmondani, hogy kinek jobb a környéken, ugyanis bármilyen végzettsége van, nem biztos, hogy el tud helyezkedni. Az országnak nagyon rossz a gazdasági helyzete. Változás nincs, és hogy mikor lesz, azt sem tudjuk. Úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő 30 évben drasztikus változás nem várható.” 2. Mennyire tudott elhelyezkedni a jelenlegi szakmájában? Ha több állása volt már korábban: általában mennyire volt könnyű elhelyezkedni az előző munkahelyem? A megkérdezettjeink, akik még az előző rendszer idejében alkalmaztak, könnyűnek minősítették elhelyezkedésüket. „Annak idején nem volt nehéz.” .Amikor elvégeztem az iskolát, akkor még könnyű volt elhelyezkedni és több munkahely közül is lehetett választani.” A rendszerváltás után végzettek esélyeiket már nehezebbnek minősítették. Szerintük csak az tud köny- nyen munkához jutni friss érettségivel vagy diplomával, aki jó kapcsolatrendszerrel rendelkezik. „Az elhelyezkedés könnyen ment, mivel ismerősöm már ott dolgozott.” Munkanélküliséggel szembeni attitűdök 1 1 1. NEM MUNKANÉLKÜLIEK VÁLASZAI A megkérdezett 16 alkalmazásban lévő személy közül hatan már voltak hosszabb-rövidebb időre munkanélküliek. Munkanélküliségük o- kai: jobb munkahely kivárása, visszailleszkedési problémák, betegség, továbbtanulás. Többségüknek valamelyik családtagja vagy ismerőse már volt munkanélküli. A munkanélküliség okát a gazdasági átszervezések, az üzemek likvidálásai és a létszámcsökkentések okozták „Van munkanélküli a családban. Az őket foglalkoztató cég tönkrement, ezért váltak munkanélkülivé.” A maga módján általában mindenki fél a munkanélküliségtől, nem látnak garanciát arra, hogy a jelenlegi munkahelyük hosszú távon biztonságot nyújtana. A szakvégzettség, sőt a tapasztalat sem biztosíték a munkanélküliség elkerülésére. „Egy kicsit félek. A tapasztalatom bizonyos mértékig garanciát jelent, bár nem a szakmámban dolgozom.” „Remélem, a közeljövőben nem válók munkanélkülivé. Sem végzettségem, sem tapasztalatom nem garancia arra, hogy ne váljak munkanélkülivé. Az ember ügyességétől függ, hogy milyen gyorsan tud állást találni.” Azokra a kérdésre, hogy ismeretei és véleménye szerint elsősorban kik válnak manapság munkanélkülivé? Mi lehet a legfőbb oka annak, ha valaki tartósan nem tud állást találni? Ebben a tekintetben számít-e az, ha valaki magyar nemzetiségű vagy más kisebbséghez tartozik?, a válaszok többségének alapján szinte mindenki munkanélkülivé válhat. Főleg azokat érinti leginkább a munkanélküliség, akik cég leépítések áldozatai lettek, akik befejezték az iskolát, és még nincs megfelelő tapasztalatuk, és a szakképzetlenek. A megkérdezettek szerint negatív emberi (szubjektív) tényezők is hozzásegíthetnek a munkanélküliséghez, például: a figyelmetlenség, a lustaság, a hanyagság. A nemzetiségi hovatartozás nem játszik szerepet, a térségben egyaránt érint mindenkit a munkanélküliség. A megkérdezettek fele szerint semmit sem tehet az ellen az ember, hogy az utcára kerüljön. Míg néhányan a becsületes munkavégzésben látják a kiutat, vannak olyanok, akik a megalkuvást tekintik elsődlegesnek. 2. MUNKANÉLKÜLIEK VÁLASZAI A munkanélküliek válaszaiból kitűnik, hogy a munkanélkülivé válást több tényező is előidézheti: a cégek felszámolása, létszámcsökkentés, betegség, szakképzetlenség, meg nem értés. „1996-tól vagyok munkanélküli és utána 2 évet voltam ... A múlt évtől újra munkanélküli lettem. Leépítés miatt váltam azzá, engem utolsónak engedtek el az üzemből.” Többségük családjában, közvetlen környezetében már találkozott munkanélkülivel. A munka- nélküliséget itt is negatív gazdasági tényezők okozták. Szinte mindegyikük próbált munkát keresni, de a térségben olyan magas a munkanélküliség, hogy nem jártak sikerrel. „Próbáltam újra elhelyezkedni, de sikertelenül, ugyanis több éves praxissal rendelkező építészeket keresnek mindenütt, nekem pedig még nem sikerült több éves praxisra szert tennem.” Mit várnak a jövőtől? A jelenben és a közeljövőben nem várnak változást a megkérdezettek. „Ha a közeljövőt nézzük, még rosz- szabb lesz. A mi környékünk egy elhagyatott környék, és az üzemek egymás után mennek tönkre.” „Ha a munkalehetőségek nem fognak bővülni, akkor nem lehet az ember optimista. Jó lenne, ha lenne fellendülés, mert a környéken már csak a vasút tud munkahelyet biztosítani. Ha nem változik a helyzet, nem sok jót lehet várni.” A munkanélküliség negatív hatással van az egyénre és a társadalomra is. Az alkalmazottak arra törekednek, hogy munkájukat megtartsák, a munkanélküliek pedig arra, hogy minél előbb munkát találjanak. Mindenki számára elsődleges cél a szociális-biztonság megteremtése.
