Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-05 / 79. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS í KOMMENTÁR Pártiskola a baloldalon TÓTH MIHÁLY Ftácnik oktatásügyi miniszter menesztésének-funkcióban hagyásának SDL-en belüli vitája újabb tragikomikus fejezete e párt haldoklásának. A főszereplők nem is nagyon tagadják, hogy számukra nem az ügy fontos, hanem a bársonyszék. A baloldal jelentéktelenné válásának gyökereit keresve kényelmes, ugyanakkor meddő megoldás az a sokak által érvényesített törekvés, hogy a kudarc okait csak a pártvezetők emberi gyarlóságaiban vélik felfedezni. Tény, nagyon imponált Weissnek a hatalomközeli lét. Tudjuk, mettől meddig terjedt Eupták látóköre. Legendába illő, hogy Migast mennyire gyanús körülmények között készítették fel az elnökségre. Koncos megnyilvánulásai alapján nemcsak sejthető, hogy kik állnak mögötte. De sajnálatosan kevés szó esik arról, mennyire tudatos azok cselekvése, akik vok- sukkal juttatják vagy nem juttatják helyzetbe a baloldali pártvezetőket. A baloldal politikai nyomora e tekintetben abban gyökeredzik, hogy miközben a társadalmi ismereteket (régi kifejezéssel: a politikai képzettséget) illetően is a 21. századot kellene megcélozni, az 1938-at követő fél évszázadban az ilyen tudás az I. világháború előtti nívó alá hanyatlott. A munkás ugyan akár az elektronikus vezérlésű szerszámgép kezelését is megtanulta, és a titkárnők már nemcsak kávéfőzésben jeleskednek, hanem számítógépül is tudnak, az értelmesebb falusiakat pedig kombájnra ültették. Eközben egyvégtében folyt a pártoktatás is, ez azonban inkább politikai elbutulást eredményezett. Az SDL vezetése legnagyobb mulasztásai közé tartozik, hogy miközben deklarálta a szociáldemokratává válást, 12 év alatt semmit se tett azért, hogy hatókörében bekövetkezzék az önképzés reneszánsza. Amikor konstatálom, hogy 2002-ben kevésbé tudatos a munka- vállalók politikai magatartása, mint mondjuk 1913-ban volt, nem azt hiányolom, hogy felszámolták a pártállamban meghonosított politikai oktatást, hanem hogy ma fehér holló a társadalmi kérdésekben jól tájékozott munkás. Ennek is a következménye, hogy a rendszerváltás után egy Lupták kaliberű ember bolsevik retorikával el tudta csábítani a szociáldemokrácia felé menetelő demokratikus baloldal potenciális szavazóinak egyhar- madát. A politikailag iskolázatlan tömeg sajnálatos félreértésnek, nem pedig a szociáldemokrácia visszafordíthatatlan győzelmének tekintette a baloldal két irányzata versenyének végkimenetelét. Ennek (is) a következménye a HZDS nagy támogatottsága, és hogy talán még maga Fico se tudná megmondani, milyen irányba húz el a zömében szintén az SDL-től elcsábítottak élén. Uraim, ébresztő! MALINÁK ISTVÁN Amióta Sáron elrendelte a részleges mozgósítást, mindenki számára világos kell legyen: nem lehet tovább egyszerű izraeli-palesztin konfliktusról beszélni. Ez háború, napról napra drámaibb fordulatokkal. Le kell szögezni: Izraelnek teljes mértékben joga van arra, hogy megvédje magát és polgárait az öngyilkos merényletektől, a palesztin terroristáktól. De ezt a háborút meg kell állítani, a zsidó és a palesztin népnek egyaránt joga van arra, hogy békében, félelem nélkül éljen. Vagyis tárgyalásos, politikai megoldást kell találni. Kiknek, kikkel? Nézzük a főszereplőket. Arafat terrorista volt, és politikusként sem sokat tett azért, hogy megfékezze a palesztin szélsőségeseket. Amióta pedig szigorú blokád alatt van, már nem is tehet sokat, nagyrészt kicsúszott a kezéből az irányítás. De Sáron sem egy békegalamb, a buldózer egész életében a katonai megoldást szorgalmazta. Politikai, szervezeti és infrastrukturális szempontból is szétveri a Palesztin Hatóságot, amivel eléri, hogy az akkor sem tudná kormányozni a palesztin területeket, ha a jövőben szükség lenne rá. Valakinek pedig kormányoznia kell majd a területeken, s erre egyedül Izrael lesz képes. Vagyis: Sáron szükség esetére katonailag előkészítette az újbóli teljes megszállást - ezzel vége az oslói folyamatnak. Ezért van igazuk azoknak, akik szerint a terroristák elleni harc nem azonos a Palesztin Hatóság felszámolásával, ezért vélte úgy Solana, hogy békét csak új izraeli és palesztin politikusokkal lehet teremteni, Arafattal és Saronnal nem. Ráadásul Sáron hatalmas öngólt lőtt Arafat elszigetelésével, azzal, hogy száműzné vagy likvidálná - bármikor eltévedhet egy golyó - máris hihetedenül népszerű mártírt csinált belőle az arab világban. Ki tudná megállítani a vérontást? Csak az USA lenne rá képes, ha akarná. Nem elég, hogy Bush szavakban támogatja a palesztin állam létrehozását. Odaküld- te közvetíteni Zinnit, aki teljes kudarcot vallott. Szándékos vagy véletlen, hogy a nemzetközi politikában ismereüen, nyugalmazott tábornokra bízta a közvetítést, akinek lényegében semmilyen döntésre sem volt felhatalmazása? Alapvetően hibás az, hogy Bush az izraeli-palesztin háborút teljes mértékben a terrorizmus elleni harc részének tartja. Ezzel ő is lőtt öngólt: Cheney alelnöknek, aki nemrégiben a térségben ingázott, az arabok értésre adták: nem támogatnák az USA esedeges Irak elleni akcióját, s e döntésüket épp az izraeli-palesztin válság megoldatíansága is motiválta. Ráadásul ez a megoldadanság a nemzetközi terrorizmust - például az al-Kaidát - is újratermeli, amely fölött az USA Afganisztánban győzött. De csak Afganisztánban! A balkáni tapasztalat is az, hogy amióta az USA az egyedüli szuperhatalom, a háborús konfliktusok, válságok nem oldhatók meg Washington határozott beavatkozása nélkül. Mellékes, hogy ez jó-e vagy sem. Ez ténykérdés. Persze itt bölcs beavatkozásra van szükség, más eszközökkel, mint Afganisztánban. Bush hét hónapja hirdetett háborút a terrorizmus ellen. Az izraeli-palesztin válság gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak. WWW.UJSZO.COM Melyik pártra szavaznál a magyarországi választásokon? Az Új Szó on-line kérdésére tegnap délutánig 295 internetes voks érkezett. A válaszolók 51 százaléka a Fi- desz-MDF koalícióra, 31 százalékuk a MIÉP-re, 6 százalékuk az MSZP-re, 5 százalékuk az SZDSZ-re, 4 a Centrumra, 1 pedig az FKgP-re adná voksát. 2 százalék nem venne részt a szavazáson. Továbbra is folyamatosan lehet szavazni.- A Munkatörvénykönyv módosításában igazán azt is feltüntethették volna, hogy hetente hányszor kell teljesítened az egyre gyakrabban elmulasztott házastársi kötelességeidet! (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ THE FINANCIAL TIMES Orbán Viktor magyar minisztere nők Benes-dekrétumokkal kapcst latos állásfoglalásai nagy próbatf telt jelentenek a Vladimír Meciarr; szembeni jelenlegi szlovákiai ko mánykoalíciónak - véli a tekintélyt brit napilap. Ha ugyanis a szlová kormánypártok túlontúl erélytek nül reagálnak, a lap szerint elveszti a nacionalista választók szavazatai ha viszont messzire mennek, a szk vákiai magyarokat hergelik magú ellen. A lap emlékeztet, hogy a k< zelmúltban több európai diplomái világosan közölte: ha Meciar ko mányra kerül, Szlovákia elszalasz hatja esélyét az EU-, s esetieg a N/ TO-csatlakozásra is. Abenesi dekn tumok eltörlését Orbánon kivi Wolfgang Schüssel osztrák kance lár is követeli. A visegrádi négye együttműködését is akadályoz helyzetet tovább bonyolítja, hoj idén Magyarországon, Szlovák! ban és Csehországban is páriámén választások lesznek. Még soha nem kapott ekkora támogatást Budapestről az egyik magyar jelölt a másikkal szemben Ukrajnai választási tanulságok Hat győztes pátija, illetve választási tömörülése van az ukrajnai választásoknak - jelentette be Mihajlo Rjabec, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnöke. Kárpátalján az ún. „magyar” választókerületben igen szoros arányban Gajdos Istvánt, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnökét, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma társelnökét hirdették győztesnek, bár vetélytársa, Kovács Miklós, fellebbezést nyújtott be KŐSZEGHY ELEMÉR Ukrajnában gyakorlatilag befejezettnek tekinthető a 2002-es parlamenti választás eredményeinek feldolgozása -jelentett be kijevi sajtó- tájékoztatóján a CVK elnöke. A pártlistán szereplő harminchárom induló közül a négyszázalékos parlamenti küszöböt csak három párt és három választási tömörülés lépte át. A 450 fős Ukrán Legfelső Tanács, a Ráda képviselőinek fele pártlistán, másik fele egyéni választókerületekben jutott mandátumhoz. Pártlistán a legtöbb szavazatot (23,52 százalékot) a Viktor Juscsenko ex- miniszterelnök vezette jobboldali választási tömörülés, a Mi Ukrajnánk kapta. 20,04 százalékkal követi őt az Ukrajnai Kommunista Párt, 11,96 százalékkal következik röviddel a választások előtt létrehozott, egyértelműen elnökpárti cetrum elveket valló Egységes Ukrajnáért tömörülés, 7,21 százalékkal a Julia Timosenko egykor első miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett, ugyancsak jobboldali tömörülés. A sort az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt zárja 6,24 százalékkal. Az egyéni körzetekben mandátumhoz jutott jelöltjeinek köszönhetően azonban a legnagyobb frakcióval az Egységes Ukrajnáért rendelkezik majd (119 képviselő). A további sorrend: a Mi Ukrajnánk (113), a kommunista párt (66), a szociáldemokraták (27), a szocialista párt (24), s végül a Timosenko-tömörülés (22). A képviselők java „új fiú” lesz a parlamentben, mivel közülük csupán 185-en rendelkeztek korábban is mandátummal az ukrán rádában. Ukrajnában a kormányt az államfő nevezi ki, viszont a parlamentnek kell jóváhagynia. A választások után azonban igen nehéznek tűnik kialakítani egy államfőhöz lojális parlamenti többséget. Amennyiben a két legnagyobb tömörülés szövetségre lépne, akkor sem birtokolnák a szavazatok több mint ötven százalékát. A többi párt bevonása viszont egy üyen nagykoalícióba kemény diónak tűnik: a kommunistákkal szinte senki sem szeretne szövetkezni, a szocialisták mindenkivel hajlandóak lepaktálni Leonyid Kucsma államfővel szemben, csakhogy a szociáldemokraták és a Juscsenko- tömörülés annyi sarat dobált egymásra a kampány során, hogy lehetetlennek tűnik a két tábort összebé- kíteni, és Julia Timosenko sem Kucsma-barátságáról közismert. Ne felejtkezzünk el még két igen komoly tényezőről. Arról, hogy mindhárom választási blokkot olyan pártok alkotják, amelyek a politikai palettán amúgy igen távol állnak egymástól (például a Mi Ukrajnánknak éppen úgy tagja a liberális párt, mint a szélsőséges Ukrán Nacionalisták Kongresszusa), másrészt sokat számít majd az is, hogy melyik oldalra, szövetséghez csatlakozik a 104 egyéni képviselő, akik a parlamentben függetlennek számítanak. Az idei választások egyéb tanulsága, hogy továbbra sem sikerült felszámolni az ellentétet Ukrajna keleti és nyugati régiói között, mi több, úgy tűnik, tovább mélyült az ideológiai szakadék a két országrész között. Keleten és a Krím Autonóm Köztársaságban ugyanis a baloldal aratott elsöprő győzelmet, míg a nyugati megyékben az úgynevezett nemzeti, tehát jobboldali erők taroltak. Kárpátalján, miként az várható volt, az eredmények némileg másképpen alakultak, mint a többi nyugati megyében. Itt is győzött ugyan a Mi Ukrajnánk, de lényegesen gyengébben szerepelt, mint a szomszédos megyékben. Második helyen - egyedülállóan Nyugat-Ukrajnában - a szociáldemokraták végeztek. A hat egyéni körzetben igen elkeseredett harc folyt a mandátumokért. A legtöbb helyen a papírforma érvényesült. A legnagyobb kivételt a 72-es számú, Beregszász központú, 60-65 százalékban magyarlakta választókerületjelentette, ahol a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós több helyen beharangozott elsöprő győzelme helyett a fej-fej melletti küzdelemből Gajdos István került ki győztesen. A Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnöke, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának társelnöke, a szociáldemokrata párt megyei második embere a szaKárpátalján az eredmények másképp alakultak, mint országos szinten. vázátok 33,05 százalékát kapta és csupán közel 1 200 szavazattal előzte meg az eddigi parlamenti képviselőt, azaz Kovács Miklóst. Az itteni szavazásnak, ahol törvény- sértések miatt négy helyen megsemmisítették a választás végeredményét, alighanem még sok-sok utózöngéje lesz. Kovács Miklós bejelentette: nem nyugszik bele a vereségbe, és panasszal fordult a CVK- hoz. Azonban az összképhez hozzátartozik az is, hogy soha nem fordult még elő a korábbi ukrajnai parlamenti választásokon, hogy ; egyik jelölt ekkora erkölcsi támog tást kapjon Magyarországról, mii kapott Kovács, aki például a válás tások előtti tíz napban szinte napoi ta megszólalt az Ml-en, az M2-c és a Kossuth rádióban. Soha ne: volt ennyire meglovagolva a m; gyarsághoz tartozás kampányfogá ként, mint most a KMKSZ vezeté: által, s ezzel párhuzamosan me egyszer sem fordult elő a kárpátalj magyarság történetében, hogy bá melyik érdekvédelmi szerveze olyan tömörülés mellett agitált ve na, amelyiknek szélsőjobboldali n zeteket valló párt is tagja. A KMKÉ elnöksége viszont ez évben telj« mellszélességgel kiállt az Ukrán N cionalisták Kongresszusa net szélsőséges pártot is magába fogla Juscsenko-blokk mellett. Gajdos István egy, még a választ sok előtt megjelent interjújában 1 fejtette: meggyőződése, hoj messze nincs kihasználva a fők magyarok lakta és három országg határos legnyugatibb választóker let ukrajnai viszonyok közepet ideálisnak mondható geopolitik helyzete. Szilárd véleménye az i hogy a magyarság megmaradás és fejlődését nem az elzárkózá nem a mindenkiben ellenségker sés biztosítja, hanem a nyitás mir a külföld, mind a hazai belpolitil irányában. Mint kifejtette: Nem 1 • hét csak Budapesttől várni a segíts get, nem lehet csak Budapestre esetleg csak a saját, többnyire cs kély erőforrásainkra támaszkodr E mellett - húzta alá - élni kell központi, tehát az ukrán államhá tartásban rejlő lehetőséggel is, s a kor, három lábon állva, a „kárpát; jai magyarság csodákra lesz képes Sokak szerint már az is felér egy 1 sebb csodával, hogy a választópc gárok vevők voltak ezekre az elké zelésekre, és második helyre uta: tották a vidék legnépesebb magy szervezetének első számú vezetőjr Fico új Smer-mosóport nyomott Benová háziasszony kezébe, mondván, az garantáltan eltünteti a „foltokat" Robert Fico alias Majster Poriadok színre lép KORPÁS ÁRPÁD Vladimír Meciamak csak a szája habzott, Mikulás Dzurinda azonban egész politikusi valójában csendesen hab(o)zónak bizonyult. Eltűnni azonban egyikük sem akart. Történt mindez a Smer legújabb kampányfilmjében. Robert Fico az első kockákon legfőbb pártnerével: alel- nökével mosatta az „ország szennyesét”. Ez a piszkos munka, persze, csak jelképes volt, mert amolyan vegytiszta játéknak szánták. Hiszen Monika Benovának csupán két pólóról kellett eltüntetnie Szlovákia Smer szerinti legnagyobb „szégyenfoltjait”: a jelenlegi, illetve az exkormányfőt. Mosta hát Monika, mosta az „ország szennyesét”, de a hagyományos mosópor nem hatolhatott eléggé a választók agyszövetei közé, s a .jóitok” bizony nem tűntek el. Benová valószínűleg csak sejti, hogy a mosónők korán halnak, a „foltta- lamtással” mindenesetre hamar felhagyott. Riporternek álcázottan ugyanis színre lépett Robert Fico alias Majster Poriadok (a Rend Mestere, vagy EU-kompatibilisab- ban Mister Poriadok, mert így mindjárt közelebb áll a miszter- propperhez, mosókonyháink és mosodáink védőszentjéhez.) Fico új Smer-mosóport nyomott az álna- ivkodó Benová háziasszony kezébe, mondván, az garantáltan eltünteti a .jóitokat”. S lón. Meciar és Dzurinda nyomban színcafatokká foszlott, majd végleg semmivé enyészett az ország felderülő égboltozatán. Volt folt, nincs folt. Mesét mondtam: valóságot. Valóság, mert a film létezik, a minap a sajtónak is bemutatták a gagyi etűdöt. Ám mese is a sztori, mert játékosabb, oldottabb dramaturgiával sejteti a Smer módszereit. Az eltüntetés a sztálini terror képretusá- lásait idézi, vagyis azt, ahogyan a kényelmetlenné vált - és gyakran láb alól is eltett - vélt vagy valós ve- télytársakat utólag a fényképekről is kitörölték Joszif Visszatjonovics mellől. Végképp eltörölték a múltat. Fico állítja, ő is a meghaladott múltat szeretné eltüntetni: Meciart és Dzurindát. Csakhogy a múltat Fico is a saját árnyékaként hordozza magával. A saját árnyékát pedig csak az általa manapság oly gyakc ta emlegetett Rend kedvéért mo dóm - ő sem tudja átlépni. Sőt, po tikai matrjoskaként a saját legfől riválisait is „magában hordozza”, pólókról esetieg sikerülhet eltüntí nie két „ellenfoltját”, de nincs Smemek - s tegyük hozzá: sen] nek - az a mosópora, amelyik Fic ból is kimosná Meciart és Dzuri dát. Ahhoz ugyanis annak keile: alaposan átöblögetni a fejét, a most a választók agyát készül < mosni. A háziasszonyunkért m csak azért aggódom, nehogy Ágn asszony sorsára jusson. Róla ír Arany János, hogy bomlott agg) élete végéig mosta a lepedőből férje vérét.
