Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-30 / 100. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 30. Vissza kell szorítani a hazai keresletet, mielőtt felborulna a kényes gazdasági egyensúly Fékezett a nemzeti bank Megelégelvén a kormány tétlenségét, megannyi figyelmeztető nyilatkozat, kérés és javaslat után kamatláb-emeléshez folyamodott a Szlovák Nemzeti Bank. Az alábbiakban a döntés lényegét, lehetséges következményeit, gazdaságpolitikai hátterét, és a rendelkezésre álló alternatív intézkedéseket taglaljuk. HORVÁTH MIHÁLY Az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre hangosabban hallatszottak a kormány gazdaságpolitikáját bíráló kritikák. A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, az OECD, valamint a hazai elemzők és nem utolsósorban a jegybank óva intették a Dzurinda kabinetet a tervezett költségvetési hiány túlszárnyalásától és a privatizációs bevételek elherdálásától. Míg az előbbiek a figyelmeztetéseken és politikai gesztusokon kívül érdemi befolyást nem gyakorolhatnak a szlovák gazdaság- politikára, addig a nemzeti bank rendelkezik egy ütőképes monetáris eszköztárral. Egészen múlt péntekig a Szlovák Nemzeti Bank is csak figyelmeztetett és javasolt, várván, hogy a kormány orvosolni fogja a fennálló helyzetet. A csütörtöki kormányülést követően azonban látva, hogy szavainak nincs foganatja, úgymond dühből, 0,5 százalékkal emelte a mérvadó kéthetes kamatláb szintjét. De nem kizárólag politikai okok vezérelték a központi bankot e lépés megtételére, a döntés gazdasági okokból is indokolt. A kéthetes kamatláb azért mérvadó, mert a bankok az összes befektetési tevékenységük hozamát ehhez a hozamhoz mérik, mivel a rendelkezésre álló készpénz központi bankban való kéthetes lekötése egy állandó alternatív befektetési lehetőséget képez. Ebből következik, ha ez a kamatláb emelkedik, emelkedni fog az összes többi befektetési lehetőség várható hozama, így a vállalati kölcsönöké, a lakossági kölcsönöké és bizonyos mértékben az államkötvényeké is. A jegybank döntése nyomán tehát drágább lesz a kölcsön és ez kevesebb befektetést eredményez, továbbá kevesebb lesz az adósságból történő lakossági fogyasztás. Növekedni fognak azonban a betétek kamatlábai is. Ez arra ösztönzi a fogyasztót, hogy inkább megtakarítson és ne költse el a rendelkezésére álló pénzt. A kamatlábemelés folytán tehát csökken a hazai kereslet - a befektetési és fogyasztói kedv -, amitől ugyan megtorpanhat a gazdasági növekedés, de ugyanakkor csökken a gazdaságot fenyegető inflációs nyomás, és mivel csökken a behozatali fogyasztás, a külkereskedelmi mérleg is javulhat. Szlovákia gazdaságában jelenleg szerencsére minimális a keresleti oldalról tapasztalt inflációs nyomás, és ha csak e mutató jelenlegi állásán múlna, még a mérvadó kamatláb csökkentése is szóba jöhetett volna. Ugyanakkor a külkereskedelmi mérleg hiánya annál aggasztóbb, de a vüággazdaság lábadozása itt is optimizmusra adott okot. Ezért is várt ki a központi Érdemi megoldások helyett újra a lyukas zsákot foltozza a kormány. bank és ha észlelt volna némi javulást a külkereskedelem terén, fontolóra vette volna a gazdaságot mindenképpen felpezsdítő kamatláb- csökkentést. Ekkor jött azonban a kormány. Választási évet írunk és ezért itt az ideje, hogy valamit felmutasson a választópolgároknak. A szükséges reformokat folyton elodázta, vagy félmegoldásokhoz folyamodott, így nem maradt hátra más, mint érdemi döntések helyett populista osztogató politikába kezdeni. Ezt azonban a túlzott optimizmussal és enyhe csúsztatások révén összetákolt költségvetés nem bírja. A kormány természetesen nem hajlandó a sokszor indokolatlanul magas kiadásokhoz nyúlni, inkább a bevételi oldalon keresgéli az elveszett milliárdokat. Végső esetben segítségül hívja az egyszeri privatizációs bevételeket is, noha ezeket elsősorban adósságtörlesztésre és esetleg hosszú távú projektumok finanszírozására kellene használni. Az adósságcsökkentésnek azért kellene elsőbbséget élveznie, mivel általa részben tehermentesül a költségvetés kiadási oldala, ami nagyobb mozgásteret kínál a kormánynak. Nemcsak a gázművek eladásából eredő pénzről van szó, ez esetében a közvélemény már odafigyelt a felhasználás módjára. Itt vannak azonban még az áramszolgáltatók eladásából és néhány kisebb privatizációs ügyletből eredő bevételek, amelyekről csak suttogva beszélnek, noha több mint 20 milliárdról van szó. Jut ezekből az egészségügy és a vasutak által korábban felhalmozott adóság visszafizetésére, állami cégek által felvett kölcsönök utáni garanciák törlesztésére stb. Érdemi megoldások helyett tehát újra a lyukas zsákot foltozza a kormány. Mindez, beleértve a béremeléseket, a dotációkat, azonban nem más, mint az „égből pottyant” bevételek, vagy újabb adóságból eredő pénzek bőkezű osztogatása. A gazdaságba, a keresleti oldalra tehát úgy kerül pénz, hogy reális teljesítmény nem áll mögötte, ami inflációs nyomást idézhet elő. Mi több, a külkereskedelmi hiány további romlásához vezethet. Középtávon ez olyan összeomláshoz közeli helyzetet idézhet elő, amüyenbe Szlovákia 1999 májusában került, amikor az előző kormány politikája és az új kormány tétlensége miatt a kettős - költség- vetési és részben ebből eredő külkereskedelmi - egyensúlyhiány a kamatlábak emelkedését és a pénznem drasztikus gyengülését idézte elő. Akkor a kormány lépni kényszerült -1999júniusában jött is az első „csomag”. Most egy hasonló megszorító intézkedéscsomagra távolról sincs szükség, csak egy bizonyos mértékű visszafogottságra és józan észre. A múlt csütörtöki kormányülés kimenetelét tekintve, a miniszterek mindkét tulajdonságot az üléstermen kívül felejtették. Ezért lépett közbe a nemzeti bank, hogy mentse a menthetőt, és nem utolsósorban, hogy figyelmeztessen. A szerző az ING Bank elemzője A gázüzletág rendezése nélkül nem javulhat érdemben a magyar Mól mérlege Több mint 70 milliárdos veszteség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 55 forintos osztalék kifizetését hagyták jóvá a részvényesek a Mól tegnapi éves rendes közgyűlésén. Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója elmondta: az osztalék mértékénél a szabályozott gázüzletág gyenge eredménye mellett figyelembe vették a hosszú Czucz marad az igazgató Orosz kézben a Transpetrol Pozsony. Továbbra is Czucz István marad a Transpetrol vezérigazgatója - hozta meg döntését tegnap a vállalat részvényeseinek közgyűlése, amelyen az orosz Jukosz olajvállalat képviselőit is beválasztották a cég vezetésébe. Ezzel végleg lezárult a Transpetrol magánosítása, amelynek során a cég részvényeinek 49%-a 74 millió dollárért került az orosz vállalat tulajdonába. Mihail Brudno, a Jukosz olajfeldolgozásért és marketingért felelős alelnöke szerint cége 3 helyet kapott az öttagú igazgatótanácsban. A januárban aláírt szerződés szerint azonban a felügyelőtanácsban az állam képviselői lesznek többségben. Ott a 9 tagból csupán egy képviseli majd a Jukoszt. Brudno szerint a Jukosz fő célja a tavaly 609 millió koronás bruttó nyereséggel gazdálkodó Transpetrol gazdasági eredményeinek további javítása és a Szlovákián át vezető olajtranzit növelése, (mi) távú kedvezőbb profitkilátásokat is. A magyar számviteli szabályok szerint készített mérlegben a pozsonyi Slovnaftot megvásárló Mól tavaly 73,8 milliárd forint veszteséget könyvelhetett el. A közgyűlés által elfogadott mérlegbeszámoló szerint az árbevétel 1283 milliárd forint volt, szemben a 2000. évi 1218 milliárd forinttal. Mosonyi György, a társaság vezérigazgatóÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tovább terjeszkedik régiónkban a német E.ON energetikai vállalat. Az E.ON Hungária Rt. ugyanis megállapodott az Electrici- té de France Intemational-lal (E.D.F.), hogy nyilvános vételi ajánlat keretében megvásárolja az EdF részesedését az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt-ben (Édász). ja szerint a gázüzletág rendezése nélkül nem számíthatnak a részvényárfolyamokban és az osztalék mértékében a befektetők komolyabb nyereségre. Az egyik kisrészvényes meglátása szerint a magyar labdarúgás egyetlen fillért sem érdemel, az Újpest szponzorálásával a Mól potenciális vásárlókat is veszíthet az ellenfél szurkolóinak köréből, (m) Az E.ON tulajdoni aránya így legalább 55,4 százalékra nő az áram- szolgáltatóban. A tulajdonszerzést azonban még engedélyeznie kell a Magyar Energia Hivatalnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak. Kedvező kormánydöntés esetén hamarosan a Nyugat-szlovákiai Áram- szolgáltató Rt. (ZSE) 49 százalékos részvénycsomagja is a német E.ON tulajdonába kerülhet, (m, ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. április 30-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,037 Lengyel zloty 11,674 Angol font 68,001 Magyar forint (100) 17,310 Cseh korona 1,383 Svéd korona 4,542 Dán korona 5,653 Szlovén tollár (100) 18,676 Japán jen (100) 36,380 Sváici frank 28,717 Kanadai dollár 29,749 USA-dollár 46,501 Célkeresztben Észak-Dunántúl és Nyugat-Szlovákia Terjeszkedik az E.ON Gazdaság és fogyasztók - hirdetés F3 Flexi program 100,- Sk (áfa nélkül) Hívja gyakrabban szeretteit. Az új Flexi programmal havonta 100 koronáért (adó nélkül) 10 percet telefonálhat, vagy 50 SMS-üzenetet küldhet. A két lehetőséget tetszése szerint kombinálhatja. Az átalány kimerítése után az eltelefonált percek mennyiségének növekedésével a beszélgetések ára csökken. A Flexi programot külön vagy csomagban, Alcatel OT311-es mobiltelefonnal együtt 4699 koronáért (adóval), veheti meg. A telefont megvásárolhatja a Flexi program meghatározott időtartamra szóló használata nélkül is. budúcnost’ je jasná, budúcnost’ je Orange orange U-268
