Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám, kedd

6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 2. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A kereskedők nem várnak visszaesést Pozsony. Márciusban az élel­miszer, az alkohol- és dohány­árusok látják a legrózsásabb- nak a helyzetüket, míg a gép­kocsi-, a cipő- és textilárusok kimondottan rossz hónapként értékelik a mostanit. A statisz­tikai hivatal felmérése szerint a kereskedők 41 százaléka az előttünk álló negyedévben helyzete javulására számít, míg több mint a felük nem szá­mít változásra. (SITA) Új alkoholmentes sör a Topvartól Pozsony. Új termékkel, alko­holmentes sörrel bővíti kínála­tát a nagytapolcsányi Topvar. Az 5-ös, azaz 0,01 százalék al­koholtartalmú sör nagykereske­delmi ára 7,90 korona lesz. A cég tavalyi forgalma elérte az 1 milliárd koronát, ami csaknem 60 millió koronás növekedést jelent a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva. (SITA) Javított a komáromi Rieker Komárom. Mintegy 19 százalé­kos forgalomnövekedést, azaz 1,584 milliárd koronás bevételt könyvelt el tavaly a komáromi széldielyű Rieker cipőgyártó Rt. Napi termelését 2 ezer pár cipő­vel 12 ezer párra növelte. Termé­kei 98 százalékát főként Német­országba exportálja. (SITA) Új Prága-Pozsony repülőjárat Pozsony. A SkyEurope légitár­saság április 29-étől új rend­szeres repülőjáratot indít Prá­ga és Pozsony között. A 30 férőhelyes Embraer 120-asok naponta kétszer teszik meg a két főváros közti távot. A re­pülőjegy mindössze 990 koro­nába kerül majd. (ú) Több repce terem az EU-ban, rekordkínálat olajosokból Lejtőn az idei búzaárak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A világ búzatartalékai még apadnak, de Franciaország­ban már duzzadnak a készletek. A globális termés is nagyobb le­het az idén, így az uniós árak to­vább eshetnek. Az USA-ban az export erősödése, valamint a helyi készletek mar­káns fogyásáról szóló előrejelzé­sek új lendületet adtak a hatá­ridős búzajegyzéseknek. A hazai exportőrök számára azonban jó­val érdekesebbek lehetnek azok a hírek, miszerint az Európai Unió­ban folytatódik az árak eróziója, és a francia elemzők további gyengüléssel számolnak. Franciaországban a múlt évi gyenge termés ellenére felduz­zadtak a búzakészletek. Nyugat- Európa legnagyobb búzater­melője ugyanis versenyhátrányba került az exportpiacokon az olcsó kelet-európai kenyérnekvalóval szemben. így az idény (június) végi lágybúzakészletek a koráb­ban jelzett 2,9 millió helyett meg­közelíthetik a 4,3 millió tonnát, azaz kissé meghaladhatják az egy évvel korábbi szintet is. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) előrejelzése szerint a világ búzatermelése már 18 millió ton­nával bővülhet ebben a naptári évben. Ezért a francia elemzők szerint nincs sok esély a tőzsdei árak tartós szilárdulására, hacsak a világ vezető öt exportőrének (EU, USA, Ausztrália, Kanada, Argentína) legalább egyikében nem lesz nagyon rossz a termés. Az Európai Unió egyébként kész felülvizsgálni a gabonaimportra kivetett vámok megállapításának rendszerét. Lars Hölgaard, az Eu­rópai Bizottság gabonapiaci szer­vezetének igazgatója szerint a lé­pésre azért lehet szükség, mert a vámok kivetésének alapjául szol­gáló egyesült államokbeli árak el­térnek a világpiacitól. Hölgaard azon francia kritikák után nyilat­kozott, amelyek szerint a számí­tási mód okolható azért, hogy a 2001 júliusa és 2002 júniusa kö­zötti időszakban az EU válik a vi­lág legnagyobb búzaimportőré­vé. Az európai bizottsági igazga­tó szerint azonban elsősorban ép­pen a franciaországi gazdák fe­lelősek a közelmúlt áreséseiért, mert terményeiket makacsul visszatartották a piacról. A vevők ezért az olcsó kelet-európai kész­letek felé fordultak, aminek ered­ményeként a franciaországi bú­zaárak január óta 15 százalékkal csökkentek. A világ olajosmag-termelése a fo­lyó idényben megközelítheti a re­kordnak számító 325 millió ton­nát. Ez csaknem egymillió tonná­val nagyobb a februárban jelzett­nél, és közel 12 millióval az előző kereskedési évben betakarított mennyiségnél. Ebben oroszlánré­sze lehet Brazíliának, ahol jó négymillió tonnával több szója­babot aratnak, dömpingkínálatot előidézve. Az Európai Unióban az idén közel tíz százalékkal nagyobb repceter­méssel számolnak. Repcéből ke­vesebbet arathatnak Kínában, ám az Európai Unió termése az idén már megközelítheti a 9,8 millió tonnát. Az uniós kínálat bővülé­sében lényeges szerepe lehet Francia- és Németországnak, ahol a tavalyinál 300, illetve 180 ezer tonnával nagyobb terméssel számolnak, (vg) Megjelent a Jó Gazda áprilisi száma ígéretes babfajták LAPAJÁNLÓ Az agrárvállalkozók lapjának áp­rilisi száma az időszerű tenniva­lók taglalása mellett a fajta­minősítő vizsgálatok eredményei alapján bejegyzett új babfajtákat ismerteti. Tájékoztatást közöl a kerti borsó termesztéséről és egy nagy vízelnyelő képességű anyag­gal, az Agrisorbbal a palántaneve­lésben végzett kísérletek eredmé­nyéről. A görögdinnye termeszté­se is bizonyára sok termelőt érde­kel majd, akárcsak a levéltetvek elleni biológiai védekezés le­hetőségei a hajtatott paprikában. A szőlőtermelők számára folyta­tódik a szőlőben engedélyezett növényvédő szerek ismertetése. A veszélyes gyomnövények elleni védekezést taglaló rovatban az ebszikfű és a pipitér ellen alkal­mazható szereket ismerteti a lap. A virágtermesztők a kaméliákról és a díszzöldségfélékról olvashat­nak részletesebb ismertetőt, (szí) Növényvédelmi tanácsadó: hogyan lehet védekezni az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen Barackbetegségek tavasszal Valamennyi őszibarackfajta fogékony a tafrinás levélfodrosodást okozó gomba fertőzésére (Képarchívum) Az őszibarack tafrinás levél­fodrosodást okozó (Taphrina deformans) gomba a hűvö­sebb, csapadékosabb, párás és mély fekvésű gyümölcsö­sökben rendszeresen előfor­dul, ám csapadékos hűvös tavaszi időjárás esetén vala­mennyi őszibarackfán járvá­nyos fertőzést okozhat. Szá­raz, meleg tavaszon a kóro­kozó rejtve marad, nem fer­tőzi az őszibarackfákat. CSEKES ZOLTÁN Ilyenkor tavasszal a fiatal levele­ken kezdetben apró, kerek, majd egyre nagyobbodó és szabályta­lanná váló piros kidudorodó foltok jelzik a fertőzést követő lappangá- si időt. A levelek megvastagodnak, fodrosodnak és sárgászöldre, fol­tokban pirosra esetleg bordóra szí- neződnek. A fertőzött levelek ter­mészetes nagyságuk másfél-két­szeresére nőnek, állományuk hú­sos, törékeny lesz. Ez különbözteti meg a levélfodrosodást a levéltet­vek kárképétől, amikor a levél a természetes nagyságát megtartva lesz fodros a levéltetvek szívásá­nak hatására. A levélfodrosodás járványos meg­betegedésekor a levélnyél és a haj­tás is deformálódik, a súlyos lomb­veszteség rontja a beteg fa amúgy is rossz kondícióját. Ilyenkor a vi­rág is fertőződhet, a bibe, a porzók és a sziromlevelek megvastagod­nak, a virág terméketlen marad. Bizonyos mértékig valamennyi őszibarackfajta fogékony a fertőzésre, ritkán a mandula is fer­tőződhet, ám a betegségre nagyon érzékenyen reagálnak például az Elberta, J. H. Halle, Sunebeam faj­ták és mutánsaik. A kórokozó gomba a lehullott fer­tőzött növényi részeken, leggyak­rabban a leveleken telel át, fertőző képességét több éven keresztül is megtartja. Tavasszal az őszibarack rügypattanásától kezdődően a kó­rokozó fejlődésére kedvező hűvös, csapadékos időben fertőzésre ké­pes spórák képződnek. A fertőzést követően a gomba a zöld növényi részek sejt közötti járataiban fejlő­dik és azok elszíneződését, defor- málódását, felrepedését okozza. Később a spóratömlók tömege al­kotja a fertőzött, beteg leveleken szabad szemmel látható fehéres, viaszos bevonatot. Az őszibarackosban a tünetek meg­jelenésekor a védekezés már elké­sett. Azonban ha az időjárás szára­zabbra és melegebbre fordul, a fer­tőzés lehetősége gyakran magától is megszűnik. Tudni kell azonban, hogy minden őszibarack gyümöl­csösben van fertőző anyag. Ezért, ha az időjárás a fertőzésre kedvező - esős, ködös, 4-14 C közötti át­laghőmérsékletű - és van fertőzés­re fogékony zsenge, fiatal növényi rész, ilyenkor a védekezés hiányá­ban a fertőzés mindig be fog követ­kezni. Mivel a csapadékos idő meg­nehezíti a fertőzés elleni védeke­zést, a veszélyeztetett időszakban a tafrinás levélfoltosság ellen gom- baöló szerrel a fogékony zöld ré­szek filmszerű bevonására van szükség. A fertőzés veszélyét nagy­ban csökkenti a rügypattanás előtti vagy a rügypattanáskor rézhatóa­nyagú permetszerekkel végzett permetezés. Azonban vigyázni kell, mert a rügyfakadás után már az alábbi készítményeket kell hasz­nálni. Virágzás alatt elsősorban a kaptán hatóanyagú Merpan 50 WP (0,3%), Merpan 80 WDG (0,2%), Ortocid 50 WP (0,2%) készítmé­nyek használata javasolt. Szirom­hullás után csak szerves hatóanya­gú szereket használjuk: Delan SC 750 (0,1%), Dithane DG (0,3%), Merpan 50 WP (0,3%), Novozir MN 80 (0,3%), Efuzine 500 SC (0,25%), Ortocid 50 WP (0,2%), Syllit 65 (0,2%), Topsin M 70 WP (0,15%). Ne feledjük el, hogy a fejlődésben levő fertőzésre érzé­keny növényi részeket folyamato­san kell védelmezni. A hőmérséklet emelkedésével a tafrinás fertőzés veszélye is rohamosan csökken, majd a nyár elején megszűnik, de a hűvösebb esős nyári napokon is képződhetnek újabb, kisebb fertőzések. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) komáromi rész­legének munkatársa A nyitrai tejfeldolgozó a garantált árnál többet kínál a tejért, mégsem tud elegendő alapanyagot szerezni Fejlesztenek és újabb cégeket vásárolnának ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony/Nyitra. Amikor a világ ötödik legnagyobb tejipari cso­portja, a holland Friesland Co- berco Dairy Foods Holding egy évvel ezelőtt megvásárolta az Ál­talános Hitelbanktól a jelzáloghi­tellel terhelt nyitrai tejfeldolgo­zót, aligha gondolta volna bárki is az ágazatban, hogy a nulláról induló Nutricia Dairy Slovakia (NDS) röpke 13 hónap után már a legnagyobb versenytársak tyúk­szemére lépked. Bár a napi 100 ezer liter feldolgozására alkal­mas gyár ma még csak 65 száza­lékra használja ki kapacitásait, a havi 15-20 százalékos folyamatos forgalomnövekedésével kivívta magának a versenytársak figyel­mét. A tejfeldolgozó igazgatója, Horváth Attila, magabiztosan ígéri: cégük a forgalom tekinteté­ben már 2003-ban szeretne fel­jönni a második helyre, három év alatt pedig a második legtöbb te­jet feldolgozó vállalattá szeretné­nek válni Szlovákiában. A vezető pozíciót minden bizonnyal to­vábbra is a pozsonyi Rajo Rt. bir­tokolja majd. Az új tejfeldolgozó vállalatnak - hangoztatják vezetői - semmi köze a rossz hírnévre szert tett elődjéhez. „A Nutricia Dairy Slo­vakia időben, átlagosan 14 na­pon belül fizet beszállítóinak, s az állam által meghirdetett ga­rantált árnál (9,30 korona) ma­gasabb összeget, literenként 10 koronát. Ennek ellenére a feldol­gozott tej mintegy 5 százalékát Csehországból, 30 százalékát pedig más hazai tejfeldolgozók­tól szerzi be” - engedett betekin­teni az alapanyag-beszerzési problémákba Horváth Attila. El­árulta, hogy vállalatuk ezenfelül támogatásokkal, hitelek intézé­sével segíti partnereit, miközben a törlesztés megállapodás sze­rint történhet akár tejjel is. A közép-európai és közel-keleti élelmiszerpiacot behatóan ismerő igazgató - az NDS egyetlen külföl­di munkatársa - érthetetlennek tartja, hogy a szlovákiai szarvas­marhatartók a kedvezőbb felvásár­lási lehetőségek ellenére sem mer­nek feldolgozót váltani. Az okot egyrészt annak tulajdonítja, hogy a termelők nem rendelkeznek kellő információkkal a tejpiacról és annak szereplőiről, másrészt vi­szont attól tartanak, hogy korábbi partnerük esetleg visszatartaná a leadott tej árát, amire sajnos ko­rábban már volt példa. Az NDS termékkínálata állandó­an változik, a klasszikus terméke­ken (tehéntej joghurtok, stb.) túl új ízek meghonosításával is pró­bálkozik. Ilyen például a már- már régiós árucsoporttá fejlesz­tett Milli, vagy az Oké. Horváth Attila kifejezetten a friss termé­kekben látja a nyitrai NDS és Szlovákia jövőjét most és az EU- csatlakozás után. Úgy véli, a tej­porgyártás (ez a jelenlegi világpi­aci árak miatt kifejezetten ráfize­téses tevékenység) és a tartósított tejtermékek kategóriában Szlo­vákia nem tudná felvenni a ver­senyt a tőkeerős, termelőiket agyontámogató nagyokkal. El­lenben a friss termékek csoport­jában - éppen e termék jellegéből adódóan - jelentős piaci előnyö­ket élvezhet. Ugyanakkor kellő gyártási eljárással el lehet érni a friss termék felhasználási idejé­nek meghosszabbítása is - emlé­keztetett Horváth Attila. „A szlo­vákiai tejtermékek és főleg a jog­hurtok és desszertek piacán az igazán finom termékek nagyon drágák. Mi a megfizethető de fi­nom, tartósító szerektől mentes, ugyanakkor hosszanfriss termé­kekre szakosodunk. A tejet szu­pertiszta gyártási technológiával töltjük, úgy, hogy ne maradjon benne olyan mikroorganizmus, amelytől a végtermék gyorsab­ban megromolhatna. Ennek kö­szönhetően a tejnél 5-7, a joghur­toknál pedig 21, illetve 30 napos szavatosságot garantálunk.” Az NDS tavaly 12 millió koronás beruházást eszközölt, idén további 35 milliót tervez. A pénz nagy ré­szén Horváth Attila elmondása alapján éppen olyan gépsorokat, tartályokat vásárolnak, amely le­hetővé teszik a tejtermékek fel­használhatóságának tartósítósze­rektől mentes meghosszabbítását. A hollandok szlovákiai befekteté­si szándéka a nyitrai tejfeldolgo­zó megvásárlásával és az NDS létrehozásával még nem zárult le, azonban Horváth Attila új ak­vizíciós tervekről nem volt haj­landó beszélni. A Trend című gazdasági hetilap ugyan saját in­formációkra hivatkozva meg­szellőztette, hogy a hollandok ál­lítólag a zsolnai és az érsekújvári cégeket is szeretnék megszerez­ni, azonban Ján Simunek, az ér­sekújvári Mliekospol igazgatója a hírt határozottan cáfolta. Az NDS igazgatója és a céget képviselő PR-ügynökség is csak annyit árult el, hogy a társaság olyan cégek iránt érdeklődik, amelyek a NDS profiljával összhangban a friss tejtermékekre szakosodnak. A holland Friesland Coberco Da­iry Foods Holding hét évvel ezelőtt vetett horgonyt térsé­günkben, először Magyarország­ra és Csehországra összpontosít­va. Időközben kiterjesztette érde­keltségeit Romániára és Horvát­országra is. Szlovákiában csak ta­valy februárban jelent meg, érde­kes eredményeket produkálva egy év alatt. A Nutricia Magyar- országon először a Hajdútej Rt.- ben szerzett többségi tulajdont, majd az évek múlásával a Sza­bolcs-, a Zalka-, a Sárrét;, a Bal- maz-, a Mátratej, a WÉS és a Gyöngytej is csatlakozott a válla­latcsoporthoz. (gyor) A nyitrai tejüzem az alapanyag mintegy 5 százalékát Csehországból, 30 százalékát más hazai tejfeldolgozóktól szerzi be (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom