Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-26 / 97. szám, péntek
ŰJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 26. FÓKUSZBAN: TEHETSÉGES GYEREKEK 3 Az oktatás és nevelés során a tehetséges diákot akadályozó tényezők felszámolására kellene összpontosítanunk Tehetséggondozás: felkészítés a tanulmányi vetélkedőkre A fokozott gondoskodás igénye Egyelőre különórák RÁCZ VINCE A tehetség a gondolkodás kivételes formája, amelyre az eredetiség és a rugalmasság jellemző, továbbá a jó helyzetfelismerés és probléma- megoldás. Több szakember osztja azt a nézetet, hogy az alkotás az emberi természethez tartozik, azonban az egyén a tanulási folyamat alatt több gátló tényezővel találkozik, élete során különböző akadályok merülnek fel, így nem tudja tehetségét kibontakoztatni. STREDL TERÉZ A nevelés során ezen gátló és akadályozó tényezők felszámolására kellene összpontosítanunk. A gátló tényezők lehetnek percepciós akadályok, melyek észlelés- és érzékenységben különbségekre vezethetők vissza, környezeti akadályok, melyek a társadalom előítéleteiből következnek, és az ösztönzés hiányára utalnak. A tehetséges gyerek kibontakozását gátolhatják még az érzelmi és az intellektuális akadályok is. Előbbi a tolerancia hiányát és a bírálatközpontúságot, az utóbbi az értelmi képességek behatároltságát, a kifejezőkészség hiányát jelenti. A kivételesség, az alkotás hajlama minden emberben megtalálható, és erre a mindennapi nevelésben is gondolnunk kell. A gyakorlatban általában nem vonunk éles határt az ügyes és a tehetséges gyerekek között, pedig tapasztalható némi különbség a két típus között. Míg a pusztán ügyesnek mondott gyerek tudja a válaszokat és általában jó ötletei vannak, addig a tehetséges gyerek kérdéseket tesz fel, az ötletei pedig szokatlanok. Az alkotó gondolkodás ismérvei közé tartozik a kíváncsiság, az aktivitás, a rugalmasság, a függetlenség, a kitartás, bátorság, az önbizalom, az érzékenység és még hosszan sorolhatnánk. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ha van valami, ami ritkább még a tehetségnél is, az magának a tehetségnek a felismerése, mondta egyszer egy képességeit tekintve bizonyára tehetséges pszichológus. Az alap- és középiskolák diákjai között számos olyan tanuló akad, aki az átlagosnál magasabb szellemi képességei révén kiemelkedik a kortársai köréből. Vannak diákok, akik valamelyik tárgyból sokkal több ismeret elsajátítására képesek, mint átlagos képességű osztálytársaik. Felmerülhet a kérdés, a gyerekeknek vajon A tehetséges gyerek kilóg a sorból Ha tehetséges egyénnel találkozunk a környezetünkben, akkor gyakran nem a tehetsége hívja fel rá a figyelmet, hanem viselkedésének azon megkülönböztető jegyei, amelyek mássá teszik. Ezért soroljuk a fokozott gondoskodást igénylő gyerekek közé a tehetségeseket is. Az iskolákban manapság az átlagos gyerekekből van több, így okkal kilóg a tehetséges a maga önállóságával, gyakori érdektelenségével olyan dolgok iránt, amelyeket ő már megértett. Gyakori, hogy felesleges többletenergiájukat negatív dolgokban élik ki. Nem mentes tőlük a magatartászavar sem. Ezért többletfeladatot jelent a nevelő számára odafigyelni, hogy a tehetség jó irányba fejlődjön. Mivel jellemző rájuk a függetlenség, gyakran szemtelenségnek, neveletlenségnek fogja fel viselkedésüket a környezetük. A tehetséget főként az egyén kilehetőségük nyílik-e a hazai iskola- rendszer biztosította körülmények között kibontakoztatni tehetségüket, vajon figyelünk-e eléggé különleges képességű gyerekeinkre, képesek-e a pedagógusaink a gyerekekben sok esetben csak mélyen megbúvó tehetség nyomait felfedezni, továbbá a tehetséggondozásnak mely módozatait alkalmazzák iskoláinkban. Nagyon sok múlik azon, hogy a pedagógus időben felismeri-e az osztályában tanuló tehetséges gyereket. A pedagógus felelőssége tehát nyilvánvaló, a tehetség felismerése emelkedő képességeként értelmezhetjük. A tehetséges tanulóknál gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy bizonyos tantárgyakkal többet foglalkoznak, mert ezt érdeklődéssel teszik, a többit pedig csak kötelességből tanulják. Ez a szelektív érdeklődés és teljesítménybeli különbség ad okot gyakran arra, hogy a gyermek negatívan viszonyul a számára érdektelen tárgyakhoz. Esetenként elhanyagolhatja a tanulást is. Gyakori pedagógusi intelem, hogy „tudnál tanulni, de nem tanulsz”. A statisztika azt mutatja, hogy körülbelül minden ötödik gyerek tehetséges, a gyermekpopuláció 20 százaléka. Egy átlagos harmincas létszámú osztályban ez hat tanulót jelent. Ilyen húzóerő mégsincs jelen az osztályokban, mivel a tehetséges tanulóknak manapság már lehetőségük van a felső tagozat helyett gimnáziumba járni. Ha a tea tanártól is megkövetel némi különleges képességet, érzéket a kimagasló teljesítmények felismerése iránt. A pedagógiai főiskolások és tanár szakos egyetemisták felsőfokú tanulmányaik során aligha sajátíthatják el a tehetségek felfedezésének módját, és azokat a pedagógiai módszereket, melyekkel a későbbiekben elősegíthető a diákok kivételes szellemi képességeinek fejlesztése. A gyakorló pedagógusokat nincs aki felkészítse az ebből a szempontból rájuk váró feladatokra. Hiába bizonyul tehetségesnek a diák valamely tárgyból, megfelelő ösztönzés (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) hetséggondozás a megfelelő színvonalon folyna az alapiskolákban, kevesebb gyerek választaná a nyolcosztályos gimnáziumot. A modern pedagógia és a pszichológia is felvállalta a tehetséges gyermekekkel való törődést, tudván, hogy szükség van megismertetni ezzel a problémakörrel mind a szélesebb közvéleményt, mind a pedagógusokat. Tehetséggondozással elsősorban a művészeti alapiskolák, a szakkörök és a szakosított osztályok foglalkoznak, ahol a tehetséges gyerekeken kívül jelen van az ügyes, szorgalmas tanuló is. A járási pedagógiai - pszichológiai tanácsadók szakemberei a szülő kérésére kivizsgálják a tehetséges gyermeket és a későbbiekben is együttműködnek a szülővel, foglalkoznak a gyermekkel. Éppen ezért érdemes minél előbb felkeresni a szakembert, hogy a tehetség ne kallódjon el, ne váljon szürke átlaggá. és foglalkozás hiányában kihasználatlanok maradnak képességei. Nem csupán a személyi feltételek hiánya okozhatja azonban a tehetséges tanulók elkallódását, az iskolák műszaki ellátottsága is befolyásolja a kivételes képességű gyerekek képzésének minőségét. Azokban az oktatási intézményekben, ahol például nincs megfelelő számú és minőségű számítógép, a számítástechnikai ismeretek tárgyában esetleg ügyes diák nem fejlesztheti képességeit, így azok jó időre, rosszabb esetben mindvégig kiaknázatlanok maradnak. (RV) A tehetséggondozás az alap- és a középiskolák javarészt közismereti tárgyakat olttató pedagógusaira is számos megoldandó feladatot hárít. Ha a tanár azt tapasztalja, hogy az osztályban, amelyben tanít nem csupán átlagos képességű diákok találhatók, hanem valamilyen szempontból tehetségesebb tanítványok* is, különféle eszközök és módszerek állnak a rendelkezésére a gyermek különleges szellemi képességeinek fejlesztésére. Az alap- és középiskolák többségében a tehetséggondozás alapvető formáját elsősorban a gyermekek felkészítése a tanulmányi versenyekre és vetélkedőkre jelenti. Ennek részeként a tanár adott esetben különórát is tart az ügyesebb, tehetségesebb diákjai számára. A többi mellett a Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában is ezt a módját választják a tehetségek felkarolásának, tudtuk meg az oktatási intézmény igazgatójától, Nagy Ernőtől. Leginkább a matematikai, a fizikai és a nyelvi tanulmányi versenyek a kedveltek a gyerekek körében. A diákok felkészítése a gyakorlatban annyit jelent, hogy a tanárok a kötelezően megtartandó, előírt mennyiségű tanítási órákon kívül külön is foglalkoznak kiemelkedő szellemi képességről tanúskodó nebulókkal. Természetesen a tehetséggondozásnak nemcsak ezt az egy típusát alkalmazzák az alap- és A népi művészeti iskolák néven ismert oktatási intézmények 1993- ban alakultak át úgynevezett művészeti alapiskolákká. A művészeti képzést biztosító iskolák iránti érdeklődés és igény mértéke évről évre növekszik. Jelenleg az alapiskolába járó diákok mintegy 14%-a látogat valamüyen művészeti alapiskolát. Ezek az iskolák lehetőséget biztosítanak a művészeti ágak valamelyikében tehetségesnek bizonyuló gyerekeknek arra, hogy fejleszthesse különleges képességeit. A művészeti alapiskolákban párhuzamosan többféle tagozat működik: zenei, tánc-, képzőművészeti és irodalmi, valamint drámai tagozat. Az ezekben az intézményekben folyó oktatás és képzés a művészeti képzés első fokozatát jelenti. Alapvető feladatuk az, hogy felkészítsék a tehetséges nebulókat a magasabb szintű művészeti képzésre, amely például a konzervatóriumokban, a különféle művészeti szakközépiskolákban és főiskolákon folyik. Ezen iskolák növendékei közt az óvodáskorúak- tól egészen a felnőttekig, úgyszólván minden korosztály megtalálható, de döntő többségük az alapiskolás diákokból kerül ki. A tanulmányok többféle válfaját kínálják a taa középiskolákban. Az iskolák zömében az intézményen belül többfajta tagozatot is működtetnek, a két legismertebb és leginkább elterjedt típus a nyelvi és a természettudományi tagozat. Ez utóbbit a köznyelv matematikaosztály néven tartja számon. Gyakorlatilag ezekbe az osztályokba tömörítik a jobb képességű gyerekeket. A nagymegyeri alapiskolában például szülői értekezlet keretében beszélik meg a tanítók és a tehetséges, jó tanulmányi eredményeket elérő gyerekek szülei, hogy a felsőbb évfolyamokban melyik tagozaton tanuljon tovább a kisdiák, aki tudásáról számot adva, feladatlapok kitöltése révén, valamint előzetes eredményei alapján sorolódik be a tagozatok valamelyikébe. A speciális tagozatok diákjai számára hetente megemelt óraszámban tanítanak idegen nyelvet, matematikát, fizikát vagy például kémiát. A pedagógusnak alkalma nyílik egy adott tárgyban a szélesebb körű ismeretek átadására is, valamint mélyebben behatolni a tananyagba. A tehetséggondozás történhet olyan módon is - és erre is van példa a nagymegyeri magyar iskolában -, hogy a diákok oktatása úgynevezett osztott tanítási órák keretében zajlik. A jobb képességű diákokat elkülönítik a gyengébb szellemi képességű, kevésbé tehetséges társaiktól, így minden tanuló önmagához mérten azonos tempóban haladhat a tananyag átvétele során. nulóiknak. Felkészítő jellegű művészeti tanulmányokat főként az alsó tagozatos kisdiákok és a különösen tehetséges óvodáskorú gyerekek folytathatnak. Az alapfokú tanulmányoknak két szintje ismert. Az első szint elvégzése nyolc évig tart, elsősorban az alapiskolások számára kínál képzési lehetőséget. A második szint elvégzéséhez négy évre van szükségük a főként középiskolás korú növendékeknek. Azoknak, akik nem vettek részt az első szintű képzésben, egyéves felkészítőt szerveznek az iskola pedagógusai. Az úgynevezett kibővített tanulmányok azok számára kínálnak képzési lehetőséget, akik kiemelkedő te- hetségűek. A művészeti alapiskolák felvételi előkészítőket is szerveznek azoknak, akik pedagógiai vagy művészeti főiskolára kívánják beadni jelentkezésüket. Ezen túl felnőttek is részt vehetnek művészeti oktatásban. Paradox módon iskolán kívüli tevékenységnek minősül a művészeti alapiskola látogatása. A diákokkal egyénüeg és csoportosan is foglalkoznak az intézmény pedagógusai, akik többségükben a konzervatóriumok végzőseiből kerülnek ki. A képzés színvonalának emelése érdekében minél több felsőfokú végzettséggel rendelkező oktatóra volna szükség, (rv) A főiskolások és egyetemisták felsőfokú tanulmányaik során aligha sajátíthatják el a tehetségek felfedezésének módját Tehetséget igényel a tehetség felismerése is Iskolán kívüli tevékenység a művészeti alapiskola látogatása Művészet alapfokon ISMERTETÉS VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT CSAPADÉK, 17-21 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.44-kor - nyugszik 19.56-kor. A Hold kel 19.10-kor - nyugszik 05.42-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 430, árad; Medve: 290, árad; Komárom: 270, árad; Párkány: 180, árad. ORVOSMETEOROLOGIA Délelőtt az ország nagy része felett jobbára derült lesz az ég, a délutáni órákban megnövekvő felhőzet azonban helyenként csapadékot hozhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 21 fok körül alakul, és éjszakára is csak 7 és 11 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap már számos helyen lesz zápor, zivatar, ezért a levegő napközben csak kevésbé, 13-17 fokig melegszik fel. Éjszaka 4-8 fok várható. Vasárnap is marad az országszerte csapadékos időjárás 13- 18 fokos nappali hómérsékleti értékekkel. Az ingerlő hatású időjárás az arra érzékenyebb alacsony vérnyomá- súaknál migrénes rohamokat idézhet elő. Meghosszabbodik a reakcióidőnk, ezért nagyobb a balesetveszély. Fáradékonyabbak, idegesebbek lehetünk. Asztmás rohamok ugyancsak gyakrabban fordulhatnak elő, ezért jó megtenni minden óvintézkedést. A szívás érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg kerüljék a túlzott terhelést és tartsák be az orvosi előírásokat. Holnap az időjárásnak a mainál is kedvezőtlenebb hatása lehet. ^ -y," " - s- .... Holnap CSALÁDI KÖR HtTVIOI MAO A2IN ♦ A Mi Otthonunkért ♦ Ötórai tea vagy feketekávé ♦ Ápolt fogból 32 legyen
