Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-25 / 96. szám, csütörtök
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 25. gazdasági hírmorzsák Növelte nyereségét a Palma-Tumys Pozsony. A legnagyobb hazai olajos növényeket feldolgozó vállalat, a pozsonyi Palma- Tumys 92,6 millió koronára növelte első negyedévi adózás előtti nyereségét, ami 113 százalékkal több, mint 2001-ben. Forgalmát 23%-kal növelte 1,097 milliárd koronára. A cég 879 főt foglalkoztat, az ádagbér eléri a 17 504 koronát. (TASR) Kiárusít a régi komáromi hajógyár Komárom. A régi hajógyár csődbiztosa immár harmadszor hirdette meg a vállalat (SLK) vagyonának kiárusítását. A biztos a turócszentmártoni ZTS 73 részvényét, a ciprusi bejegyzésű Ko- mamo Shipping Company Limited társaságban birtokolt 6 százalékos részesedését, valamint alapanyagkészletek eladását hirdette meg. A jelentkezési határidő május 17. (SITA) Javított mutatóin a Topvar sörgyár Pozsony. Csaknem 128 ezer hektoliter sört gyártott és forgalmazott az idei év első negyedévében a nagytapolcsányi Topvar. Ez csaknem 9 ezer hektoliterrel több a tavalyi eladásnál, amikor is 638 900 hektoliter sört főztek és forgalmaztak. A cég nettó nyeresége elérte az 54 millió koronát, ami 10 millió koronás növekedésnek számít az előző évhez viszonyítva. Az export elérte a 15 ezer hektolitert, miközben 5 ezer hektolitert Csehországban forgalmaztak. (CTK) Nyereséges a Szlovák Posta Besztercebánya. A múlt évben 246,4 millió korona nettó nyereséget ért a Szlovák Posta állami vállalat. Ez mintegy 244 millió koronás nyereségnövekedésnek számít 2001-hez viszonyítva. A forgalmat 458 millió koronával sikerült túlszárnyalni. Az idei pénzügyi terv 50 millió koronás nyereséget feltételez. (CTK) Kalóz szerverek Szlovákiában Pozsony. A Szlovákiában a számítógépes szoftverek mintegy 45 százalékát engedély nélkül használják. Erre a tényre figyelmeztet a Cofax nemzetközi kiállításon a Business Software Alliance (BSA). A feketén használt programokból eredő veszteséget Roman Sládek, a BSA elnöke 73 millió dollárra becsüli, az adóhivatal veszteségét pedig 38 miihó dohárra taksálja. Az 1998-ban alakult BSE jelenleg 30 országban működik. (TASR) Együttműködés lesz a Toyotával? Pozsony/Prága. A Szlovákia alvállalkozóként szeretne részt venni a koh'ni Toyota gyár építkezési munkálataiban - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Peter Brno. A gazdasági államtitkár tegnap cseh kollégájával tárgyalt a két ország gazdasági együttműködéséről, különös tekintettel az autóbusz és személyautó gyártására és eladására, továbbá az energetika, a gépipar és a vegyipar együttműködési lehetőségeit vitatták meg. (TASR) Tegnap gyengült a korona árfolyama Pozsony. Több mint 20 fillérrel gyengült tegnap a korona euróhoz viszonyított árfolyama. A tegnapi nyitáskor a hazai fizető- eszköz árfolyama a 41,68041,730 SK/euró sávban mozgott, a nagymértékű devizafelvásárlás hatására 41,900- 41,950 Sk/ euró szintre csúszott vissza, ám a nap végére ismét javított 41,850- 41,880 Sk/euróra. Bankszakértők szerint a korona az elkövetkezendő napokban tovább erősít, árfolyama megközelíti a 41,700 Sk/eurót. További sorsa függ a cseh jegybank vezetőinek mai tanácskozásától. (SITA) A Seat képviselete Érsekújvárott Érsekújvár. Ezentúl a komáromi székhelyű Real-K Kft. képviseli Érsekújvárban a Seat autómárkát. Mészáros Lajos, a társaság ügyvezetője szerint az átmenet zökkenőmentesen zajlott le; az ügyfelek sem érzékelik a változást, mivel a szalon ugyanott várja az érdeklődőket, ahol eddig. Ami viszont változni fog, az a megrendelések rugalmasabb intézése lesz. A Real-K cég 2002 nyarán Dunaszerdahely és Érsekújvár után Komáromban is megnyitja Seat márkaközpontját, emellett Párkányban is tervezi egy szerviz létrehozását, (-kert) Nagyobb az orosz olajkitermelés Moszkva. Oroszországban márciusban 31,1 miihó tonna nyersolajat és gázkondenzátumot termeltek márciusban, 11,3 százalékkal többet, mint februárban - jelentette az orosz állami statisztikai bizottság. A márciusi termelés napi áüagban 7,3 millió hordónak felelt meg. A termelés februárban 27,9 millió tonna volt, és az napi átlagban 7,31 millió hordónak felelt meg. (MTI) Kisebb a japán Aiwa vesztesége Tokió. A Sony Corp. leányvállalataként működő Aiwa Co. kisebb veszteséget mért az utolsó negyedévben, miután a cég csökkentette a gyártást és működési költségeit, hogy versenyképesebb legyen a kínai és koreai mi- nidisc és sztereó-berendezések gyártómái. Az Aiwa, melyet az idén vett át teljes mértékben a Sony, most 19,9 milliárd jenes (153 miihó dohár) deficitet halmozott fel a március 31-ével végződő három hónapban, míg egy évvel korábban ugyanez 21,8 milliárd jen volt. (FN) Drágább lett a német fagylalt Berlin. A dpa német hírügynökség felmérése szerint jelenleg egy gombóc fagylalt ára 50-80 euró- cent között mozog. Tavaly sok helyütt legfeljebb 1,20 márkát kellett egy adagért leszurkolni, ami 61 eurócentnek felel meg. Számos közvélemény-kutatás szerint a német vásárlók meg vannak arról győződve: az euró- készpénz megjelenése után drágulási hullám söpört végig a boltokon. A statisztikai adatok azonban ezt nem igazolták, az infláció nem erősödött számottevően, s az árnövekedés részben az adóemelés miatt történt, részben azért, mert a kemény tél miatt jelentősen megdrágultak a zöldségek és a gyümölcsök, (eu) Jelentősen csökkent a Saab profitja Stockholm. A svéd Saab hadü- pari és repülőgépgyártó vállalat- csoport kisebb tiszta hasznot jelentett az első negyedévről, arra számít azonban, hogy működési haszonkulcsa javul az idén. A Saab nettó profilja 78 millió koronára csökkent az egy évvel korábbi 631 millió dohárról. Működési profitja 146 millió korona volt, a tavalyi első negyedévi 803 millió korona helyett. (MTI) Szakértők szerint 2002 első negyedévében egy sor meghatározó fontosságú gazdasági intézkedés tanúi lehettünk Vezet a gázművek magánosítása Az idei gazdaságpolitikai döntések közül a második helyen az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadása végzett (Képarchívum) Pozsony. A pozsonyi INEKO független gazdaságkutató intézet felkérésére hatvan hazai gazdasági szakember és újságíró negyedévente értékeli a kormánynak és más hatalmi, illetve közigazgatási intézményeknek a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos cselekedeteit. TUBA LAJOS A gazdaságpolitikai döntésekre adott szimpátiaindex minden besorolt eseménynél plusz és mínusz 300 pont között alakulhat, majd a húsz leggyakrabban említett lépés alapján számolják ki az ún. HESO- indexet. Az idei első negyedéves 63,9 pont jó teljesítménynek számít. Sót, ha nincs néhány, az összképet rontó kifejezetten buta megnyilvánulás, akkor akár kiugró eredmény is születhetett volna. Természetesen a negyedév vezető eseményének a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációja bizonyult 173 ponttal, amelyet mindenki a Dzu- rinda-kormány legfontosabb ilyen döntéseként értékelt. Egyöntetű vélemény szerint erre szükség volt, hogy megszűnjenek a politikai beavatkozások és a cégen belüli korrupció. Az új tulajdonosok megfelelő perspektívát jelentenek a cég jövője szempontjából. Többen kifogásolták viszont, hogy a privatizáció előkészítése során az SPP más cégekben meglévő vagyonrészesedé- seit nem kezelték áttekinthetően és az árral kapcsolatos politikai vita is színvonalon aluli volt. Második helyen 159 ponttal az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadása végzett. Ezt is mindenki üdvözölte, hiszen jócskán csökkenti a papírmunkát és a hivatali sorbanállást, vagyis a leginkább idegesítő tevékenységektől szabadul meg a vállalkozó és átlagpolgár egyaránt. Negatívumként tüntették viszont fel, hogy nálunk még alacsony az internet elterjedése, illetve a törvénnyel a szomszéd országokhoz képest éveket késtek. Egyelőre az sem mondható meg egyértelműen, miként biztosítják az információáramlás teljes védettségét. A rettenetes állapotban lévő bíróságokkal kapcsolatos javaslatok mindig nagy visszhangot váltanak ki, ezt bizonyítja, hogy 152 ponttal most is a harmadik helyen végzett a bírósági információs rendszer kialakításának javaslata. Egyelőre még azt sem tudni, hogy kiépítésére mikor kerülne sor, de az értékelők már a reményért is hálásak voltak. Mindenesetre kíváncsian várjuk, miként néz majd ki a bírói gyakorlat, ha az ügyeket egy számítógép automatikusan osztja el a bírók között. Az értékelés kiemeli a jogi információs rendszer (JASPI) elhelyezését az interneten, mivel így a megfelelő információk széles körben hozzáférhetővé váltak. Egyébként az első tízbe még két, bíróságokkal kapcsolatos törvényjavaslat is bekerült. Ezen kívül a legmagasabban értékelt történések között találjuk a Szlovák Biztosító és az Istrobanka eladását. A biztosító esetében azért aggodalmat okoz az Allianz domináns piaci helyzete, az Istrobanka tulajdonos- váltásával kapcsolatban viszont általános elégedettség nyüvánult meg. Érdekes, hogy az élcsoportba ezúttal egy zöld törvény is bekerült. A génmanipulált termékekről szóló jogszabály végre rendet tesz a piacon és a fogyasztók számára is tájékozódást biztosít. Kifogások érték viszont a túl bonyolult szabályozást és azt, hogy nem tér ki az emberi klónozásra. Bár kevesebb ponttal, de a legjobbak között végzett három, nagyjelentőségű anyag: az államkincstárról és a szociális biztosításról szóló törvény, illetve a gázár szabályozásának képlete. Az állam- kincstár szükségességét még mindig sokan vitatják, az új nyugdíj- rendszert laposnak és elkentnek tartják, a gázár-szabályozással kapcsolatban pedig egyelőre bizonytalan, vajon az erre a célra létrehozott hivatal miként lesz képes megítélni a gázművek valós költségeit. Ezúttal a vert mezőnybe, vagyis a nagyon negatívan értékelt lépések közé is jócskán jutottak döntések. A negyedéves lista utolsó helyét hatalmas hátránnyal (mínusz 124 ponttal) a nem banki szubjektumok, vagyis a pénzügyi szolgáltatók pórul járt ügyfeleinek közpénzből történő kárpótlására vonatkozó javaslat zárta. Előtte mínusz 76 ponttal a parlamentből kibukott képviselők életjáradékát illető és azóta mindenki által megtagadott kezdeményezés végzett. Az első negyedév negatív teljesítményei között találjuk ezenkívül Kassa város adósságának szanálását állami pénzből, a komáromi hajógyár privatizációs pályázatának leállítását, illetve az SPP privatizációs bevételének elosztására tett első vagyonalapi javaslatot. Mentőöv híján teljesen tönkremehet az argentin gazdaság, a bankbetéteket is államkötvénnyé akarták alakítani A polgárok megrohamozták a bankokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Buenos Aires. Az argentin válság közepette lemondott az ország gazdasági minisztere, ami alighanem a tavalyi sorozatos kormánybukás után egy újabbhoz vezet majd. Jorg Remes Lenicov azután távozott posztjából, miután a törvényhozási testület nem szavazta meg legutóbbi segélycsomagját, mellyel a bank- rendszer végső összeroppanásától kívánta megmentem Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságát. A kormány hétfőn benyújtott javaslata szerint a hiteleket alacsony kamatozású, 5-10 éves kötvényekbe forgatnák, megakadályozva ezzel a betétek apadását, ami folyamatos volt azóta, hogy januárban leértékelték a nemzeti valutát, a pesót, amely addig tíz éven át paritásban állt a dollárral. A kormányjavaslatának a lényege a bankbetétek államkötvénnyé alakítása és az állami pénzintézetek összeolvasztása volt. Azonban a kormány koncepciója már napokkal korábban kiszivárgott és ennek hatására az emberek valósággal megrohamozták a bankokat és a bankjegykiadó automatákat, amelyek rövid idő alatt kiürültek. A jegybank döntése értelmében hétfő óta zárva vannak a bankok. Jorg Remes Lenicov ráadásul az IMF-fel folytatott tárgyalásokon sem járt sikerrel, ahol megpróbált újabb kölcsönöket szerezni az immár reménytelen helyzetbe került Argentínának. Horst Köhler vezér- igazgató kijelentette: addig nem lesznek új hitelek, amíg a központi kormány nem zátja el a - még mindig nyitva hagyott - pénzcsapot a pazarló tartományok előtt. Azok ugyanis felrúgták a központi kormánnyal kötött - a költségvetési hiány 60%-os csökkentését célzó - megállapodást. A tartományok tékozlásának megfékezése mellett az IMF két további követelményt is érvényben tart. Az egyik a csődtörvény azon kitételének törlését célozza, amely jelenleg lehetővé teszi a fizetésképtelen cégeknek, hogy tovább kísérletezzenek adósságaik törlesztésével. A másik elvárás egy, még a katonai diktatúra idejéből visszamaradt rendelkezés törlésére irányul, amely szerint súlyos büntetés szabható ki a „gazdaság tönkretételére irányuló cselekmény“ esetén. A szóban forgó törvény esetleges alkalmazásától főleg a külföldi bankok tartanak. Az IMF-vezér emellett egy, a gazdaság valós állapotát tükröző pénzügyi jelentés elkészítését is sürgette, hogy a május közepén újra Argentínába küldendő delegáció végre tényleges hitelezési feltételekről tudjon tárgyalni. A legfrissebb argentínai hírek hallatán az elemzők arra következtetnek, hogy 2001 ismétli önmagát. A hét végén elrendelt bankzárlat hátterét elemezve felhívták a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetekben ismét gyorsult a valutakiáramlás, annak ellenére, hogy hivatalosan érvényben van egy bavi 500 dolláros pénzfelvételi korlátozás. A betétesek azonban bírósági úton léptek fel, és határozatokkal a kezükben kötelezték a bankokat a kifizetés teljesítésére. Az állami bankokat a kormány úgy kívánta stabilizálni, hogy őket egyetlen, Banco Federal Nációnál nevű holdingba szervezi. (Vg, MTI, i-x) Pénzintézetek 8,5 milliárd dolláros kára A vártnál lényegesen többet vesztettek az argentin hiteleken a nagy befektetési bankok - derül ki a negyedéves gyorsjelentésekből. A veszteségek a peso értékvesztésével és az adósságszolgálatok további csökkenésével, akadozásával kapcsolatosan az említettnél is nagyobbak lehetnek. A Citigroup és másik hat nagybank vesztesége meghaladja a 8,5 milliárd dollárt, ami 60 százalékkal magasabb a januárban becsültnél, (ú) Az Európai Bizottság jelentése szerint Szlovákia az idén 3,6 százalékos, jövőre 4,2 százalékos növekedésre számíthat Jobb a gazdasági kilátás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Szlovákia idén 3,6 %-os gazdasági növekedésre, 4,1%-os inflációra és 19 százalékos munka- nélküliségre számíthat - áll az Európai Bizottság legfrissebb tavaszi gazdasági előrejelzésében. A prognózis szerint estik részben javul a tavalyi évhez képest a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelem hiánya. Jövőre az EU szerint a szlovák gazdaság 4,2%-os növekedést könyvelhet el. Az előrejelzés mindkét évre optimistább a tavaly őszihez képest, amikor az elemzésre erősen rányomták bélyegüket az USÁ-at ért terrortámadások. Ősszel a bizottság még 3,5%-os növekedést jelzett az idei, 4%-osat pedig a jövő évre. Az Európai Bizottság a tagjelölt országoknak ugyanakkor a tavalyinál lassúbb GDP-növekedést jósolt 2002-re. Erre az évre 2,9%-os, jövőre 4%-os előrejelzést adott a 10 volt szocialista ország tagjelölt átlagára. Az áüagos infláció a tavalyi 10,6% után 8,1%-osra várható az idén, és 6,7%-osra jövőre. Magyar- országnak az EU végrehajtó testületé az idén 3,5%-os, jövőre 4,5%-os gazdasági növekedést jósolt. Csehországban idén 3,4, jövőre 3,9%-os növekedés várható. Idén átlagosan 1,4%-os gazdasági növekedést jósolnak az euróövezetnek, és 2,9%- osat jövőre. Ezen belül Németországnak 0,8%-os GDP-növekedést jeleztek erre az évre, és 2,7%-osat jövőre. Az USA gazdasági növekedése az idén 2,7%-os lesz, jövőre 3,1%-os. (s, m) A GDP a bruttó hazai össztermék növekedését jelenti, a fizetési mérleg hiánya pedig a GDP nagyságához van viszonyítva. Az adatok százalékban értendők. (TASR-grafikon)
