Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-25 / 96. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 25. Közélet 5 Beszélgetés Duray Miklóssal a budapesti Kossuth téren mondott kampánybeszédének visszhangjáról „Nincs miért elnézést kérnem” Duray Miklóssal április 13-i budapesti szerepléséről, an­nak következményeiről és a Magyar Koalíció Pártjának készülő, kényes témákat érin­tő hivatalos állásfoglalásáról beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Bugár Béla tegnap kijelentette, hogy a pártvezetés bizonyos ér­telemben már a múlt héten elha­tárolódott az ön budapesti sze­replésétől. Ugyanakkor a pártel­nök hozzátette: az elhatárolódik szó nem a legszerencsésebb kife­jezés. Az MKP-nak ilyen döntése eddig nem volt. Határozatot ugyan nem fogadott el az elnökség, de foglalkozott az ön budapesti fellépésével. Az MKP elnöke, aki nem a saját, ha­nem az egész párt nevében be­szélt, nem tartja szerencsésnek az ön Kossuth téri szereplését. Ismédem, az elnökség ezt nem vi­tatta meg, vagyis az elnökségnek ilyen álláspontja nem lehetett. Ettől függetlenül az ön ottani nyi­latkozata különböző reakciókat, sőt felháborodást váltott ki Szlo­vákiában... ...ez érthető... Mikulás Dzurinda szerint önnek bocsánatot kellene kérnie a szlo­vákiai választópolgároktól. Bo­csánatot fog kérni? Természetesen nem, mert nincs miért. Annak tudatában sem hajlandó erre, hogy a Felvidék szót a szlo­vákság másképpen értelmezi és sértő kifejezésnek tartja? Aki nem tudja, hogy mit jelent a Fel­vidék, az tanulja meg, akit pedig ez továbbra is bánt, az vagy ne hallgas­sa meg ezt a kifejezést, vagy pedig ha az idegeivel van baj, akkor kezel­tesse magát. A romákat is korábban cigányok­nak hívtuk, de mivel ez a szó ne­gatív töltetet kapott, a romákat sérti és érzékenyen reagálnak rá, rájuk való tekintettel, tiszteletből nem dgányozzuk le őket. Ha a szlovákokat ennyire ingerli a Fel­vidék szó, és nem szeretik, ha ezt használjuk, a békesség kedvéért nem lehetne legalább a szlovákiai kampány idejére mellőzni? » „Többször elmond- r tam már, hogy az utolsó mondatomat egy transzparensről olvastam.” V A Felvidék olyan magyar kifejezés, melynek mély gyökerei vannak. Az, hogy kinek vagy melyik népnek mi a neve, az mindenkinek a saját dol­ga. De persze akkor mondhatnánk azt is, hogy a németeket miért nem nevezzük magyarul is Deutschnak, hiszen a német szó egy gúnyos kife­jezés, melyet a magyar a szláv nyel­vekből veit át, és azt jelenti: aki nem tud szlávul, az néma. A néme­tek is kérhetnék, hogy ezt ne hasz­- Jó lenne, ha először elfogadná a párt kongresszusa a választási progra­mot, és csak utána beszéljünk minden egyéb másról (Dömötör Ede felvétele) náljuk. Ezek szerintem beteges je­lenségek. Tehát ön továbbra is használni fogja a Felvidék szót. Ott, ahol szükséges és természet- szerű, igen. A Kossuth téren is ter­mészetszerű volt, hiszen ha egy nagy transzparensen is szerepelt, akkor miért ne használtam volna? Ne gondoljuk, hogy egy miniszter­elnök, akinek a napjai meg vannak számlálva, utasíthatja a magyaro­kat arra, hogy milyen szavakat használjanak. A miniszterelnök nem utasította önt, csak úgy vélekedett, hogy ön elnézést kérhetne. Egyébként Eduard Kukán külügyminiszter szerint önnek pirulnia kellene vi­selkedése miatt. Nekem erről teljesen más vélemé­nyem van. Milyen? Inkább a külügyminiszter úr gon­dolkozzon el önmaga felett. Kukán szerint ön valójában politi­kai pofont kapott a magyarorszá­gi választópolgároktól. Ezt majd idővel a történelem fogja minősítem, amikor neki már nem lesz lehetősége ebbe beleszólni. Bugár Béla nem zárta ki, sőt való­színűnek tartja, hogy a Kossuth téren ön olyan túlfűtött hangulat­ban mondta, amit mondott, ami­kor az embereknek olyasmi is ki­szalad a száján, amit egyébként nem mondana. Többször elmondtam már, hogy az utolsó mondatomat egy transzpa­rensről olvastam, tehát ott nem kel­lett semmiféle átszellemültség, csak egy dolgot kellett tudatosítani: sok ezer felvidéki magyar vett részt a gyűlésen, akik nem is egy transzpa­renst hoztak magukkal. Ezért telje­sen jogos volt, amit mondtam. Csakhogy sok ezer felvidéki ma­gyar, sőt a szlovákiai magyarok többsége nem vett részt a gyűlé­sen. Nem gondolja, hogy ezeknek a magyaroknak, illetve az egész szlovákiai magyarságnak többet ártott, mint használt az ottani nyilatkozatával? Sokan azért nem vettek részt, mert valamilyen módon nem tudtak el­menni, de együtt éreztek az ott lé­vőkkel. Az sem fordult meg a fejében - is­merve a szlovákiai viszonyokat -, hogy a Felvidék szó lovat ad a nemzeti pártok alá, és felhergeli a nacionalista erőket? Engem több mint 50 évig megsér­tettek, mert nem voltak hajlandók magyarul írni a keresztnevemet, és mégsem mondom azt, hogy szé- gyellje magát az egész ország és az összes szlovák. Vagyis nem osztja azt a véle­ményt, hogy az ilyen és hasonló megnyilvánulásokkal csak Malí- kováék, Slotáék és a többi nacio­nalista pozícióit erősíti, s hogy ennek következményeként foko­zódhat a nemzeti pártok támoga­tottsága, és még a parlamentbe is besegíti őket? Malikováék és a többiek pozícióit azok a szlovákok erősítik, alcik rájuk szavaznak. Bugár Béla ezzel szemben úgy véli, a szlovákokat ingerlő nyilat­kozatokkal igenis a nemzetiek malmára lehet hajtani a vizet. Ezért az MKP okult az esetből, és már készül a párt hivatalos állás- foglalása bizonyos kényes kérdé­sekben. Jó lenne tudatosítani, hogy ez csak valamiféle segédanyag lesz a vá­lasztási kampányban részt vevő po­litikusok számára. Más nem is lehet. De ez még nem létezik, valakinek még ki kell dolgoznia. És ebben nem lehetnek olyan meghatározá­sok, illetve kötelezvények, amelyek túllépnek a párt alapszabályzatán vagy az egyszerű emberi szabad­ságjogokon. Nem kötelező párttagnak lenni, viszont ha valaki csatlakozik egy közösséghez, bizonyos szabályok szerint kell viselkednie. Érthető, ha az MKP elnöksége is szeretné, ha a párttagok tiszteletben tarta­nák a párt hivatalos állásfoglalá­sát, és ezzel összhangban nyilvá­nulnának meg például a Benes- dekrétumok, az autonómia, a Fel­vidék és egyéb kényes témákkal kapcsolatban. Jó lenne, ha először elfogadná a párt kongresszusa a választási prog­ramot, és csak utána beszéljünk minden egyéb másról, mert ezt a se­gédanyagot a választási program alapján fogják kidolgozni. Ön támogatja e segédanyag ki­dolgozását? Persze, hiszen ez alapjában véve ter­mészetes dolog. Meg is fogja tartani? A segédanyag nem Biblia, amelynek a betartását vagy nem betartását az egyház esetleg bünteti. A segéd­anyag az segédanyag, azt jelenti, ami a címe. Aki nem tudja, hogy mit jelent, az nézze meg az értelmező szótárban. Nem is a megnevezés, hanem a hivatalos állásfoglalás tartalma a fontos. És a pártelnök úgy fo­galmazott, hogy aki nem ehhez tartja majd magát, és kijelenté­seivel esetleg nem kívánt kam­pányt szít, akár két nappal a vá­lasztások előtt is lekerülhet a je­löltlistáról. \\ „Ha valaki nem tart­ja be a párt határo­zatát, akkor a párt .. szankcionálhatja őt.” \> Csakis a párthatározatok kötelező érvényűek, egy kézikönyvet nem le­het párthatározattá tenni. Ne hívjuk kézikönyvnek, hanem állásfoglalásnak. Értsük meg végre, hogy a kézikönyv az csak segédanyag, és nem papírba rejtett revolver. Kezdem úgy érezni, mintha nem Európában lennék. Maga másról beszél, és én is másról beszélek. Ön nevezte másképpen, éspedig segédanyagnak a pártnak azt a hivatalos állásfoglalását bizo­nyos kényes témákban, mely bi­zonyos értelemben kötelező ér­vényű lesz a párttagok számára, ha nem akarják kockára tenni je­lölésüket. Ha valaki nem tartja be a párt hatá­rozatát, akkor a párt szankcionál­hatja őt olyan mértékben, amilyen mértékben ez benne van az alapsza­bályban. Értsük már meg, hogy mi­ről van szó! Egy kézikönyv sohasem lehet párthatározat! Valószínűleg ön ért mást a segéd­anyag fogalma alatt. Én egyértel­műen a készülő, kényes témákat érintő hivatalos állásfoglalásra és arra gondolok, hogy ez alapján például a Felvidék szót sem lehet majd önkényesen, meggondolat­lanul használni. Hagyjuk már ezt a kérdést, és az, akit ez a dolog izgat, az ne figyel­jen oda! Huszonöt jogszabály-tervezetet hagyott tegnap jóvá a szlovák kormány; most a parlamenten a sor Futószalagon készülnek a törvényjavaslatok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A tegnapi ülésen rekord- mennyiségű, 25 törvénytervezetet hagyott jóvá a szlovák kabinet, a jogszabálytervezeteket a parlament következő ülésének kell majd elfo­gadnia. A törvényhozási folyamat gyorsítása érdekében Eubomír Fo­gas miniszterelnök-helyettes hétfőn tárgyal a parlament elnökségével és az egyes frakciók vezetőjével, mivel az EU-csatlakozás szempontjából is fontos törvényekről van szó. A kor­mány előtt áll még a diszkriminá- cióeílenes törvény elfogadása, és a kabinet kérte az elektronikus keres­kedelmet szabályozó törvény kiegé­szítését is. A legnagyobb problémát a közoktatási törvény elfogadása okozza majd, melynek átdolgozását kérte a kormány. A kabinet megsza­kította a közös községi hivatalokról szóló törvény tárgyalását is. Elfo­gadták többek között az egészség- biztosításról szóló törvényt, mely létrehozza a biztosítás három pillé­rét. Az alapbiztosítás mellett min­denkinek kötelezően fizetnie kell majd a kiegészítő biztosítást is. Az alapbiztosításból azok a gyógyásza­ti eljárások és gyógyszerek lesznek térítve, melyeket a gyógyászati rendtartás szerint teljes mértékben térít a biztosító. A kötelező kiegészí­tő biztosítás a részben térített gyó­gyászati eljárások és gyógyszerek fe­dezésére szolgál majd, példaként a fogorvosi szolgáltatásokat említette az egészségügyi miniszter. A harma­dik pillér a nem kötelező kiegészítő biztosítás lesz, ez lehetővé teszi majd új szolgáltatások bevezetését az egészségügyben, mondta Roman Kovác. Fedezni lehet majd belőle például a komfortosabb kórházi ellá­tást. A jogszabály elfogadását köve­tően, valószínűleg januártól, min­den ügyfél számláját külön vezetik a biztosítók, ellenőrizhetővé válik, ki­nek milyen orvosi beavatkozást, gyógyszert térítettek, (lpj) RÖVIDEN Németh Zsolt Kovács László kijelentéséről Budapest. Németh Zsolt Fidesz- alelnök „elfogadhatatlannak tart­ja azt a hangnemet, amelyet Kovács László szocialista pártelnök használt” a lapunk keddi számában megjelent interjújában Duray Miklóssal kapcsolatban. Németh Zsolt úgy látja, hogy a nyilatkozat ellentétes Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök-jelölt korábbi kijelentésével, amely a megbékélés szükségességét hangoztatja. „Az MSZP elnökének állásfoglalása nemcsak Duray Miklósra, ha­nem arra az 1,5 millió magyar állampolgárra nézve is fenyegető, aki április 13-án részt vett a Fidesz Kossuth téri, méltóságteljes nagygyűlésen” - fogalmazott Németh Zsolt. (MTI) Kevés a nő a politikában Pozsony. A lakosság közel 70 százaléka szerint kevés a nő a politi­kában - derül ki a Polis ügynökség telefonos közvélemény-kutatásá­ból. A megkérdezettek közel egytizede határozottan elégedett a je­lenlegi arányokkal, 17 százalék pedig kifejezetten nem. További 45,5 százalék szintén az arányt kevesellők táborába tartozik, mint­egy 14 százalék nem tud véleményt mondani a kérdésről. A női poli­tikusok népszerűségi listáját Olga Keltosová (HZDS) vezeti 14,9 százalékos támogatottsággal, Anna Malíková, az SNS elnöke a má­sodik (10 százalék), akit Brigita Schmögnerová volt pénzügyminisz­ter követ 9,2 százalékkal. A népszerűtlenségi dobogón is e három hölgyet találjuk: Malíková 19 százalékkal „viszi el a pálmát” Kelto­sová (14,2 százalék) és Schmögnerová (12,2 százalék) előtt. (SITA) Lehallgatás bírói jóváhagyás nélkül is Pozsony. A kormány tegnap elfogadta azt a törvényt, hogy a rend­őrség, a titkosszolgálat, a katonai hírszerzés, továbbá a vasúti rend­őrség és a vámügy-, illetve a fegyőrség indokolt esetben előzetes bí­rói belegyezés nélkül is lehallgattathasson és megfigyeltethessen személyeket. Az ilyen tevékenységet azonban 24 órán belül utólag jóvá kell hagyatni az illetékes bíróval. Ha a bíró nem adja belegyezé­sét a beavatkozáshoz, a lehallgatással és megfigyeléssel kapcsolatos valamennyi dokumentumot meg kell semmisíteni. (SITA) Újabb orosz államadósság-törlesztés Pozsony. Újabb 74 millió amerikai dollárt kap vissza Szlovákia a múlt rendszerben keletkezett orosz adósságból, jelentette be tegnap Pod- stránsky Vladimil pénzügyi államtitkár. Ennek fejében Szloválda 185 millió dollárt ír jóvá az orosz tartozásból, ami 40%-os megtérülést je­lent. Az összeget a külső és belső adósság törlesztésére fordítja a kor­mány. Emellett az Orosz Federáció 2002-ben adóssága további részét, mintegy 135,2 millió dollárt is megtérít, ami azonban nem készpénz, hanem áru formájában. Ezzel Oroszország tartozása Szlovákiával szemben megközelítőleg 780 millió USD-re csökken, (lpj) Bush-levél Orbán Viktornak Budapest. George W. Bush amerikai elnök köszönetét mondott Or­bán Viktornak kormányával együtt kifejtett négyéves tevékenysé­géért, amely építette az Amerikai Egyesült Államok és Magyaror­szág kapcsolatait, és azért, mert az ország biztos támasznak bizo­nyult a terrorizmus elleni küzdelemben. (MTI) Tizenöt hónapra ítélték az StB utolsó vezetőjét Feltételes Lorencnek ÖSSZEFOGLALÓNK Trencsén. A Legfőbb Katonai Bíró­ság tegnap jogerős határozattal 15 hónap szabadságvesztésre ítélte - három évre feltételesen - az egykori csehszlovák titkosszolgálat, az StB utolsó, most 62 éves vezetőjét, Alojz Lorencet. Az ítélet ellen már csak a legfőbb katonai ügyész nyújthat be jogorvoslati javaslatot. A trencséni bíróság tegnapi dönté­sével lényegében a pozsonyi Kerüle­ti Katonai Bíróság tavaly decemberi határozatát erősítette meg, amely ellen a volt StB-főnök ügyvédje és az illetékes ügyész is fellebbezett. Az ítélet szerint Lorenc 1988-ban és 1989-ben visszaélt a hatáskörével, amikor megelőző óvintézkedéssel elszigetelte a pártállami rendszer el­len ágáló tizenegy ellenzékit. „Nem ismerhetem el a bűnösségemet, mert az ellentétes volna a fegyveres erőknél töltött 35 éves szolgálatom­mal. Egyetlen tanúvallomás sem lé­tezik, amely bizonyítaná, hogy visz- szaéltem a hatásköreimmel. Az uta­sításokat általánosságban adtam ki, mégpedig úgy, hogy meg kell aka­dályozni az akkor büntetendőnek minősített tevékenységet. A bíróság azonban ítéletet hirdetett, és nekem azt tiszteletben kell tartanom” - nyi­latkozta tegnap Lorenc. Úgy érzi, sérültek emberi és szabadságjogai, amiért a hét évig húzódó per alatt bizonytalanságban kellett élnie. Ar­ra a kérdésre, nem fordul-e a stras- bourgi emberjogi bírósághoz, Lo­renc azt válaszolta, nem akar az ese­mények elébe menni. „Tény, hogy a per hét éve alatt csak tizenegy káro­sult személyt hallgattak ki. Kétség­telen, hogy az igazságos eljárás egyik alapvető követelménye, va­gyis a gyors eljárás ebben az esetben nem teljesült” - mondta. Az állam­ügyész egyébként három év szabad­ságvesztést javasolt. (s,t) Lorenc azt mondja, hét évig bizonytalanságban élt (TASR-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom